Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-09 / 186. szám
1980. augusztus 9., szombat £S£AK* M Aü ¥ ARO RSZAG 3 Tej — egymillió embernek Nem a tej sok, a fogyasztás kevés Kevés a Borsodi víz! Ezekben a napokban 15 ezer félliteres palackot töltenek meg Borsodi vizzel, ennek ellenére mégis hiánycikk a boltokban. Az edelényi aknánál kialakított üzemben jelenleg ötvenen dolgoznak, s diákokat is foglalkoztatnak a nagyobb munka elvégzésére. Az elavult gépekkel azonban már képtelenség fokozni a teljesítményt, nem utolsósorban azért, mert sok a kétkezi munka. A megoldást a három évvel ezelőtt megkezdett beruházás befejezése jelentené, a kivitelezés viszont egy éve szünetel. Az ok: hiányzanak az anyagiak. Mikor költözködhet át az új létesítménybe a túlnyomórészt asszonyokból és lányokból álló munkás- kollektiva? Nos, a kérdésre Varga József üzemvezető-helyettes sem tudott válaszolni. A Borsodi viz tehát marad továbbra is nyaranként hiánycikk... Fotó: Laczó József r Czingler Dávid, a Borsod megyei Tejipari Vállalat, igazgatója statisztikákat mutat. Eszerint az év első hét hónapjában 3,4 százalékkal több tehéntejet és 18 százalékkal több juhtejet vásárollak íel, mint a bázisidőszakban. Konkrétan-: 85 200 000 liter tehéntej és — kevés, de a múlt évitől mégis több — 506 ezer liter juhtej került a feldolgozóüzemekbe. A tejipari vállalatnak mindenkori célja a felvásárlás fokozása — eszerint elégedett lehet az igazgató?! Czingler Dávid cáfol: — Aki a tejiparban dolgozik, az egy kicsit missziót is vállal a táplálkozáskultúrában. Feltétlenül az a célunk, hogy több tejet vásároljunk fel. Mondhatnánk, hogy most elegendő a tej. Elegendő, de nem sok, pontosabban, nem a tej sok. hanem a fogyasztás alacsony. Borsod megyében 180 és fél liter tej az egy főre jutó évi fogyasztás. Fél literrel több az országos átlagfogyasztásnál. Ez azonban kevés. Több, sokkal több kellene ahhoz, hogy a tej élettani hatásai a lakosság fizikai közérzetét javítani tudják. A magyar tejiparnak és a magyar egészségügynek az a célia. hogy 300—350 literre növekedjék az egy személyre jutó évenkénti fogyasztás. Két napja érkezett a szakmai közlöny, benne érdekes nemzetközi adatok. A nemzetközi szakirodalom kilogrammban számolja a tejet. A miénk 185 kilogramm. A dánok 367, a finnek 528, a svájciak 553, a mostoha éghajlatú izlandiak 555. az írek 716, az Amerikai Egyesült Államok lakói pedig 248 kiló tejet fogyasztanak fejenként évente, s többet fogyasztanak tőlünk a szomszédos államok polgárai is. Két országban, Japánban és Spanyolországban fogy csak kevesebb tej és tejtermék. — Vajon miért van az, hogy mi. magyarok ennyire nem kedveljük a tejet? — Arról szó sincs, hogy nem szereljük a tejet. A natúr tejet szívesen isszuk, száz liter fogy fejenként, pár literijei kevesebb csak, mint a nagy tej fogyasztó országokban. A finnek is csak húsz literrel több natúr tejet isznak. Csakhogy, amíg Nyugat-Eu- rópában 12 kilogramm az egy főre jutó évi sajtfogyasztás, addig Borsodban 2 kiló. Ez a 2 kiló is úgy oszlik meg. hogy ennek a nagyobb hányada egy szűk körben fogy. Vannak családok, akik soha nem vásárolnak sajtot. De így van ez a többi tejipari termékkel is. Hiába, mi nem szoktuk meg, hogy sajttal kezdjük Aki mostanában történelmi borvidékünkön. Tokaj- Hegyalján jár. a léi Tő, kövér levelek közül sűrűn alácsüngő szölöfürtök tömegét csodálhatja. Es ha az iránt kérdezősködik, hogy milyen fajtájú venyigék ezek. egyértelmű a válasz: Tokaj- Hegyalján manapság csakis a furmint, hárslevelű és muskotály a honos szőlőfajta hosszú évtizedek óta. Ez a három kiváló fajta az. ameiy a vulkáni talajon, az éréshez szükséges száraz, melee éghajlaton. a későre nyúló napos őszön és a sziklába vájt mély pincéken kívül a tokaji bor füzét, zamatát. illatát adja. vagy fejezzük be az ebédünket, leíeljejjb eltűrjük, ha ünnepi alkalmakkor így esik. Nem is igen érdemes szorgalmaznunk ezt. mert a szokások népenként változnak. De sokat veszítünk azzal, hogy nem „szeretjük” a tejes, tejszínes turmixokat, a vajjal- főzést és a íőíogású sajtos ételeket. Van az országban néhány vendéglátó egység, amely próbálkozik: a fővárosban több helyen. Miskolr von alig. de a salgótarjáni Karancs Szállodában nagy sikerrel árusítják a tejes, néhány csepp alkohollal mixelt turmixitalokat. A Karancs tur- mixjainak híre egyébként elterjedt a szomszédos megyékben. így nálunk is. — A feldolgozott termékek igénylik a legtöbb tejet — mondja a tejipari vállalat igazgatója. — Egy kiló vaj 20 kiló tejből készül. 1 kiló teljes tejpor 5 kilóból. Mi az utóbbi években sokat változtattunk terméksti-uktú- ránkon. mégpedig sikerrel. Azoknak a készítményeknek a gyártását szüntettük meg. amelyek nem voltak kelendőek és a gyártásuk sem volt gazdaságos. Leikiismeret-furdalás nélkül tehettük ezt. mert megkezdődött a tejipari vállalatok szakosítása. Most az ország több tejipari vállalata gyártja ezeket — országos szükségletre. Mi meg mást készítünk, másra szakosodtunk. Ismerjük a Gervais túrókrém-család karrierjét. BNV- nagydíj tavaly, előkelő helyezés a miskolci helyiipari kiállításon és óriási kereslet. Harmincmillió forint értékű beruházás kellett hozzá és igen szilárd munkafegyelem. A Gervais-cég ugyanis olyan márka, mint a Coca-Cola. Ha elutazunk Párizsba. Londonba vagy Genfbe. ugyanezt a minőseget, ugyanezt a csomagolást találjuk az ottani hűtőpultokon is. Ma egyedül a Borsod megyei Tejipari Vállalat gyártja Magyarországon. mert erre szakosodott. Évente 100 . millió forint értékben készíti és teríti az egész országbán. A beruházás igen gyorsan megtérült. És éppen a Gervais- siker inspirálta a borsodiakat arra, hogy újabb különlegességgel kísérletezzenek, — Az utolsó negyedévben megjelenik a boltokban a Daniella nevet viselő, szintén nyugati eredetű gyümölcsös krémtúró. Ez a tennék abban különbözik a Gervaistól, hogy a túró össze lesz keverve a gyümölcskocso- nyával és alacsonyabb lesz a kalóriája. . Kilencvenöt-száz kalóriát tartalmaz maid egv doboz. Az ára is 70 fillérrel alacsonyabb lesz. — Szó volt korábban a habosított joghurtról is ... — Ennek az igen kitűnő terméknek a gyártási jogát a budapesti vállalat kapta meg, így csak a fővárosban kapható egyelőre. Tervezi az iparág, hogy a következő ötéves tervben valamelyik Tudták ezt a régiek is, és mivel hajdanában igen sokfele szőlőt termesztettek, amely már-már kárára volt a tokaji bor hírnevének, ezért •Zemplén vármegye 1848. október 3-i közgyűlése igyekezett ,.rendet” teremteni a szőlőfajták kérdésében. A hozott határozat értelmében csakis a következő venyigék termesztését engedélyezték Toka j-Hegyal jón: furmint, veres furmint, rózsás muskotály, fekete muskotály, góvidéki vállalat is gyártja. Ka ez megvalósul, minden bizonnyal a borsodi vasárioknak is jut belőle. A Borsod megyei Tejipari Vállalat 1970-ben 20 millió forintos veszteséggel zárta a gazdasági évet. az idén minden remény megvan arra. hogy 20 millió forint legyen a nyeresége. — Igen kitartó és szívós munkával értük el ezt — magyarázza az igazgató. — Változlatnuk, szigorítanunk kellett a költséggazdálkodáson, változtatnunk a termék- struktúrán, növelnünk kellett a gyártmányvolument es újabb termékekkel kellett megjelennünk a boltokban. Nem volt könnyű, de megérte. hiszen a mi eredményünk az ellátás színvonalat is tükrözi. A Bodrogköztől Kisköréig terjed az ellátási körzetünk. Kétezer-kétszáz boltba, büfébe, üzemi konyhára, vendéglátó helyre szállítunk naponta legalább egyszer, de sok helyre háromszor is. Egymillió ember ellátása a feladatunk! Néha érkeznek hozzánk panaszok, amelyekkel egyet is értünk. Vannak panaszok, amelyeket orvosolni tudunk, de vannak olyanok, amelyek a nagyüzemi jellegből fakadnak, és orvosolhatatlanok. A tej élő anyag, tehát nagyon kényes. A vállalat maximális higiéniai követelményeket támaszt maga elé — ne is tehetne másképD —, de a hűtőlánc ebben a szakmában még nem tökéletes. A termelő, a vállalat és a kereskedelem mindent megtesz ennek a javításáért, de ilyenkor, nyáron az a húsz nerc is számít, amíg a bolt előtt vár az áru. — Volt már szó arról, hogy nem vált be a polipackos csomagolás, térjünk vissza az üvegre... — Csak a tőlünk gazdaságilag sokkal fejlettebb országok csomagolják a tejet kartonba vagy üvegbe. Közülük néhányan bevezették már a polipackot is — takarékossági okokból. Jó ez a csomagolás- technika. de a jövőben a mainál nagyobb gondot kell fordítania rá a gyártónak, a töltőnek és a forgalmazónak egyaránt. Lassan itt a szeptember, az iskolatej szezonjának kezdete. A megye iskoláinak csupán 40 százaléka veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Miskolcon jobb az arány, itt tíz közül hét iskola kéri. — A tejipar rendelkezik olyan pohárgyártó kapacitással és annyi tejjel, hogy százszázalékosan is ki tudja elégíteni az iskolák igénye t Mi örülnénk, ha minden gyermek hozzájuthatna a tejhez. A nevelőkollektivák munka- szervezésén. akaratán múlik az ügy teljes sikere. hér. török góhér. mazsolagó- her. fejér és veres bogár, ve- i'..i keeskecseesü. gyöngy fejér. kiráh 'édes. fekete pur- csinv, leányszőlő, aranyka- szőlő. petrezselyemszölő. Ezeken kívül még vagy 30 fajtát termesztettek ezen a vidéken, de ezeket mind kiirtásra ítélték, amint az indoklásban olvasható, mert „bőv termést hozván, tökél- letesen gyümölcseiket meg nem érlelik.” (h. J.) A gabonabetakarítás — és ezen belüli a búzáé — még olyan mezőgazdasági üzemekben is a nyár legfontosabb. leginkább figyelemmel kísért munkája, ahol pedig területi arányát tekintve nem tartozik a .számottevő” kultúrák közé. Hogyne lenne tehát az olyan gazdaságban, ahol a kalászosok szerepe, területi nagysága szó szerint eredményességet befolyásoló! Például a Mezőnagymihályi Állami Gazdaságban. ahol csupán búzát több mint másfél ezer hektáron termesztenek. Bizony volt, van itt mit óvni, félteni területileg is. mennyiségileg is, s főleg ez utóbbit, a mennyiséget — elsősorban a balul sikerült tavalyi kalászostermés után — jólesik leírni. Egyébként, hogy mennyi munkát, feladatot ad az idei megkésett aratás, annak egyik bizonyítéka: ezekben a napokban a gazdaság irodájában legfeljebb véletlenül találkozhatunk növénytermesztő szakemberekkel. — Odakint vannak a kombájnoknál — kartuk a minap mi is a felvilágosítást az iroda állandó dolgozóitól, amit nemcsak azért konstatáltunk örömmel. mert a szakvezetők serénykedését vélte igazolni, hanem azért is. mert a betakarítást edd'g oly sokáig akadályozó időjárás ..iobb útra” fordulását is bizonyította. Hogy mindezek után mégsem távoztunk információ nélkül, azt a gazdaság fiatal n ö vény véd ő agron óm urának Rártfai Lászlónak köszönhetjük. aki a növénytermesztők távollétére P'éfásan megje- gvpzte: — r-HH;o mi. növénv- védösők védtük nekik a gabonát. és sikerrel védtük. most tehát ők vannak soron... Beszélgetésünkből hamar kiderült — és ennek önös érdekből is örültünk —. ebben az üzemben a szakemberek nemcsak a maguk területéről informáltak. Bárt- fai László is napra kész adatokat. számokat tudott közölni a betakarítás állásáról eddigi eredményeiről. Mint elmondta. Mezőnagymihályon is — sok más gazdasághoz hasonlóan — az aratás főpróbáját a repce betakarítása jelentette. A 136 hektárról átlagosan 1.8 tonnás termést takarítottak be. amivel egyáltalán nem lehetnek elégedetlenek. S remény van rá, hogy ellentétben a hagyománnyal. a sikeres főpróbát sikeres előadás is követi. Már említettem: a tavalyi kalászostermés nem úgy kerül be a gazdasag valamikori krónikájába, mint jó évjárat. Idén a késői érés ellenéibe is lényegesen biztatóbb a kép. Bártfai László említett egy összehasonlító adatot. Ottjártunkkor a búzaara tás a negyedénél tartott es állítólag már ennyi területről is több £zem került be a magtárakba, mint az előző évben összesen. Természetesen. miközben mindezeket jóleső érzéssel nyugtázza az ember, semmiképpen sem feledkezhetünk mgg az idei > aratás nehézségeiről. Jelentős a késés, és a terület, ami még kombájnra vár. nem kicsi. Igaz, a gazdaság 8 darab Claas Domiliátora. valamint a szlovákiai Jósvai Állami Gazdaságtól kölcsönkapott három E—516-os kombájn fáradhatatlanul araszolja a métereket, percről percre növelve a tarlót maga után. Gazdasáylian Végre, az utóbbi egy hétben igazi aratási idő volt. s ennek következteben ugrásszerűen megnövekedett a learatott terület aránya. Lassítja viszont a munkát, főleg az árpánál, a dőlés. Az árpánál a vetőmagot illetően sem a legrózsásabb a kép. A búzafajták közül a GKF-faj- táknál fuzáriumfertőzés is jelentkezett. Es napról napra jobban kell számolni az erőteljes fejlődésnek indult gyomokkal. Pergést szerencsére még itt sem tapasztaltak. viszont az úgynevezett javítóbúzák tárolása. elég lassú minősítése, a körötte kialakult hercehurca inkább gátló, mint segítő tényező. Idén itt is nagyobb figyelmet kap a szalmabetakarítás. Amit tudnak, azt összegyűjtik. bekazlazzák, hiszen vagy saját maguknak, vágj' más állattartó gazdaságoknak biztosan jól jön takarmányozásra. főleg jól az idei nem egészen híres takarmánytermés után. (ha) Bő termés szilvából a Biikkalján Bö termésre van kilátás szilvából a bükkaljai kertekben. E területen, főleg besztercei szilvából, az előző evekhez képest lényegesen nagyobb termést várnak. A Mezőkövesd és Vidéke Áfész a tavalyi 80 tonnával szemben idén 600—800 tonna felvásárlására számit, aminek jelentős részére már megkötötték a szerződést a konzervgyárakkal és a ZÖL- DÉRT-tel Cserépfalun és Bükkzséreen több éves hagyomány. hogy a termest felezett szilvaként értékesítik. Így könnyítenek a termelők a konzervgyárak munkaerőgondjain és az átvételi összeg is magasabb. liven a az uzenn Megkóstolják a szakács főztjét. benéznek a kamrába, konyhába, mérik az adagot. a tápértékét, elbírálják, hogy eleg választékos-e az étrend és terepszemlét tartanak a sütni- főznivalók forrásvidékén a népi ellenőrök ezekben a napokban. Az üzemi étkeztetés kerül nagyító alá. ezen túl a gyermekélelmezésre, a diákok kosztolásának megvizsgálására -kerítettek sort a népi ellenőrök. A felmérés kitér az önkiszolgáló és az előfizetéses étkezést nyújtó éttermek működésére is. A konyhákat és vidékét kutató népi ellenőrök sok szempont alapján értékelik majd a helyzetet: milyen mértékű a vállalati hozzájárulás, kellő gondot ferdita- nak-e a higiéniára, milyen a haszonkulcs, jóízű, változatos, elegendö-e. amit az üzemi konvha kínál. A vendéglátóiparban arra keresnek majd választ hogy az önki- szolgáló éttermek, a harmad- osztályú étkezdék és a vendéglők. milyen 'ászt vállalnak a közétkeztetésben, keresik-e a kapcsolatot az üzemekkel, az iskolákkal. Lcvay Györgyi
