Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

E52AK-MAGYAKORSZAG 4 198Q. július 9., szerda Felkészítés a rajt előtt Oroszul tanulnak — oroszt tanítanak Alapfokú intenzív orosz n yel v tan iol yatnot szerveztek — tanítóknak. Az Országos Pedagógiai Intézet tanfolya­main (Miskolcon, a Győri ka­pui középiskolás kollégium­ban) negyven borsodi és het_ ven, Hajdú-Bihar megyéből érkezett tanító „ismerkedik” az orosz nyelvvel — húsz szovjet pedagógus segítségé­vel. A tanfolyam résztvevői ugyanis nem orosz szakos nyelvtanárok, viszont tanítani fogják az oroszt. Valameny- nvien olyan kis tagiskolából érkeztek, ahol csak alsó ta­gozat működik, nincs nyelvi szakiartár, s a negyedikesek bejáratását sem tudják majd megoldani a központi isko­lába. Mint ismeretes: általá­nos iskoláink negyedik osz­tályában viszont kötelezően tanulják az orosz nyelvet 1982-től a gyerekek. (Erede­tileg már 1981-ben sor ke­rült. volna az orosz tanítá­sának a bevezetésére a ne­gyedik osztályban, a jobb fel­készítés érdekében tolódott el egy esztendőt a ..rajt”!) így a nyelvtanulás első lépéseinél az osztálytanítónak kell majd bábáskodnia. A kéthetes intenzív tan­folyam tapasztalatairól be­szélgettünk Kovács István­nal, az általános iskolai orosz szakos tanárok megyei szak- felügyelőjével. Mindenek­előtt erről a tanfolyamról, amelynek (csütörtökön ér vé­get a kurzus) véleménye szerint igen pozitív a mér. lege. Elsősorban azért, mert a nyelvtanuláshoz jó felté­teleket tudtak teremteni. A szovjet pedagógusok 4—ti fos csoportokkal foglalkoztak, így alapos munkát végezhettek. S nemcsak a nyelvtanulás­ban, a helyes kiejtésben é.s intonálásban érhettek el eredményeket, a tanítók egy sor igen hasznos ismerethez juthattak a gyerekek tanítá­sához is. Nemcsak a dalok, a gyermekversek, különböző mondókák és játékok elsajá. látása jelentette a felkészü­lést a két év múlva esedé­kes ra.itira, hanem az is, hogy megismerkedhettek az új, negyedikes orosz nyelvi tankönyvvel, a tantervi kö­vetelménnyel. a kezdő nyelv, tanulás módszertanával. Ez utóbbiakról persze magyarul hallgattak előadásokat — sza kém berek tői. A felkészítésnek erről . a részéről érdemes bővebben is szót ejteni. Az általános iskola negyedik osztályának orosz tanításához két kísér­leti t,ankönyv készült — ki­próbálásra. A tapasztalatok összesítésével most már kéz­iratban elfogadták a minisz­tériumi szakemberek a vég­leges tankönyvet, amelyet a megyei szakiéi ügyel ők már ismernek. Azt hisszük, hogy ez igen fontos momentuma a felkészítésnek, hiszen a vég­leges tankönyv ismeretében, részben a szaktanárok, rész. ben a tanítók felkészítése is megkezdődhet. Ez utóbbiaké különösen fontos, hiszen je­lenleg Borsodban például 110 iskolában a tanítókra vár a negyedik osztályos orosz nyelvtanítás. A felkészítés pedig kétol­dalú. Egyrészt a nyelvi is­meretekkel kell felvértezni a tanítókat, másrészt módszer­tanilag kell előkészíteni őket. A miskolci országos intenzív tanfolyam egy ilyen lehető­ség volt. (Persze nagyon fontos lenne, hogy nyelyi is. méreteiket karbantartsák a tanítók.) A megyében 25 ta­nító részvételével már a má­sodik kétéves tanloiyamot szervezik meg — így. bele­számítva az esetleges szemé, lyi cseréket is, a tanítók többsége felkészülten kezd­heti meg az orosz nyelv ta­nítását. Párhuzamosan egyéb­ként megkezdődik majd a nyelvtanárok módszertani felkészítése is, hiszen a kis­iskoláskor más módszertani fogásokat kivárd meg a pe­dagógusoktól. Ez a felkészí­tés viszont :— s ezt jó el­mondani — megalapozott le. hét, hiszen a megyei Pedagó­gus Továbbképző Intézet, a szakfelügyelők ismerik a tantervi követelményeket. • 1982. szeptemberéig pedig még idő is van. Csutora« Annamária Gazdag szegények Jókai Mór népszerű regé­nyének hőse, Kapor Ádárn, kiöregedett váltóőr és élet­társa végre elérhetnék ele­ltük nagy vagyát, bekerül­hetnek a városi szegényház­ba, ha fél évszázadnyi közös életük után nem derülne ki, hogy annak idején a pénz, meg a lagzirendezési költsé­gek híján nem házasodtak össze, s ezt. öl ven év alatt sem pótolták. Megmozdul az egész környék, hogy össze­adja a mennyegzőre való pénzt, és sok humoros-torok­szorító fordulat után az öre­gek révbe érnek. Levonható a tanulság, miszerint a sze­gény emberek egyszer mind összefognának, az lenne ám az igazi nagy erő. Jókainak sokak számára ismeretlen ar­cát villantja fel ez a most készülő tévéjáték, ez a sok szívvel és humorral megírt, de a költészete mögött a va. lóság igazi színeit megcsil­lantó mű. A rendező Karin­thy Márton, főbb szereplői Komlós Juci, De<ik Sándor. Havsányi Gábor, Vörös Esz­ter. Zsurzs Kati, Csűrös Ka. róla, Dózsa László. Jubileumi parkok A dombos, erdős szép vi­déket szeretik az edelényi já­rásban élők. S ha egy-egy községbe betérünk, kitűnik: a lakók arra törekednek, hogy falujuk tisztasága, ren- dezetlsége összhangban le­gyen a táj szépségével! Szín. te mindenütt fák szegélyezik a belterületi utakat, virágok, -bokrok a kerítések előtt. Ebben az évben született a kezdeményezés: létesítse­nek az edelényi járás közsé­geiben iubileumi parkokat. Mindenütt található e célra üres tér. hol négyzetméte­rekben mérhető, hol egész hektárnyi is. A kezdeménye­zést tett követte. Jórészt tár­sadalmi munkában f ásítot­tak, virágágyakat alakítottak ki, sétányokat építettek a községek lakói. Számos he­lyütt már el is készült a park. Zöld park szépíti már Han­gács,, Aggtelek, Alberttelep belterületét. Bódvaszilason ezekben a hetekben két lige­tet is kialakítanak, fákkal, rózsa bokrokkal, padokkal. Hídvégardón nagy területet találtak alkalmasnak e célra: lánccal körülkerítik, kaput is állítanak. Ügy tervezik, augusztus 20-án adják át.' A környező községekben is dolgoznak társadalmi mun­kában a park építésén a la­kók. Lenkey Zoltán rajza Rádió mellett „Majorkabaré” meg Vonalvég itthon Nyár van, vakációt tart a Rádiókabaré. S hogy mégse legyen - annyira vakáció, megszületett A Rádió Ka­barészínházának múzeumi hónapjai című sorozat, amely már címével elárulja régi sikerek újraélesztéséi, azt a szándékot, hogy .a né­ző szembesüljön korábbi ön. magával, lássa, min is neve­tett. tizenhat, vagy három évvel korábban, és — neves­sen újra ugyanazon. . A hétfői adásban ki is nyithatta volna a sort, mint a hetvenedik születésnapja és művészi pályája fél év­százada után ismét megfia­talodó Major Tamás, aki 1984. óla tagja a Rádiókaba­rénak. s aki ott volt abban a gárdában, amely valóságos frontáttörést hajtott végre: drámai színészekkel népesí­tette be a kabaréműsorokat. S attól kezdve a hallgatók egyre jobban kezdtek fi­gyelni a rádiókabaréra, merk nem volt közömbös, hogy az emberek gondolala.it, s — bátran mondhatjuk — össz­népi kívánalmaidat a sokak­tól kedvelt, ám személyisé­gét tekintve meglehetősen súlytalan kabarészinész, vagy a sokféle közéleti funkciót is betöltő, mind művészi ered­ményeit, mind egész emberi habitusát tekintve jelentő­sebb személyiség mondja ki a több milliós nyilvánosság előtt. Major Tamás az a sze­mélyiség volt és maradt, akinek volt és van hitele a legsúlyosabb, a leglársadal- mibb kérdésekről is humor­ral oldoltan szólni, e kérdé­seket a szatíra céltábláján telibe találni, nevettetve gon­dolkodtatni. „Majorkabaré” — ez volt a címe a hétfői hetven perc­nek, a kabarémúzeum Ma­jort előtérbe állító adásának, s Peterúi Pál. meg Kaposy Miklós szóvivői közreműkö­désével, meg a Major é.s Marion Frigyes rendező kö­zötti emlékidéző beszélgeté­sek összekötő anyagával lett kerek egésszé a régi Major- jelenetekből. Major-számok­ból szerkesztett műsor. Ti­zenhat óv anyagából nem lehetett könnyű válogatni, a szerkesztőnek sokat kellett küzdenie az anyag bőségével, vigyáznia kellett arra is, va­jon egyik-másik poén nem ha.lványult-e el a múló évek­kel, emlékszik-e még a né­zői: többsége bizonyos hátté­ri összefüggésekre. Például a műsort kezdő 7. a esek es a kultúra jelenetben' árrá, hogy akkoriban éppen Ma­jor volt a Tragédia Lucifer­je. a „valami jó káder”, Ádámot meg jeienetbeli part­nere, Básti LMjos játszotta, s kettejük emberi viszonya nem volt éppen idillikus, örömmel, az újrafelfedezés boldogságával hallgattuk a „Majorkabaré” sorjázó szá­mait, most is megfogták, most is megnevettettek, s ha valami kritikai észrevétel ide kívánkozik, hát az. hogy a sok-sok Lujza—Jenő kettős­ből talán lehetett volna egy másikat, egy jobbat, egy ke­véssé a jóízlés határán tán­col ót is találni, mert volt e 'sorozatban ennél jobb, nem is egy. ★ A Vonalvég most képletes cím volt, négy főváros tudó­sítói most együtt ültek Ipper Pállal a stúdióban, és arról beszélgettek, vajon hosszú távoliét után hazatérve, mi tűnik fel nekik, mit, vesznek észre az országban. Félóra után kitűnt, hogy nagyjából ugyanazt látják, mint amit mi itthon észlelünk folya­matosan. Például, hogy az em berek in formáció é h esek, drága az étterem, de kezd­jük megszokni, meg drága a gyümölcs, sok a feldúlt, ut­ca stb, Ipper többször is próbálta a közélet felé. te­rein i a beszélgetést. A tár­salgás eléggé az általánossá­gok, szintjén maradt. Vagy kevés volt még az idő a ha­zatértek tájékozódására, vagy kiegyensúlyozott élet ii nkbe n nehéz észrevenni a jól tájé­kozott tudósítónak valami kiemelendöen említésre rrté.l. tót. Mindenesetre most a Vonal vég is megkezdi nyári sza badságát. (Benedek) A BÜKKVIDÉKI VENDÉGLÁTÓ VALLALAT felvételre keres * miskolci munkahelyre: 0 konyhqmészárost, o raktári segédmunkást; a szentlélek turistaházba és nagymarosi munkahelyre: © konylialányokat és 0 takarítókat. A srentléleki és nagymarosi munkahelyeken szállást és kiemelt bérezést biztosítunk. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán, - Miskolc I., Zsolcai kapu 1. sz. 'alatt. Jegyzet Kísérletek és kudarcok , Az idén harminchárom-' ezer nappali tagozatos egye­temista és főiskolás kapta még a felvételi vizsgára hí­vó értesítést. Sok ezer szülő, társammal együtt már átél­tem az összes ,'létező felvéte­li ceremóniát, gyakorlatban tapasztalva a szorongást, az érettségitől egészen a nyár végére megérkező jó hírig. Épp ezéi't, meg tudom ér­teni a sikeresek mellett az elutasítottak érzéseit is. Szólni -kell azoknak a Ciata. lóknak a sorsáról is. akik gimnáziumi, tehijt szakmai ismereteket nem adó érettsé­gi után vallottak kudarcot a felvételi vizsgákon. Már nem iskolások — és még nem fel­sőfokú tanulmányokat vég­zők. Közülük újból nekiru­gaszkodnak legalább három­négyezren. De — hogyan? És miért? * ★ Egy debreceni , középisko­lás fiú, tavaly érettségizett. — mérsékelt sikerrel. Hét pontot vitt a felvételi tár­gyakból. még négyét gyűjtött hozzá; természetesén nem . vették fel a a bölcsészkar választott szakpárjára. Mü- Vezétö apja négyórás, több­nyire lóti-fűti munkát szer­zett a „gyereknek”; tízórai­kat. vesz. kézbesít a fiú. ki­nek izmos karját bármelyik lakatos megirigyelhetné. Fél­szívvel, félszorgalommal ké- szülgetett az idén újólag a felvételikre, a család megér­tése és sajnálkozása közepet­te. Az apa. aki virtuóza a szakmájának, kezdi sejteni, hogy az ügyes kezű fiúnak szakma kéne. De .... ki mer­né előre megmondani a csa­ládnak. hogy a másodszori nekifutás is csaknem re­ménytelen? Erős a mezőny. ★ Zsuzsa kedves, gyengécske tanuló leány volt a fehérvá­ri gimnáziumban. Tavaly nullásokat gyűjtött a tanár­képző felvételijén... Most: képesítés nélkül tanít. Ké­miát és fizikát, égy kisiskola jobb sorsra érdemes diákjai, nak akik aligha tudják, hogy Zsuzsa e tárgyakban csupán az. osztálynévsor végén kul­logott. Márciusban abba is hagyta a tanítást, azóta fel­vételire készül. Ügy mondja, tanítás mellett nehéz lett volna a felkészülés. Ezért hagyla cserben tanév kellős közepén , áz osztályát, meg- hök ke n lő lel k i i smeret lenség. gél. Félek attól, rfogv köze­pes képességei ellenére is pedagógus lesz- belőle pár év múlva. \ G. Miklóst viszont igen sókra becsüli a környezete. A fiú a közgazdásági egye­temre akart bejutni tavaly, két pont választotta el a si­kertől. Már tavaly szeptem­ber elején beiratkozott két­éves. érettségihez kötött sza k mii n k árképzőbe: i övőre végez. Lesz egv jó szakmája í'.i,. % — műszerész —, sőt újból felvételizik, most mai' szak­irányú főiskolán. Akárhogyan is alakul a sorsa, nem veszí­tett, nem vesztegetett el egyetlen esztendőt sem, volt szíve és ereje változtatni az elképzelésein. Igaz, a megyei, pályaválasztási intézetet is idejekorán megkereste, tana. csőt kért és kapott. Megfo­gadta és — gondolom — nem bánta meg. k Ami keserves; sok-sok is­merős és ismeretlen közül G. Miklós a kivétel. A többiek? Ki itt. ki ott. Sokan csak át. meneti foglalkozást űznek. Java részük ismét felvételi­zik ezen a nyáron. Közülük a leginkább tehetségeseknek és kitartóknak feltétlenül van esélyük. A többiek feltehető­en csak a tavai)'! szűkös eredményt tudják majd pro­dukálni. Vagy még azt sem. Hiszen egyre jobban kizök­kennek a tanulásból, ahogyan telnek a szervezeti tanulás n é! k üli, len géssel -lengéssel töltött esztendők. A közelmúltban néhány k özépiskolai osztály főn ók kel beszélgettem, a továbbtanu­lásról. A kérdésre — ugyan mennyit is tudnak a közép­iskolát végzett növendékeik, ről, vegyesen alakúnak a vá­laszok. A gyerekek' többsége nem tér vissza a középisko­lájába jó tanácsért, véle­ményért. „Pár gyerekein be. benéz, pátyolgatom a lelkű­ket, és igyekszem kimozdí­tani őket a holtpontról” — így az egyik alföldi mező­város gimnáziumi tanára. „Volt, aki nekilátott szak­mát tanulni, de ez csak a kisebbség. A többség inkább tanfolyamok címeit kérte, vagy a nemlétező kapcsola­taim iránt érdeklődött” — említette az egyik győri osz­tályfőnök. De akadt pedagó­gus. aki keserűen jegyezte meg: négy évig egyetlen szülői értekezletére sem jött el az a szülő, aki most, utó­lag felkereste. Meg voltak győződve arról,, hogy gyere­kük 1 továbbjuthat, többre ké­pes, mint amit a középisko­lai bizonyítványa tanúsított. Sajnos, csalódniuk kellett. Á családi, személyes elvá­rások szembekerültek a ké- pesség-szabta határokkal. Nem mindegyik család tudja, ismeri tel egy-két év alatt, hogy a véltnél szerényebb képesség, vagy egyszerűen a rossz választás a kudarc el­sőrendű oka? Jóllehet, me­gyei szakemberek bőséges é.s meggyőző tanácsol tudnának adni. érettségi utáni .szak­matanulás! lehetőségekben sincs hiány, mégis sokan lesznek, akik a siker való­színűsége nélkül is eszten­dőkig kísérletezgetnek. Nem lehet megróni ezért senkit. Józan értékelést és meggyő­ző szól adni azonban annál inkább szükséges. V. M. A B.-A.-Z. MEGYEI TELEPÜLÉSTISZTASÁGI SZOLGÁLTATÓ VALLALAT MISKOLC, FONODA U. 2. SZ. azonnali belépéssel felvesz- autószerelő,- gépjármű-villamossági szerelő,- karosszérialakatos,- kőműves szakmunkásokat és- csotornakarbantartó-tisztitó segédmunkásokat. felentkczés az üzemvezetőknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom