Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-09 / 159. szám
/ 1980. július 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Növényvédelem f Rossz géppel nem lehet dolgozni! Helyesebben: j’os.sz géppel nem lehet pontos munkát végezni. Mindegyik | mezőgazdasági gépre érvényes ez a telel, de különösen a növényvédelmi gépekre mondható. Ugyanis a kiszórt vegyszermennyiségtől függ jórészt az egész növénytermesztés sikere, a betakarított termés mennyisege. Sőt,' miután a növényvédő szerek árai alaposan megemelkedtek, a jó vagy r'ossz növén.y vedelem megh a tá roz- za a termelés gazdaságosságát, is. A növényvédelem csak akkor lehet gazdaságos, ha az alkalmazott szerek termésnövelő hatása meghaladja a költségeket. A költségek szempontjából lényeges. hogy ' a vegyszer a megfelelő időpontban, s megfelelő összetételben jusson a védendő felületre. A környezetvédelem és a gazdaságosságra való törekvés megköveteli, hogy a vegyszereket csak a szükséges dózisban juttassuk ki. Környezetszennyezőnek lehet tekinteni mindazt a vegyszermennyiséget. amely nem az adott célfelülétre jut, vagy nem megfelelően hasznosul. A svájci CIBA'—GE1GY cég szakemberei mérésekkel bizonyították. hogy ha a megfelelően porlasztóit vegyszerből csupán az eredeti mennyiség egy tizedét juttatják a védendő növényre, a védekezés hatásfoka az eredeti száz százalékról mindössze fin-re csökken. A kísérletek kimutatták: a kisebb vegysz.ereseppek gyorsabban jutnak be a növényi szövetekbe mint a nagyobbak, és az eső is nehezebben mossa le őket. A megfelelő cseppméret kialakítása . a, növényvédő gépek feladata. Ehhez megfelelő nyomást előállító szivattyúkra, és jól porlasztó szórófejekre vap szükség. Noha ma még nincsenek a növényvédőgép-gyártásban környezetvédelem nemzetközi előírások, mégis kimondható: a nálunk jelenleg forgalomban levő növényvédő gépek alkalmasak* a növényvédelmi technológia végrehajtására. A gödöllői MÉM Műszaki Intézel elmúlt évi vizsgálata azonban meglepetéssel is szolgai. Tizenkét Pest megyei gyümölcstermelő gazdaságban összesen 75 permetezőgépel vizsgáltak meg. A gépek 2,7 százaléka növényvédelmi munkára alkalmatlan volt: ezek-* nek a munkára való felkészítése nem történt meg. Igv a gépekkel a szükségesnél több vegyszer került a védendő felületre, ez pedig - környezetszennyezésnek tekinthető. Gyanítható, hogy az országban máshol sem jobb a helyzet, különösen nem a szántóföldi növényvédelemben. A gépek karbantartását nem végzik el az előírások-. nak megfelelően, a szűröket, a szórófejeket nem tisztítják ki és nem szabályozzák be a kívánt- értékre. A szórófejek érzékeny, pici .,műszerek”. A szerelők, a traktorosok mégis gyakorta avatatlan kézzel, kombinált lógóval'és bicskával nyúlnak hozzájuk. Így megnövelik a szórófejek réseit, ezáltal pedig megnő a cseppek mérete, s a gép többet szór a szükségesnél. Érdemes kiszámítani, hogy milyen mértékben szennyezzük környezetünket (mégpedig: drágán'), ha — mondjuk — a hektáronkénti szükséges 300 liter helyett 500— 600 liter vegyszert használunk. A növénytermelési rendszerek tanácsadó szolgálatai már ma is sokat tesznek a helyesen végzett növényvédő., lem érdekében. A szekszárdi Kukorica termelési Szocialista Együttműködés (KSZE) például több mozgó vizsgálóállomást is létesített az elmúlt esztendőben. A hordozható mérőberendezésekkel felszerelt Barkas-gépkocsik járják a gazdaságokat és a földe- , ken, munka közben" ellenőrzik a növényvédő gépeket. A mérés után elvégzik a beszabályozást, s ha kell javítanak is. A kezdeti sikerek hatására — ugyancsak a KSZE-nel — úgynevezett növényvédő gép- bemérőtáskát konstruáltak, amelyeket nemsokára sorozatban is gyártanak majd. Ez már az üzemi szakemberek mindennapos munkaeszköze lesz. Segítségével percek alatt, elvégezhet öl; a szükséges mérések, akár a reggeli induláskor, a gépudvaron, akár menet közben a szántóföldön. A mérőeszközök persze csak annyit érnek, amennyit használják ókét. Mert ma is előfordul, hogy a mérőkocsi távoztávai az üzemben többé nem nyúlnak a gépekhez és meglehet, hogy az ötezer forintért megvásárolt mérőtáska is valahol a múhelysarok- ban porosodik majd. Az emberi érlelem a legfőbb érzékelő műszer — mondjuk. Ezért szükséges gondoskodni a növényvédő gépekkel dolgozók megfelelő ösztönzéséről. De nem úgy, mint ahogyan ma történik: a traktorvezetőt területteljesil- ményre vagy a kiszórt lé- mennyiségre fizetik, holott a vegyszerezés minőségi munkát követel. Következésképpen, a traktorost nem érdekli a minőség, a szórásegyenletesség, csak a kiszórt mennyiség. Ilyenkor még az is előfordul, hogy a tábla szélén valahol az árok mélyére jut a vegyszer egy részé. Vagy ami még ennél is rosszabb: egyik hektárra túl sokat permetez ki, míg a másikra keveset. Mind a két „módszer” nagy károkat okoz. A károkat pedig kétszer fizetjük meg. Először a vegyszerekért fizetett összeggel, másodszor a kevesebb terméssel. Mindamellett környezetünket is szennyezzük a saját pénzünkön. i i i i i i i ■ i i i i ■ i i i i i i i i i ■ i i i i i i i i i Jegyzet A ki járt már Miskolcon a Tiszai pályaudvar restijében. igazán tudhatja, hogy nem is olyan régen ^ az étterem belső állapota enyhén szólva elhanyagolt volt. Majd jött a felújítás, s ennek során megújult az étterem. A mosdókba mennyezetig érő®gyönyörű mintás csempe került, s jóllehet, az .illémhely télen 'is üzemel, az itt dolgozó vécésnéni fagyoskodhat majd, mért semmiféle fűtési lehetőség nincs. Az étterem belső átalakítási munkáját a MÁV tervezőirodája tervezte. Ki akartak tenni magukérti mert a mennyezetre .szerelendő, s egyenként mintegy 4 ezer forintba kerülő lámpatesteket iparművésszel terveztették. Az már niit sem számított, hogy ezek az igazán gyönyörű'világi- lószerkezetek nappalt!) csak 35—40 lux fényerősségei biztosítottak a követelményekben előírt !1()—100 lux helyett. Elnéztem az itt dolgozó felszolgálókat. Számla-fiú- zetüket szemük elé . tva számollak, mintha nem, látnának jól. De hát. nem is láttak... Az illetékesek elvi tették a burákat, hogy alsó szegélyükből hozzáértő szakemberek vágjanak le tíz-tizenöt centit. Meg kell persze jegyezni, hogy ezek a negyven centiméter hosz- szúságú burák üvegből készültek, ami. ugye. köztudottan nem fűrészelhető. Nos, semmi baj nem történt mindaddig, amíg a megkurtitoU burákat újra felszerelték. illetve csak akarták, mert a szerelő kezében a legelső szétesett. A másikat jobban szemügyre véve kiderült. az alsó szegélytől alig látható hajszál repedések indulnak ki valamennyi burán. A visszaszerelést leállították. hiszen a höre érzékeny lámpatestek üzemeltetés közben széttörhetnek. Nem tudom, hogy a tervezési hibákból adódó tételek hány ezer (?) forftit deficitet tesznek ki. És annak a bokszrendszernek az árát is csak hajlottam, amit már beépítettek az ügyes kezű szakik, s amiken megbotránkozik a restibe belérö idegen. A vörösfenyöböl készült, s leginkább valamilyen madár- kalitkára emlékeztető szerkezet mintegy félmillióba került..Talán még csak annyit, hogy a rajzasztalon valószínűleg csodálatosan festő belsőépítészeti temek a kivitelezés során egészen másképpen mulatnák. Es bizonyosan jó lett volna a tervek készítőinek megkérdezni az üzemeltetőt, mondjuk az Utasellátó Vállalat területi illetékeseit, hogy ezek a tervek mennyiben felelnek meg egy étterem funkciójának. . — pusztafalvi — I lárssÉlmi i ellenőrök A VASV1LL Kereskedelmi [ Vallalat értékesítési íorgal- i ma az idén megközelíti az [ 5 riiüliárd íorintot. Ennek a i nagy értéknek a kezelése és 1 a kiskereskedelmi hálózatba i való eljuttatása óriási fele■ lösséget jelent a társadalmi [ tulajdon védelmének szem- i pontjából, hiszen számos' olyan hibaforrás van, a be- i érkező áruk átvétele és az 1 áruk kiszállítása során, amely J jelentősen befolyásolhatja a i leltárt, s az ehhez szorosan J kapcsolandó, a gazdasági i eredmények, helyességét. Éppen ezért a politikai, i gazdasági; társadalmi szerve- J kel és . a ki rendeltségek — i köztük a borsodi kirendelt^ [ ség -— dolgozóit, már régen i foglalkoztatja az az elképzc- 1 lés, amely megvalósításával , az árukészlet kezelésében i erősödik a biztonság. A sok- [ oldalú vizsgálódást és esz- i mecseréf követően a kiren- [ deltségi és központi vélemé- i nyék egyeztetése után a [ VASVIEL Kereskedelmi Vál- i lalat július elsejétől létre- i hozta .társadalmi elléhőri J szervezetét. A VASVILLBor- i sód megyei ‘ kirendeltsége, j amely évenként mintegy i másfél milliárd forint érté- 1 kü árut forgalmaz, eléggé , mostoha raktározási körül- i menyekkel küszködik, hiszen j mintegy százmillió forint i értékű az az árukészlet, [ amelyet szabadtéren tá- i rolnak. Ezért érthető, hogy | a közelmúltban a társadalmi | ellenőri hálózatot; itt is nieg- [ alakították. A következő idő- i szakban nyolc társadalmi el- i lenór fog ilyen jellegű mun■ kát végezni megyénkben. Portáldaru Líbia részére A Magyar-Hajó- és Daiugyárban elkészült az első libiai kikötői portáldaru. Ezen a daru- tipuson új szerkezeti megoldásokat alkalmaztak. A helyszíni szerelési munkák mintegy hatvan százalékát már a gyárban elvégezhetik. Ebből a darutípusból tizennyolc darabot szállítanak majd a libiai Tripoli kikötő részére. Türelemmel, szeretettel Mozgássérííltek rehabiliíációja Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1981-es esztendőt a fogyatékosok nemzetközi évének nyilvánította. Részben ez, részben pedig a közüli balesetek egyre szaporodó száma, a különböző károsodást okozó betegségek es természetesen az orvostudomány fejlődése magyarázatul szolgál arra, hogy napjainkban egyre többel foglalkozunk a rehabilitációval és annak területeivel, eredményeivel. A Minisztertanács legutóbbi ülésén például — többek között — határozatot: fogadott el, mely szerint 1980. július I-től 300 forinttal felemelték a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos — állandó felügyeletre szoruló, de intézetben el nem helyezett — gyermekek után járó családi pótlékot. U.i szociális támogatásként pedig — 1980. július 1-tól — bevezettek • a specialis gépjárművel rendelkező mozgássérültek benzinköltségéhez való hozzájárulást. A sérült emberek egészségének helyreállítására való tülekedés ma társadalmi méretűvé vált. Megyénkben különösen szép eredményeket értek el ez idáig' a rehabilitáció terén, amelynek — ha lehet így nevezni •— fellegvára a Borsod megyei Vezető Kórház rehabilitációs osztálya. Az osztály vezetője dr. Stéman József. — Osztályunk feladata a mozgásszervi sérültek gyógyítana, rehabilitációja. Munkánk jelentőseget igazolja, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet adatai szerint, a szívbaj és a rák után az agyi keringési betegségek az egész világon a halálokok között a . harmadik helyen állnak és a rokkanttá válásban is ez a helyzet. A legsúlyosabb esetek a gerincvelői harántbénulSsok. Attól függően, hogy a kór melyik szakaszt éri a gerincvelőben, lebénulhat mindkét végtag, esetleges részleges bénulás következik be. A nyaki szakaszon történő sérülések legtöbbje viszont mind a négy végtag bénulásához vezet. Túl az operáción, az egyre tökéletesebb protézisek beépítésén. alkalmazásán. a legfontosabb: hogy a betegekkel megértessék, ma már vannak olyan eszközök, amelyeknek segítségével — ha nem is úgy mint a baleset, vagy a sérülés bekövetkezése előtt —, de újra élet. és munkaképessé válhatnak. — A legnehezebb feladat, betegeinkkel tudatni, hogy ezentúl megváltozik az egész- életvitelük. Egy kéz vagy láb amputálása után türelemmel. gyakorlással pótolható az elveszített testrész hiánya. Ehhez azonban nélkülözhetetlen maga a gyógyulni, újra alkotó emberré vál- ' ni vágyás. Osztályunkon kimagasló munkát végeznek a gyógytornászok a kézsérültek körében. Ezzel a területtel négyen foglalkoznak. Máshol általában csak a gyógytornát alkalmazzák, mi azonban fizikoterápiás kezelést is alkalmazunk. Büszkék vagyunk eredményeinkre. amelyeket hosszú hónapokig tartó munkával érnek el gyógytornászaink. A gyógyítás tökéletességet vegyszeres reakcióval ellenőrzik. Ez a vegyszer izzasztó hatással van a kézre. itatóspapíron látni lehet, hol nem izzad a kéz. ami azt jelenti, azon a területen még hiányzik az idegműködés. Egyébként az orvosi rehabilitációt igyekszünk játékos, szórakoztató gyakorlatokkal összekötni. Valóban nehéz lehet a gyógyításnak ez a lélektani része. Nagy türelem, hozzáértés. szeretet kell hozzá, amelyet az osztályon pszichológusok végeznek el. A kitartás azonban többnyire meghozza a várt eredményt, amelyre példát is mondott az osztály vezető főorvosa. Nemrégiben egy községi végrehajtó bizottság titkára került az osztályra, aki agyvérzést kapott és lebénult a fél oldala. A gyógyítás után, látszott rajta, nem szívesen hagyja el a kórházat, ahol a hasonlóak között biztonságban érezte magát. Nehezen nyerte vissza önbizalmát. Egy alkalommal fodrászhoz küldték. ahol — látszólag — csak önmagára volt utalva. Megkapta az első. úgynevezett sikerélményt és néhány hét múlva lelkileg is gyógyultan hagyta el a kórházat. Azóta ismét számos értekezlet előadójaként éli mindennapjait. megtanult a megváltozott életformájához alkalmazkodva élni, visszanyert önbizalmával. — Sok szakma foglalkozik a rehabilitációval — folytatja a főorvos —, azonban gyakori, hogy a kifejezés alatt mást-niast értenek. Éppen ezért a rehabilitációs társaság szakmai kollégiuma legutóbbi értekezletén azzal foglalkozott, hogy tisztázza a rehabilitációval kapcsolatos fogalmakat. Ez a közelmúltban történt, reméljük lesz eredménye. Egyébként munkánkhoz sok segítséget kapunk a vállalatoktól is. Erre példa a legutóbbi szocialista brigadszerzödés a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Miskolci Gyáregységének dolgozóival, akiknek segítségével szénsavas gyógyfürdőt hoztunk létre. Harmincezer forintért állítottak üzembe egy használaton kívüli berendezést ;— amelyet eddig a szódavíz gyártásához alkalmaztak —, es amelynek újonnani értéke 150 ezer forint lett volna. De nekünk nemcsak ez volt az érték. Legfőképp az, hogy mielőtt a gépet üzembe helyeztük, kézsérült betegek jöttek le az alagsorba. Tisztogatták, fényesítették a gyógyító eszközt, aktívan hozzájárulva ezzel gyógyulásukhoz. Nagy segítséget jelentett lehat az önzetlen felajánlás. Mint már említettük. Borsodban a rehabilitáció számos példájával találkozhatunk. Füzérradvánvban a gasztroenterológiai betegek vehetik igénybe — (a gyomor- és bélbántalmakban szenvedők) a gyógyítás legkorszerűbb felszereléseit, Miskolcon a tüdőgyógyintézetben pedig a kardiológiai betegek gyógyulását figyelhetik meg. ellenőrizhetik őket a rendszeres vizsgálatokkal, adagolt terhelésekkel. Sály- ban. egv régi kastélyban a mozgásszervi betegek kaptak otthont és több községben van nevelőotthon, gyógyintézet a szellemi fogyatékos gyermekek részére is. Ezen túlmenően napjainkban épül Mezőkövesden a Zsófinál egy százágyas pavilon, ahol kifejezetten a mozgássérültek, a traumás és a reumás betegek kapnak majd rendszeres utókezelést a teljes gyógyulás érdekében. Monos Márta