Észak-Magyarország, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-14 / 241. szám

ma. október Wl, UM

Raw-wiK - WTO vSTTStSOft! S Zr© 3

scat

Súlyos vízkarok

r

után Tiszakarádon

r

r

? tílar hosszú hetek teltek el azóta, hogy a Tisza é.s a Bodrog ölelte Bodrogköz, térségéből kiadták az utolsó hivatalos ár- é.s belvízi helyzet jelen léseket, de a pusztítások nyoma még ma is elszomorítja az arra járókat. Nem kell s nem j.s nagyon lehet dűlőulakon a távolabbi, mélyebb fekvésű határrészekbe menni, hogy száz. és száz hektárnyi, még mindig vízzel borított halárrészt lásson az ember. A Sárospataklól Kiese felé kanyargó főútvonaj helyenként még ma is csak hosszú szigetként emelkedik ki a vízből. Mindkét oldalán sárban, iszapban fekvő, ara- tiitlan kalászosok. ' néhány hónapja még ígéretes, nta gazzal benőtt, vízben rotha- . dó kukoricák, tócsákba fűlt, penészedé boglyacsomók, kidőlt. elpusztult almaink, s, szinte minden táblán az ember elkeseredett, de ,meddő próbálkozásának nyomai: mély kerékvágások, méternyi túrások a sártengérben. Valamennyi egy-egy a lehetetlent. megpróbáló, s azután nagy nehezen kimentett kombájn, vagy más gép küzdelmének a nyoma.

•ve

A

Tiszakarádhoz közeledve egyre szomorúbb ai látvány. Az állandó, több hónapos vízborítástól itt még' a vízinövény, a kosár- és üvegfonó melléküzemág részére telepített tűzvésszé nagy része is kipusztult. Sárospatakon vadászoktól hallo ti u k: ..Ilyen még sose volt, a -karádi határban : a kalászos táblák közepén, vízről legelik a szemel a vadkacsák”.

Az elágazásnál, szinte mint valami jelkép: a rozsdától alig olvashatók a másutt zöld, de itt a sok esőtől, vagy buta kamaszcsínylől lekoptatott, Tiszakarád féle mutáló, útjelzőtábla betűi. És aztán látunk vízzel még ma is körülvett tanyái, ahol az, istállók körül annyi száraz hely sincs. hogy odakeszítsenek néhány napi takarmányt, vagy legyen hová kihordani az ístállótrágyát. Távolabb elsüllyedt erőgép, valami vontatóféle teteje- látszik ki a sártengerból. Alig ötven méternyire az úttól, idős ember ? egy legényke, kiskaszával és sarlóval kínlódnak le, térdig vízben állva, néhány négyzetméternyit az aratatlan

'búzából... Kenyérnek, érlelésre mar régen alkalmatlan,

megfeketedett, csírázó szemek. de némi takarmánynak a nagy szükségben tálán megteszi. Csak ebben a gazdaságban, a tiszakarácli Új Elet Tsz-ben húszmillió forint értékű kalászos, búza- és árpa pusztult el a vízben, maradt minden erőfeszítés. minden igyekezet ellenére aratatlan. Otvenen, hatvanam talán százan is. kézi szerszámokkal próbálnak megmenteni ebből nehány zsákra, néhány heti abrakolásra valót, fis Karúd előtt meg egy szomorú, az, októberi hidegben megborzongó tó látvány: a csorda úszva közelíti, a vjzzel már nem borított, néhány hektárnyi legelőrészt.

H

Az. Új Klet Tsz, központjában mostanában ritkán mosolyognak. A természeti csapás . szóllanabbá változtatta az. embereket, még a fiatalok jókedvét is elűzte, de siránkozással. kétségbeeséssel -sem találkozni. Mi, a látogatók, akik még a határban látott pusztulás megrendítő hatása alatt állunk, hálásan hallgatjuk Koleszúr Dénes Isz-elnök nyugodt szavait, bizakodást sugárzó érveléseit:

— Évek óla váltakozó sikerrel küzdünk a víz, főleg a belvíz pusztításai ellen. De ilyen súlyos károk még so- . sem érték szinte valamennyi határrészünket, mint az idén. Már május 10. körül 1500 hektárunkat borította a belvíz. s ebből 800 hektár volta szántó. És azt követően, az évszázad esői. a nyári időszakban lehullott, több száz milliméter csapadék viz- és sártengerré változtatott mindent. Itt még a lánctalpas rizskombájn sem nagyon tudott boldogulni .. . Az Állami Biztosító é.s a bankosok felmérése szerint a tervezett 119 millió forint értékű, ösz- szes termelési értékből 47 millió forintot pusztított el a víz. De ezek csak a közvetlen vízkárok. A szántóterület közel 70 százalékán még az őszi munkák is lehetetlenné váltak. Rét- és legelőterületünk 90 százaléka ment tönkre... Hogy miért nem vagyunk mégsem elkeseredettek, miért nem látjuk kilátástalannak a helyzetünket? Nemcsak azért, mert hozzászoktunk a nehézségekhez,

mert már sokszor kezdtünk mindent elölről . . . Most olyarí nagyok a károk, hogy a saját erőnk kevés lenne hozzá... De tudjuk, a ‘természeti csapás legnehezebb napjai óta érezzük, mind több intézkedésből tapasztaljuk, hogy nem vagyaink egyedid, nem vagyunk magunkra hagyatva .

is

Sorolja a központi, a minisztériumi intézkedésekéi, a sokoldalú megyei segítséget és a saját erőfeszítéseket, a természeti csapfis után készített intézkedési tervei, amely ■biztosítja, hogy ne álljon meg az élet, ne ragadjon a határt boritó vízbe, sárba a gazdálkodás, hanem újra induljon a termelés.

A legjelentősebb országos intézkedés, a l^z tagsága, vezetői számára megnyugtató segítség, hogy nem kell tartaniuk a szanálástól s annak hátrányos következményeitől. A költségvetésből rendezik súlyos pénzügyi gondjaikat. Gyorssegélyben is részesülnek, ha kell, hitelt kapnak takarmányok, műtrágya. gépek s minden egyéb megvásárlására, amire itt most szükség van az újrakezdéshez. És nemcsak a közös. hanem a háztáji állatállomány részére is biztosítják az átteieltetéshez • szükséges

kti 1 önbözö takarmányokat.

— Sokat jelent, segít átvészelni a legnagyobb nehézségeket a megyén belüli segítség is. A megyaszói. príi- gyi. rátkai s más t.sz-ek áltál felajánlott alom- és takarmány-szalmából több száz ,tnáz,sányií. sikerült bebáláznunk és elszállítanunk. Gon-* dókat enyhít a cukorgyári répaszelet is. Nem közvetlen segítség, de megnyugtatóak számunkra azok a hírek is, hogy megyénk más vidékéin, sok gazdaság a tervezettnél több őszi búzát vet az idén. Mert sajnos mi, s a Bodrogköz más gazdasagai, ezen az aszón adósak maradunk több ezer hektáron a búza vetésé-, vei. És segítséget, kapunk, elsősorban a melléküzemág fejlesztéséhez a Lenin Kohászati Művektől is. Nagyon nehéz hónapok, talán évek elé nézünk, de erőt ad. hogy nem vagyunk magunkra hagyatva. sok segítő kezet nyújtanak felénk ...

(I». s.)

Vegyipari vállalatainknál

Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyasztási javak kiállítása jó alkalom volt arra, hogy Borsod vegyipari vállalatai — a Tiszai Vegyi- kombinál. a Borsodi Vegyikombinát es az És/.akmagyarországi Vegyiművek — előkészítsék az 1981. évre szóló k eresk ed e 1 m i szerződése kel,

üzletkötéseket.

— Eredményes tárgyalásokat folytattunk és több üzletel is megkötöttünk partnereinkkel. a belkereskedelem illetékeseivel — mondotta Brieger Lajos, a Tiszai Vegyikombi nál kereskedelmi igazgatója. — A Budapesti Kender Juta, mint az egyik legnagyobb vásárlónk, 1981- ben 12 ezer tonna polipropilén granulátumot vár ' a kombináttól. A belkereskedelem vezetőivel aláírt szerződés értelmében minden eddiginél több', összesen 25 ezer •tonna festékipari terméket -szállítunk a hazai fogyasztóknak. Az AGROTRÖSZT vezetőivel kötött megállapodás értelmében a VI. ötéves tervidőszakban évente 450 ezer tonna, 34 százalékos nitrogén tarta lm ú m ű t r ágy ál

adunk a mezőgazdaságnak. Találkoztunk a Skála és több nagyáruház vezetőivel, ahol bemutattuk azokat az új, korszerű műanyag csomagolóanyagokat, amelyeket már a karácsonyi vásár alkalmával szeretnénk forgalomba hozni.

Korács Ferenc, a Borsodi Vegyi Kombinát kereskedelmi igazgatója a következőkről számolt be: — Rendkívül .sikeres kereskedelmi tevékenységről adhatunk szamot. Az, újdonságként bemutatott pvc harmonikaajtóból a IV. negyedévre 10 ezer darabot rendelt a kereskedelem, jövőre pedig 50 ezret. Ezt a termékünket eddig csak a fővárosban, a Skala nagyáruházban lehetett megvásárolni. Megállapodtunk az Amfora, a Vasedény és a TÜZÉP vezetőivel, hogy a jövőben üzleteikben az ország egész területén árusítják majd a • harmonikaajtó-' kát.

A kereskedelmi igazgató azt is elmondotta, hogy a VI. ötéves tervidőszak célkitűzéséiről' tanácskoztak a műanyag ablakok ■előállítóival. Az a tervük, hogy, 1981- ben csaknem kétszeresére növelik a műanyag ablakok gyártását. A BVK a PEVDI- vel kooperálva megkezdi a kikönnyített profilú pvc-ab- lakok előállítását, amely kevesebb anyagot igényel, s így olcsóbb is lesz. A Magyar Alumínium Tröszttel történt megállapodás értelmében 1981-tól kizárólag a

BVK elégíti ki évi 120 ezer tonnás mennyiségben a tröszt marónálronigényét. Énnek érdekében — a MÁV közreműködésével — irányvonalokkal szállítják majd az ériékes alapanyagot az alumíniumiparnak.

Az Északmagyarországi Vegyiművek első alkalommal ...szerepeli” az őszi BxNV-n, a Budapesti TÜZEP Vállalattal közösen mutatták be a porán hőszigetelő anyagokat.

— Az volt a célkitűzésünk, hogy a lakosság körében is bemutassuk, népszerűsítsük a hőszigetelő anyagokat, amelyekkel építőanyagokat és fü hőenergiát takaríthatnak

meg a kislakásépitűk. A sikerre jellemző, hogy két hét alatt háromszor annyit vásároltak a hőszigetelőkből, mint a megelőző három évben. A TpZJiiP 1981 -re UK) ezer négyzetmétert rendelt a poránbóL. Most kerül forgalomba a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárral közösen gyártott új termékünk, a tornaszőnyeg, amely iránt több sportegyesület és iskola is érdeklődött — mondotta Lcnduai László, az ÉMV reklám-propaganda osztályvezetője.

<f . er)

Szakítópróba

Nagyobb terhek emelésénél használatos az úgynevezett fülecselt kötél, amelyet a December 4. Drótmüvek sodremüvében készítenek. Minden kötélen elvégzik a szakítópróbát, megvizsgálják, hogyan reagál a csavarásra, bemérik szilárdságtani jellemzőit. Képünkön az a berendezés látható, amellyel a fülecselt kötelet vizsgálat alá veszik. Az eredmények azt mutatják, hogy a sodrómüben gyártott kötelek jól bírják a különféle terheléseket.

*

*

&

»

t

i

i

i

s

*

>

s

$

I

tf

S

i

r

f

r

i

*

t

t

i

r

(

t

s

».

i

t

»

i

i

t

I

*

£

*

9

1

t

*

f

<

*

I

í

5

>

I

í

5

A telephely végre felépül

•másik két. szövetkezetre is.

Nem hagyott nyugodni a dolog, s visszatértem a „tett” színhelyére: a Fejlesztjük a szolgáltatást?! címmel korábban megjelent riportom élményanyagát adó Putnold Vegyesipari Szövetkezet épü- * lő telephelyére. Akkoriban, bármily sajnálatos, áldatlan á 11a po tok r ól 'számol ha tta m

be, most.‘azonban azt tapasztaltam, hogy a lehetőségekhez mérten kellőképpen előrehaladtak a munkálatokkal, s várhatóan az esztendő végére befejezik az építkezést.

Néhány szót a gazdáról, a vegyesipari szövetkezetről. Elsőként 1975-ben tudatták a tagokkal, hogy új telephelyet szándékoznak építtetni, ahol minden másként lesz. Megszüntetik majd a matuzsálemi kort megért mosodát és vegylisztítót, s az új telephelyen tágas és korszerű mosoda, vegytisztító, konlekció- üzem várja a tagokat, szociális épületekkel, kiszolgáló- irodákká i. tank-műhely és garázs. Azóta minden évben türelmet és megértést kellett kérniük a tagoktól, mert bizony viszontagságosán lassan épült az új telephely. A szövetkezet dolgozói minden évben emelt tervet teljesítettek, a mostoha körülmények ellenére igyekeztek feladataikat maradéktalanul ellátni, hiszen a Putnoki "Vegyesipari Szövetkezet megyénk 194 községének sokirányú szolgáltatásáról gondoskodik. Naponta például 1500 kilogramm súlyú ruhát mosnak tisztára. Van órásrészlegük. cipészet ük. fodrászatuk, egyszóval a mindennapi szükségletek szerint igyekeztek megszervezni a szolgáltatást.

A baj ott kezdődött, hogy nem találtak kivitelezőt az új telephely megvalósításához, ugyanis kis munkának Ítéltetve. egyetlen vállalat sem fogadta kegyeibe a munkát. Végül az illetékesek úgy döntöttek. hogy a Putnoki Építö- és Szakipari ‘ Szövetkezetted, valamint a Putnoki Tö- VÁLL-lal vállaltatják el ezt a gazdaságtalannak játszó beruházást. Mint később kiderült. ráfizetéses volt a vállalkozás. Kezdetben a vegyesipariak maguk készítették el a terveket, s bármennyire jeles szakembereik vannak, ez a próbálkozás meghaladta erejüket. Bár az új telephely létrehozása kezdetben mindössze 30—40 millió forintot igényelt, azonban ez a fajta tervezés és építés ismeretlen volt a szövetkezet dolgozóinak. Ugyanez vonatkozik a

Sem anyagi, sem műszaki, sem emberi, tehál szakemberi ''feltételeik nem voltak, ugyanakkor számos alvállalkozóval kellett dolgoztatniuk. Nem mindig szerencsés előhozakodni a múltbéli dolgokkal, s talán ma már fátylát lehetne borítani a történtekre, azonban égy tanulságot mindenképpen levonhatunk az ügyből. Fejleszteni kívánták a szolgáltatást egy fejletlen szolgáltatóiparral. ..

Jelenleg, miként ott jártamkor tapasztaltam, az építkezés jó ütemben folyik. Kevés szó esik a korábbi ha- tó i 'idő-módosításokról, tervváltoztatásokról, s mindazokról a gondokról, problémákról, amelyek befolyásolták, illetőleg lassították az építkezés menetét. Amióta a Borsod megyei Beruházási Vállalat irányít, lényegesen szervezettebb a munka. Tulajdonképpen alig lehet elma-. rasztalni a beruházó és kivitelező szövetkezeteket. Ismert a mondás, sokat akar a szarka, illetőleg nem is ő akarta, csupán rakényszerí- lették. Ez lény. Mindazonáltal bizonyára saját házuk táján is voltak hiányosságok, amelyek hozzájárultak az épít kezes el húzódásához.

Két igazi vesztese van ennek az ügynek. Elsőként említhetem a vegyesipari szövetkezet dolgozóit, akik az évek során mindig arra vártak. hitegették őket, mert hát más egyebei nem is leheltek a vezetők sent, hogy végre felépül az új telep. Megnéztem ugyanis azt a mosodát é.s vegytiszta ói. ahol most dolgoznak. Őszintén szólva, elég nehéz szenvedély mentesen szólni az ottani állapotokról. Alacsony, levegőtlen, zsúfolt munkahely, ugyanakkor veszélyes is. illó- anyagok és gőzök fojtják az embert. Bár még ebben az esztendőben befejeződik az építés, azonban a költözködésre. illetve az üzemszerű termelésre majd csak a jövő év közepe táján kerülhet sor. Most már nem engednek a huszonegyből. Azt akarják, hogy ha eddig vártak, akkor minden készüljön el. Ügy tűnik. a két kivitelező szövetkezet. szakemberei a tőlük telhető legjobbat igyekeznek létrehozni. Az évek során nagyon sok gondjuk volt a tervezéssel, s voltaképpen a

végleges terveket csak 19*79-' ben kapták meg. Ugranak- kor el kell ismerni, hogy mindkét szövetkezetnek egyáltalán nem volt semmiféle tapasztalata ilyen szolgáltató telephely, s tegyük hozzá ilyen korszerű létesítmény megvalósításában. Most úgy tűnhet, hogy a korábbi bíró-: latommal ellentétben, túlságosan is védem a két szövet.-’ kezetet. Egyszerűen arról van szó, hogyha valaki végiggondolja az ötlettől a megváló-' sításig szétintíázó munkái” akkor nem mer, sót tahin, nem is szabad erélyesen galmazhla. Tudvalevőleg, a kívülálló, jelen esetben az újságíró, ha nem tud használni. akkor legalább ne ártson az ügynek. Nincs szükség itt újra előhozakodni egy sor olyan részletkérdéssel,’ amelyek ma már a feledés homályába kerülhetnek. Például, hogy sok volt a konzultáció, az értekezés: szervezetlen. helyesebben egyáltalán nem volt .szervezett a munka. Mindez, már a múlté.

Egy kérdés azonban riiég foglalkoztat. Történetesen az. hogy ha végül elkészül az új szolgáltató-telephely, menynyire lesz gazdaságos. Mert hát végül is ez adja meg a* zárszói. A vegyesipari szövetkezet szakemberei úgy vélik,' hogyha végre sikerül megszüntetni a jelenlegi, nehéz mUnkakörül mén y eket. a kkor már megérte. S idekívánkozik még egy kérdés: Miután a mosodához elég nagy meny- n.viségű gőz kell talán ezt az egész új szolgáltató létesít- . niénvt olyan helyre kellett volna vinni, ahol van gőz, például Kazincbarcikára, a hőerőmű közelébe. De nem akarok utólag okvetetlenked- ni. Ügy vélem, a vegyesipari' szövetkezetnél tapasztalt munkakörülmények között is kiemelkedően dolgozó tagok; megérdemlik, hogy a várva várt új telephelyre költözzenek. i

Karcsi Inwé “