Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-29 / 202. szám
1980. mjcjusTtus 29., péntcTc ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Tartalékok az állattenyésztésben Megérkezett a beton NA IMÁINK egyik '. kulcs- fontusságű kérdése a tukaré- kujsság. i'ermelőszövelkeze- leinKuen is sok meg a kihasználatlan lehetőség a takarékosság fokozására, de nem mindig jó helyen keresik ezeket a rejtett tartalékokat. Itt van például az állattenyésztés. ahol megyénk, szövetkezeiéiben sokmilliós nagyságrendűek a takarékossági lehetőségek. Igén számottevő megyénkben az abrakfelluisz- nálás. Az egységnyi tennék előállításához az országos állagnál jóval több abrakot használunk lel. Hogy mit hozhat a ..konyhára" e téren a takUrékosság; azt elég egyetlen számadattal illusztrálni: a megye lermelöszö- vejkezeteiben egy év alatt az abrak lel használ ás mintegy 140—lát) ezer tonna, s ha eb. bői csupán egyetlenegy százalékos megtakarítást sikerül elérni, az. mintegy ötmillió forint költségmegtakarítást eredményez.! * És e takarékossági lehetőség kihasználásához segítséget is kapnak a mezőgazdasági üzemek. A MÉM rendelkezésének megfelelően a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségek 1977-től rendszeresen figyelemmel kísérik, értékelik és elemzik a mezőgazdasági nagyüzemek abrak fel használását. Ott. ahof a normatívát túllépték, rendszeres vizsgálatot végeznek és konkrét javaslatot adnak az' üzemek részére a kedvezőtlen helyzet megváltoztatásához.. Az elmúlt esztendő elején megyénk mezőgazdasági üzemei országosan igencsak a ,,legmagasabb” abrak l el használók közé tartoztak. Vajon iá paszta lhal ó-e azóta változás. javulás? Erre kértünk választ, a Borsod megyei Takarmányozási és Állatle- nyész t és i Fé I ügye 1 őségen Kiss István oszAályvezetőtől. — MEGYÉNKBEN a fajlagos ablakfelhasználás ez ev első felében ágazatonként különböző mértékben, de fokozatosan javult. Az elért gicdmenytk ax.wnban — különösen a ts/.-ek viszonylatában — még korántsem kielégítelek A tejtermelés fajlagos abrakfelhasx.nálása a tsx.-ekbén változatlanul 4? dekagramm literenként, ugyanakkor az állami gazdaságokban az 1 !*7II. évi 40-ről .'17 dekagrammra csökkent. Ez azért is figyelemre méltó, mert valamennyi állami gazdaságban 400(1 liter fölötti a fajlagos tejhozam, s ilyen termelési szint fölött az. engedélyezett normatíva mar .4!) dekagramm. Ezt a kedvező eredményt csak á biztonságos. elegendő mennyiségi! es jő minőségű fömevtakar. mánv-termesztési háttérrel tudták elérni. — A híz.ómai'lia ágazatban az. egy kiló élősúly-gyarapo- dashoz. felhasznált abrak megyei szinten 4.8-ról 4.0 kilóra javult. Az állami gazdaságok eredménye a hizlalás- mii i.s jobb. Mindössze 4.1 kiló abrakot használtak fel az. első fél év során 1 kiló súly- gyarapodáshoz.. —- Termelőszövetkezeteink szar vasmar ha-ágazatában, hogyan lenne javítható az a bra /> f el haszná I ás ? — Akár a tejtermelés, akár a, marhahizlalás terén vizsgáljuk a magas fajlagos abrakfelhasználás okait, első helyen említendő .a tömeg- takarmányok hosszú idő óta, tartósan 'színvonalon aluli termesztése. Amíg ezen a téren alapvető változás nem történik, addig jelentősebb, gyorsabb ütemű előr lépéssel a (sz.-ekben nem számol- halunk az. abraktakarékos- ságnál. Ennek érdekében sok mindennek, de elsősorban az elsőszámú vezetők és szakvezetők szemléletének kell gyökeresen megváltoznia. Indokolt lenne a premizálásnál A Tanácsköztársaság lakótelepen nagyban gyorsítja az építkezési a szállítókocsiból a szükséges helyre irányítható beton. Újabb épület földszinti munkái közben örökítettük meg a Dányi Zoltán vezette szocialista betonozóbrigád tagjait Fotó: Szabados György is sokkal jobban érvényt sz.e- rezni ennek az. elvnek. — Milyen az abrakfelhasználás az állattenyésztés más aga zalaiba n — A sértés- és a broiler ágazatban a féléves mutatók, a turnuscsús/.ások és az értékesítés elhúzódása miatt nem adnak minden esetben reális képet. A sertéságazatban az elmúlt évi 4.!*? kilogrammos. egy kiló értékesített súlyra felhasznált abrak ez év első leiében a tsz.-ékben 4.áll kilóra mérséklődött Ezzel a csökkenéssel azonban még nem lehetünk elégedettek. Megyénk állami ga/da «ágaiban ugyanis ez a szám fi.ti.'t kilogramm volt! — NUM I.EHETÜNK elégedettek az abrak fel használás mutatóival a broiler azaz a húscsirke ágazatnál sem 111 ugyan ö dekagrammal javult a mutatószám azonban még így is az utolsók között vagyunk a megyék közötti rangsorban. — Melyek e két utóbbi ágasat nál a meg mindig inén magas abrak felhasználás okai'.’ — A sertés és húscsirke ágazatnál egyaránt elmondható. hogy a kedvezőtlen eredményt elért üzemekre jellemző a technológiai berendezések elavultsága. a felújítások vontatott üteme, valamint a megfelelő szakmai vezetés és ellenőrzés hiánya. * VAN TEHÁT mit tenni az alacsonyabb. gazdaságosabb abrak fel haszná lás érdekében megyénk mezőgazdasági üzemeiben. Hiszen csak egyetlenegy százalékos abrakmeg- takai'ítás ötmillió forint költségmegtakarítást eredményezhet. Természetesen ez csak úgy valósítható még, ha az odafigyelést, ellenőrzést javítják, s a szükséges tömegtakarmányt az állatállomány részére biztosítják. (l>. s.) A megváltozott gazdasági körülmények, a költség- es támogatáskonstrukció változása az. Esx.akmagyarorsx.ági Vegyiművekben is — mint több más iparvállalatnál — mérsékelte a dinamikus fejlődést. Így például a vegyi gyárban előállított termékek árszínvonala 1979-hez viszonyítva az idén mintegy 8 százalékkal csökken, s a szá* mítások szerint jelentős csökkenés következik be a vállalati nyereségben is. A mindenképpen kedvezőtlen hatások ellensúlyozására az idei tervben elsősorban a termelés iparági és vegyipari átlagot is meghaladó növeiéséfc tervezték a.- EMV vezetői. Mindez elsősorban azért lehetséges, mert olyan termékek és termékcsaládok termelésnövekedését, szorgalmazzák. minden különösebb beruházás nélkül, amelyek népgazdasági szinten is számottevő tőkés iniporlkivál- tasl, tesznek lehetővé. Ilyen termékek például "a hagyományos növényvédő szerek, intermedierek. hatóanyagok és késztermékek, illetve a piacon kelendő poliuretán-l'éle- ségek. Mindent összevetve a tervek szerint az idén a vegyi gyár termelési értéke mintegy 20 százalékkal növekedik az elmúlt évihez, viszonyítva. A tervezett célok eléréséhez, természetesen szükség van a hatékonyság növelésére, az. állóeszközök kihasználásának fokozására, a készletgazdálkodás megszigorítására, a gazdálkodás Az. egészséges és biztonságos munkavégzés teltételeinek megteremtése, a munka- körülmények fejlesztése állami, illetve vállalati feladat A szakszervezetelv pedig rendszeres ellenőrzéssel, újító kezdeményezéssel, a dolgozók mozgósításával segítik a munkavédelmi feladatok megoldását. E párhuzamos és egymást erősítő tevékenység kedvező hatása jót nyomon követhető a Tisza Bútorgyár 2-es számú sárospataki gyáregységében is. Beszélgető- partnerem, Görömbei András. a munkavédelemmel duplán elkötelezett ember, hiszen azon kívül, hogy munkakörének jelentős részét e egész területére kiterjedő takarékosságra, mert csakis ily módon érhető el az a célkitűzés is, amely szerint a vállalati bérszínvonalat az idén mintegy 5 százalékkal növelik az EMV-ben. Körültekintő munka előzi meg a hatodik ötéves terv tervezését is a vegyiművekben. A terv egyik legfontosabb fejlesztési feladata a saját intermedier bázis megteremtése. Az elképzelések szerint az intermedier terméksoroknak biztos alapot kell nyújtania a növényvé- (i öszer-gy ártás hoz. u gy a na k - kor csökkentenie kell a műanyaggyártás jelenleg még tetemesnek mondható tökés- import-hányadál is. Az. EMV a következő években az. eddigieknél jelentősebb mértékben járul hozzá a hazai gyógyszergyárak gyógyszer- intermedjerrel való ellátásához. A tervek megvalósításához igazítják, szervezik -a fejlesztéseket a vállalatnál, amelyekhez, jó alapul szolgálnak az ilyen irányú kutatómunka eredményei. Említésre méltó, hog.v ennek érdekében a közelmúltban átszervezéseket, hajtottak végre a vállalati kutatómunkában, amelynek célja az volt. hogy az eddigieknél jobban kapcsolódjanak be az. országos növény védösx.er- k ti tat ás programjába. sw. d. feladat adja, a szakszervezeti bizottság tagjaként is a munkavédelemmel foglalkozik. i Mit mutatnak a számok? A sötét hajú. temperamentumos fiatalember jól ismeri a gyárat. És nemcsak azt, hanem az. embereket és a működő technikát is. Hogyne ismerné, amikor nem is oly régen még maga is a működő gepek mellett állt, — Régi gyár a miénk és korszerűsítése még csak a közelmúltban kezdődött el. Az újat, a korszerűt jelentő egyoldalas és kétoldalas élie- z.aró gép és a beüzemelés alatt álló HÓM AG típusú kétoldali méret-megmunkáló gép mellett zömében régi berendezésekkel dolgozunk és a szabászaton találkozhatunk még 1887*es szalagfűrésszel is. — Ilyen körülmények között: az. üzemi balesetek megelőzése igen nagy feladatot ró a munkavédelmi tevékenység irányítóira ex a közvetlen termelésirányítókra — mondja Görömbei András, es igazat kell adni neki. hiszen csak a technikai színvonal ugrásszerű növekedése eseten képzelhető el, hogy a dolgozok kikerüljenek a közvetlen veszély zó ná k ból. Nézzük, mit mutatnak a számok. Azok. amelyeket rendszeresen vezet neK. ösz- szegeznek é.s elemzik is őket, amelyek nyomában intézkedéseket hoznak, ám ettől a megtörtént szerencsétlenség, a megrendítő esemény még tény marad. 1975-ben 22 baleset történt a gyárban, és a táppénzen töltött napok száj- ma — ezzel kapcsolatban — 252 volt. 197ti. öt sérüléssel és 80 táppénzes nappal járt. Tizennégy baleset, történt 1977-ben és 280 napot: tett ki a felgyógyuláshoz szükséges idő. 1978-ban 17 balesetet jegyezhettek fel. 1979-ben 21 sérülés történt, és ez év első felében már „csak” nyolc. A kiváltó okok Ha a baleseteket kiváltó okokat vizsgáljuk, megállapíthatjuk: a jelentős fluktuációnak és a megfelelő képzettség hiányának nagy szerepe van e szomorú szamok ilyetén alakulásában. Ha például az 1979-es év adatait vesszük, láthatjuk: a 21 balesetből a gépi balesetek száma 8. az anyagmozgatás során elszenvedett balesetek száma ugyancsak 8. azaz1 az öftinea» sérülés 28—38 százaléka « miatt keletkezett. Mindez egyrészt azt aköa-i tudomásé tényt: — ha úgy tetszik, axiómát — ei •ősilé meg, hogy bizonyos munkáé körökben tapasztalható nagy-i arányú fluktuáció gátolja, akadályozza a betanulást, a begyakorlást. Pedig ezekre — az úgynevezett idegi kap-' csőlátók kialakítása — a dolgozók tehermentesítése érdekédén szükség vén. Ezek nélkül a dolgozó, saját cselekedeteinek állandó tudatos megfigyelését, aza z a fi gyeiméi egy percre sem függeszt-5 heti fel. mert a figyelem lané kadása, a monotónia azonma® balesetei: idézlvet elő. A gy;*-. korlatlanság így válik lóvé vétlen baleseti veszély fórrá*» sává. Speciális felkészítés Jó. -jó, de mit te.sz.nek ;% gyárban a balesetek elkerülése. megelőzése érdekében —- vetődhet fel a kérdés. Nos. a válasz is megfogalmazódott mar, sőt, bizonyos, hogy ennek követ kezmenye a balesetek szántának ez évi csökkenése. Az üzem útjainak állapotán ugyan nem tudtata javítani, s az anyagmozgatás elmaradott színvonalában sem történt lényeges változás': A laminált, síkos alapanyag az 50 darabos egyseg- rakomanv bizony könnyei* csúszik, és okoz balesetet. Ennek mérséklésére azonban ez év második negyedévében targoncavezetői képzést szervezett, indított a gyár. A monotónia megszűnteié-' se vegeit a szakmunkásokat . bizonyos időközönként ..leveszik” az egyik gépről, és másik géphez irányítják átr A különösen veszélyeztetett szakmunkástanulók, illetve a ..frissen” végzett szakmunkások oktatására külön gondot fordítanak a gyárban. Jól tudva, hogy a gyáron kívüli képzés elsősorban a kézi munkára irányul. Az egy-két gyakorlati műszak, gyakorlati nap nem nagyon segíti a szakmai ismeretek és tőként a biztonságos munkavégzéshez szükséges szakmai fogasok elsajátítását. Az 1979 óta különös szorgalommal végzett biztonságtechnikai felkészítés és vizsgáztatás, a speciális gép- munkás-tanfolyamok — amelyeket elsősorban a ■ kulcsgépekre szerveztek — már eddig is jó eredményeket hoztak. Budiért íMiklö.« Növekvő termelés Pillanatképek a meziiaziasápi kiállításról i i < Szocialista mezőgazdaságunk termelésének egyik nélkülöz- [ heteden eszközévé vált a repülőgép i I ________________________________________________________ „ Szakértők" eszmecsei kiállításon
