Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-29 / 202. szám
GSZAK-MAGYARORSZAG 4 1980. augusztus 29., péntek „Tessék, tessék! Tisztelt publikum...” Az utcaszínház nem „egy nyáron át Szombat. Délután 6t óra. A piros terítő» asztalos magukban árválkodnak a miskolci Katowice étterem előtt. A beton virágágyások rózsaszín virágait borzolja a hideg szel. A délutáni csendet csuk elvétve szakasztja meg néhány hazaidé siető... Te jo ég, hogyan tesz itt előadás? !... Es lett előadás! Hat órára már állt a „színpad”: a sebtiben kihúzott madzagon barna függöny a háttér; előtte, a dobogók formálta piramisra vörös drapéria, s trónnak egy egészen hétköznapi szék került. A díszlet kész! Hát tessék, , tessék! Nem csalás, nem ámítás, ez itt már Róma. a császári palota!... S ezek a fekete lepelbe burkolt, f. térre mázolt. piros rúzzsal kikent, sárga, fehér pamut hajú, kifordított vadászsapkába öltöztetett figurák a császári palota lakói! Az a nyeszlett kis alak pedig maga a félelmetes császár, a rettegett, a költő-őrült! Igen. az maga Néró. .. A közönség. Lehet tippelni, honnan bújt elő ennyi ember? Jó. A gyerekek, mint kíváncsi verébhad . .. Nyilván tüstént itt teremtek, mihelyt a „maskarák” kiszálltak az autóból. Néró. meg Róma, s a többi római; Agg- rippina. Oktávia. Pompeia ... nekik még aligha mond valamit. Hisz ők a régi slágernótát sem ismerhetik már, miszerint. „Néró császár törte a fejét, merthogy szörnyen unta magát..De a móka az móka, a cirkusz pedig cirkusz... S a látszat remek mókának, igazi cirkusznak ígérkezett,... Az első sorokat, félkörben, a legjobb székeket az asztalok körül minden esetre biztosították maguknak. A felnőttek. Kinek-kinek még tömör szatyor a kezében. Toporognak. Mindjárt jövök, csak leszaladok a boltba — mondhatták, s most nem tudnak dönteni az otthoni ígéret, s a látvány között ... Azután vannak már ünneplőruhások... ök már fogasra akasztották a házi- kötényt (alighanem a vacsora is kész már), mert teljesen átadják magukat a szórakozásnak. Azt a két kisgyerekes fiatalasszonyt meg nyilvánvalóan a csődület csábította ide a játszótérről... A kisebbiket az ölében tartja, a nagyobbat kézen fogja ... Nézelődik egy darabig... Vagyunk vagy százötvenen. kétszázan ... Belépőjegy nincs, a nézők számát csak saccolni lehet. . . Pár méterre a szokásos délutáni forgalom... — Gyere már ... A fiatal pár — a buszról szálltak le — beáll a nézők közé. — Katiék várnak ... — Majd megyünk,.. Csak ott maradnak. Alighanem bocsánatos bűn lesz a baráti összejövetelen. S alighanem valamennyien jól szórakozunk. Nézők és játékosok. Pedig az utóbbiak „dolgoznak”. Gyors közvéleménykutatás: egyetértünk abban: fizikailag is bírni kqll nekik a játékot a groteszkül kitekert, önmagukat kicsavaró mozgások hosszú sorát... S mindezt könnyedén, játékosan ... •k A hét végén a budapesti Térszínház vendégeskedett Miskolcon. A miskolci utcákon. Amikor a Katowice előtt nevetésre ingerelték (s mondjuk meg. olykor értet - len közbeszólásokra is sor került, ami önmagában persze’ még nem hiba. hiszen a palacsintát sem szereti mindenki, miért kellene hát, hogy mindenkinek tessék a „Néró, a véreskezű császár” előadása a comrnedia • deli’ arte műfajában!) a szépszámú tisztelt publikumot, már a perecesi, bolióaljai szórakoztatáson is túl voltak. Épp csak szusszanhattak egyet, amíg átköltöztették magukat és a „díszleteket”. Az utcaszínházzal ók debütáltak Miskolcon. Sikerrel debütáltak. Amikor ' „közbemosolyogtunk”, amikor tapsoltunk, rábólintottunk a miskolci városi -művelődési központ egy igen jó kezdeményezésére is. Arra tudniillik, hogy három hét végére színjátszó csoportokat hívtak a városba. Kör- nyei Lászlóné, a városi művelődési központ igazgatója (no persze csak később, amikor együtt zötykölődlünk a buszon) elmondta: az ötletet a kazincbarcikai színjátszó fesztivál adta. az ottani utcai bemutatók jó fogadtatása, s az ország különböző részeiből Miskolcra szállingózó hírek. Mert igaz. amatőr színpadok miskolci fellépéseire nemegyszer sor került már, de jobbára a várban (még jól emlékszünk az ottani sikerekre!), művelődési házakban. Ügy gondolták. meg lehetne kísérelni a lakótelepeken ... A lakótelepi művelődésben új színfoltot jelenthetne... k A Térszínház három utcai előadása — vasárnap délelőtt még az Avas-délen, az Ifjúsági étterem előtt is bemutatkoztak — jó kezdet volt. Sikeres kezdet. És már jön a folytatás. Most szombaton és vasárnap a Perem-színpad vendégeskedik Miskolcon. A rögtönzött plakátok Így hirdetik már az előadásokat: Vásári Víaiátékok. Hát csak tessék tessék’! Tisztelt publikum! Egy órácskára igazán ott lehet hagyni azt a kéken viliódzó dobozt! Egy órácskára igazán bámészkodhatunk és nevethetünk. még a vacsoráról. a heti. mosásra váró ruháról is el feledkezhetünk. Próbáljuk elengedi magunkat... Miskolcon újabb n^gy helyszínen színház lesz az utcán . .. S ha minden igaz — nem kaptam ugyan rá felhatalmazást. de ígéretet sem tettem. hogy hallgatok róla — az utcaszínház nem „egy nyáron át táncol” Miskolcon. Ezt a mostani három hétvégét (hátra van még szentembe’.' 6-án és 7-én a KISZ Közoonti Művészegvüt- tes színjátszó csömört iának Micimackó előadássorozata!) a jövő nyáron hosszabb utcaszínház-program követi. Tapolcai előadásokkal is. Merthogy áz sem volt rossz ötlet, hogy a csónakázótó szigetére vásárolt a művelődési központ előadásokat... Azt a bizonyos palacsintát mégiscsak többen szeretik ... Csüíorás Annamária Liv Oilman - „nagykövetként” Liv Ullman norvég színésznő , a Bergmann-filmek állandó főszereplője új szerepkört kapott: az UNICEF, az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapjának „nagykövele”-ként az elmúlt hónapokban BangT ladesben, Indiában, Sri Lankán járt. hogy — mint mondta — „tanítsak és megértsem azoknak a gyermekeknek és anyáknak a szükségleteit. gondjait, akiknek az UNICEF szeretne éppen segíteni. Felébredtem, felébresztettek a számok. Kétmilliárd ember szenved szükséget a Földön, minden évben 15 millió gyerek hal meg. Az emberek nem hallgatnak a politikusokra, ehelyett a színészeket hallgatják”. Liv Ullman szeretné felnyitni az emberek szemét a gazdag országokban, ezért körutat tesz; az első állomása Detroit volt. A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel alkalmaz központi telephelyre vasszerkezeti lakatos hegesztő és betanított munkásokat, mártabányai telephelyre női betanított munkásokat (két műszakra), harsányi telephelyre lakatos hegesztő szakmunkásokat, A RAFAFÉM Szövetkeze* Autószervize (Rakonooz, Vörös Hadsereg u. ót) 1980. szeptember 1 -töl Skoda 105-120 tip. személygépkocsi mellett vátlorjci Trabant központi telephelyre programozó munkakörbe keresünk közgazdasági szakképiskolai végzettséggel, valamint gyors- és gépírói tudással rendelkező munkaerőt. Jelentkezni lehet: Miskolc 1„ Partizán utca 7. szám alatt Wartburg tip. személygépkocsik vevő- szolgálati munkáinak (garanciális javításainak) ellátását is. Telefon: Rakamoz 32. Szoborpark Szentendrén A felszabadulás utáni időszak egyik legjelentősebb szobrászművészének állít emlékei a Kerényi Múzeum. A két évvel ezelőtt felavatott emlékmúzeum a közeljövőben szoborparkkal bővül, a parkosítás során a művész több nagyméretű szobrát helyezik itt el. Részlet a szoborpaikból A „Lopják Európát" című kompozíció csak kisplasztikában volt eddig látható, most nagyméretű köszobor áll a szoborparkban. A grafika Egy „mesterség” műhelytitkai „A metszetek, karcok úgy léptek be valaha a rajzmű- veszet életébe, . mint a kézírásos emlékek, krónikák, naplók világába a nyomtatott betű, a könyv. Ennek kisérőjeként, illusztráció formájában jelent meg nálunk is a múlt század regényirodalmában előbb az acél- és rézmetszet, később a hírlapok képi riportjaiban a litográfia.” Az idézet (s milyen találó hasonlat!) Supka Magdolna A grafika című kiállításhoz írt előszavából való, amelyet nemcsak a tájékozódást segítő katalógus előszavában, hanem magán a kiállításon is olvashatunk. A sokszorosított grafika ugyanis valóban nemcsak azzal kötődik a könyvhöz, hogy születését, széles körű elterjedését köszönheti neki. A sokszorosított grafika valóban legalább olyan jelentőséggel bírt a képzőművészet történetében, mint amilyennel a nyomtatás az irodalom terjesztésében. Ahogy Gutenberg találmánya köz- kinccsé tehette a könyvet, közhasznú fogyasztásúvá az irodalmat, úgy válhatott a sokszorosító grafika segítségével közhasznúvá, majdnem közszükségleti cikké a képzőművészet. pusztán azzal a ténnyel, hogy hozzáférhetővé tette. A grafika jelen , van mindennapjainkban. nemcsak a kiállítótermekben, a könyvespolcon sorakozó könyvek lapjain, hanem ma már egyre inkább a lakások falán is. Ezt a kézközeiben levő grafikát próbálja meg most közelebb hozni, nem a művészet, hanem a szakma, a mesterség oldaláról a Budapesten korábban már bemutatott. s most a miskolci Kossuth Művelődési Ház kiállítótermében látható kiállítás. Hiszen a grafika megjelölés önmagában általánosítás. A. grafika maga rendkívül sokszínű. A 'fametszettől a rézkarcig, a linóleum- metszettől a rézmetszetig terjed. s az alkotóművész a legkülönbözőbb technikákat hívhatja segítségül művészi mondanivalójának mind pontosabb, ámvaltabb kifejezéséhez.' Valóban egy „mesterség műhelytitkait” kapjuk ezen a kiállításon, rendkívül érdekes és hasznos vezérfonalat ahhoz, hogy értőbbén, avatottabban nézzük a kész müéet. Itt, ezen a kiállításon — rangos művészek közreműködésével (!) — azt a folyamatot követheti nyomon az érdeklődő tárlatlátogató (s most talán fokozottabb szükség van az elmélyülő szemlélődésre, mint bármikor), ahogyan a gondolat esztétikai és művészi értékű alkotássá válik. A budapesti kiállításhoz képest szűkebb helylehetőségek olykor csak villanásnyi lehetőséget adnak a teljes folyamat bemutatására (magukat a sokszorosító grafikához szükséges nyomdatechnikai berendezéseket csak fotókon láthatjuk. . mint ahogyan az eszközöket is), de így is teljes értékkel bír ez az ismeretterjesztésnek is beillő kiállítás. Jó dolog, hogy Miskolcon is lehetőséget teremtettek e tárlat bemutatására. Ügy gondoljak, a magyar grafika egyik „fellegvárában” nemcsak hasznos, szükséges is a művészet, a művészek és a közönség kapcsolatának ilyetén szorosabbra vonása. Az október 4-ig nyitva tartó {árlatot remélhetőleg sokan megtekintik a Kossuth Művelődési Házban. (cs. a.) A rádió mellett A világ legkisebb szerelme Kora esti órában azok számára, akik még a Tv-híradó előtt kényelmesen meg akarnak vacsorázni, a jó étkek mellé szellemi desszertnek kínálta a minap a Rádiószínház Gyárfás Miklós rádió-karikatúrának jelölt játékát. A világ legkisebb szerelmét. A játékot Marton Frigyes rendezte, Lóránd Lajos dramaturgi közreműködésével. A rádió-karikatúrából aztán kitűnt, hogy a világ legkisebb szerelme tulajdonképpen mérhetetlenül nagy szerelem. Itt a szerelem tárgya lett egyre kisebb és kisebb és vele fordított arányban növekedett maga a szerelem. Arról szólt ez a groteszk játék, hogy egy nagyjából békességben egymás mellett élő házaspár férfi tagja, amikor éppen magas kinevezés előtt állt, egyik napról a másikra 15 centivel összeesett. kisebb lett. Jóllehet, neves orvosprofesszor próbált valami magyarázatot találni a furcsa eseményre, az összeesés nem álLl meg. mind kfsebb és kisebb leit a férj. és hiába vitték gyógyhelyekre. hiába próbált egyházi procedúráknak is eleget tenni. egyre csak fogyott és a tragédiája két barátnőt is ellenséggé tett: a feleségéi és a felesége barátnőjét. Mert mint kitűnt, a barátnő a féri szeretője is volt egykor. Aztán, mikor már az egész férj csak 10 centiméter volt vagy amikor már csak mikroszkóp alatt lehetett megtekinteni. ennek a házasság- törésnek nem volt sok a jelentősége. Legfeljebb az. hoev amikor végleg elenyészett, nem csak egy feleség, hanem két szerető nő gyászolta. Meghökkentő karikatúra, bizarr ötlet, ugyanakkor kitűnő színészi játéklehetőség. Az ellenséges indulatait hősiesen legyűrő. szerelmes asszony egyre növekvő vonzalmát ragyogóan érzékeltette Váradl Hédi. csakúgy, mint a szerelem alól ki-ki- bukkanó l’éltékenység-tüské- ket is. Kállai Ferenc hangmodulációiból igen világosan kiérződött a férj sorvadása. Major Tamás kínjában átlátszó okoskodáshoz menekülő orvosprofesszora. Balázs Samu megértő hivatali főnöke, a picurka egykor férfit magának követelő barátnő alakjában Kállai Ilona és — gondolom, sok hallgató örömére — egy gvógv helyi apácaként Mc.zey Mária szereplése érdekes. kellemes emlékű élménnyé tette ezt a kora esti háromnegyedórát. (bcncrtck)
