Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-09 / 186. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 190G. augusztus f., szombat Afrika Áz éhező kontinens Irániak tinletéssirozata vüáiszeríe L assan a nyár vége felé közeledünk. Magyarországon - csak­úgy, mint Európa nagy részén - megtelnek a magtárak, biz­tonságban van az ország jövő évi kenyere. Ez így természe­tes számunkra. Kevés hír férkőzik hozzánk közel a világ olyan részeiről, ahol nemcsak a napi többszöri étkezés nem természetes dolog, de még a mindennapi betevő falat sem biztosított min­denki számára. Mindent elpusztít a szárazság Az esztendő eleje óta is­mét éhínségről érkeznek hí­rek Kelet-Afrika sok orszá­gából. Afrika szarvától dél­re, le Mozambik és Zambia északi határáig, egy Nyugat- Európánál nagyobb terület szenved. Uganda. Kenya, Szo­mália, Tanzánia, Etiópia egyes körzetei újra szomorú szenzációval szolgálnak. A legsúlyosabb veszély A képek, beszámolók szív- S7x)rítóak: esőt hosszú idő óta nem látott, fölrepedezett földek, csenevész, a tengődő állatok által csupaszra rágott bokrok, kiszáradt vetemény. Vézna, az éhségtől felpuffadt hasú gyerekek, menekülttá­borokba zsúfolódott, minden reményüket elvesztett tízez­rek. Nem először — s sajnos, bizonyosan nem utoljára — sújtja a fekete kontinens óriási területeit a szárazság. A hűvös statisztika is azt bi­zonyítja: napjainkban Afri­kában a legsúlyosabb veszély az éhség. Itt található a vi­lágszervezet által diplomati­kusan „rendkívüli élelmi­szerhiányban szenvedőnek” jellemzett £6 ország közül 17. Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) vezérigazgatója, Edu­ard Szauma néhány héttel ezelőtt Loméban, Togo fővá­rosában az afrikai regionális konferencia befejezése után megdöbbentő adatokat hozott nyilvánosságra. Becslése sze­rint a kontinensen jelenleg 70 millió ember éhezik, s egy lakosra mintegy 10 szá­zalékkal kevesebb élelmiszer jut. mint egy évtizeddel ez­előtt! Változatlanul veszélyes a helyzet — a már említett ál­lamok mellett — a Szahel- övezetben is: ez a Szahará­tól délre fekvő térség kelet­nyugati irányban, maid hat és fél ezer kilométer széles­ségben húzódik keresztül a kontinensen. A Szahel-övezet több országa a világ legsze­gényebbjei közé tartozik — joggal nevezhetjük őket a „fejlődők legfejletlenebbjei­nek”. (Az egy főre jutó évi nemzeti jövedelem alig éri el a 100—200 dollárt.) Afrika ezen körzeteiben a szárazság pár évenként is­métlődően visszatér: legutóbb 1973—74-ben a Szahel-vidék éhínsége legalább 20 millió embert érintett, a halottak számát negyedmilliósa tették. Ehhez képest 1980 áldozatai — egyelőre — csekélyebbek. Számuk azonbán a mostani nyári hónapokban .már elér­te a napi (!) 400—500-at. Inkább fegyverekre? A szakértők ráadásul fi­gyelmeztetnek: a potenciális veszélyek még a hat évvel ezelőttinél is nagyobbak. Elő­ször is nem látnak reményt a helyzet javulására: az ada­tok azt mutatják, hogy Afri­ka egyre képtelenebb saját ellátására. Az élelmiszerhiány a gabonaimport többszörös emelésére kényszerítené az ínséget szenvedő államokat, ehhez viszont nem elegendő­ek anyagi eszközeik. Külö­nösen, hogy a nemzetközi infláció, az importált kőolaj­termékek és a műtrágya ár­emelkedése is őket sújtja leg­inkább. A nemzetközi segélyezés problémái is nehezítik a hely­zetet. Bár az ENSZ szerve­zeteinek és más humanitári­us csoportoknak a tevékeny­sége tiszteletre méltó, az el­múlt évek tapasztalatai még­is azt bizonyítják, hogy a se­gélyszervezet távolról sem működik tökéletesen. Ráadá­sul sok kormány könnyeb­ben szánja rá magát a hadi­kiadások növelésére, mint a fejlődőknek juttatott kölcsö­nök. vagy segélyek arányá­nak emelésére. S ehhez még hozzátehetiük. hogy a har­madik világ országai is egy­re tekintélyesebb összegeke: fordítanak fegyverkezésre. A pénzbeli, s még inkább az élelmiszer-támogatás össze­gyűjtése is sokszor nehézkes: ha pedig a szállítmányok megérkeznek rendeltetési he­lyükre. ott a szállítóeszközök s az úthálózat hiánya hátrál­tatja a szétosztást. Egy tányér étel Végül azt sem lehet elhall­gatni. hogy több országban a politikai fejlemények, a fejlesztési tervek elhanyago­lása, a minden szinten je­lentkező korrupció is hozzá­járult a nehéz helyzet kiala­kulásához. így a katasztró­fáért nem lehet kizárólag az időjárást felelőssé tenni! Ugandában például az ldi Amin bukását követő bizony­talanság okozott károkat. Kenyában pedig a kormány elhibázott árpolitikája veze­tett előre fel nem mért gon­dokhoz. Az 1978-as rekord- termés után 30 százalékkal csökkentették a gabona fel- vásárlási árát, s exportálni is kezdtek. A parasztok en­nek következtében más — jövedelmezőbbnek tűnő — terményeket, például cukor­nádat ültettek. Az eredmény: az év elején az ország ga­bonatartaléka mindössze, ki­lenc napra volt elegendő! Persze, a legfőbb ok: az esők elmaradása. Ez az, ami az amúgy is szűkös tartalék­kal rendelkező afrikai tör­zseket a városok környéké­re, vagy a menekülttáborok­ba hajtja. Különösen védte­lenek a nomád állattenyész­tők. akiket az aszály, csordá­ik elvesztése mindenfajta lét­alaptól megfoszt. Számukra kevés biztatást nyújtanak a ködös áttelepítési tervek, vagy a következő évtizedre elhatározott nagyszabású ag- rárprogi’amok. Jelenleg nincs más reményük, mint hogy a menekülttáborokba befutó segélyszállítmányokból az ő tányérjukra is jut valameny- nyi. Sz. G. Egy bögre fej — Megérkezett a segélyszállítmány Khomeini ajatollah felhívására a „Jeruzsálem napja” alkalmából milliós tömegtüntetést tartottak Teheránban a palesztin területek, izraeli megszállása ellen. A képen: a tüntetők egy csoportja Car- tert és az egykori sahot ábrázoló bábuval. A „Vörös Brigádok” és a fasiszta „Üj Rend” elnevezé­sű terrorszei'vezetek bensősé­ges viszonyáról és politikai céljaik egyeztetéséről festett döbbenetes képet az a Marco Affatigato nevű újfasiszta, akit a minap a francia rend­őrség Nizzában letartóztatott, mi.vei az olasz hatóságok az­zal vádolják, hogy köze volt a bolognai főpályaudvar el­len elkövetett véres merény­lethez. Affatigato májusban adta az interjút az II Secolo XIX. című genovai lapnak, de az újság csak most publikálta, Affatigato bevezetőben le­szögezte, hogy az „Üj Rend” és a „Vörös Brigádok” nevé­ben beszél. Egy fasiszta szer­vezet vezetőjének nevezte magát. „Mi a Vörös Brigá­dokkal együtt az állam szí­vét vesszük célba” — mon­dotta. . A továbbiakban részletesen leírta, kik követték el a Mo- ro-gyilkosságot 1978. május 9-én, 55 nappal a keresz­ténydemokrata politikus el­rablása után. „Az akciót a Vörös Brigádok hajtották végre, de előzelesen tájékoz­tatták róla az Üj Rend veze­tőségét. A kivégzésről szóló döntést közösen hoztuk.” Az újfasiszta fiatalember Genovát és Liguria tarto­mányt nevezte meg a két terrorszervezet fő támasz­pontjának és közölte, hogy a/, egész országot átfogó há­lózattal rendelkeznek. Miskolci piac (Folytatás az 1. oldalról) árusítókat, de valahogy az ember úgy van ezzel — fo­gyasztó lévén —, hogy így augusztus közepe táját idő­szerűnek véli például a lecsó elkészítéséhez, megkóstolásá- hoz. Ráadásul ebben az idő­szakban, a dömping idején a ZÖLDÉRT is képes betölteni piacszabályozó szerepét. Ko­rábban is törekszik rá ugyan, de kevesebb sikerrel. A dömpingtöl tehát — úgy általában — nem félünk. Bizonyára jut majd áru azok­ra a zöldségespolcokra is, amelyek mostanában a mis­kolci boltokban üresek. Priska Tibor Egymillió iráni gyűlt össze Teherán belvárosában pénte­ken, hogy Khomeini ajatol­lah felhívására Jeruzsálem és a palesztinai nép ügyéért imádkozzon. A tömeg határozatot foga­dott el, amely élesen támad­ja Izraelt amiatt a törvény miatt, amely Jeruzsálemet az ország fővárosává nyilvá­nította, A dokumentum fel­szólítja a parlamentet, hogy tanulmányozza a palesztinai- aknak nyújtandó támogatás lehetőségéit. Ezzel kapcsolatosán D/.sa- laleddin Fárszi', az egyik — esélyesnek tekintett — mi­niszterelnök-jelölt kijelentet­te: nézete szerint, a kor­mánynak pénzt kellene a pa- lesztinaiak rendelkezésére bocsátani. A határozat annak a lehe­tőségét is felveti, hogy Irán anyagilag támogassa a vi­lág muzulmán mozgalmait a Fülöp-szigeteken, Afganisz­tánban, Eritreában és az amerikai fekete bőrűek kö­rében. Londonban kórházba szál­lítottak három személyt azok közül az irániak közül, aki­ket a hét elején tartóztat­tak le, mert tüntettek az amerikai nagykövetség előtt. A hatóságok szerint, elővi­gyázatossági intézkedésről van szó, mivel a letartózta­tottak éhségsztrájkot folytat­nak és most már folyadékot sem vesznek magukhoz. Az iráni nagykövetség tiltako­zást jelentett be a tüntetők letartóztatása miatt. Rómában pénteken 25 irá­ni fiatalt vettek őrizetbe a Szent Péter-bazilika előtt. A fiatalok amerikai és londoni társaik letartóztatása elleni tiltakozásul eiúlllák a temp­lom bejáratát és többszöri felszólításra sem voltak haj­landók távozni. Bejrutban és Manilában ugyancsak iráni tüntetésekre került sor. A felvonulók el­ítélték Izraelt Jeruzsálem bekebelezése miatt. Bejrut­ban a tüntetés békésen folyt le. Manilában 13 iránit őri­zetbe vettek. Ülést tartott az MKBT elnöksége A közúti gépjárműállomá­nyon belül hazánkban válto­zatlanul a személygépkocsik száma növekszik a legdina­mikusabban. Olyannyira, hogy immár elérte a Ü0Ü ezret. A lassan milliós nagyságrendű személy gépkocsi-állománynak egy jó része, pontosabban 50 ezer autó, Borsodban van. Más kérdés, hogy a tavaszi, nyári hónapokban a megye- útjait járó gépkocsik száma sokszorosa ennek, hiszen elég csupán, ha a mind jelentő­sebb idegenforgalmunkra gondolunk. Megyénk közlekedésbizton­sági helyzetét vizsgálva szá­mokkal bizonyítható, hogy a gyarapodó gépjárműállo­mány, a növekvő szállítási, fuvarozási tevékenység elle­nére a személyi sérülése* balesetek száma az elmúlt években kisebb mértékben emelkedett, mint korábban, sőt. az idei év első felében csökkent a közúti balesetek száma. mégpedig 120-szal. ami 17.8 százalékos csökke­nést jelent az elmúlt év ha­sonló időszakához' képest. Hárommal kevesebb ember vesztette életét megyénk út­jain közlekedési baleset kö­vetkeztében. Ilyenről, — mármint a halálos sérülések csökkenéséről •—, legutóbb csak 197ö-ban adhattunk hírt, a' többi évben sajnálatosan mindig emelkedett a halállal végződő balesetek aránya. Kevesebb közlekedő szen­vedett súlyos (10.2 százalék) és könnyű sérülést (22,8 szá­zalék) is, mint tavaly az első fél évben. A megyén belül viszont Mezőkövesden és a mezőkövesdi járásban, vala­mint Kazincbarcikán emelke­dett a közúti balesetek szá­ma, >a többi járásban, város­ban számottevően csökkent. Többek között erről adott számot tegnap Miskolcon a megyei rendőr-főkanitánysá- gon megtartott idősén a me­gyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács elnökségi ülésén szóbeli beszámolójában _fli\ Koleszár István rendőr vezérőrnagy, a megyei rendőr-foka ni tán vság vezetnie, az MKBT elnöke. Az elnökség a megye közle­kedésbiztonságában bekövet­kezett változásokat részben annak tulajdonította, hogy mindinkább érezteti hatásét a sebességkorlátozás, jóllehet még akadnak járművezetők, akik nem tartják be a la­kott területeken, illetve az országúton előírt sebessegha- tárokat. Miskolcon a közlekedésirá- nyító lámpák gyakori hibája, a korszerűsítésekkel járó kor­látozások, terelések nehezítik, lassítják a forgalmat. Szólni kell azonban arról, hogy ha csak egy százalék­kal is. de emelkedett az it­tasan halaséiet okozók ará­nya és ez a százalék 23.1-et ért el. Ez arra mulat, hogy fellétlenül szükséges az al­koholszondás ellenőrzések számának növelése. Az MKBT elnöksége ezt követően a közlekedésbizton­sági tanács első félévi mun­káiéról számot adó beszámo­lót fogadta el. Tájékoztató került az * MKBT elnöksége elé a BÁÉ''«' közlekedéssel kapcsolatos, balesetmegeinző tevékenységéről, illetve a sze­rencsi járás KBT-munkáiá- ról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom