Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

ESZAK-MAÜYARQRSZAG 4 1980. szeptember 6., szombat fi íizinséo iáBSÉsiik engedve A Televízió „bőségszarujának” vegyes tartalma A társadalmi méretű köz- múvetődés, művészi ízlés for­rná lás egyik igen fontos — sajnálatosan; sok esetben — legfontosabb és szinte kizá­rólagos — forrása a televí­zióműsor. Magyarországon gyakorlatilag az egész ország tévénéző, informáltságának döntő többségét az esti hír­adókból és egyéb műsorok­ból meríti, művészi élmény­igényeit ugyancsak a képer­nyővel elégitleü ki. Ami az informáltságot illeti — vitán felül áll —, hogy a televízió jól szolgálja ezi a feladatát. A Politikai Adások Főszer­kesztősége hatáskörébe tal­lózó különböző osztályok, szerkesztőségek, rovatok, va­lamint a Híradó és A hét szerkesztőségei — különö­sen külpolitikai vonatko­zásban — friss, szinte órára kész tájékoztatással és hát­téranyaggal szolgálnak. Bát­ran mondhatjuk, hogy ha a belpolitikai informáltságnál még adódnak is a Magyar Televízió szolgáltatásaiban gyengébb pontok, összegé- szében a tájékoztató munka, az ismeretterjesztés, azaz a közvetlenebbül értelmezett . információs és közművelődé­si tevékenj'ség kifogástalan. A májusban tartott 20. mis­kolci tévéfesztivál ezt a té­mát elég sokrétűen elemez­te, feltárta gyengéit, megje­lölte feladatait A művészeti tevékenység megítélése más megközelítést is -kíván. A közönség igényei roppant megoszlók, s van, akinek a silány import-kri­mik jelentik a szórakozást, van, akinek a feszült, mag­vas társadalmi drama, van, akinek az opera vagy a kon-, ce-rt. Munkakörömnél fogva mó­dom van nagyrészt ismerni — a Magyar Televízió Elnöksé­ge sajtóosztályának szívessé­ge folytán — a Televízióba beérkező közönségigényeket. Ebből látható, melyek azok a főbb vonulatok, vagy kí- vanságcsoportok. amelyek a nagyközönség részéről meg­mutatkoznak. Tagadhatatlan, hogy egészében nehezen fo­gadható el hitelesnek, a nagyközönség véleményét egészében tükrözőnek a sok­százas levélhalmaz, meg rög­zített telefonbeszélgetés, hi­szen csak az elenyésző ki­sebbség fog tollat, vagy ra­gad telefont, hogy a műsor­hoz hozzászóljon, kívánságait elmondja. Különösen sok a fiatal diák, a ráérő nyugdí­jas. akadnak jócskán grafo- mán elemek, de természete­sen oda kell minden kíván­ságra figyelni, vannak a le­vélírók között nagyon meg­szívlelendő észrevételeket közlők is. Igen sokan kifogá­solták korábban, helyenként még most is, hogy a késő éj­szakai órákba nyúlik a' tele­vízió adásideje, ezt azért sé­relmezik, mert a koránkelő dolgozók nem láthatják meg az adások végét. Persze, le­hetetlenség mindenféle mű­sort 8 és 9 óra között su­gározni. lehetetlenség min­den kívánságnak eleget ten­ni. mindenesetre a televízió korábbra te'tte a délutáni kezdést. Igaz, például a nyá­ron — a nyári időszámítás miatt különösen — ezeknek a műsoroknak a nézettsége igen alacsony lehetett. De most már — elég korán — itt az őszies idő, nemsokára visszatérünk a rendes idő- , számításra, a szabadból egy­re inkább beszorulunk a zárt helyekre, bizonyára többen nézik majd a délutáni órák­ban jelentkező adásokat is. A beérkező kívánalmak között még mindig domináns szerep jut ' a játékfilmek igénylésének. Ha ezeket a kí­vánságokat akárcsak húsz- huszonöt százalékban is tel­jesítené a műsorszerkesztő­ség, szinte kizárólagosan öreg mozifilmekből állna a televízió műsora, kiszorulna belőle a tévéjáték, a tévé­film, kiszorulnának az egyéb művészeti és - szórakoztató műsorok, nem is szólva a be­vezetőben említett közműve­lődési és információs műso­rokról.. A korábbi kezdéssel meghosszabbított műsoridőt a műsorszerkesztőség igyekszik úgy kihasználni, hogy színe­sebb és szélesebb skálájú lé­gyen a " műsorválaszték és dél utánra rétegműsorokat, művészeti produkciókat, kis- f rímeket, ismeretterjesztést, sportot, egyebet is .műsorra tűz. de a nagyközönség ré­széről megnyilvánuló film- igényeket — úgy látszik —• nem tudja megkerülni. Három műsorhét programját néztük át. Augusztus 26-ával kezdődött vizsgálódásunk >és tart még ezen a héten is, szeptember 14-ig bezáróan. A televízió igen sokszínű programjában, figyelmen kí­vül hagyva a saját készítésű dramatikus műsorokat, • s azok ismétléseit, a gyermek­műsorokat, az iskolatelevízió, vagy egyéb más oktatási jel­legű adások, keretében su­gárzott kisebb-nagyobb játé­kokat, úgy tűnik, mégis túl­teng a játékfilm, illetve az ■ import televíziós film. A vizsgálat alá vont időszak el­ső hetében tizenkét mozifilm pergett, benne a Jean Ga­bin és a Marlene Dietrich életmű-sorozatok darabjaival. Ugyanígy a következő héten is tizenkettő, a mostani hé­ten pedig tizenhárom fiim pereg, a legkülönbözőbb nemzetektől, a legkülönbö­zőbb témákban, műfajokban, s nem utolsósorban művészi ■ szinten. Ügy tűnik, „igazuk van” nagyrészt azoknak, ak;k ösz- szetévesztík a közművelő te­levíziót a házi mozival, de a rendkívül ömlesztve kínált íilmáradat megközelítőleg sem segíti a filmekben való eligazodást, a filmek jobb ér­tését, a mögöttes mondandó észrevételét, egyáltalán a filmízlés fejlesztését. Az ösz- szesen harminchét film kö­zött vannak értékesek, bár nem sok. "Vannak kelleme­sek, vannak, amelyeket csak szereplői neve tesz egyálta­lán elfogadhatóvá, és vannak egyszerűen időt töltő tucat­áruk. Olyanok, amelyek a legkevesebb szellemi együtt­működést sem kívánják a né­zőtől, ami a mesebonyolítást illeti, haladnak a maguk ki­taposott ösvényen megfelel­nek annak a nézői elképze­lésnek, amely éppen az ilyenforma filmkészítmények nyomán alakul ki •— sajná­latosan — 1 sokaikban: a se­matikus elvárásokat semati­kusan elégítik ki. Ismerve a Televízióhoz be­érkező igényeket, a műsor- szerkesztésnek a törekvéseit elismeréssel kell fogadnunk, de ami ezt a nagy íilmöm- leszté&t illeti, ez már meg­kérdő jelezhető. Nemcsak jobb válogatás, több szűrés kellene, hanem talán a sok­sok silány film helyett oly­kor másféle műsor is, rész­ben a Magyar Televízió sa­ját archívumából, rész­ben nem dramatikus műso­rokból. Ilyen sok játékfilm felújítása és import-krimik­kel vegyes ömlesztése közben sokaknak eszébe jut a régi közmondás, amely szerint, jóból is megárt a sok. Hát még abból, ami ebbe a „bő­ségszaruba” belefért. Benedek Miklós Könyvújdonságok „Találkoztam olyan ötven év körüli paraszttal, aki éle­te legnagyobb vágyának két­ezer afgánit — 50 dollárt — mondott, ennyit egyben még soha nem látott” — írja Ha­lász György „Afganisztán gyújtópontjában” című. kö­zelmúltban megjelent köny­vében. Afganisztán szegény ország, becslések szerint az egy főre jutó nemzeti jöve­delem 140 dollár. Afganisz­tán gazdag ország: mint egy szovjet geológus mondta, a told alatt megtalálható az egész Mengyelejev-táblázat. Afganisztán elmaradott or­szág: 97 százalékos az írás- tudatlanság, de az országban forradalmi átalakulás zajlik az iskolareformmal. Sok a külső és belső ellen­ség, és a balos türelmetlen­séggel is meg kell küzdeni. Ennek az átalakulásnak a történetét meséli el a szer­ző, aki újságíróként járt többször is az országban. Szól arról is, miért és hogyan kellett e folyamat egy pont­ján a Szovjetuniónak katonai segítséget nyújtania, és az új vezetés a remélhetőleg nyu- godtabb körülmények között hogyan tér vissza az Amin- féle erőszakos kitérő után" az 1973. áprilisi forradalom ere­deti, demokratikus céljainak tt Baegvajósításához. Az Egyesült Államokban élő magyar író. Nicholas Ha­lasz ..Dreyfus kapitány” cí­mű könyve angol nyelvterü­leten négy és fél millió pél­dányban jelent meg.- de sok- más nyelvre lefordítva is nagy sikert aratott, A • siker oka — a szerző szavaival él­ve —. az lehetett, hogy vég­re egy olyan híres ügy áll a téma középpontjában, amely az igazság győzelmé­vel végződött, ez pedig ritka eset. A másik ok nyilvánva­lóan az igen komplikált, szá­mos szálon futó, rengeteg mellékszereplőt felvonultató cselekmény lendületes és népszerű felelevenítése, hi­szen a Dreyfus-ügyről már addig is könyvtárnyi iro­dalom jelent, meg. És persze, érdekes a sze­replők mögé tornyosuló tár­sadalmi háttér is, a francia revánseszme. a kémhiszté­ria. a Panama-botrány, (amelyben már elénk buk­kannak az antiszemita hecc­kampány-elemei),' azután — amikor az igazságra már fény derül! — az elvtelen testületi szellem, amely tilt­ja, hogy az igazságot beis­merje a „nemzet gerincé”, a hadsereg, egyetlen emberrel szemben, akit senki sem sze­ret és aki — „idegen”. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1977. októberi ülé­se óta a figyelem középpont­jába került a termelési szer­kezet hatékonyabbá tételé­nek és a külgazdasági kap­csolatok javításának kérdése. a fő elvek világosak, a fej­lesztés c-ízköze: meg nem: szakmai körökben eltérő né­zetekkel taláikoznatunk. ..A magyar gazdaság fejlesz vési útjairól” című kötet ' célja, hogy a legfontosabb állás­pontokat összegyűjtse és rá­világítson aha, milyen alter­natívák merülhetnek fel a magyar gazdaság előtt álló célokkal és feladatokkal ösz- szefüggésben. Gazdaságunk hosszú távú fejlesztése szem­pont jábó 1 kulcsfon tosság ú kérdésekről van szó, ame­lyek megválaszolásától nagy­mértékben függ* fejlődésünk üteme, iránya, a gazdaság technikai haladása stb. Nem másodlagos, részkérdéseket emeltek ki a tanulmányok írói, hanem egy vagy több elemükben különböző fej­lesztési koncepciókat. A szerzők tekintélyes ma­gyar közgazdászok, akiknek nevével gyakorta találkozunk a sajtóban, a rádióban, a ív­ben : Berend T. Iván, Bognár József, Fekete János, Hoós János, Izikné Hedri Gabri­ella. Kozma Ferenc. Nyers Rezső, Tardos Márton. Simái Mihály és Szekér Gyula. A Mindenki iskolája tele­víziós felnőttoktatás keretéi ben évek óta kimagasló —> országosan is" külön figyel­met érdemlő — eredménye­ket értek el a borsodi bá­nyász közművelődési intézd menyek. A' Mákvölgyi Bá­nyaüzem Egyesített Művelőd dési Intézményeinél isméi meghirdetik és a hónap k«H zepén újra megkezdik a heé tedik osztályos tanulást, Fel­hívták a szocialista brigádota figyelmét, hogy a hiányos is-i kólái végzettség a kiváló círa elnyerésének gátja. A Miskolci Galériában Pécsi Műhely A Miskolci Galériában teg­nap. szeptember 5-én, dél­után 4 órakor nyílt meg a Pécsi Műhely kiállítása. A hatvanas évek végén meg­született műhely tagjairól Lantos Ferenc azt írja: .. .Fi- czek Ferenc téri meditációi, Halász Károly következetes­sége és érzékeny nyitottsága, Kismányoky Károly konok célratörése, Pinczehelyi Sán­dor minden új iránti gyors reagálása és Szíjártó Kál­mán intellektuális töprengé­sei bizonyítják, hogy ők ma azok közé a kévéséit közé tartoznak, akik miatt érde­mes Pécs képzőművészeti éle­tére figyelni... Velük, művészi elképzelé­seikké] és hitvallású lokal módszerbeli kísérleteikkel ismerkedhetünk meg tulaj­donképpen ezen a miskolci tárlaton, s kísérelhet meg az átlagos képtárlátogató vala­miféle elképzelést rajzolni magának törekvéseikről, i A képlet alighanem. egyszerű lesz: a tér. az idő és a moz­gás összefüggéseinek, egy­másra hatásának képi meg­fogalmazását keresik a Pé­csi Műhely tagjai. Alighanem igazuk van azoknak a művészetkritiku­soknak, akik a Pécsi Műhelyt á magyar avanlgarde művé­szeti csoportosulások egyik legizgalmasabb jelenségének tartják. Már csak azért is, mert a tárgy-jel-ember ku­tatásokból kiindulva olyan jelképeket is tudnál? terem­teni, amelyek lényegesen túl­nőnek a személyes indítta­táson, s „nemzeti-történeti­vé” válhatnak. Mindez azonban nemcsak a művész, hanem a néző spe­kulatív közreműködésének is függvénye. Lehet, hogy nem szerencsés bevallani, de az igazság megkívánja: az is­métlődések (nemcsak egy adott iótósorozaton belüli is­métlődésekről van szó) rend­Csapot madárka Bár a Miskolci Nemzeti Színházban még messze van az.új évad első bemutatója, az érdeklődő közönség most is találhat kellemesen szóra­koztató órákat. Szeptember­ben is műsoron tartják a Csapodár madárka című, nagy sikerű reneszánsz ko­médiát, amelyet már több­ször bemutattak a tapolcai Sziget presszóban, s tegnap­tól a színház épületében, a Játékszínben látható. E hó­napban még tizenhárom elő­adást tartanak belőle a Já­tékszínben, majd 23-án Sá­rospatakon rendezik meg ju­bileumi előadását, abban a termelőszövetkezeti .magtár­ban, ahonnan e darab öt év­vel ezelőtt nagy sikerű útjára indult. Leninvárosban a Lú- das Matyi és a Tartuffe, Ka­zincbarcikán a Ludas Ma­tyi, Mezőkövesden a Tar- tuffe előadásával szerepelnek e hónapban. kívül töménnyé teszik ezt a kiállítási anyagot, amelynek feldolgozásához alighanem szükség van kiegészítésre, gondolunk például a mű­helyt, illetve a kiállított anyagot részletesen bemutató katalógusra. így azután alig­hanem nem kockáztatunk túl­ságosan sokat azzal a felte­vésünkkel. hogy "a nagykö­zönség kevéssé juthat el a műhely törekvéseinek megér­A Nehézipari Műszaki Egyetem Közművelődési Bi­zottsága az 1980—81-es tan­év megnyitásához kapcsolód­va több, igen vonzó művé­szen programot kínál a kö­vetkező napokban. Szomba­ton. szeptember 8-án délután három órakor dr. Özekkel János rektorheiyett.es nyitja meg az NME Galériájában az egyetemi fotó-, kerámia - és képzőművészeti kör tag­jainál: alkotásaiból rendezett kiállítást, délután négy órai kezdettel pedig a E ö-os kol­légium színháztermében ren­dezik meg a Benkó Dixieland Band koncertjét. Az első na­pot a 19 órakor kezdődő dis­co és közben tartandó fotó- bemutató zárja. Vasárnap, léséhez, a látott anyag sze­mélyes feldolgozásához. Alkotóként másként és* másként megvalósuló, de lér nyegében hasonló iplatíor-f mon álló, hasonló platform­ról nekirugaszkodó, az intel- lektualitást és a személyessé.; get ötvözni tudó művészek­kel és művészeti törekvések­kel ismerkedhetünk meg a Pécsi Műhely miskolci kiál­7-én. négy órától az egyete­mi filmkör munkáiból tar­tanak vetítést az E 8-os kol­légiumban. ugyanott fél hal­tól Tompa László Anyám könnyű álmot ígér című elő-* adóestjét hallhatják az érá deklődők. Este nyolctól tánc­estet tartanak, s közben az egyetemi csillagászati kör bemutatóját. Hétfőn este héto órai kezdettel kerül sor a hagyományos évnyitó kon­certre. amelynek keretében a Miskolci Szimfonikus Zene­kar és Dévényi Lajos zon­goraművész bemutatásában. Mura Péter vezényletével Rachmaninov c-moM zongo­raversenye és Rimszkij-Kor- szakov Aranykakas-szvitje hallható. Kertbarátok, gépkocsi-tulajdonosok! Fóliaháznak, de garázsnak is kiválóan alkalmas fóliasátor vázszerkezet ismét kapható az EGRI ÁFÉSZ Katona István téri Áruházában. Eredeti ára: 3900 Ft. — Most új ára: 1500 Ft. Tekintse meg iparcikk osztályunkon a felállított, összeszerelt sátorvázat! Eger és Vidéke Áfész Tanévkezdéskor Művészeti mtmú az egyetemen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom