Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

«SWOT«© CSZ Aí * MAGV ARORSZÄG 4 ?®@0. október 1A,, kedd A képernyő előtt Két véglet Két véglet jellemzi az elm.últ héten képernyőre került ha­zai tévéjátékokat: bár az első műsorban pergett, de aligha­nem csak szűkeb b közönségrétegekhez került közel a IV. Hen­rik király című tévédráma, a másik póluson pedig a Képvi­selő úr című tévékomédia áll, amit szombat este a legszéle­sebb nézörétegek szórakoztatásának szándékával tűzhettek műsorra. E két végletről érdemes néhány szót szólnunk. * Éppen negyvenkilenc évvel azután, hogy befejezte a dráma megírását, került képernyőre Füst Milán méltatlanul elhe- vertetett műve, a IV. Henrik király, a történeti ábrázolást a lélektani szemlélettel egyesítő mű. „Henrik király rejtélyes szenvedély megszállottja, személyisege állandóan változik, de a bulcás pillanatában megvilágosodik alakjának értelme. E shakespeare-i hatásokat mutató király indulataiban megtisz­tuló humanista lázadó, aki szembeszáll a kegyetlen világ tör­vényeivel’’ —, olvashatjuk róla. Harminchárom évet kellett várnia a drámának, amíg a Madách Színház — nem sokkal a szerző halála előtt"— bemutatta, és újabb tizenhat esztendő teít el, amíg — egy várszínházi bemutatást leszámítva — képernyőre került, tévéváltozatban közkinccsé lehetett. De vajon tényleg lett-e, vagy lehetett-e? Litványi Károly dra­maturg tömörítő munkája kitűnő, Esztergályos Károly ren­dező igazán az alapműhöz méltó változatot alkotott, s Bíró Miklós képei, elsősorban közelképei igen jól segítették a né­zőt a csak a lényegre, a mondandóra koncentrálásban, a si­ker mégsem lehet teljes. Nem bizonyos, hogy a nézők nagy többsége előtt tisztán értelmezhetően állt IV. Henrik király alakjának fentebb idézett értelmezése. Holott Esztergályos — híven Füst Milánhoz — éppen azt érzékeltette igen mar­kánsan, hogy ez a szertelen, az írott és íratlan törvények ok­tal an korlátáival szembeszállni kész király mennyire, nem volt képes semmi alkalmazkodásra, mennyire kivált mások közül, mennyire teljesebb életre törekedett, s ezért vált gyű­löletessé mindazok számára, akik csak a korábbi hatalom előírta szokványok- „n tudnak és mernek gondolkozni, s ezért sorsa csak tragikus bukás lehet. Kitűnő volt a címszereplő megválasztása, a fiatal Galffy László mindvégig a királynak ezt a kamaszos kiforratlanságát, lázadásra készségét, mindig- változtatni-akarását éreztette meg. Miért félő hát, hogy a IV. Henrik király mondandója nem jutott el a legszélesebb né­zőrétegekhez? Mert Füst Milán drámája igen sok áttétellel közli mondandóját, kitartó figyelmet, együttgondolkodást kö­vetel a nézőtől a játéknak mind a 125 percében, s mert a nézők igen nagy hányadának szokatlan, hogy este nyolckor ne elvárásainak és kényelmes megszokásainak inkább meg­jelelő szokvány tévémutatványt kapjon, hanem olyan drámát, amelyben egy király életútja mögött mai környezetére érvé­nyes tanulságokat is asszociálhat. Örülnék, ha tévednék és a drama közönségsikere aggályomra rácáfolna. * Nem lehetnek ilyen gondok viszont a Képviselő úr bemu- ftatásával. Guthy Soma — megyénk szülötte, tállyai ügyved — és Rákosi Viktor, a századforduló idejének két írója közösen írt szórakoztató bohózatokat. (Rákosi igen sokoldalú író volt, Guthytíak sem ez volt a főfoglalkozása, inkább valami ki­rándulás volt mindkettőjüknek.) Közös bohózatukat most Kállai István ültette át képernyőre és Bánki Iván rendezé­sében láthattuk a nem éppen túlzottan igényes, de egy kel­lemesen derűs szombat esti óra nyújtására nagyon is alkal­mas játékot. A századforduló francia bohózatainak hatását tükröző játék igen szellemesen csipkedett meg egy-két hazai vonatkozású jelenséget — a kortespénzzel való képviselővá­lasztást, a ^,fenn az ernyő, nincsen kas” uraskodó életet stb. — és igém jó alapul szolgált arra, hogy Kállai, illetve Bánki Sván keze nyomán jó sodrú, különösebben elmélyedő figyel­met nem igénylő, de nem is haszontalan időtöltés-értékű bo­hózat kerekedjék előttünk. A színészek — elsősorban Bod­rogi Gyula és Lukács Sándor — felszabadult vidámsággal komédiáztak, s külön is kiemelendő Dayka Margit, helyen­ként szinte önálló betétnek is elfogadható, derűkeltő jelene­teinek sora. Benedek Miklós Októberi estén Vigasztalan őszi esőben, eseménytelen októberi estén kopogtattunk be Tokajban Tenkács Tibor festőművész vendégszerető, barátok, jó szándékú látogatók előtt min­dig nyitott házába. Az élő­kért szépen ápolt szőlősorait az eső verte, de Tenkács már a közeli napok szüreti mun­káit, meg a várható termést ecsetelte. Lakásában most eltér a rend a megszokottól. Bővül a kis ház, folyik az építkezés, annak minden kényelmetlen­ségével, várakozásteli izgal­mával. De a vendégnek mindig jut hely a műterem­ben. ahol most is igen sok új kép áll a falhoz támaszt­va, várja, mikor találkozhat majd a nagyközönséggel. Az elmúlt évben augusztus 19-én nyílt meg a Tokaji Galériában Tenkács kiállítá­sa, amelyen legújabb évei terméséből hatvan festményt mutatott be. (Annak idején méltattuk is tárlatát.) Azóta nem találkoztunk műveivel. — Amikor Tokajban bezá­rult a kiállításom, annak anyaga vándorolni kezdett — halljuk a művésztől. — Ba­ráti hívásoknak, .művelődési intézmények felkérésének eleget téve indult el tizen­három hónappal ezelőtt az a vándorkiállítás-sorozatom, amely a Tokajban bemula­Tibornál tóét műveim egy részét, mint­egy harminc festményt kínál az érdeklődőknek megtekin­tésre. Eddig tizennyolc helyen mutatták be, elsősorban a szomszédos Szabolcs és Haj­dú megye községeiben. Ügy érzem, nőtt Tokaj vonzáskör­zete, átléptük a Tisza vona­lát. Ezt nem abból következ­tetem, hogy az én képeimet is meghívják oda kiállítások­ra, hanem abból, hogy mind több szabolcsi község orien­tálódik ide. s nemcsak vá­sárolni jönnek az itteni bol­tokba, hanem á Zilahy György Művészetbarátok Kö­re, annak rendezvénysoroza­ta is vonzza az ottlakókat. Az ottani művelődési vezetők között is sok e kör tagja, ez segít az érdeklődés kielégíté­sében. Arra a kérdésre, mivel fog­lalkozik mast, vaskos vázlat­füzetet vesz elő. Telis-tele tájak, utcasorok, jellegzetes házak képeinek vázlataival: — Négy hetet töltöttem a nyáron Sopronban és Kősze­gen. A két város és környé­ke, a sok-sok műemléképü­let, megragadó városkép igen megfogott. Élményeimet e vázlatokban rögzítettem. Ha az építkezéssel végeztünk, ezek alapján szeretném sop­roni és kőszegi benyomásai­mat megfesteni. (bs*) egyszerre választottam. Azt vailom, amit Domanovszky: a gobelin a festő kirándu­lása a textíliára. Azonos ötletek — különböző kife­jező eszközök! Magyaror­szágon a gobelinmüvészet- nék régi hagyományai van­nak. Nálunk, Bulgáriában, a gobelin főleg imrább folk­lór alapon, mint díszítő szövet, faliszőnyeg fejlődött. Magyarországon viszont mint önálló művészeti ág­ról beszélhetünk. Szeretnék hozzájárulni, hogy Bulgá­riában is hasonló irányba fejlődjék a gobeli nművé- J szét." Pejcsev a főiskola elvég­zése után még három évig Budapesten maradt, ahol Vass Antal mester mellett tökéletesítette szakmai tu­dását. Közben két önálló kiállítást rendezett nálunk. Az ifjú bolgár művész az idén tavasszal tért vissza hazájába és Szófiában is bemutatkozott. Festményei és textíliái egyaránt nagy sikert arattak. Képein a magyar témakör az uralko­dó. Különösen tetszett a Balaton című festménye, melyről a kritika és a lá­togatók egyaránt nagy el­ismeréssel nyilatkoztak. Di­csérték a Magyar lány. V. V. című portréját, a Kap­csolatok című triptichonját és Aonassionata című go- beliniét. Diplomamunkáját, az 1977-ben készült A vá­ros című gobelinjét meg­vásárolta a Szófiai Bol gár i Nemzeti Galéria. Magyar mesterek tanítványa A Magyar Írószövetség szigligeti alkotóházál Dob- rin Pejcsev Folyó című gobelinje díszíti. A fiatal bolgár művész sok más al­kotása is látható hazánk­ban. Dobrin Pejcsev 1977-ben kitüntetéssel végzett a Bu­dapesti Iparművészeti Főis­kolán. Nagy szeretettel em­lékszik vissza volt tanárai­ra, Eigel Istvánra, aki fes­tészetre és Plesznivy Ká­rolyra. aki a gobelin,művé­szet titkaira oktatta. Budapesti tanulmányai­nak fő célja éppen a gobe­linkészítés elsajátítása volt. Magyar példaképének a két éve. elhunyt Domanovszky Endrét tekinti. ,.Én is az ő útján indultam el. amikor a festészetet és a gobelint A szófiai kiállítás megnyitásán líéotes-t A borsodi pedagógusok kö­zül 2511 a harminc éven alu­li. Túlnyomó többségük — 2181 — nő. Közel fele a fia­tal pedagógusoknak nem ren­delkezik önálló lakással, al­bérletben és szülőknél lak­nak. Néhány helyen, így pél­dául Kazincbarcikán, a fia­talok lakásgondját pedagó­gusszállás létesítésével csök­kentik, ami ha nem is jelent, végleges megoldást, valamit enyhít helyzetükön. Alighanem az élet- és a munkakörülmények is bele­játszanak abba. hogy a fia­tal pedagógusok, főleg a vi­déken élők. egyáltalán nem tekintik véglegesnek munka­helyüket. Egy, a közelmúlt­ban végzett felmérés szerint a vidéken élő és tanító fia­tal pedagógusok 70 százaléka nem tekinti véglegesnek is­koláját. Miskolcon a megkér­dezettek kilencven százaléka válaszolt úgy, hogy a mis­kolci munkahelyet végleges­nek tekinti. Ez alól csak a kollégiumban dolgozók ki­vételek, a kérdésre száz szá­Kezdödik az idény. Ezt olvasom, egyebek kö­zött, az elöltem fekvő szóró­lapon: „Az Országos Piacku­tató Intézet 1977-ben több száz háziasszony megkérde­zése után összefoglalta a Szi­tás ételízesítő kiváló tulaj­donságait: jól oldódik, sok benne a zöldség, jellegzete­sen magyaros, kevésbé sós és erős, vitamindús, nincs mel­lékíze, kevésbé érződik ki belőle a tartósító, megfelelő­en fűszerezett, olcsó és ki­adós ...” Megfordítva ezt a szóróla­pot, most ezt olvashatom a másik oldaton: „A műsor ki­tűnő szórakoztatást nyújt minden korosztály számára, mert abban daio::, nóták és zenekari számok hangzanak el, játékban vene-.nek részt, továbbá megismerhetik a fényvisszaverő anyagokat, va­lamint ezek felhasználásával fényjátékban lehet részük... Űj előad áslorma — kitűnő szórakozás!” __ M indebből, gondolom, jól kitetszik: nem csupán táp­lálkozásunk korszerűsítését viselik szívükön illetékes szakemberek — új eszközök gazdagítják és korszerűsítik szórakoztatásunkat is. Az utóbbiból, vagyis a mű­sorokat a legváltozatosabb formában és tartalommal ajánló levelekből, ajánlatok­ból egyre több érkezik a mű­velődési házak vezetőihez. Mostanában , még sűrűbben kopogtatnak effélékkel a pos­tások. Megkezdődött az őszi szezon, s majd jönnek a té­li hónapok. A művelődési házak elsősorban ez időszak­ban tudják eladni az úgyne­vezett műsoros esteket; azo­kat a — többnyire „könnyű szórakozást” ígérő műsorokat — amelyekre az emberek­nek, a közönségnek igénye van — a művelődési intéz­ménynek meg szüksége. Mondják azonban az utób­bi időben mind gyakrabban, hogy ezek a műsorok nem­csak hozzák a pénzt — viszik is ... Népművelők körében egyöntetű vélemény: a leg­nagyobb közvetítő intézmény, az Országos Rendező Iroda műsorai igen drágák, kisebb települések házaiban szinte megfizethetetlenek. Pedig hát az lenne a jó és kívánatos, ha az ŐRI lenne a tárgyaló partner, a műsorügyben a közvetítő — nem pedig a ' mind nagyobb számban fel­bukkanó és ajániatokkal elő­álló magánvállalkozók. (Akik között egyébként van olyan is, aki az elmúlt színházi évadra például az ORI-éval vetekedő irodalmi est-soroza­tot kínált, s akitől azt is megtudhatjuk, hogy „ ... szí­nészek állal kialakított, álta­lános szabály, hogy Buda­pesttől való 100 km-en túli fellépéseket csak akkor vál­lalnak, amennyiben 1 nap alatt 2 fellépést bonyolíthat­nak le”...) Művelődési házainkban szép számmal találhatók meg a magánszervezők írásos ajánlatai, pedig nem is őrző­dik meg valamennyi. Aho­gyan egy városi művelődési központ igazgatója megfogal­mazta: „Ha valaki már a ,műsort’ is két t-vel írja, akkor a szemétkosárba kerül a levele, ajánlata.” A levelek között nem kevés akad, ami tartalmában is el kell gon­dolkodtasson bennünket. Íme, egy példa: „Sajnos... mű­vésznő kocsija elromlott és egy csak úgy tudom megol­dani az előadásomat, hogy egy másik kollégát viszek le, vagy ...neve marad (persze beleegyezésével) és gázsiét más veszi fel. Olyan borzasz­tó árakat kérnek a szállítá­sért, hogy elég nehezen tu­dom megoldani. Persze a műsor nívója nem romlik, mivel a művésznő amúgy is csak éppen hogy fellép, mi­vel önálló műsorban maxi­mum 15 percet szer eltel­het .. ;• A fentiekhez nem szüksé­geltetik kommentár. Általá­ban meg kell állapítanunk azonban, hogy nem tarthat­juk véletlennek a műsorokat ajánló magánszervezők meg­szaporodását. Ha ugyanis az erre hivatott közvetítő intéz­mény nem tudja — vagy nem bírja erővel — a műve­lődési házak (mindenekelőtt a községiek, falusiak ellátá­sáról van szó!), szórakoztató tevékenységét befolyásolni; támogatni és segíteni — ak­kor a réseken természetsze­rűen „surrannak be” mások. Márpedig egyre többen van­nak a magánszervezők; mfi- sorközvetílők, csoportba szer­veződők. A tényékhez még az is hozzá tartozik, hogy a magán­szervezők műsorai között szép számmal akadnak kor­rekt ajánlatok, jó tartalmat hordozók. De egészében sok a kérdőjel az ő tevékenysé­gükben. Sok a bizonytalan­ság velük kapcsolatban. Ren­det kellene tehát teremteni. Nem nyugodhatunk ugyanis bele az efféle, sokszorosított plakáton olvasható ..Aján- lás”-ba: „Lovas nép volt rég a magyar, / ámde ennek vé­ge már... / Lemezlovas — tréfalovas / lett a modern ideál! / Vágtánk nyomán jó­kedv árad, j menekül a gond, tt bánat / s dúl zeng a szív húrjain... / Bízzál: bát­ran ránk magukat I Hölgye­im és uraim!”... Ügy legyen ? . .. zalékuk nemmel válaszolt. Alighanem a pályakezdés nehézségei, a beilleszkedés­ből adódó problémák, a vi­déki kulturális lehetőségek szűkössége is belejátszik az elvágyódási folyamatba. De — meggyőződésünk — nem hagyható figyelmen kívül a pályára való felkészítés sem. A pedagógusképző intézetek­ben meg ma is csak elenyé­sző gondot fordítanak a kol­légiumi munkára előkészítés­re, s a gyakorlóiskolák több­nyire ma is ..üvegházak”. A pálj'a valóságos, mindennapi gondjai egészen mások, mint a gyakorlóiskoláké. De a fia­tal pedagógusok megmara­dásáért a tantestületi kollek­tívák is sokat tehetnének az­zal, hogy jobban segítik, tá­mogatják őket első lépéseik- I ben. T én agy József (es. a.) fi Volán l u. Halai (Miskolc, József Attila utca ?Q. szóm, bejárat a Tüzér utcai személykapunál) n n r ff« r 9 / s I * i r inat A költségeket a vállalat tériti. JELENTKEZÉSI FELTÉTEL: • gimnáziumi érettségi bizonyítvány • büntetlen előélet Jelentkezés 1930. október 15-én 7 órakor az ebédlőhelyiségben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom