Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-09 / 159. szám

/ 1980. július 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Növényvédelem f Rossz géppel nem lehet dolgozni! Helyesebben: j’os.sz géppel nem lehet pontos munkát végezni. Mindegyik | mezőgazdasági gépre érvé­nyes ez a telel, de különö­sen a növényvédelmi gépek­re mondható. Ugyanis a ki­szórt vegyszermennyiségtől függ jórészt az egész nö­vénytermesztés sikere, a be­takarított termés mennyisege. Sőt,' miután a növényvédő szerek árai alaposan meg­emelkedtek, a jó vagy r'ossz növén.y vedelem megh a tá roz- za a termelés gazdaságossá­gát, is. A növényvédelem csak akkor lehet gazdasá­gos, ha az alkalmazott sze­rek termésnövelő hatása meghaladja a költségeket. A költségek szempontjából lé­nyeges. hogy ' a vegyszer a megfelelő időpontban, s megfelelő összetételben jus­son a védendő felületre. A környezetvédelem és a gazdaságosságra való törek­vés megköveteli, hogy a vegyszereket csak a szüksé­ges dózisban juttassuk ki. Környezetszennyezőnek lehet tekinteni mindazt a vegy­szermennyiséget. amely nem az adott célfelülétre jut, vagy nem megfelelően hasznosul. A svájci CIBA'—GE1GY cég szakemberei mérésekkel bi­zonyították. hogy ha a meg­felelően porlasztóit vegy­szerből csupán az eredeti mennyiség egy tizedét juttat­ják a védendő növényre, a védekezés hatásfoka az ere­deti száz százalékról mind­össze fin-re csökken. A kí­sérletek kimutatták: a kisebb vegysz.ereseppek gyorsabban jutnak be a növényi szöve­tekbe mint a nagyobbak, és az eső is nehezebben mossa le őket. A megfelelő cseppméret kialakítása . a, növényvédő gépek feladata. Ehhez meg­felelő nyomást előállító szi­vattyúkra, és jól porlasztó szórófejekre vap szükség. Noha ma még nincsenek a növényvédőgép-gyártásban környezetvédelem nemzetközi előírások, mégis kimondható: a nálunk jelen­leg forgalomban levő nö­vényvédő gépek alkalmasak* a növényvédelmi technológia végrehajtására. A gödöllői MÉM Műszaki Intézel elmúlt évi vizsgálata azonban meg­lepetéssel is szolgai. Tizen­két Pest megyei gyümölcs­termelő gazdaságban össze­sen 75 permetezőgépel vizs­gáltak meg. A gépek 2,7 szá­zaléka növényvédelmi mun­kára alkalmatlan volt: ezek-* nek a munkára való felké­szítése nem történt meg. Igv a gépekkel a szükségesnél több vegyszer került a vé­dendő felületre, ez pedig - környezetszennyezésnek te­kinthető. Gyanítható, hogy az országban máshol sem jobb a helyzet, különösen nem a szántóföldi növényvédelem­ben. A gépek karbantartását nem végzik el az előírások-. nak megfelelően, a szűröket, a szórófejeket nem tisztítják ki és nem szabályozzák be a kívánt- értékre. A szórófejek érzékeny, pici .,műszerek”. A szerelők, a traktorosok még­is gyakorta avatatlan kézzel, kombinált lógóval'és bicská­val nyúlnak hozzájuk. Így megnövelik a szórófejek ré­seit, ezáltal pedig megnő a cseppek mérete, s a gép többet szór a szükségesnél. Érdemes kiszámítani, hogy milyen mértékben szennyez­zük környezetünket (mégpe­dig: drágán'), ha — mond­juk — a hektáronkénti szük­séges 300 liter helyett 500— 600 liter vegyszert haszná­lunk. A növénytermelési rendsze­rek tanácsadó szolgálatai már ma is sokat tesznek a helyesen végzett növényvédő., lem érdekében. A szekszárdi Kukorica termelési Szocialista Együttműködés (KSZE) pél­dául több mozgó vizsgálóál­lomást is létesített az elmúlt esztendőben. A hordozható mérőberendezésekkel felsze­relt Barkas-gépkocsik járják a gazdaságokat és a földe- , ken, munka közben" ellenőr­zik a növényvédő gépeket. A mérés után elvégzik a besza­bályozást, s ha kell javíta­nak is. A kezdeti sikerek hatására — ugyancsak a KSZE-nel — úgynevezett növényvédő gép- bemérőtás­kát konstruáltak, amelyeket nemsokára sorozatban is gyártanak majd. Ez már az üzemi szakemberek minden­napos munkaeszköze lesz. Segítségével percek alatt, el­végezhet öl; a szükséges mé­rések, akár a reggeli indu­láskor, a gépudvaron, akár menet közben a szántóföldön. A mérőeszközök persze csak annyit érnek, amennyit használják ókét. Mert ma is előfordul, hogy a mérőkocsi távoztávai az üzemben többé nem nyúlnak a gépekhez és meglehet, hogy az ötezer fo­rintért megvásárolt mérőtás­ka is valahol a múhelysarok- ban porosodik majd. Az emberi érlelem a leg­főbb érzékelő műszer — mondjuk. Ezért szükséges gondoskodni a növényvédő gépekkel dolgozók megfelelő ösztönzéséről. De nem úgy, mint ahogyan ma történik: a traktorvezetőt területteljesil- ményre vagy a kiszórt lé- mennyiségre fizetik, holott a vegyszerezés minőségi munkát követel. Következésképpen, a traktorost nem érdekli a mi­nőség, a szórásegyenletesség, csak a kiszórt mennyiség. Ilyenkor még az is előfordul, hogy a tábla szélén valahol az árok mélyére jut a vegy­szer egy részé. Vagy ami még ennél is rosszabb: egyik hektárra túl sokat permetez ki, míg a másikra keveset. Mind a két „módszer” nagy károkat okoz. A károkat pe­dig kétszer fizetjük meg. Először a vegyszerekért fi­zetett összeggel, másodszor a kevesebb terméssel. Mind­amellett környezetünket is szennyezzük a saját pénzün­kön. i i i i i i i ■ i i i i ■ i i i i i i i i i ■ i i i i i i i i i Jegyzet A ki járt már Miskolcon a Tiszai pályaudvar resti­jében. igazán tudhatja, hogy nem is olyan régen ^ az étterem belső állapota enyhén szólva elhanya­golt volt. Majd jött a felújítás, s ennek során megújult az étterem. A mosdókba mennyezetig érő®gyönyörű mintás csempe került, s jóllehet, az .illémhely télen 'is üzemel, az itt dolgozó vécésnéni fagyoskodhat majd, mért semmiféle fűtési lehetőség nincs. Az étterem bel­ső átalakítási munkáját a MÁV tervezőirodája ter­vezte. Ki akartak tenni magukérti mert a mennyezet­re .szerelendő, s egyenként mintegy 4 ezer forintba ke­rülő lámpatesteket iparművésszel terveztették. Az már niit sem számított, hogy ezek az igazán gyönyörű'világi- lószerkezetek nappalt!) csak 35—40 lux fényerősségei biztosítottak a követelményekben előírt !1()—100 lux he­lyett. Elnéztem az itt dolgozó felszolgálókat. Számla-fiú- zetüket szemük elé . tva számollak, mintha nem, lát­nának jól. De hát. nem is láttak... Az illetékesek el­vi tették a burákat, hogy alsó szegélyükből hozzáértő szakemberek vágjanak le tíz-tizenöt centit. Meg kell persze jegyezni, hogy ezek a negyven centiméter hosz- szúságú burák üvegből készültek, ami. ugye. köztudot­tan nem fűrészelhető. Nos, semmi baj nem történt mindaddig, amíg a megkurtitoU burákat újra felsze­relték. illetve csak akarták, mert a szerelő kezében a legelső szétesett. A másikat jobban szemügyre véve ki­derült. az alsó szegélytől alig látható hajszál repedések indulnak ki valamennyi burán. A visszaszerelést leál­lították. hiszen a höre érzékeny lámpatestek üzemelte­tés közben széttörhetnek. Nem tudom, hogy a tervezési hibákból adódó tételek hány ezer (?) forftit deficitet tesznek ki. És annak a bokszrendszernek az árát is csak hajlottam, amit már beépítettek az ügyes kezű szakik, s amiken megbotránkozik a restibe belérö idegen. A vörösfenyöböl készült, s leginkább valamilyen madár- kalitkára emlékeztető szerkezet mintegy félmillióba ke­rült..Talán még csak annyit, hogy a rajzasztalon való­színűleg csodálatosan festő belsőépítészeti temek a ki­vitelezés során egészen másképpen mulatnák. Es bizo­nyosan jó lett volna a tervek készítőinek megkérdezni az üzemeltetőt, mondjuk az Utasellátó Vállalat területi illetékeseit, hogy ezek a tervek mennyiben felelnek meg egy étterem funkciójának. . — pusztafalvi — I lárssÉlmi i ellenőrök A VASV1LL Kereskedelmi [ Vallalat értékesítési íorgal- i ma az idén megközelíti az [ 5 riiüliárd íorintot. Ennek a i nagy értéknek a kezelése és 1 a kiskereskedelmi hálózatba i való eljuttatása óriási fele­■ lösséget jelent a társadalmi [ tulajdon védelmének szem- i pontjából, hiszen számos' olyan hibaforrás van, a be- i érkező áruk átvétele és az 1 áruk kiszállítása során, amely J jelentősen befolyásolhatja a i leltárt, s az ehhez szorosan J kapcsolandó, a gazdasági i eredmények, helyességét. Éppen ezért a politikai, i gazdasági; társadalmi szerve- J kel és . a ki rendeltségek — i köztük a borsodi kirendelt^ [ ség -— dolgozóit, már régen i foglalkoztatja az az elképzc- 1 lés, amely megvalósításával , az árukészlet kezelésében i erősödik a biztonság. A sok- [ oldalú vizsgálódást és esz- i mecseréf követően a kiren- [ deltségi és központi vélemé- i nyék egyeztetése után a [ VASVIEL Kereskedelmi Vál- i lalat július elsejétől létre- i hozta .társadalmi elléhőri J szervezetét. A VASVILLBor- i sód megyei ‘ kirendeltsége, j amely évenként mintegy i másfél milliárd forint érté- 1 kü árut forgalmaz, eléggé , mostoha raktározási körül- i menyekkel küszködik, hiszen j mintegy százmillió forint i értékű az az árukészlet, [ amelyet szabadtéren tá- i rolnak. Ezért érthető, hogy | a közelmúltban a társadalmi | ellenőri hálózatot; itt is nieg- [ alakították. A következő idő- i szakban nyolc társadalmi el- i lenór fog ilyen jellegű mun­■ kát végezni megyénkben. Portáldaru Líbia részére A Magyar-Hajó- és Daiugyárban elkészült az első libiai kikötői portáldaru. Ezen a daru- tipuson új szerkezeti megoldásokat alkalmaztak. A helyszíni szerelési munkák mintegy hat­van százalékát már a gyárban elvégezhetik. Ebből a darutípusból tizennyolc darabot szállí­tanak majd a libiai Tripoli kikötő részére. Türelemmel, szeretettel Mozgássérííltek rehabiliíációja Az Egyesült Nemzetek Szervezete az 1981-es eszten­dőt a fogyatékosok nemzet­közi évének nyilvánította. Részben ez, részben pedig a közüli balesetek egyre sza­porodó száma, a különböző károsodást okozó betegségek es természetesen az orvostu­domány fejlődése magyará­zatul szolgál arra, hogy nap­jainkban egyre többel fog­lalkozunk a rehabilitációval és annak területeivel, ered­ményeivel. A Miniszterta­nács legutóbbi ülésén példá­ul — többek között — ha­tározatot: fogadott el, mely szerint 1980. július I-től 300 forinttal felemelték a tartó­san beteg, illetve súlyosan fogyatékos — állandó fel­ügyeletre szoruló, de intézet­ben el nem helyezett — gyermekek után járó családi pótlékot. U.i szociális támo­gatásként pedig — 1980. jú­lius 1-tól — bevezettek • a specialis gépjárművel ren­delkező mozgássérültek ben­zinköltségéhez való hozzájá­rulást. A sérült emberek egészségének helyreállítására való tülekedés ma társadal­mi méretűvé vált. Megyénk­ben különösen szép eredmé­nyeket értek el ez idáig' a rehabilitáció terén, amely­nek — ha lehet így nevezni •— fellegvára a Borsod me­gyei Vezető Kórház rehabili­tációs osztálya. Az osztály vezetője dr. Stéman József. — Osztályunk feladata a mozgásszervi sérültek gyó­gyítana, rehabilitációja. Mun­kánk jelentőseget igazolja, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet adatai szerint, a szívbaj és a rák után az agyi keringési betegségek az egész világon a halálokok között a . harmadik helyen állnak és a rokkanttá válás­ban is ez a helyzet. A leg­súlyosabb esetek a gerincve­lői harántbénulSsok. Attól függően, hogy a kór melyik szakaszt éri a gerincvelőben, lebénulhat mindkét végtag, esetleges részleges bénulás következik be. A nyaki sza­kaszon történő sérülések leg­többje viszont mind a négy végtag bénulásához vezet. Túl az operáción, az egyre tökéletesebb protézisek be­építésén. alkalmazásán. a legfontosabb: hogy a bete­gekkel megértessék, ma már vannak olyan eszközök, ame­lyeknek segítségével — ha nem is úgy mint a baleset, vagy a sérülés bekövetkezése előtt —, de újra élet. és munkaképessé válhatnak. — A legnehezebb feladat, betegeinkkel tudatni, hogy ezentúl megváltozik az egész- életvitelük. Egy kéz vagy láb amputálása után türe­lemmel. gyakorlással pótolha­tó az elveszített testrész hiá­nya. Ehhez azonban nélkü­lözhetetlen maga a gyógyul­ni, újra alkotó emberré vál- ' ni vágyás. Osztályunkon ki­magasló munkát végeznek a gyógytornászok a kézsérültek körében. Ezzel a területtel négyen foglalkoznak. Máshol általában csak a gyógytornát alkalmazzák, mi azonban fi­zikoterápiás kezelést is al­kalmazunk. Büszkék vagyunk eredményeinkre. amelyeket hosszú hónapokig tartó mun­kával érnek el gyógytorná­szaink. A gyógyítás tökéle­tességet vegyszeres reakció­val ellenőrzik. Ez a vegyszer izzasztó hatással van a kéz­re. itatóspapíron látni lehet, hol nem izzad a kéz. ami azt jelenti, azon a területen még hiányzik az idegműködés. Egyébként az orvosi rehabi­litációt igyekszünk játékos, szórakoztató gyakorlatokkal összekötni. Valóban nehéz lehet a gyó­gyításnak ez a lélektani ré­sze. Nagy türelem, hozzáér­tés. szeretet kell hozzá, ame­lyet az osztályon pszicholó­gusok végeznek el. A kitar­tás azonban többnyire meg­hozza a várt eredményt, amelyre példát is mondott az osztály vezető főorvosa. Nemrégiben egy községi vég­rehajtó bizottság titkára ke­rült az osztályra, aki agy­vérzést kapott és lebénult a fél oldala. A gyógyítás után, látszott rajta, nem szívesen hagyja el a kórházat, ahol a hasonlóak között biztonság­ban érezte magát. Nehezen nyerte vissza önbizalmát. Egy alkalommal fodrászhoz küld­ték. ahol — látszólag — csak önmagára volt utalva. Meg­kapta az első. úgynevezett sikerélményt és néhány hét múlva lelkileg is gyógyultan hagyta el a kórházat. Azóta ismét számos értekezlet elő­adójaként éli mindennapja­it. megtanult a megváltozott életformájához alkalmazkod­va élni, visszanyert önbizal­mával. — Sok szakma foglalkozik a rehabilitációval — folytat­ja a főorvos —, azonban gyakori, hogy a kifejezés alatt mást-niast értenek. Ép­pen ezért a rehabilitációs társaság szakmai kollégiuma legutóbbi értekezletén azzal foglalkozott, hogy tisztázza a rehabilitációval kapcsolatos fogalmakat. Ez a közelmúlt­ban történt, reméljük lesz eredménye. Egyébként mun­kánkhoz sok segítséget ka­punk a vállalatoktól is. Erre példa a legutóbbi szocialista brigadszerzödés a Kisvárdai Szeszipari Vállalat Miskolci Gyáregységének dolgozóival, akiknek segítségével szénsa­vas gyógyfürdőt hoztunk lét­re. Harmincezer forintért ál­lítottak üzembe egy haszná­laton kívüli berendezést ;— amelyet eddig a szódavíz gyártásához alkalmaztak —, es amelynek újonnani érté­ke 150 ezer forint lett vol­na. De nekünk nemcsak ez volt az érték. Legfőképp az, hogy mielőtt a gépet üzembe helyeztük, kézsérült betegek jöttek le az alagsorba. Tiszto­gatták, fényesítették a gyó­gyító eszközt, aktívan hoz­zájárulva ezzel gyógyulásuk­hoz. Nagy segítséget jelentett lehat az önzetlen felajánlás. Mint már említettük. Bor­sodban a rehabilitáció szá­mos példájával találkozha­tunk. Füzérradvánvban a gasztroenterológiai betegek vehetik igénybe — (a gyo­mor- és bélbántalmakban szenvedők) a gyógyítás leg­korszerűbb felszereléseit, Miskolcon a tüdőgyógyinté­zetben pedig a kardiológiai betegek gyógyulását figyelhe­tik meg. ellenőrizhetik őket a rendszeres vizsgálatokkal, adagolt terhelésekkel. Sály- ban. egv régi kastélyban a mozgásszervi betegek kaptak otthont és több községben van nevelőotthon, gyógyinté­zet a szellemi fogyatékos gyermekek részére is. Ezen túlmenően napjainkban épül Mezőkövesden a Zsófinál egy százágyas pavilon, ahol kifejezetten a mozgássérül­tek, a traumás és a reumás betegek kapnak majd rend­szeres utókezelést a teljes gyógyulás érdekében. Monos Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom