Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

ÍjL \ VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMr BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 209. szám Ara: 1,20 forint Szombat, 1980. szeptember (>. Kádár János fogadta Kalevi Sorsát Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken fogadta Kalevi Sorsát, a Finn Szociáldemokrata Párt és a Szocialista Internacio- nálé leszerelési munkacsoportjának elnökét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken fogadta Ka­levi S sót. a Finn Szociál- demo. .a Párt és a Szocia­lista Internacionálé leszere­lési munkacsoportjának elnö­két, aki az MSZMP Közpon­ti Bizottságának meghívásá­ra tett látogatást hazánkban. A konstruktív légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a Ma­gyar Népköztársaság és Finn­ország. továbbá az MSZMP és az FSZDP közötti kapcso­latok alakulásáról. A nemzetközi helyzet átte­kintése során kiemelkedő .je­lentőséget tulajdonítottak azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek az emberiség béké­jét és biztonságát veszélyez­telő hidegháborús törekvése!:, mindenekelőtt a fokozódó fegyverkezési hajsza megfé­kezésére irányiénak.. Az MSZMP és az FSZDP kép­viselői állást foglaltak amel­lett. hogy a madridi tanács­kozáson érdemi előrelépés történjék az enyhülési poli­tika érvényesítésében és meg­állapodás szülessen az euró­pai biztonsági konferencia összehívásáról. Alapvetően fontosnak ítélték a SALT—11 szerződés ratifikálását és azt. hogy mielőbb konkrét tár­gyalásokra kerüljön sor a fegyverkezés korlátozásáról, különösen a középhatósugarú rakéták kérdésében. Egyetértés nyilvánult meg abban, hogy az enyhülés vív­mányainak niegvédelmezésé- ben és továbbfejlesztésében érdekeit, politikai és társadal­mi erők határozott fellépése elengedhetetlenül szükséges á feszültség enyhítéséhez, a nemzetközi biztonság megszi­lárdításához. A kommunista es szociáldemokrata pártok közötti párbeszéd és egy irányba ható tevékenységük hozzájárulhatnak a nemzet­közi élet és korunk nagy problémáinak megoldásához. Az MSZMP és az FSZDP ezért tekinti szükségesnek és fontosnak, hogy az ideológiai és politikai nézetkülönbségek mellett is a közös érdekek­nek megfelelően tovább erő­sítse kontaktusait. Ez jól szol­gálja a Magyar Népköztársa­ság és Finnország hagyomá­nyosan jó kapcsolatainak to­vábbfejlesztését is: Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemok­rata Párt nevében, finnor­szági látogatásra hívta meg az MSZMP küldöttségét. ' A találkozón jelen voll Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB külügyi osztályának vezetője is. Kalevi Sorsa pénteken el­utazott Budapestről, a finn vendégeket a Ferihegyi repü­lőterén Berecz Janos búcsúz­tató«. Németh Károly beszéde a Politikai Főiskolán Pénteken diplomakiosztó ünnepséget tartottak a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskoláján. Részt vett az ünnepségen és beszé­det mondott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bevezetőben a főiskola hallgatóit köszöntve gratulált a most végzetteknek diplo­májukhoz. Felidézte ezután Németh Károly, hogy az MSZMP XII. kongresszusa a párttagság és népünk véle­ményével. akaratával egye­zően megerősítette és tovább., fejlesztette a párt eddigi po­litikai vonalát. A valóságos helyzetünkből kiindulva ki­tűzte a szocializmus építésé­nek soron levő feladatait, programot adott a nemzet számára. Ez a politika tette lehetővé, hogy ma már el­mondhatjuk: népünk — tör­ténelme folyamán először — egységes szocialista nemzet­té vált. Ez a szocialista nem­zeti összefogás napjainkban különös jelentőségű, hiszen az előttünk álló feladatok si_ keres megoldása a sorok még szorosabbra zárását követeli meg. Gazdaságpolitikánkról szól­va a Központi Bizottság tit­kára kiemelte: gazdasági fel­adataink eredményes megol­dásának is elengedhetetlen feltétele, hogy' a párt és a nép, a kommunisták és a pártonkívüliek az eddiginél lobban együtt gondotóodá»" nak és együttesen cseleked­jenek. Ezt alapvetően indo­kolja az is, hogy életünknek nincs egyetlen olyan területe sem. amelynek fejlődése ne függne a gazdaság eredmé­nyeitől. Utalt a szónok a mi népgazdaságunkat is. érintő megváltozott és nehezebb külső feltételekre, meg arra is. hogy mivel kimerültek mái- gazdaságfejlesztésünk úgynevezett extenzív forrá­sai, az intenzív fejlesztés mind jobban előtérbe állítja a műszaki színvonal, emelé­sét, a tudomány új eredmé­nyeinek gyorsabb gyakorla­ti alkalmazását, a terme­lési és a termékszerkezet gyorsabb korszerűsítését, az ésszerűen takarékos gaz­dálkodást — más szóval: a hatékonyabb és jó minő­ségű munkát, termékeink nemzetközi versenyképessé­gének növelését és adottsá­gaink jobb kihasználását! Most az V. ötéves terv jó teljesítésével alapozh alj uk meg a következő tervidősza­kot — amelynek kapcsán Németh Károly hangsúlyoz­ta: lehetőségeinkkel össz­hangban az látszik reálisnak: ha mérsékelt növekedési üte­met irányozunk elő. mégpe­dig a termelés jelentősen differenciált fejlesztése és bővítése mellett. Ennek ér­dekében a fejlődés minőségi jegyeit kell erősíteni, gyor­sítani a termékszerkezet kor­szerűsítését, emelni a műsza­ki színvonalat, javítani a hatékonyságot, növelni a ver­senyképességet. Nincs más reális választási lehetősé­günk, mint az. !‘. ;gy a meg­változol! külső és belső fel­tételek által tárna rúDlt." gasabb követelményekhez igazíts, u tevékenységünket, s kitartó munkával terein Útik meg egy későbbi lendületes fejlődés alapjait. Mindehhez megfelelő feltételekkel ren­delkezünk. Ugyanakkor az eddiginél, nagyobb gondot kell fordítanunk az emberi tényezőkre, nevezetesen épí­tenünk kell az emberi tevé­kenységre. akaraterőre, tu­dásra és odaadásra — job­ban. mint ahogi an eddig lel­tük. Az ország és a szőkébb közösségek, a kollektívái: és az egyes emberek előtt álló feladatokkal szoros összefüg­gésben szólt Németh Károly az ideológiai és propaganda- munka. az agitáció fontossá­gáról. nemkülönben a kultu­rális tevékenységről, amelyek mindegyikének — mint mondta — jobban fel kell zárkóznia megszabott teen­dőinkhez! szocialista építő- munkánkhoz. A Politikai Főiskola nap­pali és levelező tagozatán az idén összesen 213-an végez­tek és 22-en kaptak egyete­mi doktori címet politikai tudományokból. A diplomá­kat Szabó József rektor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja adta aL. XXX., jubileumi bányásznap Ünnepség a Borsodi Széniéit Az ünnepség elnöksége A XXX. bányásznap alkal­mából tegnap, pénteken dél­után Miskolcon a Borsodi Szénbányák Vállalat székhá. zában ünnepséget tartottak. Buku Imre, a vállalat szak- szervezeti bizottságának tit­kára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, közöttük az el­nökségben helyet foglaló Gross Károlyt, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját. a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Juhász Ádám nehézipari minisztériumi ál­lamtitkárt. Kun Lajosi, a Bányaipari Dolgozók Szak­szervezetének titkárát, dr. Ladányi Józsefet, á Borsod megyei Tanács elnökét, Tóth Józsefet, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának, •vezető titkárát. Tamási Ist­vánt, a Magyar Szénbányák Tröszt vezérigazgató-helyet - lesét, a borsodi aknák és üze­mek képviseletében megje­lent élenjáró bányászokat. Köszöntőjében a szakszer- vezeti • bizottság titkára meg-, emlékezett a magyar bányá­szok több évtizedes osztály­harcos küzdelméről. Elmon­dotta. hogy bányászatok a Horthy-lás-xzmus éve: alatt is a párt, a műnkáswsztái? ügyének leghívebb tagjai vol­tak. vállaltak a harcot: és a felszabadulás után hozzájá­rultak az új élet gyors be­indításához. így kapcsolódik a múlt a jelenhez. így válik érthetővé, hogy bányászatok ezen a nav on. visszatekintve a megtett útra. újabb erőt merítenek, tovább erősítik soraikat, hogy a rájuk háru­ló feladatokat teljesíteni tud. ják. A továbbiakban arról beszélt, hogy a felszabadulás után életünk szebbé, gazdá­it jgubbá es értelmesebbé vált. Tím-nek életnek alakításé-, ban a bányászok becsülettel helytálltak, ott voltak, ami­kor a széncsatákon keresztül kellett az ország- vérkerin­gését: biztosítani és napjaink­ban is mindent elkövetnek a XII. pártkongresszus ha­tározatainak. gazdaságpoliti­kai célkitűzéseink végrehai- tásáért. Ezután arról szólt, hoc.' r párt kezdeményezésé­re a sormánv 1951-ben ha­tározatot hozott a bányász­nap megünneplésére, a bá­nyászok megbecsülésére. A kormányhatározat kimond­ja. hogv minden év szeptem­berének első vasárnapját bá- nvás-'nappá keli nyilváníta­ni. E lístárov'tóal a wärt és a kormánv hitelezés re iut­talta. lingv a múltban is min­dig .számított és ezután is számít a magvar munkásosz­tály derékhadára, a bányá­szok munkáiéra, helytállásá­ra. felelősségérzetére. Ezt követően Monos Janos, a Borsodi Szénbányák Vál­lalat vezérigazgatóin mondott. ' ünnewi beszédet. Bevezetőié­ben beszélt "azokról a válto­zásokról. amelyek a magyar szénbányászatban az. elmúlt három évtized során bekö­vetkezték. Napjainkban a borsodi szénbányászat ha­zánkban az első helyet fog­lalja el. a termelés nagysá­gát es a foglalkoztatott létr számot tekintve. A nehéz fi­zikai munkát nagy teljesít­ményű, korszerű gépek vál­tották fel. megszűntek a kis bányaüzemek, a „bicskabá­nyák”. Ma a megye szénbá­nyászatára a korszerű nagy­üzemek a jellemzőek. Az el­múlt tizenöt esztendőben nagy erőfeszítéseket tettek a gépesítés érdekében, a' tech­nológia fejlesztésére. Az üze­mek többségében új techni­kát vezettek be. s ebben a munkában a bányászok szin­te 'kivétel nélkül részi vet­tek. tanultak, elsajátították a korszerű ismereteket és azo­kat a termelés szolgálatába állították. A gépek, az új technika fokozta a munka biztonságát, könnyebbé vált bányászaink munkája. A vezérigazgató a további - okban beszélt arról, hogy je­lenleg is nags' feladatok áll­nak a bányászok előtt. Most: is nagy szükség wn az ösz- saefogásaca, a helytállásra, a kezdeményezőkészség kibon­takozására. Népgazdaságunk újra igényli a szene-, ezért mindent el kell követni a termelés növeléséért. Bányá­szaink minden támogatási, megkapnak a párttól és a kormánytól annak érdekében, hogy becsülettel teljesíthes­sék a rájuk háruló nagy fel­adat okát. A szónok utalt rá. hogy megyénkben is előtérne kell helyezni, illetve be kell fe­jezni a már megkezdett ku­tatásokat es a következei években új. nagy teljesítmé­nyű aknákat kell létesíteni A vezérigazgató kiemelte a szocialista brigádok, bányász, kollektívák áldozatos erőfe* szításét, a kongresszusi ver­senyben tanúsított helytállá­sát. Mint mondotta, tovább­ra is fontos, hogy hasznosít­sák a munka verseny bep rej­lő lehetőségeket, hogy a bor-- sodi szénbányászat, teljesít­hesse uzl. amj.1 cá kongresz- szusi munkaverseny kezde­ményezésekor vállalt. Az ünnepi beszéd után cfcf Juhász Ádám nehézipari mi— nisztériümi államtitkár kitün­tetésekéi adott al. Kiváló Bá­nyász kitüntetést kapott: Tacskó András vájár. Bükk- aljai Bányaüzem: Nagy Ist­ván aknavezető. Búkkal jaf Bányaüzem: Balogh Árpadi csapatvezető vájár. Farkas- lyuki Bányaüzen*? -KaroIyA István vájár. Mákvöigyi B;ó ítyaírzem: fíáda Sándor szakj vezető vájár. Miskolci Bányag üzem: Soltész János csapat­vezető vájár. Ormosbánya? Szaniszlo István lakatos cso­portvezető. Ormosbánya: Csipkés Béla csapatvezető vájár. Putnoki Bányaüzem: Eke P. Tibor vájár. Putnokf Bányaüzem: Jóm István va­jár. SzuhaVclgyi Bányaüzem? Pintér Bálint lakatos. KOSZ- GÜ. (Folytatás a S. oldalon) Dr. Juhász Ádám államtitkár Kiváló Bányász kitüntetést ad át Balogh Árpád csapatvezető vájárnak \

Next

/
Oldalképek
Tartalom