Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
ESZÄK-MAGYÄRORSZÄG TO 1980. augusztus 17., vasárnap A szioleius fa A műanyagok széles skálája nemrégen egy új, igen fontos anyaggal lett gazdagabb: a szintetikus fával. Ez az uj műanyag, amelyet, elö- .ször japán kutatóknak sikerült előálíítaniuk, a megtévesztésig hasonlít a természetes fához, még évgyűrűi is vannak és a felülete sejtszerű. Rendkívül sok felhasználási lehetősége van. A mesterséges fát két módszerrel készítik: fröccsöntéssel és extrudálással. Az előbbi módon kész tárgyakat állítanak elő úgy, hogy a fröccsöntő gép a habosított műgyantát folyékony állapotban sajtolja a rákapcsolt fémformába. A fröccsöntésnek nagy előnye, hogy egy-egy formával nagy mennyiségű árucikket vagy alkatrészt lehet előállítani, amelyeket már nem kell megmunkálni, legfeljebb némi felületi kikészítésre — lakkozásra — szorulnak. Extrudálással a természetes fából készült árut tökéletesen utánzó deszkákat sajtolnak. Ezek a deszkák éppen úgy megmunkálhatok, mint a természetes fából készültek, így nagyon alkalmasak asztalosáruk, vagy akár parketta készítésére is. Az igazsághoz tartozik, hogy a szintetikus fának ma még néhány rossz tulajdonsága is van. Mindenekelőtt az, hogy tűzveszélyes, és ha meggyullad, nagy mennyiségű füstöt és mérges gázokat fejleszt. Miután műgyantából készül, az extrudált deszkánál is mutatkozik a műanyagok jellegzetes hibája: minél vastagabb a deszka, annál ridegebb és keményebb. Mindezekre tekintettel az extrudált deszka egyelőre nem al- •kalmas házépítésre. Elkészült a magyar folyami hadihajózás krónikája. Csonkaréti Károly hiteles levéltári források alapján részletesen áttekintette, hogy az egyes korszakokban a dunai hadihajósok, milyen haditechnikai felszereltséggel és hogyan vitézkedtek. Kiderült: legnagyobb folyamunk, a Duna már a rómaiak idejében „berukkolt”: sorjában több császár alatt teljesített katonai szolgálatot. Hátán az első hadiflottát Claudius állította fel, de Marcus Aurelius is vívott rajta vízi .csatát. Hosszú ideig azonban csak békés, kereskedelmi-gazdasági célokra vették igénybe. Hadászati jelentőségét Árpád-házi királyaink később ismerték fel; ettől kezdve a Duna rendre kapta a legkülönfélébb katonai megbízatásokat: csupán a bizánciak ellen három ízben segítette hadra kelt seregeinket. A hajók technikai színvonala ekkor még nagyon kezdetleges volt: vitorla helyett csak evezőket használtak. A hajó hossza általában 18—20, szélessége 2,5—3 méter volt. A vízi ütközetek — tűzfegyverek hiányában — jóformán semmiben sem különböztek a szárazföldiektől. Hajóinkon az első tűzfegyverek — ágyúk és mozsarak — az 1428. évi aldunai hadjárat alkalmával jelentek meg. Ez korszakal- kotóan megváltoztatta a vízi csaták megvívásának a módját. A galamb óci ütközetet Rozgonyiné már hadigályákról irányította. Ezek nagyobb méretű hajók voltak, evezős dereglyékkel és ladikokkal körülvéve, korrhányevezővel felszerelve. Egy-egy gályán négy százforitos (bécsi font «= kb. 0,56 'kg) löveg, „bom- barda” képviselte a vízi tüzérséget, lövegenként három „pattantyússal”. Egy gályára 300 lövészt hajóztak be: közülük kétszázan „kézi”, a többiek „szakállas” ágyúval voltak felszerelve. — Mondja, maga tulajdonképpen szorosabb üzleti kapcsolatban áll a férjemmel? — Sajnos, nem ... — Akkor azonnal vegye le a kezét a térdemről 1 ★ A kis Silvia hazamegy a vasárnapi miséről. Apja megkérdi: — Nos, kislányom, mit mondott a tisztelendő bácsi? — Azt mondta, a szülőknek nem kell sokat kérdezősködniük a gyermekeiktől, hanem inkább maguk menjenek el a templomba 1 ★ ügy férfi lóhalálában végigrohan a folyó partján, és megkérdi az egyik horgásztól : — Mondja, nem látta a feleségemet? A haja szőke, és hosszú, zöld ruha volt rajta . .. ? — De igen. — feleli a horgász —. körülbelül tíz perccel ezelőtt láttam. ' — Hála istennek! — sóhajtott fel megkönnyebbülten a férfi. — Akkor nem juthatott messzire. — Biztosan nem — hangzik a válasz —, itt ugyanis gyenge a viz sodra! — Manfred — fenyegetőzik a feleség —, ha továbbra is folyton megnézel az utcán minden asszonyt, akkor valóban más asszony után nézhetsz! Egy angol légitársaság elnöke megkérte egyik pilótáját, hozzon neki Afrikából egy igazi afrikai papagájt. A pilóta teljesítette a kérést, és következő útjáról egy pompás papagájt hozott. — Minden nagyszerű volna — panaszkodott barátjának az elnök —. csakhogy az az átkozott madár naphosszal ezt harsogja- ..Haladéktalanul emelni kell a pilóták fizetését!” * A kis skót lurkó egy schillinget kér az apjától, hogy elmenjen az állatkertbe és megnézze az óriáskígyót. — Inkább végy a kezedbe egy nagyítót, tiacskúm — oktatja az apja —. menj ki a kertbe, és nézegess egy kukacot. * — Ugyan miért panaszkodik foi.yion. hoey a lakása nedves? — ráncolja rosz- szallóan a homlokát a háztulajdonos. — Be tudja bizonyítani? — Hát persze — feleli sóhajtva a bérlő. — Tegnap csukát találtam a palkány- lyulcban! * A rendezőnek barátai gratulálnak a film egyik különösen sikeres, jeleneiéhez, aifiely a földesúrral szembeforduló parasztok lázadását ábrázolja. — Ö. ennek az epizódnak a felvétele gyerekjáték volt — magyarázza a híres rendező. — Azon a napon egyszerűen közöltem, hogy a statiszták gázsiját a felére csökkentem! + A stockholmi autós bekopog egy városszéli házikó ajtaján és sajnálkozva közli az ajtót kinyitó Idős hölggyel: — Roppantul sajnálom, asszonyom, de az , imént, ahogy megfordultam, elgázoltam a macskáját... Természetesen hajlandó vagyok kárpótolni önt... — Rendben van — mondja az öregasszony —. akkor kuporodjon oda a kályha mellé és doromboljon szépen! Az olajkitermelés a tengereken. pontosabban a szárazföldek talapzatain — selfjein •— napjainkra „felnőttkorba" jutott. Rövidesen már közel félszáz országnak lesz lehetősége a tengeri olajbányászatra. A selíek megfúrásának technikája* egyre tökéletesedik, a világszerte tapasztalható olajszűke mind merészebb megoldásokra serkenti a konstruktőröket. Az Északi-tenger olajkincsének kiaknázásában olyannyira érdekelt angol szakemberek ma már olyan fúrótornyokat is használnak, amelyek a száz méternél mélyebb vízrétegekben is biztonsággal állnak és megbirkóznak a legmostohább időjárási viszonyokkal. Ez utóbbi azt jelenti, hogy akár a 30 méter magas hullámok verését is bírja a torony, s a nem ritkán _ óránkénti 200—220 kilométeres sebességgel száguldó szél ostromának is ellenáll. A több mint 200 méter magas szerkezet nem felnagyított mása a sekélyebb vizeken dolgozó társainak, nemcsak méreteiben, hanem arányaiban is különbözik tőlük. A 40—60 ezer tonnás acél- szerkezetet a parton szerelik össze és az egyik oldallapjára erősített úszótestekkel (légtartályok kai) a víz színén tartva vontatják beépítésének a helyére. Olt a légtartályokat megfelelő program szerint vízzel töltik fel: először a torony talpa sü'lyed a tengerbe, majd a hatalmas test beáll függőleges helyzetébe. s lassan a fenékre ereszkedik. A tengeri fúróállványok legújabb nemzedéke már vasbetonból készül, mely olcsóbb és korrózióállóbb a betonnál. Ezek az állványok is úsztatássa] kerülnek felállítási helyükre, s olt nincs szükség semmiféle rögzítő, lehorgonyzó szerkezeire, nagy tömegük révén anélkül is szilárdan állnak a tengerfenéken. Képünkön: A világ egyilc legkorszerűbb tengeri fúrótornya. az angol gyártmányúi Graythorpe—1 típusú acélkolosszus. 5 A Duna „katonáskodása Mátyás korában tűntek fel a Nassauban ácsolt, fekete, tölgyfából vagy lucfenyőből épített, hegyes orrú hajók. Fő hajtóerejük az oldalanként elhelyezett egy-egy evezősor volt. Az evezősök ezen már egymás mögötti pádon helyezkedtek el: a hajó orrában ágyú állt. Személyzetük egy parancsnokból, három tizedesből, egy „vajdagyereké”- bő] (hajósinasból) és 25 evezősből állt. A 16—18 méteres alkotmány orrára farkasfejet faragtak, amely nemcsak ékesség, hanem döfőfegyver is volt. A naszádokon " többnyire élénkpiros lobogó lengett. A piros-fehér-zöld szín együttesen először 1557-ben tűnt fel a dunai hajókon. A hajók mai formája a hajócsavar feltalálása után, a múlt században alakult ki. Az első . dunai gőzöst a pécsi Bernhard Antal tervezte 1816- ban. Kezdetben csak á polgári forgalomban hasznosították, később — Kossuth javaslatára — fegyverzettel látták el. A géperejű hadihajók dunai hasznosítása is a kormányzó gondolata volt. 1871-ben az újpesti hajógyár sólyateréről két monitor-típusú páncélos hadihajót bocsátottak vízre, amely a későbbi dunai flottilla alapjait vetette meg. Hajtóerejüket már 320 lóerős dugattyús gőzgép szolgáltatta. Jellegzetességük volt az erős védőpáncél és a nagy lövegkali- ber. A millennium éveiben érkezett hozzánk Linzből az első őrnaszád. Fegyverzete csupán egy géppuska volt, egyetlen csavarját 200 lóerős AranyporraJ bekent törzsfőnök <1-1«! StHfilrgp* is iiíS M fi <•! U isi-/. 5f r i1 gép hajtotta. A Duna-flottil- la „B” őrnaszádja arról lett nevezetes, hogy rajta alkalmaztak első ízben benzinmotort. Dunai flottillánk ma is él, őrzi vizeinket, s korszerű. jól felfegyverzett folyami harci egységein néphadseregünk jól képzett hajóskatonái teljesítenek szolgálatot. O. B. A prekolumbián társadalmak nagy becsben tartották az aranyat: kereskedelmüket, de vallási gyakorlatukat sem képzelhetjük el a változatos technikájú és rendkívül formagazdag aranytárgyak nélkül. Amerika felfedezését követően csakhamar szárnyra kelt a hír mesés kincsekről: a kapzsi spanyol hódítóknak nem volt elég amit az azték vagy inka udvarban elraboltak, az aranyláz újabb és újabb történeteket teremtett elrejtett kincsekről. Valamennyi történet közül kiemelkedik az Eldorádóval kapcsolatos legenda, mert valóságos alapja volt. Eldorado fogalma mindmáig él. Az Eldorado, pontosabban El Dorado (azaz Aranyozott Ember) kifejezés egy rítushoz tartozik, amelyet a kolumbiai muisca (ejtsd: muiszka) törzs gyakorolt. Ez a törzs rendszeres időközökben áldozatot mutatott be a Guatavita tavon. Ilyenkor az aranypor- ral bekent törzsfőnök, udvari kíséretével tutajra szállt, majd a tó közepén vízbe ugrott, lemosta magáról az arany port, és a vízbe hajította az aranytárgyakat és smaragdokat. A törzsfőnök parton maradt további kísérői ugyancsak vízbe dobták arany- és smaragdékszereiket és rituális agyagedényeiket. Kolumbiai aranykincsekből nyílt kiállítás' a Néprajzi Múzeumban. Képeink a kiállításon készültek. kotásai, valamint a finommívű aranyiművesség remekei. A fiatal anya ágyba viszi kisgyermekét: — Aludj jól. Sabinchen. Ha éjszaka szükséged lesz valamire, csak hívj engem. Apuka akkor azonnal bejön hozzád ! ★ A kis Kar] bemegy a mészároshoz. — Kérek egy márkáért kutyaeledell. De ne legyen olyan zsíros, mint a múlt héten — mert azt nem szereti az apukám! ★ — Mondd, miért nevezed Hugót mindig háborús bajtársadnak? Hiszen ti sokkal íiatalabbak vagytok, semhogy a háborúban lehettetek volna! — Ez igaz, de egy napon házasodtunk! — hangzik a válasz. A kis Tommy lvalubkc bemegy a pa- pírüzletbe. — Mire van szükséged Tommy? — kérdi az eladó. — Egy levél borítékol kérek, csak jól bélelt legyen. Mert, hogy Alaszkába küldöm a levelet! ★ A gyáros estélyt ad házában. Amikor felszolgálják a pezsgőt, a vonzó külsejű háziasszony odafordul szomszédjához: A mai Kolumbia területén — Amerika felfedezése előtt — nyelvileg és kulturálisait sok tekintetben rokonítható, de nemegyszer eltérő indián törzsek éltek. A kulturális fejlődés szempontjából jelentős szintet értek el az Andok lakói: komplex gazdálkodás, rétegezett társadalom, bonyolult világkép jellemezte őket. Virágzó kultúrájukról a hódítás korabeli krónikások mellett elsősorban a régészet felitárásai nyomán tájékozódhatunk. Hagyatékuk közé tartoznak a me- galitikus építmények, a robusztus kőszobrok, a kerámia- és textilművészet al-
