Észak-Magyarország, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
T9&D. crugusrtus 17., vcisárnerp ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 telep új gondjai Állunk a dombtetőn, s nézzük a hajlatban elnyújtózkodó település egyforma, üvött-kopott, földbe süppedt barakklakásait. Mellettem beszélgetőtársam, Stecz Sándor támaszkodik a malteros lapátra, náta mögött kertes, családi .házak. Az 511 .éves, helybeli születésű, nyugdíjas bányász csendesen megjegyzi : — bontanak. Lebontják az egész bányatelepet. Százéves múltja van a Mák-patak völgyében a szén- banvászkodásnak. Az első aknát 1881-ben Rudolf néven nyitották. Kartner Ede, majd gróf Andrássy Manó volt a vállalkozó. A távolabbi vidékekről, nemritkán külföldről hozott bányászok le- telepilésére építették a telepet a kilencszázas évek első évtizedének végén, s a bánya ulán nevezték el. Ma már a negyedik bányában termelnek, s az őslakók unokái dolgoznak a mélyben. — Volt itt elet régebben — szakad ki a sóhaj Stecz Sándorból, akinek apja .lengyei földről származott ide, az anyja Besztercebányán látta meg a napvilágot. — A térmester vigyázott a rendre. Az udvarokat naponta fellocsolták, kisöpörték. A házak közé virágot ültettek. Az utcákat is rendben tartották. Most sajnos, egy szemétdomb az egész — legyint, s hátat fordít a telepnek. Ideföntről rálátni a térségre, , ami a hat családot magába foglaló sávházak lebontásával keletkezett. Akárcsak óriási seb a település testén — jut eszembe a hasonlat. A tégla-, a cserép- a vakolattörmelék szanaszét hever, rontja az amúgy sem éppen festői környezetet. A megüresedett épületeket a bányászok az építő- és faanyagért szétverték, elhordták, a terület letisztítására viszont már nem fordítottak különösebb gondot. Idők múltával majd eltakarja, benövi az egyre magasabban burjánzó gaz... — Rudolftelepen 176 régi, egészségtelen kolónialakást kell szanálni — „lapozom” vissza emlékezetemben Máté Bálintnak, a Mákvölgyi Bányaüzem lakás- és jogügyi előadójának szavait. •— Eddig 68 család költözött Al- berttelepre, komfortos lakásba, s az idén további -48-an jutnak új otthonhoz. A fennmaradó 60 családnak is igyekszünk minél előbb lakást biztosítani. A fiatalabbak örülnek a kedvező változásnak, az idősebbek viszont nehezen barátkoznak meg az újjal. Vannak, akik kétszer-há- romszor is lakást cserélnek, csak ne kelljen elköltözniük. Mások rendszeresen visszatérnek, a napot az egykori szomszédnál töltik, s csak éjszakára mennek haza. Óvatosan, a szeméthalmokat kerülgetve lépkedünk a szűk utcácskán felleié. A melegben a nyitott szennyvízcsatorna, a házak végéhez ragasztott vécék és disznóólak, a rothadó zöldségmaradványok elviselhetetlen bűzt árasztanak. Az egyik megroggyant ház lépcsőién ezerláncú, szemüveges néniké tipeg lefelé, majd megáll a deszkakapuban, úgy figyel bennünket. Ráköszönünk. kérdezem, mikor költözködnek. — A bányásznapra kell le- hurcolkodnunk Alberttelepre — feleli a 76 éves Nagy Fe- rencné. Nagy Ferencnél „Harminchatban jöttünk ide, hét gyereket neveltem itt fel.” — Idegenek vannak ott — közli elutasító hangon a néni. — Harminchatban jöttünk ide, hét gyereket neveltem itt fel. Ide szoktam, itt éltem le a fiatalságomat, ide kötnek az emlékeim. — De csak jobb lesz a kényelemben — győzködöm tovább a nénikét. — Itt tíz forint lakbért, fizettem. Amott talán kétszázat is elkérnek majd. A nyugdíj meg csak 1800 forint — mondja ki a félelmét. Nagy csődület támad körülöttünk, amint kitudódik, mi járatban vagyunk. Jönnek az emberek, s szinte árad belőlük a panasz. Az fáj nekik, hogy ezúttal sem kérdezték meg őket a döntés meghozatalakor. Es ahogyan ez már lenni szokott, felidéződnek a légi vélt és valós sérelmek. Elég egyetlen elejtett szó, s máris felkorbá- csolódnak az indulatok. — Amikor elköltözött a bányaüzem Alberttelepre, úgy mentek el a vezetők, hogy vissza se néztek. Magunkra maradtunk. Azóta itt megállt az idő — adja nagy hangon tudtunkra egy férfi, nyakún kiaagadnak az erek az erőlködéstől. — Strandmedencét építettünk magunknak, a környéken nem volt párja. Most üres, a vízmüvek állítólag nem ad bele vizel, a bányavíz pedig szennyezett.. Volt tekepályánk, munkáskóru- sunk. futballcsapatunk, most nincs itt semmi — folytatja hasonló hangnemben egy másik férfi. — A ruházati boltot bezárták. ha kell egy gombolyag cérna, utazhatunk Szu- hakállóra — kiáltja ki bánatát egy asszony, a pillanatnyi csöndben. — Az általános iskolát is be akarták zárni. Lett. erre olyan felzúdulás, hogy maradt minden a régiben. — Fejlesztik a bányát, ez lesz az üzem legkorszerűbb aknája — gondolkodik hangosan egy bányász, aztán emel a hangján: — Mi meg bejárók leszünk Alberttelep- röl1 Miért nem itt építkeznek ? A Múcsonyi nagyközségi Tanács titkára, Kiss Ferenc ismeri a rudolftelepiek szívé- bánatát, holott a telep Izsó- íalvához tartozik. — Alberttelepen voltak adottak a feltételek az építkezéshez. A terület, a közmű vesítettség, az építőipari létszám mind együtt volt. Az elmúlt években 120 lakást adtunk át, s még 72 felépítésére kerül sor. De már előkészítettük a területet újabb 120 lakás kivitelezéséhez. Öröm, hogy szanálják a kolónialakásokat Rudolfteie- pen, a gondok azonban ezután is megmaradnak. Nyolcszáz embernek a jövőben is ott kell élnie, s róluk úgyszólván nem gondoskodik senki. Viselik tovább a magukra hagyatottság terheit, vagy másutt keresik majd a boldogulásukat ? Vegetál még valameddig a település, s aztán olyan sorsra jut, mint Gyűrűfű? Némi reménysugár azért felcsillant. A terveket is elkészítették már az OTP-la- kásokhoz. Aztán az emberek egymás után álltak el a társulástól. Hírlik, nem tudtak megegyezni, hogy kinek, ki legyen a szomszédja ... Kolaj László Fotó: 1 -iU'/.o József Amióta elköltözött a bányaüzem, itt megállt az idd. Szépülő települések A városok, községek csinosítására, az utcáit, terek rendezésére megyénkben már évek óta minden helyi tanács nagy gondot fordít. Főként ezeknél a feladatoknál számítanak a munkahelyi kollektívák, a települések lakóinak társadalmi segítségére. A városok közül Kazincbarcikán. Lenin városban, Sárospatakon tesznek sokat a szépítésért, a települések tisztaságáért, de Ozdon. az új városrészekben is mind több a virág, a parkterület. Az ózdi járás községeiben már korábban mindenütt megépítettek egy-egy parkot, több helyütt játszóteret is. Ugyancsak parkok épülnek, szintén társadalmi munkában, most az edelénvi járás községeiben. Az idei feladatok között szerepel az is, hogy megyénknek csaknem minden településén ültettek, vagy ültetnek fakat, díszcserjéket, több helyütt pedig eltüntetik, felszámolják az úgynevezett illegális szemétlerakó helyeket is, egyben megfelelő helyet jelölve ki a hulladéknak. Az üzemudvarok szépítése is a feladatok közé tartozik. A szovjet légiílotta napja Augusztus 17-én ünnepük a Szovjetunióban a légiílotta napját. A szovjet repülés keletkezése és fejlődése szorosan össze! ügg az ország történelmével. A szovjet repülők már a második világháborút megelőző években hazai építésű gépeken több kiemelkedő repülést végeztek, többek között eljutottak leszállás nélkül az Északi-sarkon keresztül az USA-ba. A repülő-világrekordok több mint egyharmadát szovjet repülők állították tel. A Nagy Honvédő Háború éveiben a légierők a többi fegyvernemmel együtt hozzájárultak a fasizmus felett aratott történelmi győzelem kivívásához. Napjainkban a szovjet légierőt korszerű, hangnál gyorsabb gépek jellemzik. A Varsói Szerződés tagországainak repülőivel együtt megbízhatóan őrzik a szovjet emberek, az egész szocialista közösség békés életét. A szovjet légierő a nép ereje és büszkesége. Neveltjei elsőként jutottak el az űrbe, megnyitva az utat a kozmikus térség legyőzőinek nagyszerű sorát. A szovjet repülők mindig készek a szocialista haza nevében végrehajtott hőstettekre. Korszerű katonai repülőgép Tanulók a szélvédő mügéit Az MHSZ autósiskolájában AZ ORSZÁG egyik legkorszerűbb oktatóbázisát mondhatja magáénak az MHSZ Borsod megyei Gépjármuve- zetö-képző Iskolája. Miskolcon, a Sajószigeti utcában két éve adtak át az új telephelyet, s jól felszereltek a megye tíz településén levő kirendeltségek is. A javító- műhely tágas, és minden olyan gép, műszer megtalálható itt, amely a gépkocsik biztonságos üzemeltetéséhez szükséges. Szemléletesek a hibaelhárítási oktatótermek: működő motorok a karosz- széria nélküli gépkocsivázakban. szerkezeti részek a tárlókban. A tantermek padjain feleltető gép, a katedra vezérlóasztala sok mindenre képes. Az amatőrök — sajnos — nem ismerik a Sajószigeti utcai épület belsejet, ők még a Rákóczi utcában tanulják az elméleti ismereteket. — Rosszak az útviszonyok, ritkán járnak ide a városi buszok is. Amint elkészül az út, tárgyalunk az MKV-val, hogy sűrítse járatait. Ha mindez megvalósul, a tanfolyamok amatőr hallgatói is itt tanulhatnak — mondja Saliay Károly, az iskola vezetője. AZ MHSZ gépjárművezető- iskolájában az idén körülbelül 4500 amatőrt, 250—300 hivatásos gépjárművezetőt képeznek ki. továbbá azokat a sorköteles fiatalokat, akik 'alkalmasnak bizonyultak a katonai szolgálatra, engedélyt kaptak az illetékes kiegészítő parancsnokságtól és a gépjárművezetést hivatásuknak szeretnék. .— Ma is igen nagy az érdeklődés, bár a tavalyihoz képest, kevesebben jelentkeztek a tanfolyamokra. Ennek egyik oka az. hogy június 19- től emelkedtek a térítési költségek. Másrészt pedig vannak időszakok, amikor úgymond, telítődik a piac. Ma már vannak családok, ahol három családtagnak is van jogosítványa ... — Melvik korosztályból je- ltntkeznek legfőbben a tanfolyamokra? — Minden korosztály megtalálható még, de a fiatalok vannak túlsúlyban az amatőrök tanfolyamain, Ez .számunkra és mindenki számára jó hiszen köztudott, hogv az autóvezetést minél fiatalabb korban kell megtanulni. Az 55 éven felülieknek pályaal- kalmassági vizsgálaton kell reszt venniük. — Ennek ellenére, magas a sikertelen vizsgák szama ... — Ma milyen az arany? — Negyvenöt százalék, sajnos öt százalékkal rosszabb, mint az országos atlag. — Vajon mi az oka? — Nagyon sok hallgató nem látogatja az elméleti foglalkozásokat, s ez bizony kihat az elméleti és gyakorlati vizsgákra is. — Legtöbben a gyakorlati vizsgákon „buknak”. — Legtöbbször eppen a KREÁL-is ineretek hianya miatt. Másreszt Miskolcon manapság nagyon nehéz közlekedni. A tapasztalt gépkocsivezetőket is probara teszi, a vizsgáztatók dolgát pedig még a vizsgadrukk is nehezíti. Mindez természetesen nem enyhítő körülmény, hiszen a körülmények a jogosítvány megszerzése után sem változnak. Sajnos, sok a képzetlen, a legelemibb tudással sem rendelkező amatőr hallgató. Vannak, akiknek gondot okoz az olvasás ... — Nem gondolja, hogy célszerű lenne általánosítani a pályaalkalmassági vizsgálatokat? — VÉLEMÉNYEM SZERINT igen hasznos volna, hiszen némelyik magán-gépkocsivezető többet vezet, mint a hivatásosok. Ismerek olyan zöldségkereskedőt, aki naponta megy Pestre, vagy még távolabbra áruért. A mai közlekedés próbára tesz mindenkit, jobban meg kellene néznünk, ki kaphat jogosítványt az autóvezetésre. — Sokan keveslik a 29 gyakorlati órát is. — Egy átlagképességű embernek 40 óra lenne az ideális. Hallgatóink közül jó néhányat! kérnek pótórákat, bár azóta kevesebben, amióta 90 forintra emelkedett az órák térítési díja — mondja az iskolavezető. A tanfolyamok sikeréhez természetesen igen sok közük van a szakoktatóknak, nem mindegy, hogv milyen képességű az elméleti és gyakorlati oktató. — Hetvenhat főfoglalkozású és 160 behívott oktatóval dolgozunk. .Miskolcon, Leninvárosban és Mezőkövesden kevesen vannak. A szakoktatók munkája igen nehéz, fi- zetséük nem mindenkor all arányban feladatukkal, emiatt magas a fluktuáció: Oktatóink többsége jól képzett és tehetséges, Évente 6—8 oktatunk elvégzi a Nehézipari Műszaki Egyetem kétéves műszaki-szakoktatói tanfolyamát, ők felsőfokú képesítést kapnak es jó szakemberek. Az oktatók bérezésénél ma is, a .jövőben pedig még inkább figyelembe vesz- szük a vizsgaeredményeket. Hiszen természetes, hogy áz az oktató érti igazán a dolgát, akinek a hallgatói, vagy gyakorlati vizsgázói közül á legtöbben vizsgáznak sikeresen. • Az MHSZ Borsod megyei Gépjármű vezető-képző Iskolája — mint mondják 1— tizenöt év múlva is korszerű lesz. Kényelmes, sohasem túlzsúfolt, a miskolci telepen belüli gyakorlópálya is. Sokszor hallani annak a vizuális gyakorlati oktatásnak az előnyéről, amelynek során a tanulóvezető imitált forgalmi helyzetekben vesz részt egy álló gépkocsiban, s a szélvédőre vetített képek közlekedési helyzeteit kell megoldania. — Csehszlovákiában az első' négy órát imitált gépkocsiban tölti a lanulóvezeiö. Nálunk egyelőre nincs szó ennek az oktatási formának a bevezetéséről. — De nálunk is vannak már olyan különleges gyakorlópályák, ahol a téli útviszonyokat, a lejtős utakat is produkálni tudják. — KÉT HELYEN van ilyen pálya az országban, jók a tapasztalataink. Van egy szabad területünk, ahol esetleg mi is építünk ilyet, bár a költségei túlságosan nagyok. Véleményem szerint •— mondja Sallav Károly — a közlekedés biztonsága érdekében végzett beruházásoktól nem szabad sajnálni az anvagi befektetést. Nem panaszkodhatunk. az A’üóközlekoHóiű Tanintézet és mi is sok segítséget kanunk, különösen azóta, amióta ilyen nagy az érdeklődés. Gépkocsiparki»ink állapota jó. minden feltéte- .liink megvan ahhoz, hogy nyugodt körülmények között, színvonalasan dolgozhassunk. Lévay Györgyi