Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

I960, szeptember 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A lakossági szolgáltatások megvalósításáért Kisiparosok az encsi járásban Szerencsére rég elmúltak már azok az idők, amikor szei'te az országban nagyon sok kisiparos azon gondolko­dott, hogy inkább beadja az iparengedélyét, minthogy fi­zesse a magas adót. Sokan voltak olyanok is, akik nem­csak gondolkodtak ezen, ha­nem cselekedtek is, abba­hagyták a maszekólást és folytatták eredeti foglalkozá­sukat tovább, valamilyen munkahelyen. Jóval több volt azonban azoknak a szórna, akik fittyet hányva minden­féle rendelkezésre, csak úgy iparengedély nélkül dolgoz­gattak. Az encsi járásban, ahol évek óta nagy az építkezési kedv, szinte gomba módra szaporodnak a családi házak. Ezek az engedély nélkül dol­gozgató kisiparosok, illetve ahogy őket, hívják, „kontá­rok” azonban nem sokáig te­vékenykedhettek. Nemcsak , azért, mert sokuk’ munkáját felderítették és megbüntet­ték őket. hanem azért sem, mert előbb-utóbb maguktól jöttek rá: az 1975-ben ki­adott új rendelkezés, amely megfelelően rendezte az en­gedéllyel dolgozó kisiparosok ■ adóját, számukra is megfe­lelő. Nem kell állandóan fél­ni attól, hogy mikor jelen­tik fel őket törvénytelen te­vékenységükért, s inkább szervezett keretek között, törvényesen kezdtek el dol­gozni. Hogy megérte-e ne­kik? Egészen biztosan, hi­szen a KIOSZ encsi szerve­zetének vezetője, Szendi Já­nos az elmúlt öt év tapasz­talatait összegezve elmondta, hogy azok a célkitűzések, amelyeket 1975-ben megha­tároztak az V. ötéves terv­időszakra, maradéktalanul meg is valósultak — még a tervidőszak vége előtt. — 1975-ben célként, tűztük ki. hogy az encsi járás terü­letén növeljük a kisipari te­vékenységet folytatók létszá­mát. Öt évvel ezelőtt a KI­OSZ helyi szervezetének 445 tagja volt. A település jelle­géből adódóan, s igazodva a Ki ŐSZ megyei szervezetének elképzeléseihez, mi is tervet készítettünk, amelyet a já­rási pártbizottsággal és a já­rási hivatallal közösen dol­goztunk ki. A lerv készítése során az egyik fő szempont az voit, hogy tötlO végéig 120 taggal növeljük- szervezetünk létszámát. Soknak tűnik első hallásra ez a szám, de fi­gyelembe véve azt. hogy a járáson belül az eilell öt-tiz évben nagyon sokan építkez­tek és a jövőben is sokan akarnak itthon maradni, úgy gondoltuk, elsősorban azokat az embereket keli beszervez­nünk. akik eddig is dolgoz­tak — engedély nélkül. Ennek az administrativ munkának meglett az ered­ménye. A KIOSZ helyi szer­vezetének vezetője példákat sorol. Van most olyan tagjuk, aki több mint egy évtizede „kontárkódot!” a járás tele­pülésein. Munka után. hétvé­geken, szinte nőttek keze alatt a házak, s a járásban már egymásnak ajánlották az emberek. Ajánlhatták is, hiszen a kontár jelző egyál­talán nem illett rá. Munká­ját gyorsan, pontosan, pre­cízen végezte, csak éppen engedély nélkül. Es ez az. állapot elóbb-utóbb megvi­selte, hiszen állandóan ret­tegnie kellett attól, hogy mi­kor vonják felelősségre. In­kább kiváltotta az iparenge­délyt, s azóta is az egyik legjobb kőműves hírében áll a járásban. Mi a helyzet ma az encsi járásban? Önmagában az a tény is, hogy a KIOSZ he­lyi szervezete már tíz fővel több kisiparost tart nyilván, mint. annak idején elhatároz­ták. a jó eredményeket mu­tatja. Azonkívül nem mellé­kes az sem. hogy a járás te­rületén a lakossági szolgál­tatások 75 százalékát kisipa­rosok végzik, ami szinten arra utal, hogy nagy szük­ség van ill a jó szakembe­rekre. A járás 92 községében igény van munkájukra, fő­ként a magánerős építkezé­seknél. Kell a szobafestő, a kőműves, az ács, hiszen az encsi járás két építőipai i egysége, a forrói Hernád- menli építőipari Szövetkezet, valamint az Encsi Költségve­tési Üzem egyszerűen nem tudná kielégíteni a lakossági igényeket. A KIOSZ helyi szervezete az említett két építőipari egységgel megál­lapodást kötött. Ennek az a lényege, hogy a kisiparosok egy része vállalja azoknak a kommunális beruházásoknak az elvégzéséi is, amelyeket kapacitáshiány miatt a költ­ségvetési üzem. vagy a szö­vetkezel nem tud elvégezni. Vitathatatlan, hogy eg.v-eg-y ilyen építkezésen nyer a kis­iparos, hiszen munkáját ren­desen megfizetik. Ám nem mindegy, hogy egy óvoda, vagy egy iskola felújítása milyen hamar készül el, te­hát nemcsak a kisiparos, hanem a köz is nyer. Az építőipari egységek és a KI­OSZ helyi tagjai közötti együttműködés követendő példának látszik. Hamarosan itt az ev. vége, értékelik többek között a KIOSZ helyi szervezetének ötéves munkáját is. Az érté­kelés eredménye biztosan jó lesz, hiszen a már eddig el­ért eredmények, sikerek elő­re mutatnak. Mint azt Szen­di János elmondta, a szerve­zeti létszám bővítésén túl szeretnék a járást teljesen megszűrni a kontároktól és ugyancsak szeretnék elérni, hogy a taglétszám növekedé­se mellett a kisiparosok munkájának a minősége to­vább javuljon. Pusztafalvi Tivadar Fúrógép Nyírbátoritól A Csepel Müvek Szerszámgépgyára Nyírbátori Fúrógépgyárában elkészült az alapítás óta gyártott 20C0. radial fúrógép. A nyírbátoriak tavaly felavatott nagyüzemének termékei há­rom földrészen keresettek. Az idén^ elkészült 200 darabból az USA, Kanada, Nb/.K és ha­zánk piacain értékesítenek. Képünkön: szere­lik az RF-50 rádiói fúrógépeket. ( » i i i Kesztyüvarrók a cukorrépatáblákon Amikor a hernádnémeti Hernádvölgye Termelőszövet­kezetben új melléküzemág­ként létrehozták a munkavé­delmi kesztyűket gyártó üze­meket, a várható biztos jö­vedelem mellett, más célt is maguk elé tűztek. Ez pedig a nagy kézi munkaerőt igény­lő ipari növénynek, a cu­korrépának ápolása volt. Vegyszerekkel ugyan már megoldható a gyömmentes­ség, de nem titok, hogy a kapálás a mai napig is a leg­biztosabb termésnövelö té­nyező. A kesztyüúzemben dolgozó 150 asszonynak így szerepe] a szerződésében az a feltétel, hogy ha kell, ak­kor a kapálásba is besegíte­nek. Ezért nem véletlen, hogy az elmúlt évben orszá­gosan .is kiemelkedő hoza­mot ért .el a szövetkezet a cukorrépa-termelésben. Ifi üzem Lakatosüzemet hoztak lét-, re a hernádnémeti HernácH völgye Termelőszövetkezet­ben. A volt baromfitelepen 25 munkást foglalkoztatnak^ s elsősorban hiánycikkeket^ diópántot, s a Hajdúsági Ko­csigyárnak csavarokat gyár-! tanak. Mulasztás, vagy tehetetlenség? Válasz cikkünkre r A.z Észak-Magyarország augusztus 13-i száma „Mi­lyen a vásárlók közérzete Ozdon?” címmel írt annak a vizsgálatnak az eredményé­ről, amely a kereskedelmi el­látás helyzetét mérie fel Öz- don. A tájékoztató szerint a Borsodi Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat vezetői mintha egy kicsit mostoha­gyermekkent kezelték volna ózdi boltjaikat. Ismeretes, hogy Ózdon, a város adottságának megfele­lően, két kereskedelmi köz­pont alakult ki: az egyik az úgynevezett „Gyújtón”, je­lenleg a Vörös Hadsereg út­ján, a másik a tanácsháza mellett elhaladó 48-as úton. Jelenleg a Vörös Hadsereg úti városrész teljes rekonst­rukciója folyik, minden épü­letet lebontanak, és már fo­lyik a modern, új lakóházak és üzletközpont építése. \Az épületbontások, az új épít­kezés miatti forgalomkorláto­zás és ideiglenes helyre való áttelepítés miatt itt levő üz­leteink nagyon nehéz körül­mények között próbálják fel­adatukat ellátni addig, amíg 'az új ruházati kisáruház megépül és kiköltöznek a szanálásra ítélt épületekből. Jelenleg a körülmények ilyen mostohák, nem pedig a vál­lalat vezetői bánnak közöm­bösen ezen boltokkal. A 48-as úton is már sza­nálás előtti állapot van. A beépítési terv elkészült, itt a meglevő épületek belső kar­bantartására szorítkozunk. Az épületek állagmegóvásá­ra a Városgazdálkodási Vál­lalat már keveset fordít, a környezeti kultúra olyan •awrnyűségesen rossz, hogy onnan már mindenki legszí­vesebben menekülne. Ilyen adottságok között látják el feladatukat bolti dolgozóink, akikkel kapcsolatban helye­sen írja a cikk, hogy mun­kaidő-beosztásuk más szak­mákhoz képest kedvezőtlen, bérük alacsony, szociális kö­rülményeik sem túl rózsásak. Felvetődik a kérdés, hogy mit tett a válldlal ózdi bolt­jainak fejlesztése érdekében. A következőket: a Vörös Hadsereg útján a rekonst­rukció miatt négy üzlethe­lyiséget költöztettünk át má­sik helyiségbe, jelenleg is ezekben árusítanak jó vá­lasztékkal. Még 1966-ban közel 1 millió forintos költ­séggel felújítottuk a Tünde Áruházat (a volt Állami Áru­ház helyén). Ez tette lehe­tővé. hogy az új építkezés befejezéséig gondoskodjon a gyermekruházati cikkek áru­sításáról. A Béke-telepen kö­tött-divatáru boltot nyitot­tunk. Az Avas Ktsz-től át­vett helyiségben teljes fel­újítás után nyitottuk meg két üzletünket. A Vörös Had­sereg úti üzletközpont éoíté- séhez — berendezés nélkül — 8.126 MFt építési hozzá­járulást vállaltunk. Sajnos. Téli esi tik Sárospatakon a termálfürdő területén tavaly megnyílt tanmedencét. A vá­rosi tanács által különböző forrásokból biztosított összeg felhasználásával most készül az uszoda kiszolgáló épülete az eredeti tervtől eltérően, körülbelül 230 négyzetméter­rel kisebb lesz az üzlet alap- területe, ezért tárgyalunk to­vábbi 400 négyzetméter alap- területű gyermekruházati bolt megépítéséről. Egyetértünk azzal, hogy az éielmiszei -kereskedelem há­lózata szépen fejlődött. Az is kétségtelen, hogy a végleges helyén megépült Centrum Áruház adottságai sokkal jobbak. Azt azonban nem tudjuk elfogadni, hogy ne te­kintenénk kiemeikedően fon­tosnak Ózd város ellátását. A tágas Centrumban egyes árucsoportokban lehel a vá­laszték nagyobb, de jobb mi­nőségről aligha beszélhetünk, annál is inkább, mert az áruk zöménél beszerzési for­rásaink azonosak. Bízunk benne, hogy a szanálással és új építkezéssel járó nehézsé­gek után a mi boltjaink is megfelelő feltételeket kapnak a színvonalas kereskedelmi munkához és Özdon is bizo­nyíthatjuk. más területeken elismert jó hírnevünket. Bedő Lóránt kér. igazgatóhelyettes Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat A graboplaszt fóliát már korábban beszerezték, így az üj tanévben télen is folyta­tódhat az általános és kö­zépiskolás diákok órarend szerinti úszásoktatása. SAJNOS, viszonylag sok szó esik, sokat írunk, beszé­lünk, panaszkodunk még az itt-ott előforduló mulasztá­sokról, a bajt, kárt, bosszú­ságot okozó felelőtlenségek­ről. Természetes dolog, hogy ki-ki érzékeny a neki sze­mélyesen kellemetlenséget, anyagi veszteséget okozó dol­gokra, esetekre, s az is jó dolog, hogy közvéleményünk érzékenyen reagál arra, ha a közösség érdekeit, a tár­sadalmi tulajdont negative érintő mulasztást hall, ta­pasztal. (Bárha mindannyi­an saját magunkkal szemben, mulasztásainkkal szemben is ilyen érzékenyek lennénk. Ezzel mindjárt elejét is ven­nénk. hogy a hiba bekövet­kezzék. Pedig ez lenne az igazi megoldás.) Mindeneset­té a közvélemény egyre ak­tívabb érzékenységének, fi­gyelmének, ellenőrzésének is köszönhető, hogy a hiányos­ságok nagy részére tény de­rül, s az emberi mulasztás­ból, vagy hozzá nem értés­ből. tehetetlenségből eredő hibák, hiányosságok folya­mata megszakad — ameny- nyiben a jelzéseket gyors és hatékony intézkedés követi. Az egyéni felelősségérzet, a társadalmi ellenőrök tevé­kenysége, a népi ellenőrzés fontos, alapos és valóban népszerű munkája az év ed­dig eltelt időszakában is szá­mos olyan esetet tárt fel megyénkben, amelyek kárt okoztak társadalmunk ki­sebb. s nagyobb csoportjá­nak. a népgazdaságnak. S az okok? Egyrészt az egyéni fe­lelőtlenség, másrészt talán a tehetetlenség. S a kettő kö­zül az utóbbi a veszélyesebb! A SÁTORALJA ÚJHELYI járási és városi Népi Ellen­őrzési Bizottság első, ízben vizsgálta az építőipar terüle­tén a társadalmi tulajdon védelmének helyzetét. Neir. eredménytelenül. A Sárospa­taki Bpitö- és Szerelőipari Szövetkezetnél, a termelő- szövetkezetek építőipari vál­lalatánál és a közös tanácsi költségvetési üzem helyzetét, munkáját tekintve a számos pozitív vonás mellett jó né­hány olyan hiányossággal, mulasztással találkoztak, amelyek nemcsak elgondol­kodtatok, hanem megfelelő intézkedéseket követelnek. S a miért ?-en bizony lehet és érdemes meditálni. A Sárospataki Építő- és Szerelőipari Szövetkezetnél nem az volt a legfeltűnőbb, hogy az anyagok éjszakai ellenőrzése nem megfelelő, s hogy egy felderített lopás ese.ében kártérítés nem tör­tént — bár ezeken is el le­het. gondolkodni. Furcsább dolog az. hogy egy gépkocsi­vezető januártól kezdve, ha­vonta 306—350 liter- üzem­anyaggal fogyasztott többet a megengedettnél, s ezt hat hó­napon át minden következ­mény nélkül tehette. A kár 12—15 ezer forint körül mo­zog. Munkaköréből — a vizsgálat lezártáig — csak a NEB-vizsgálat időszakában váltották le. Miért tehette és miért nem akadályozta meg mindezt a szövetkezet veze­tősége? Mulasztásról, vagy tehetetlenségről van szó? Ezt kérdezte es kérdőjelezte meg a Népi Ellenőrzési Bizottság is határozatában: „ ... fele­lősség terheli a szövetkezet elnökét a késedelmes intéz­kedés miatt. Az egyszemélyi lelelösség élvéből kifolyólag vele szemben is megfelelő intézkedést, kel] kezdemé­nyezni”. A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK építőipari vállalatá­nál más jellegű hiányosságok sorára bukkant az ellenőr­zés. Jó néhány szállítólevél­ről hiányzott mind az anya-* got kiadó és • utalványozó, mind'az átvevő aláírása. Az ilyen mulasztások alkalmai adhatnak a visszaélésekre. Szép. dicséretes dolog, hogv a vállalat segíti nyolc dol­gozó saját lakásépítését, a munkáslakás-építési akció ke­reten beiül. Anyagot biztosít nekik, amelyet munkaidő után a vállalatnál feldolgoz­hatnak. Csakhogy: a garázs­ajtókhoz felhasznált faanyag például nem került leszám­lázásra és sem a munkához szükséges villamos energiá­ért, sem más szükséges anya­gokért nem fizetett senki. Valami tehát itt sincs telje­sen rendben! A közös tanácsi építőipari költségvetési üzemnél — szintén Sárospatakon — „csu­pán” olyan kisebb mulasztá­sokra lellek a népi ellenőrök, hogy: a gépjármüvek üzem- anyag-elszámoltatásánál nem az előírt KPM-nyomtatvá- nyokat használják,, így az el­lenőrzést el sem tudták vé­gezni ... Az anyagok utalvá­nyozását és kiírását egyaránt egy szemé!*?, a művezető vég­zi, — tehát nincs biztosítva a társadalmi tulajdon megfe­lelő ellenőrzése. A nem meg­felelő ellenőrzésre utal az is, hogy március 1-től nem mű­ködik belső ellenőr a gaz­dálkodási szervnél, de az ad­dig foglalkoztatott ellenőr foglalkoztatása sem felelt még az érvényes jogszabá­lyoknak. KISEBB, nem „egetrenge­tö" hiányosságokról van szó az említett, vállalatoknál? Azt lehetne mondani: igen. Azon­ban az. hogy hasonló hiá­nyosságok mellett nem kö­vetkezett. vagy következik be nagyobb kár. könnyen lehet csupán a véletlen, a szeren­cse dolga. A néhány ezer, vagy tízezer forint helyett százezrekre menő visszaélé­sek is történhettek volna. Mert mulasztás mindhárom helyen történt. Ezt a vizsgá­lat feltárta, s a felelősségre vonás, az intézkedések ügyé­ben megtették a szükséges lépéseket. Kérdés azonban, hogy ez a mulasztás csak a felületesség szüleményé, avagy az illetékes vezetők ’ehetetlenséaébö! fakad. Mert ha igen. ezen a területen is vannak sürgős tennivalók. Barcsa S. Tanmedence Patakon

Next

/
Oldalképek
Tartalom