Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-02 / 231. szám
É5ZAK-MAGYARUR52AG 4 1W, október 2„ csütörtök Film levél Csontváry A címszerepben Ichak Finci bolgár vendégművész Jó néhány éve várjuk Huszarik Zoltán új filmjének elkészültét és bemutatását. A Csontváryl messze megelőzte a híre, az előkészületekről olvasható sok-sok híradás, riport, a címszereplőnek designéit Latinovits Zoltán tragikus halála, az új, külföldi főszereplővel való újrafogalmazásról kerengő valós és légből kapott információk áradata. A film végül is 1973. kora tavasza és 1979 vége között elkészült, ez év februárjában, a XII. magyar játék- filmszemlé • záróünnepségén , Pécsett bemutatták, s most, « képzőművészeti világhét alkalmából a premiermozik is műsorra tűzték, mától közkinccsé lesz Huszárik új filmje, a Csontváry. A Csontváry nem követi a korábban mozijainkban per- ■ gélt művészéletrajzi filmeket. Aki most beül a Csont- váryhoz, felejtse el, hogy latta a Van Gogh, a Modigliani, vagy a Toulouse Lautrec életéről szóló, nagy közönség- sikerű. de alapjában a valóságot- nagyon is megváltoztató müveket. Ebből viszont meg ne következtessen arra, hogy Huszárik valami hiteles Csontváry-képpel jelentkezik. A néző gondoljon vissza a rendező világsikerű játékfilmjére, a Szindbádra, gondoljon néhány kisfilmjére — Elégia, Capriccio, Tisztelet az öregasz- szonyoknak; A piacere gondoljon arra, hogy Huszárik képzőművész is, Huszárik filmjei sokkal közelebb állnak a költészethez, mint az epikához. Az új Huszárik-film nem könnyű játék. Nem- követi a történések sorrendjét, nem játékfilmbe fogalmazott művészeti ismeretterjesztés. Nem! Tiszteletadás, sőt többszörös tiszteletadás. Tiszteletadás Csontvárynak, a magyar piklúra e páratlan nagy egyéniségének és tiszteletadás Latinovits Zoltán emlékének. A Császár István írta forgatókönyvre — tá'rsíró Dobai Péter — épülő film sajátosan jeleníti meg ezt a többszörös tiszteletadást: azt mutatja meg, hogy a Csontváry szerepének eljátszására készülő színész — akit eredetileg La- tinovits játszott volna —, miként építi fel magában Csontváry alakját, mai élete miként fonódik össze a vállalt szereppel és miként kel életre alakításában Csontváry életének néhány szakasza, ismert művei születésének időszaka. Tekintettel azonban arra, hogy mind Csontváryl, mind pedig az őt formaló színészt egyazon színész; 'a • nagyszerű bolgár Iclialc Find formálja, s mert a festő extrém világa, zsenialitása — s ne szépítsük: őrültsége — rendkívüli idegállapotba sodorja az alakítására készülő színészt is, roppant figyelmet kivan a nézőtől az idősíkokra történő figyelés. Megjelennek a filmben a legismertebb Csontváry-festmények, látjuk a hidat Mostarban a taormi-- nai görög színházat, a tarpataki vízesést és más világhírű képeit, azok születését, mégsem arról szól ez a film, miként festette, alkotta ezeket ez a furcsa, nehezen érthető ember, aki odahagyva a tisztes polgári pályáját, elindul, hogy új életre keljen, . az örökkévalóságba jusson". Párhuzamosan látjuk, roi- t ként születnek Csontváry művei és miként születik Csontváry figurája. Hét ország tqbb tucatnyi helyszínén forgatták a filmet, hogy a festmények eredetije is latható legyen, általában mind hitelesebb legyen a film történeti Vonulata. Ennek ellenére nem ez a Csontváry legfőbb jellemzője, bár a nagy festmények születése körülményeinek megismerése es hihetőleg százezrekkel történő megismertetése ,,a vetítések során igen nagy érték, E film valójában Huszárik lírai vallomása. valóságos és költött elemekből, látomásokból. az irrealitás határát túllépő képsorokból szőtt költői képe az általa igen becsült festőről és a nagyon szeretett jó barát színészről. Nem szabad ezt "a filmet képsoronként elemezni, vizs- gálgatni, az egyes fiimi mozzanatok valós képét keresgélni. nem szabad egyetlen mozzanatot, vagy akár vonulatot sem önmagában nézni, a benne felbukkanó alakok pontosan körülhatárolható funkcióját keresni — például az egész történeten végigvonuló Bolond melyik szereplő „különvált” énje kíván .lenni; vagy mit kérés • az agg Ferenc József a gőzfürdőben; vagy miért időzünk olyan hosszan az ijesztő elmegyógyintézetben —, mert ez a film nem bontható részekre, az egymást követő történések, képsorok, az egymásba fonódó történeti szálak, a szei'ep- lők, a helyszínek csak ösz- szességülcben adják Kuszánk filmkölteményét, csak együtt sugározzák azt a lírai melegség ű képet, amelyben Qsont- váryt és , Latinovitsot egyaránt fel kívánja a rendező mutatni. A címszerepre meghívott Ichak Finci — külsőben is kitűnő Csontváry — hihetó- en állítja, elénk a Huszárik megálmodta. egymástól el nem választható két alakot. Az abszolút főszereplő mellett kitűnő Day ka Margit, Banfalvy Ágnes, Drahota Andrea, Holl István alakítása. Jankura Péter operatőr. Huszárik több kisfilmje sikerének tevékeny reszese, most is társalkolói értékű fényképezéssel járult hozzá a filmhez. A zenéért Kocsár Miklós neve jegyzendő fel. Az életrajzi filmekéi várók, vagy akik az őrültként ismert művész életének, alkotói pályájának intimitásait keresik, várják a filmtől, bizonyára csalódnak. Nagy figyelmet, együtt gondolkodást kívánó, művészettörténeti ismereteket is adó filmkölfce- mény á Csontváry. így kell megközelítenünk. Benedek Miklós A Napjaink októberi számában vezető helyet foglalnak el a 9. tokaji nyári író- '■áborhoz kapcsolódó publikációk. A lapban az írótábort megelőzően több hónapon at' sóira jelentek meg vitacikkek a Lakás, lakótelep, életmód témaköréből és ez volt a központi gondolata az írótá- bomak is. Az októberi lapszám rövid összefoglalást ad a tábor munkájáról és közli Mikolás Tibor vitaindítójának rövidített szövegét — Hol élünk ma? Hol élünk holnap? —, Fekete Gyula — Lakótelep, család, jövő — és Tóth Pál — A lakótelepi jelen gondjairól — korreferátumát, dr. Mód Aladárné v\- tazáró összegzését — Lakótelep. lakás, életmód —, valamint a témától már független, de az írótáborhoz tartozó Szabó Lőrinc-szobor- avatásról ad tájékoztatást. Másik nagyobb ..blokk” a lapszámban az ózdi írók bemutatása: Csák Géza es Énekes Ferenc versekkel, Csobod Árpád A koronatanú, Takács József íredig' Furcsa történet című elbeszélésével jelentkezett. Elbeszéléssel van még jelen Pelle János (Petró- leurnos bedörzsötés). A lap további anyagából feltétlenül kiemelendő Pavp Lajos Gyarmati Béla színházigazgatóval készített interjúja — A színházi megújulás lépcsőfokai —. Bár,czy Jánosnak Leszih Andor 100. születésnapja alkalmából írt megemlékezése (A közösség szolgálatában). Krunák Emese Szalay Lajosról írt esszéje. Megtalálható meg a lapban Kilián István emlékezése 1849. október 6-ára, illetve annak hajdani miskolci tükröződésére, Kőhati Zsolt Drámák a képernyőn című írása a legújabb tévédrámákról. Ötvös László Szabó Lőrinc Tücsökzenejének dokumentumaiból közöl adalékokat. Színes a könyv kritikai rovat, versekkel pedig Hegyi Gyula, Nagy István Attila, Dúsa Lajos, Tótszegi Tibor, Dómján Gábor, Tóth Bálint, Dienes Eszter, Agócs Sándor, Úszabó István jelentkezett A lapot Bálint István, Feledy Gyula, Seres János, Szalay Lajos rajzai, Kiss József és Laczó József fotói színesítik. Jónás Juditról Az országos Móra Ferenc prózamondó, versenyen első helyezést ért él egy tizenöl eves kislány: Jónás Judit, a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulója. Sorsa egyforma lehetne a mai, úgynevezett hátrányos helyzetű gyermekek sorsával, s hogy mégsem az: szüleinek és önmagának köszönhető. Hiszen valamikor a vanyarci .'.cigánydombról” vették a lendületei, s jelenlegi érdi környezetükből nézve a múltban a „lépcsőt” látják, ahonnan kitartásuk volt felfelé indulni. A Magyar Televízió most dokumentumíiimet koszit a kislányról és a céljait következetesen megvalósítani próbáló családról, i Budapesti zenei tietek Megnyilt a budapesti zenei hetek rendezvénysorozata. A nyitó hangversenyen az Erkel Színházban a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényelte. „flallollad-e Iliiéi a Mátrai lupék...” Egy vajdasági dalgyűjtemény üzenete A jugoszláviai Fórum Könyvkiadó a közelmúltban jelentette meg Bárány Béla dr. szerkesztésében „HaUot- ták-e hírét? Pásztordalok, rabénekek, balladák” című kötelét. A dalgyűjtemény több mint kétszáz dalt tartalmaz. A kötetben a Vajdaság 27 falujában, városában. a legutóbbi két évtizedben gyűjtött, tehát még a napjainkban is élő, fellelhető elbeszélő népdalanyag került bemutatásra. A dalok tematikai csoportosítását a szövegtartalom határozta meg. Burány Béla dr. és munkatársai: Bodor Anikó. Bodor Géza és Tripolszky Géza je-, les népzenegyűjtők. Mivel gyűjtésük területe földrajzilag és etnikailag jól behatárolható, így elmondhatjuk, hogy a Kodály- és Bartók- sugallta zenei heiymonográ- fia iránt támasztott követelményeknek is megfelel munkájuk. Dicséretes ez a kez- deményezes, és örvendetes a megjelent munka; az általuk megmentett dalanyag hitelesen és sokrétűen tükrözi a Jugoszláviában élő félmilliónyi magyar nemzetiség zenei örökségét. A szlovákiai Ágh Tibor ,,Édesanyám rózsafaja”, va- , lamint a romániai Almást/ István ..Szilágysági magyar népzene” mellé Burány Béla kötete méltán sorakozik fel, és jelzi, hogy a határon túl élő magyar szórványok és neptömböt; zenei anyanyelvűket megtartó erőnek tekintik. * A rendhagyó recenzió címét « tudatosan választottam; földrajzi értelemben távol élünk ugyan a Zen- ta vidéki magyar néptömbtől, de zenei tudatunkat sole tekintetben azonos történelmi események és társadalmi viszonyok alakították. Ami a Kárpát-medencében, de úgy is mondhatnánk, hogy a monarchiában történt, -annak valamilyen formában köze van egymáshoz. Zenei tudatunk bár tájegységenként eltérőnek látszik, az utóbbi száz év vonatkozásában differenciáltsága ellenére . is -a kiegyenlítődés irányába tart. Borsod és Bács megye között a 200—300 Kilométernyi távolság a kapitalizmus korszakában már nem volt áthidalhatatlan. A megélhetés gondja miatt vándorló paraszt- és muhkastómegek a zenei információcserében tevőlegesen kivették részüket. A. klasszikus balladak (Szégyenbe esett lány, Halálra táncoltatott lány, Három árva. Házasulandó királyfi stb.) az archaikus jobbágyparaszti környezetben virágoztak. A kapitalizálódó magyar mezőgazdaság es az iparosodás kezdeti szakaszán Zenla vidékén éppúgy, mint Borsodban. az új keletű balladak kialakulásának kedveztek a viszonyok. A XIX. sz. végén szinte „órára meghatározható helyi események dallá sűrűsödése” figyelhető meg. A Cséplőgépbe esett lány, Szendrc báró sok rokon vonást hordozó változatai figyelmeztetnek közös élményanyagunkra. mennek azonos a zenei kifejezésmódja. igen rokonszenves vonása a szerzők munkamódszerének, témakezelésének az az álláspont, hogy a 27 települést, az ott élő falu- vagy munkásközössfjgeket történeti kialakulásukban közelítik meg a zenei élet vonatkozásaiban is. Hangsúlyozzák, hogy a Vajdaság földrajzi egység, de számon tartják a magyar -nyelvterületen' a lakosság különböző eredetéi (palóc, jász, kun, Zenta vidéki, „szögedi” lrirajzású bánáti falvak, stb.). Ezzel minket is /emlékeztetnek arra, hogy etnikai rokonságunk nem is annyira új kelétű; a török hódoltság után palóc szórványok keletkeztek a mai román es juJ gosziáv határokon túli területeken. S ha szembetűnök néhány népdalban és balladában a palócterület és a Vajdaság rokonvonásai, ez csak öröm számunkra. Kétszáz-háromszáz év sem mosta el a zenei emlékezetben a legtipikusabb dallamokat és tartalmi tulajdonságokat. Burányék követendő álláspontja, hogy nem szűkítik le a zenei hagyományt a parasztdalokra. Amint a társadalmi szerkezet megváltozott a munkamegosztás következtében, a társadalom zenei tudata is egyre inkább hordoz- nem paraszti elemeket. .Mára paraszti elbeszélő műfajoknál is voltak határok, amelyek a születő munkásosztály1 zenei tudatának megjelenését jelezték. Pozitív jelenség, hogy a vajdasági népzenegyűjtők a határértékeket nem hanyagolják el, es nem zárkóznak el azok publikálásától. Rabenekek, , révgsznóták, banyászdalok is képviselik a paraszti életformától távolodó társadalmi rétegeket a gyűjteményben. A vajdasági népdalgyűjtők! a mindennapi élet kultúr- munkásai is. Jelen voltak a folklór reneszánszának megismételhetetlen alkalmain, az 1971—1973. évek során megrendezett a „Tiszából a Dunába folyik a víz .. ■” népdalvetélkedőn, amelyen 860 magyar dal bemutatására került sor. Ezt az anyagot is felhasználták kiadványukban. A tudományos kutatás szerves egységben érvényesül. náluk a jelen kultúráié- tével. Szinte természetesnek tűnik. hogy a Zentai Múzeum és a Tartományi Tudomány- ügyi Önigazgatási Érdekközösség anyagilag is messzemenően támogatta a jeles kiadvány megjelentetését. Jő példát mutatnak ezzel arra, hogyan kell a szocialista nemzetiségi politikát gyakorolni a közművelődésben. * A könyv ismertetést itt kellene befejeznem; lapozgassa tovább a szép kötetet ki-ki a maga érdeklődésének megfelelően, és győződjék meg a magyar zenei folklór gazdagságáról. De a Bartóji-centenárhim közelsége, a meg-megismétlődő cenei világnap egy recenzió nyomán ráirányítja figyelmünket házunk tájára is. Mit teszünk megyénk pép- és munkászenei hagyományainak ápolása érdekében? Nekünk is célunk lehet vidékünk teljes nép- és munkasdalkincsének feltárása, rendszerezése és méltó formátumú gyűjteményes kötetének a megjelentetése. Folytatnunk kell a gyűjtést, de összegeznünk is kell a megye területén végzett népzenegyűjtés eddig megjelent anyagát. Nincs szükség újabb bizottság létrehozására, hogy belátható időn belül elkészüljön és megjelenjen Bor- sod-Gómör-Abaúj-Zemplen megye Népzenetára; elkötelezett és hivatott zenei szakemberek, kultúrpolitiku- sok, lokálpatrióták találtatnak megyénkben is. N. P. 2000 forinton felüli értékben hitelre is vásárolhat az háztáji kisgépeket, * felszereléseket, műtrágyát, Malyi, Kístokaji út növényvédő szert, fóliasátrat. vállalatánál AZ OTP-UGYINTÉZÉST HELYBEN BONYOLÍTJUK! Ügyintéző: Kukó Miklósné Telefon: 37-141, 35-590
