Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

/

*8Ä#6#I5

1980. augusztus 3., »asafnop"

A „vüáifiíri” és a

— Hallottá? — állít meg a minap a bogácsi főutcán az egyik helybéli. — Világfür- dö lesz a bogácsi strand.

— Micsoda?

— Mondom, világfürdő!

— Az meg mit jelent?

— Azt. hogy az ENSZ, meg az amerikaiak fogják fejleszteni.

— Hát ezt honnan veszi?

— Beszélik a faluban. Ügy tudom, a noszvaji út melletti beépített részt is ki fogják sajátítani. A fürdőt abban az irányban, fejlesztik, bővítik tovább ...

Az egészből persze nem hittem el semmit, de mert vallom, minden szóbeszédnek van valami —, persze legtöbbször elferdített — valóságalapja, felkerestem a községi tanács elnökét, Csíki Jánost: mi is az igazság? Jellemző a szóbeszédre, az elnök tőlem hallja először a hirt, de szerencsére hamar megoldódik a rejtély. Szekrényéből hatalmas zöld mappát vesz elő. melyet a községi tanács a közelmúltban kapott és amely az ENSZ fejlesztési programjavaslatát tartalmazza- Ebben valameny- nyi magyarországi fürdő 11190-ig terjedő, ENSZ által javasolt — hangsúlyozom, javasolt — fejlesztési programja szerepel. Természetesen köztük van a bogácsi fürdő is. Az érdekesség kedvéért' egyébként nem árt néhány adatot kiragadni ebből a javaslattervből, amely a bogácsi fürdőtelep jellegét termál strandfürdőnek határozza meg, s mint írja, e termálfürdő gyógyászati (tehát gyógyfürdői) fejlesztése nem indokolt, részben a termálvíz minősége miatt, részben a kornyéken levő több potenciá- lisabb adottságú termálfürdő (Eger, Párád) miatt. Ennek ellenére a tervezet 1990-ig 97.8 millió forint összegű fejlesztést javasol Bogácsra. Ezen belül 300 szállodai, 100 kempingférőhelyet, 040 iérőhejyes autóparkolót, 17 hektár közparkot, véderdőt. Vendéglátó létesítményekre 19. kereskedelmi üzlethálózatra 4,5,

szolgáltatásokra ti,8 milliót irányoz elő.

Tehát e felmerés, e javaslatterv az alapja a faluban pletykaként terjedő világfürdő hírének. Nos, nem lesz világfürdő! Csupán számontartott, akár a világ sok tízezer egyéb fürdője. Egyébként így is szép ez a tízéves terv, de éppen az anyagi fedezet hiányában akár a világfürdő gondolatát, ezt is, kissé utópisztikusnak ítéljük meg.

A községi tanács elnöke mulat egy „reálisabb” tervet. is. Bogács község — remélhetőleg jóváhagyásra kerülő — tervét, amely 2055- ig lenne érvényben. Ebben valóban szerepel a noszvaji út (Dózsa György út), valamint a Hór és Szoros patakok által behatárolt félsziget kisajátítása üdülőközpontoknak. Ezen a részen elsősorban, szövetkezeti üdülők épülnének, míg a Malom-hídnál kereskedelmi központ, a malomnál motel, az úgynevezett Felső- csordakúlnál kemping, a Zöldváralján pedig sporttelep és szabadtéri színpad létesülne. Ez is azonban ma még terv. s végül is mi valósul meg belőle, az a távolabbi jövő zenéje.

Ennyi terv után kanyarodjunk vissza a máhez. Kiss Annához, a bogácsi fürdő vezetőjéhez lényegesen kisebb horderejű kérdéssel kopogtam be.

— Mi változott a fürdőben az elmúlt évhez képest? A rosszmájúak ugyanis azt mondják, csak a jegyek ára ...

— Az áraink valóban változtak, a 6 forintos felnőtt fürdőjegy, akárcsak más fürdőkben, itt is 15 forint lett, a 3 forintos gyermekjegy pedig ti forintra növekedett. Az áremelést az indokolta, . hogy megszűnt vállalatunk állami támogatása, s tavaly az egy für- dőzőre jutó önköltség 15 forint 70 fillér volt.

Az évek óta húzódó, jelenleg is csupán egy kiásott gödörnél tartó uszoda építésé tovább húzódik. A vezető nem tud róla, hogy a

valósai

közeljövőben sor kerülne az építésre. Mindenesetre 1978 novembere óta a községi tanács által akkor megvásárolt 1,1 millió forint értékű a ny ag — bet anyás,

különböző szerelvények, mozaiklapok — „raktáron” várja további sorsát.

A bogácsi fürdő vendégeinek idei létszáma eddig elmaradt a korábbi évek hasonló időszakának létszámától. Ebben nem a már említett magasabb jegyárak, hanem az eddig meglehetősen szeszélyes nyár játszotta a domináló szerepet. De egy gondolat erejéig még térjünk vissza a jegyárakhoz. Mi nem tartjuk soknak a 15 forintot, ha valaki reggeltől, délelőttöt a strandon tölti az idejét. Viszont ha valaki csak délután 5 órától este 8-ig. a záróráig ér rá. azok esetében már borsosnak tűnik. Egy újabb, olcsóbb — nevezzük délutáni jegynek — a bevezetésén talán érdemes lenne elgondolkozniuk az erre illetékeseknek.

Egyébként a fürdő már- már hagyományosan visszatérő látogatói a szolgáltatásokat (pedikűr, manikűr, masszőr, fodrász stb.) hiányolják leginkább. Az idelátogatók ugyanis nemcsak fürödni akarnak, ezért a „csupán fürdővíz-biztosítást” keveslik. Megvalljuk, van ebben valami igazság. E téren lépésekre, jó ötletekre lesz1 szükség a jövőben. S ha már az ötlet szóba került, az az ötlet sem elvetendő, hogy nyáron, amikor a fürdő' a község központja, érdemes lenne felállítani a fürdő területén állandó szabadtéri színpadot, teret biztosítva .ezzel a szabadtéri mozitól kezdve a különböző zenés és prózai rendezvényeknek, ami minden bizonnyal közönséget, vendéget csalogatna. s része lenne-annak a tevékenységnek, amelynek célja tovább öregbíteni e szép környezetű fürdő, ha nem is világ-, de hazai jó hírnevét.

Hajdú Imre

ÉSZAK-MAGYÁRORSZÁG 7

Minden élőnek hangja van

Az embert mindenütt a földön ezernyi hang veszi körül. Egyes hangokat hall és megért. — másokat viszont hallásával nem tud érzékelni. Az „állatok nyelvének” tanulmányozása több évszázadra nyúlik visz- sza — már Arisztotelész is érdeklődött iránta. A legutóbbi harminc évben a tökéletes elektronikus hangfelvevő és -erősítő készülékek e téren is számos érdekes megfigyelésre nyújtottak módot.

A BBC minden évben verseny pályázatot hirdet, amelynek neve: „A természet hangjai”. Különleges zsűri hallgatja meg a sok ezer hangfelvételt, amelyek nemcsak a madarak énekét, a békák és a halak hangját örökíti meg, hanem a vízesés zúgását, a hullámverés moraját, a mennydörgés robaját is. A váratlan, eredeti ötleteket díjazzák. Például 1978-ban az első díjat két hangielvételnek ítélték oda. Az egyik a kőrisfa hangját örökítette meg, de nem a koronáját zúgato szél zaját, hanem a fa hangját. — azokat a csodálatos neszeket, amelyek a fa nedvének áramlását kíséri a- gyökerektől az ágak felé.

Azt lehetne gondolni, hogy a legxajtalanabb lény a denevér, amely nesztelenül lebeg a sötét égen és sohasem súrolja a környező tárgyakat. Pedig a repülés közben kibocsátott ultrahang-jelei, amelyek segítségére vannak a tájékozódásban. olykor 145 decibelt is elérnek. Éppen ekkora zajt okoz felszálláskor a sugárhajtású repülőgép,

csakhogy az ember szamára hallható hangsavban.

Az állatok között sok „énekest” ismerünk. A legjobb énekművésznek a csalogányt tartják, mégpedig teljes joggal, — bár a rigó éneke, a sárgarigó fuvola- trillája. a pinty hetyke dallama, meg a veréb egyszerű csiripelése sem hagy bennünket közömbösen. A Föld négylábú lakosai között is jő néhány énekked- velö akad. Például egyetlen farkas sem vonakodik egy kis „rögtönzéstől”, ha a tálkájában van.

A legmuzikálisabb szólóénekeseit a négylábúak közöli a gibbonok, ezek a kis termetű emberszabású majmok. melyek Délkelet-Azsia trópusi erdeiben élnek. .. H a n g versenyeiket” regge- lenle tartják.

harminckilenc. Ha ezek tényleg a nagymamit darabolják, akkor én sem úszom meg szárazon, és egyre kevesebb kedvem volt megkérdezni a pasast, hogy tetszett neki a ..Hosszú, forró nyár”, mennyit nézi a televíziót, és miből vette a lakását.

— Hál jöjjön be — mondta, mintha csak megérezte volna, hogy egyre kevesebb az egészhez a kedvem. Az előszobában nem volt semmi különös, eltekintve attól, hogy pár perccel ezelőtt még legalább öteii tutkározlak benne, néptelen volt. olyan rendes előszoba, fogassal. Lehel hűtőszekrénnyel és Munkácsy-olajnyo- matlal a falon.

— Talán menjünk be az én szobámba — mondta, miután alaposan körülnézett. Szerintem azon törhette a fejét, a többiek hol lehetnek. A szobában öl farkasarcú férfi gubbasztott a fotelekben.

— A rokonaim — mondta, ők pedig felálltak, mint a kisiskolások, ha az igazgató úr belép a terembe. — Az. elvtárs a televíziótól jött, interjút készít velem. Ti menjetek ki a konyhába.

Szépen, libasorba kivonultak. Ismét körülnéztem, feltűnt, hogy annyi farmernadrág van a szobában, mintha konkurrencia- hurcra készülnének a Corvin Áruház ellen. Csak a heverőn lehetett vagy száz \ darab, a földön a szekrény mellé telstó- colva pedig talán még több.

Leültünk , az. asztalhoz. ElrakosgatoU előlem vagy öt üveg whiskyt, mire maradt annyi hely, hogy letegyen» a kérdőíveimet. mert volt még úgy öl-hat kiló szex magazin is.

— nzódával. szóda nélkül? — kérdezte finomkodva. Bólintottam, hát legyen szódával. Töltött, jégkockát is rakott bele. — Milyen cigarettát parancsolsz? Cilimé, Philip Moris. Kent. Marlboro, vagy egy jó Burns szivart inkább?

Körülnéztem, mint aki estik, azért teszi, hogy legyen ideje dönteni. Volt minden, amit felsorolt, kartonszam állt a szekrény tetején.

— Kentet — mondtam, es igyekeztem megszámolni a farmereket.

— Rövid vagy hosszú Kentet kívánsz inkább?

Nevetnem kellett. Olyan volt az egész, mint egy hülye angol film, leszámítva azt, hogy tegeztük egymást. Együtt nevettünk, mint két kölyök a grundon, Jean-vicceket

mesélve.

— A rövid Kentet szeretem — válaszoltam. felállt, keresgélt a kartonok közölt, de csak hosszú Kentet talált. Addig legalább nyugodtan számolhattam a farmerokat. de végül mindig belezavarodtam. Kinyitotta az ajtói, kikiabált az előszobába: — Józsi! Hozzál be rövid Kentet, de ne hosszút, rövidet! — visszaült, büszkén nézett. Egymás egészségére emeltük a poharunkat. Józsi pár pillanat múlva érkezett, egy bőröndöt cipelt. Letette elénk, kinyitolla. tele volt rövid Kenitek Kicsit meghajolt. felénk, és visszavonult a konyhába. Érre inni kellett. Elképzeltem, mennyire tele lehet ez a lakás cuccal. ha mi éppen ebben a szobában beszélgetünk.

— Tudod, kamionos vagyok, ritkán nézek tévét — mondta halkan, és szégyenlősen mosolygott, —. amikor itthon vágyó!;. akkor sem érek rá. Kint lenne rá időnk, csak a magyar adás nem jön be.

De. azért töltögettem a kérdőivel. Az ugyan szorgos televíziónézőkre készült, de az ilyen csodabogarakra is volt egy rovata.

— Majd a következő utániról hozok egy képmagnót, és az asszony felveszi nekem a legjobb ' műsorokat — mentegetőzött, mert azért látta, hogy oldalszám csak nullát írok a kérdésekhez —, a Közel- Keletre járunk, meg a Kossuth Rádió sem jön be.

Amikor ahhoz, a részhez értem, hogy mijük van. mikor vették, ott már azért kellett dolgoznom. Mindenük volt.-kivéve az üdülőtelket, de megígérte, hogy jövőre vesz egyet a Dunakanyarban. Mindent azóta vettek, hogy kamionos lelt. Azelőtt Szentendrén az anyós sufnijában laktak,

— Ha akarsz egy farmert venni, neked nyolcszázért odaadok egyet — mondta, amikor végeztem a kérdésekkel, és pakoltam össze az iveimet. Fáradt volt; a legtöbb embert kikészíti a kérdezgetés,' sok minden eszükbe jut, kénytelenek emlékezni.

— Nem kell, ez az utolsó farmer, asm rajtam van, ezt még elhordom.

— És hány ilyet kell naponta megcsinálni?

Vártam már a kérdést, megszoktam, hogy a magabiztosabbak visszakérdeznek, ők is meg akarnak valamit tudni, cserébe.

— Harmat-négyet naponta — válaszoltam az igazsághoz híven.

— És mennyire jön ki a suska? — mutatta az ujjaival.

— Darabonként hatvan forint.

Mosolygott, csóválta a léjét. Gondolom,

összehasonlította a saját keresetével. Megköszöntem, hogy időt szakított rám, és kifelé indultam. A lurkasurcú rokonok a konyhaajtóból leskelödlek. Köszöntem nekik is. Kinyitotta előttem az ajtót, egy karion Kent tel gyengéden hátbavágolt, és a kezembe nyomta.

— Szívd el az egészségemre, haver — mondta nevetve —. és mondd meg a televíziónak. hogy mi. kamionosok. pénzt keresünk. nem érünk rá a műsort bámulni!

Hónom alá kaptam a kérdőívek mellé a Kentet, kezet ráztunk. A rokonok egymás után jöttek elő u konyhából, és mentek a szoba felé. Már nem törődtek velem, hiszen én is a nagy osztás részese lettem.

Hazafelé menet még mindig esett az eső. Arra gondoltam, lám. milyen mulya vagyok, hogy nem vettem nyolcszázért tarmert.. holnap eladhatnám a duplájáért, és még boldog is lenne, aki megvehetne. Talán azért nem vettem, mert olyan sok volt belőle a szobában. De lehet, hogy azéi't, mert valamikor régen azt hittem, hogy a farmer valami egészen más — nemcsak egyszerűen egy nadrágféleség —, hanem több. Egy azok közül a dolgok közül, amelyek majd — mint a holdutazás és a beatzene — megváltoztatják az életünket, és minden más lesz, nem pedig ugyanaz.

________________________________