Észak-Magyarország, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-16 / 217. szám
eSZAK-MAGYARORSZAG 4 I 1980. szeptember 16., kedd A képernyő előtt Besúgók és bűnesetek A bemutatás előtt a bemondó emlékezetünkbe idézte, hogy Páskandi Géza drámáját tíz évvel ezelőtt a Pesti Színház mutatta be Várkonyi Zoltán rendezésében, Dávid Ferenc szerepében Básti Lajossal, a másik főszerepben meg azzal a Darvas Ivánnal, aki most is alakítja Socinót. A 30 év magyar drámái sorozatban most Miliályfi Imre rendezésében, Dávid Ferenc szerepében Kállai Ferenc játékával állt előttünk a Vendégség. A műsorújságba maga a szerző írt terjedelmes „előzetes kiegészítést” az ötven percre sűrített játékhoz. (E sűrítés megbecsülhetetlen erénye a Vendégségnek, Zakóra Mária dramaturg neve fel is jegyzendő érte.) Mihályíi Imre rendezése roppant feszes, precíz, a szerep- osztás — Avar István és Kiss Mari a további főszereplők — kitűnő, a színészek legjobbal nyújtották, mégsem jegyezhetjük ezt a drámát legemlékezetesebb tévéélményeink közé. Egyszerűen azért, mert az eddig említett erények ellenére hiányzott belőle az izgalmas feszültség. A besúgó és a megvádolandó az első perctől teljesen tisztában voltak egymással, mi is mindent előre kiszámíthattunk, s ha nem olvastuk volna Páskándi említett előzetesét, nem mertük volna olyan egyértelműséggel megállapítani, mint az író tette, hogy „Esély az esélytelenségben — erről szól e dráma". Dávid Ferencnek, a reformációban is mindig az újabb reformációs lehetőséget kereső erdélyi püspöknek, az unitárius hit meghirdetőjének eleve esélytelenül kellett felvennie a csendes harcot a házába telepített besúgóval, megkeresni a halvány lehetőseget ellenfele legyőzésére, támadásának kivédésére. Kállai halk szavú, megfontolt és sorsát nagyrészt eleve elfogadó Dávidja, Darvas cinikus besúgója, Kiss Mari magát mindenre odaadó cselédlánya, Avar István gyűlölködően elszánt Blandralája mindmegannyi érdekes és értékes alakítás. A Vendégség mégis — mert éppen a szereplőinek váratlan izgalmat mellőzte — nem adta a képernyőn azt a feszült drámát, amit színpadi előélete után várni lehetett tőle. . * Nincsen okom és jogom kétségbe vonni Mág Bertalan nyo- mozástörténeteínek hitelét. Minden bizonnyal adódott az ötvenes években olyan bűneset, amely fő vonásaiban hasonlított a szombat este látott, A holtak nem beszélnek című történethez. De egyáltalán nem biztos, hogy egy detektív hiteles emlékezése filmbe fogalmazva is hiteles, elfogadható. A Megtörténi bűnügyek sorozatban látott filmet nem tudom elhinni. A filmet nem hiszem, nem a történetet! Ahogyan Mészáros Gyula rendezésében előadatott, ahogyan kitűnt, hogy a nagyon súlyos köztörvényes bűncselekménnyel gyanúsított Sugár a felszabadulást megelőzően sokszoros gyilkos keretlegény volt, hogy egykori tiszthelyettesével gyilkol- tatott és raboltatott, s annak a kezén olyan ismertetőjel volt, amely daktiloszkópiai úton szinte „hozta a tettest”, ahogyan gyilkolási kísérletbe keveredett az elhagyott szerető fivére stb., már sok volt. Emlékszünk a történési időre, amikor valóban nem volt ritka, hogy köztörvényi bűnesetek mögött korábbi politikai, népellenes bűnösök lapultak, de amikor a rendőrség ezeket felderítette, megállapításait mindig indokolta, dokumentálta. Az állítólag valóságos történetet megjelenítő filmben viszont éppen a cselekmények motiváltsága volt. hihetetlenül ingatag. Hiába az import-sorozatokat utánzó felállás, a nyomozói team, a sokfelől ismeri jövés-menés, a magunk közegében játszódó történetekben — mert' ismerősebbek a körülmények — szigorúbban keressük a logikát, a megokolásokat, nem elégszünk meg a Logikai szakadékokat is hagyó, nagyvonalú előadásmóddal. A holtak nem beszélnek című történet eredetijét Mág Bertalannak el kell hinnem, a filmtörténetet a Magból Mátyussá lett nyomozónak és a rendezőnek nem tudom elhinni. Még akkor sem, ha alapjában nem rosszabb film, mint importált társainak nagy hányada. * Mezga Géza és családja tizenhárom hetes világ körüli útjáról kín-keservesen hazaérkezett. S mert lakásukat kirabolva találták, ráadásul Hufnagel Pisti közreműködésével, félő, hogy megszületik a harmadik sorozat is. Pedig az első sorozat emlékének jó ízeit a most véget ért Vakáción a Mézga család már kicsit megtépázta; kár lenne tovább rontani, újabb meg újabb, csökkenő értékű „rájátszásokkal”. Benedek Miklós Tanulmány Mezey István rajza Ma este: A finnországi Vantaanjoki kórus vendégszerepel' ma este hét órai kezdettel Lenin- városban, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Vándor Sándor Zeneiskola és a Derkovits Gyula Művelődési Központ rendezésében tartandó hangversenyen. A koncert este hétkor kezdődik a művelődési központ színháztermében, előtte Fodor Gyula, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője mond köszöntőt. Vezényel Toivo Korhonen, közreműködik Vesa Kankainen hegedűn és Oláh Miklós gordonkán. Seres János miskolci festőművész szerény tárlattal jelentkezett tegnap a miskolci Mini Galériában (Kossuth utca 11.). Tisztelői, művészetének ismerői bizonyára érdeklődéssel fogadják a mindössze 18 képet bemutató kiállítást, hiszen Miskolcon nem gyakran szerepel önálló bemutatkozással. Legutóbb a Nehézipari Műszaki Egyetemen állította ki műveit, s jóllehet ott van minden gyűjteményes kiállításon, nemritkán szerepel a megye ipartelepülésein és falvaiban, lakóhelyén kevésszer találkozunk munkáival, jóllehet murális munkái, például a selyemréti iskola sgraffitója mellett akár naponta is elmegyünk. Seres festőművész, főiskolai tanár Egerben, szakkörvezető Diósgyőrött. Sokfelé megosztja magát, s munkásságában az alkotóművész és a művészetpedagógus párosul. Érdeklődési körének előterében a hagyományos témák állnak, a tájkép, a csendélet. Most bemutatott képei is ezt a szemlélődő, meditativ álláspontot, tükrözik, 18 munkája közül 17 tájkép, s a tizennyolcadik sem esik tematikailag ezektől távol, mert műterembelsőt ábrázol, kontrasztos fényekkel, színfoltokkal. Képeiről hiányzik az ember, hiányzik á cselekmény, a történés. Néhányon a háttérben sejlik fel valamilyen épület, jelezve az alkotó, teremtő ember ottjártát, a többség azonban 4 természetes szépségei, a természeti alkotást tükrözi. Tus, gouache, akvarell és ezek kombinációi a látott képek technikai eszközei, a visszafogott színfoltok fokozataira, vagy kontrasztjaira építve tárják elénk a mondandót, illetve ábrázolják az éppen megjeleníteni kívánt kertet, hegyoldalt, sziklás tájat, egyebet. Hagyományos témák, hagyományosabb kifejezési eszközök, megjelenítési módok értékes, jó hangulatú találkozása ez a 18 lap, amely tegnap óta látható a Mini Galériában. A kiállítást tegnap délután dr. Végvári Lajos művészet- történész, egyetemi tanár nyitotta meg, s ajánlatta az érdeklődők figyelmébe. A fenti néhány sorral mi is szívesen ajánljuk. Október 11- ig tekinthető meg. (biw) Mit ígér az 1980/81-es közművelődési évad Kazincbarcika lakóinak? Az érdeklődés hiánya vagy túlsúlya sok tényező együttes függvénye. Ezek közül az egyik alapvető tényező; a jól időzített, változatos és pontos tájékoztatás. Kazincbarcika elkövetkező közművelődési évadjáról már jó előre az alábbi, még vázlatos tájékoztatót adhatjuk az olvasó kezébe. Hozzátesszük, hogy ezt követően egy teljesebb.' közművelődési tájékoztató füzet megjelentetéséi tervezzük, majd pedig teljes részletességgel és pontossággal. a havonta megjelenő programfüzetből lehet tájékozódni. A fokozatos, egyre részletesebb információ — reméljük — kellő módon szolgálja majd a városlakók érdeklődésének , . felkeltését. Örömmel írtuk a tájékoztatás első soraiba a színház, a hangverseny és az előadói est programját. Három színház 15 ajánlatából 22 színházi előadást fogadunk városunkba. A felnőttek részére Hasek: Svejk, a derék katonáját, Moliére: Dandin Györgyét, Bíró Lajos: Sárga liliomját mutatja be a budapesti Népszínház. A debreceni Csokonai Színház a hat évvel ezelőtt nagy sikerrel játszott Hunyadi László operát és a Szabin nők elrablása című operettet hozza Kazincbarcikára. A Miskolci Nemzeti Színház az Irma, te édes musifaldarabbal vendégszerepei. A három ifjúsági (középiskolai és szakmunkástanulói) bérletsorozatban másmás elosztásban 12 előadás lesz, Sütő András: ' Vidám siratójával és Moliére; Tar- tuffe-fel kiegészítve. A legifjabb színházlátogatók a Felicián és a kalózok, a Bűvös erdő, az Óz, a nagy varázsló és a Csili-Csala csodái című mesejátékokban gyönyörködhetnek. A komoly zenét kedvelők hallhatják majd a Magyar ' Rádió Gyermekkarát, a Magyar Állami Operaház énekművészeinek operaestjét, Pe- rényí Miklós gordonkaművészt, Elzbieta Tarnowska zongoraművészt, a Miskolci Szimfonikus Zenekart. Az előadói esteken Mensáros László, Gyurkovics Zsuzsa, Juhász Jácint, Szabó Gyula, Körmendy János, Keres Emil színművészek lesznek a vendégeink. Az intézményekben, üzemekben. vállalatoknál kulturális feiadatoká.t vállaló és végző aktívák részére ismét meghirdetjük a közművelődési szabadegyetemet. Az archív filmklub ifjúsági sorozatát, Erőszak a nyugati filmművészetben, felnőtt sorozatát, A skandináv filmművészet címmel hirdetjük meg. Már lehet jelentkezni az angol, német, orosz nyelv- tanfolyamok kezdő és haladó csoportjaiba és a szabásvarrás tanfolyamokra. S végül, de nem utolsósorban, továbbra is szeretettel várjuk vasárnaponként az általános iskolás gyerekeket a „játszó- házba.” Miskolci fafaragók a főmtai A Molnár Béla Ifjúsági Ház fiatal tehetséges fafaragói már több helyi és vidéki kiállításon szerepeltek nagy sikerrel és szereztek hírnevet szakkörüknek. Munkájuk elismerését többek között meghívások, vendégkönyvi bejegyzések és köszönőlevelek is „dokumentálják”. Az elmúlt hónapban Budapesten a XII. kerületben szerepeltek, s arattak nagy sikert, amelyért Jassó Mihály, az MSZMP XII. kerületi Bizottságának első titkára levélben mondott köszönetét Grósz Károlynak, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága első titkárának. Megyénk első titkárához írott levelét az alábbiakban közöljük: „Kedves ajándékkal lepték meg Borsod megye népművészei, a Miskolc városi Művelődési Központ Molnár Béla Ifjúsági Ház fafaragó körének tagjai a XII. kerület gyermekeit. Egy nagyszerű kezdeményezés eredményeként a kerület vendége volt augusztusban 12 miskolci fafaragó, akiknek keze alól ez idő alatt a népművészet hagyományait ápoló csodálatos gyermekjátékok kerültek ki. Büszkék vagyunk arra, hogy a fővárosban első ilyen jellegű játszóteret mi, a XII. kerületiek tudhatunk magunkénak. Méltán lehetnek büszkék), készítőik is a játékokra, merd a legfőbb meósai, zsürizői, a gyermekek őszinte örömmel és csodálattal vették birtokukba a napközis tábor játszóterét. Ügy érezzük, ami-t kor e játékok készítőinek, as fafaragóknak köszönetét! mondunk szép munkájukért^ nem szabad megfeledkeznünk! a sikeres munka és alkotást feltételeinek, körülményeinek! megteremtésében jelentős szerepet vállaló Márton Já— nosnéról, a szakkör vezető-: jéről, valamint a játékok, tervezőjéről, Péterfy László) művészeti vezetőről. Szükségét éreztük, hogjsj erről a szép munkáról tájé- koztassunk, és köszönetéi! mondjunk mindazoknak^ akik a kezdeményezés felkarolásában és megvalósítása-^ ban részt vettek. Bízunk! benne, hogy a szépen indulój mindannyiunk számára hasznos kapcsolat tovább fejlődik! az elkövetkezendő években.T Mi is szívből gratulálunk! fafaragó művészeinknek Bo-j dapesten elért sikerükhöz^ ahhoz a lelkes, odaadó al-: kotómunkához, melynek eredményeképpen a XII. kerület gyermekeinek oly sok örömet szereztek. Rejtvénypályázat: 1. Ifjúsági Éppol szeptember 1920-21 öt mai magyar író, költő nevét rejtettük el a következő anagrammákban. Találja ki a nevüket! 1. Deres N. Róza 2. Emberé az igény 3. T. Józsa Ferkó 4. Napad Írna 5. N. Fezes Móric Ki adhatta fel ezeket az apróhirdetéseket. (Szerző, mucim.) 1. Televízió javítását vállalom, hívhat éjjel-nappal. Jelige: Emberfi. 2., Keressük azokat a szemtanúkat, akik látták szombaton, a késő esti órákban azt a Zsigulit, amely elütött egy motorbiciklis rendőrt. 3. Fővárosi szállítási válla-« lat exportcsomagoló munká-4 sokat vesz tel. A négyrészes rejtvénvpá- lyázat megfejtését együtt kell beküldeni a pályázóknak a II. Rákóczi Ferena megyei Könyvtárba. Cím: Miskolc, Felszabadítók útja 11. A borítékra rá kell írni: Ifjúsági könyvnapok. A beérkezési határidő: szeptember 25. BARTÓK BÉLA Gyermekeknek 08-09/ /Teljes felvétel, a Rozsnyai-féle első kiadós alapján/ RÁNKI DEZSŐ Steinway zongorán (T*l*funk«n-f*lvét*l| Ránki-klubokat alakítottak a zenerajongó fiatalok Japán több városéban, de Ránki Dezső egy-egy hangversenye idehaza is ünnep. Chopin-lemeze 1972-ben a párizsi Charles Cros Akadémia nagydiját nyerte el, Magyarországon Lisztás Kossuth-dijjal tüntették ki. Fellépett a Berlini Filharmonikusokkal. a lipcsei Gewandhaus ás az amszterdami Concertgebouw Zenekarával, játszott többek között Zubin Mehta. Leonard Bernstein, Kirill Kondresin ás Hiroyuki Iwaky vezényletével. Bartók-játákát világszerte elismerés kisári. A Telefunken gyár a fiatal magyar művésszel vette fel a teljes Mikrokozmoszt /nemzetközi nagydijat nyárt a lemez/, majd sikerét látva a »Gyermekeknek' című Bartók-soroza- tot. Ránki anyanyelvkánt beszéli Bartók zenei nyelvét. Zongoráján megismétlődik az a bartóki varázslat, amelyről Újfalussy József így Ir: .Hamupipőkéből királylánnyá varázsolta vissza a népdalokat, a bevezette ókét költői birodalmába". a hungarÖ'Tőn hangúmé/ hfrrk idejí n a t F.MF /f ft AMA b(j fi Hegedűs Mária.
