Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

E5ZAK-MAGYARORSZAG 4 1980, július 8., kedef A képernyő előtt Jog ~ Pálya - Dráma A változó, színvonalú, hol érdekesebb, hol unalmasabb jogesetek bemutatásával, illette azok dramatizált megjele- • nitésével es jogászi kommentálásával polgári jogi ismerete­ket terjesztő Jogi esetek V utóbbi adása új vonással gaz­dagodott: a szakemberként jelenlevő jogaszok között végre valami kis vita is keletkezett. Eddig ugyanis megszoktuk, hogy eihang/.otl az eset. s a témához legközelebb álló jo­gász elmondta a szentenciát. Különösképpen monotonná kezdett már ez válni azokban az esetekben. • amikor egy- egy országos intézmény jogtanácsosa védte a mundér be­csületei, mint tette volna most is a vasutat képviselő jo­gász. aki maga is alig tudta nevelés nélkül megállni azt az állítási., hogy egy bonyolult nemzetközi/ Utazási jegy díjté­teleit az utasnak elvileg jogában all ellenőriznie, mielőtt azt 'kifizeti, hogy meggyőződjék róla. jól amolt-e. a vas­úti -pénztáros. Másodszor meg arról próbált meggyőzni ugyanez a jogász, hogy a vasútnak semmi kötelezettsége sincs az általa fenntartott csomagmegőrző szerkezetekkel kapcsolatban. Nos, itt jelentkezett az új vonás: az ugyan­csak szakjogászként közreműködő legfelsőbb bírósági bíró igen kéményén vitába szállt vele, s legfelsőbb bírói állás- foglalásokra hivatkozva, homlokegyenest ellenkező jógi ál­láspontot képviselt. Persze, azt nem tud! at.uk meg teljes bizonyossággal, kinek van igaza, mindenesetre a műsor ki­csit izgalmasabb lelt. Ugyanez a magas rangú bíró a zajos kocsmák és a nyaralóházak szomszédosságából adódó kel­lemetlenségek ügyében is érdekes nyilatkozatot telt, meg­állapítva. hogy még mindig jobb a zajos vasút a szomszéd­ban, mint a,1 kuglizóval ellátott kocsma,, mert „a mozdony legalább nem káromkodik”. Ez pedig vitathatatlan. De a Jogi esetek adása legalább élénk volt. * Roppant nagy visszhangot váltott-ki a szerdai Pályakor­rekció című dokumentumíilm. Az. ebben elénk állított pél­dák ismét előtérbe hozták, hogy a mi pályaválasztási rend­szerünk bizony igen-igen sok finomításra szorul, mert a ti­zennégy eves korban — többnyire a szülők által — válasz­tott továbbtanulási forma, meg a tizennyolc éves korban Választolt egyetem, illetve főiskola egy életre meghatározó, de nem mindig megalapozott döntés. Mindenki tucatjával „prolhalja azokat az eseteket, amikor valaki csak azért megy egyik, vagy másik egyetemre, főiskolára, mert oda sikerült felvételt nyernie, de nem kíván majd a képesítésének meg­felelő munkakörben dolgozni. Olyan esetek, is adódnak, s ezeket mutatta be a dokumentumfilm, amikor a tiszta szív- íréi és jó szándékkal választott stúdiumok után jön rá a pá­lyakezdő ember, hogy máshol jobban tudná gyümölcsöz tel­ni tehetségét, adottságait. Természetesen elgondolkoztató: jó-e/ ha valakiből egy rossz pályaválasztás miatt egész éle­tére rossz tanár, vagy félgőzzel dolgozó mérnök lesz. A pá­lyakorrekció lehetőségeit mindenképpen kutatni kell, mert az a jó, ha mindenki azon a területen dolgozik, ahol a leg­többet r(y újthatja. Szoktak ilyenkor hivatkozni az orvosnak indult Németh Lászlóra, Illés Endrére, az építész Latiiw- vitsra és sok másra. Sokszor elfogadható a magyarázat, de valamiről egyre ritkábban esik szó a pályakorrekciós vi­táiénál: az egyetemi és főiskolai képzés költségeiről, amit mindenkor az állam fedez, — pályakorrekció esetében okta­lanul; valamint arról, hogy a pálya elhagyása esetén tu­lajdonképpen két szakember esett: ki, az egyik a más utak­ra lépő, már kiképzett, a másik, áléit nem vehettek föl az egyetemre, mert az első már betöltötte a férőhelyet. A pá­lyakorrekció lehetőségei kutatásának szükségességét messze elismerve, talán erről sem szabadna megfeledkezni. * A magyar dráma 30 éve sorozatban most <Csurka István valami tíz évvel ezelőtt stúdióelőadás keretében bemutatott Ki lesz a bálanya? című játéka mentődött át az örökké­valóságba, Dömölky János rendezésében. A hajdan roppant nagy feltűnést keltő darab a képernyőn halványabbnak ér­ződött, a két órán át tartó kártyacsata mögül kevéssé szik­rázóén izzóit át az a sok feszültség és indulat, amely haj­dan a Ki lesz a bálanyá?-t stúdióbemutatása ellenére is országos drámái eseménnyé tette. Benedek Miklós Sátoraljaújhelyen, július 17-től: Szlovák nemzetiségi olvasótábor A szocialista brigádok helye a társadalomban Hatékonyság, mun Téhelnek-e valamit a szo­cialista brigádok a társada­lom előtt álló gazdaságpoli- ti kai feladatok megvalósító káért? A szocialista brigád- mozgalom tudja-e egyáltalán befolyásolni az oiyan gazda­sági feladatok elérését, mini a gazdaságosság, a takaré­kosság? Hiszen .— mondják sokan — a gazdaságos gyárt­mányszerkezet «kialakítása, hoz. a jelentős takarékossá­gi intézkedések meghozatalá­hoz bonyolult vezetői dön­tésekre van szükség... Juhász Ottó. a Helyiipari és Városgazdálkodási Dol­gozók Szakszervezetének tó- titkára lelte fel a kérdést a miskolci nyári egyetemen, ahol a szocialista brigádok helyéről, szerepéről szólt a mai magyar társadalom gaz­dasági viszonyai között. (A téma egyébként jelzi, hogy a nyári egyetem „finiséhez” ér­kezett: kétszáz résztvevővel a szocialista brigádok szo­cialista jellegének összetevőit elemzik az utolsó napokon.) A válasz roppant egyszerű is lehet a kérdésekre: igen. A szocialista brigádmozgalom, húszéves történelme során számos esetben bizonyította, képes alkalmazkodni az adott társadalmi, gazdasági követelményekhez, azaz ké­pes a megúju'ásra. A brigádmozgalom fejlő­dése folyamat eredménye. Ma már több mint egymil­lió-nyolcszázezer tagja van hazánkban a szocialista bri­gádoknak. A szám mutatja: a szocialista brigádmozga­lom rendkívül széles alapo­kon nyugszik. De jól mu­tatja azt is, hogy a jövőben nem a mozgalom' további szélesítése, hanem a mozga­lomban rejlő belső tartalékok jobb kiaknázása az elsőren­dű feladat. Ahogyan a gaz­dasági feladataink között el­ső helyen említjük az éssze­rű takarékosságot, a minő­ségi munkát, a munkafegye­lem megszilárdítását, a kor­szerű gyártmányszerkezet ki­alakítását, a szocialista bri­gádmozgalom célkitűzései kö­zött is ezeknek kell elsődle­ges szerepet és fontosságot biztosítani. A brigádmozga­lomnak erre á minőségi „váltására” egyébként már csak azért is szükség van, mert a gazdaságpolitikai fel. adatok megvalósításához nem elégséges sem a színvonalas szakértői munka, sem a szí­vós és hozzáértő vezetés, ha nem találkozik a dolgozók aktivitásával. A hatékonyság, a takarékosság csak munka­padközeiben érheti el igazi célját! A kongresszusi és a fel- szabadulási munka versenyek eddigi eredményei, a szocia­lista brigádmozgalom kerete­ben megvalósult újítások, a garanciális vállalások (hogy igazán csak néhányat említ­sünk) ékesen bizonyítják a cselekvő részvételi a gazda­sági feladatok megvalósítá­sában. Kedvező jel, hogy ma már egyre inkább figyelnek a szocialista brigádok a kap­csolódó területekre, mind­jobban észlelhető. hogy együttműködnek egymással is. figyelnek arra, hogy ne csak a maguk, a szomszéd munkája is zökkenőmentes legyen. A számban egyre gyarapodó komplexbrigádok is ezt a folyamatot erősítik. S ugyanennek a folyamat­nak része az is, hogy erősö­dik a „termelő is fogyasztó” szemlélet, ami a minőségi munkának kedvez. Juhász Ottó rendkívül szé. Ieskörűen elemezte a mozga­lom időszerű feladatait, nem hallgatva arról sem. hog^y a minőségi követelmények nemcsak a termelésben, ha­nem az életmódban és a művelődésben is előtérbe kerülnek. A brigádmozgal­mon belül egyre inkább az egyes emberre kell a figyel­met fordítani, hiszen a bri­gádmozgalom legnagyobb je­lentősége éppen ember- és közösségformáló hatásában van. A szocialista brigád- mozgalom — összegezte elő­adását — képes segíteni és rríegvaló,sítani a társadalom előtt álló feladatokat akkor is, hogyha a munkaerő­átcsoportosítás a brigádérdek elé helyezi az üzemi, társa­dalmi érdeket. Csulorás Annamária „Jer, nézd a Balaton!...” Farkas Katalin szerkeszté­sében és Babiczky László rendezésében tizenöt részesre tervezett Irodalmi barango­lás-sorozatot készít a Ma­gyar Televízió a Balaton- felvidéken. A 1 most készülő darabban az északi partot járják be, megidézve Ber­zsenyi, Eötvös, Vajda János, Csokonai, Kisfaludy és sok XX. századi költő versét, prózáját, megkeresik Déry Tibor, Németh László. Ke- resztury Dezső házát, beszél­getnek Illyés Gyulával, be­mutatják Balalonfüred, Ti- j hány. Badacsony, Tapolca, i Keszthely irodalmi emlékeit. I Fődíjra nem „futotta" Fesztiválzárás Kazincbarcikán Vasárnap délután 3 órakor ünnepélyes zászlóié vonással kezdődött Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központ előtti téren az V. it.j. Horváth István országos színjátszó fesztivál záróprog­ramja. Röviddel ezután a színházteremben gyülekeztek az ötnapos eseménysorodat résztvevői, a hazai és kül­földi vendégek. Jelen voltak az értékelésen Kazincbarcika város vezetői is. Elsőként M. Clark profesz- szor (USA), az Amatőr Szín­házak Nemzetközi Szövetsé­gének elnökségi tagja tépett a mikrofon elé. s mondott köszönetéi a szervezőknek és a rendezőiének azért, hogy immár tíz éve rendszeresen megteremtik az amatőr szín­játszók találkozásának ezt a lehetőségét, amely „nagysze­rű alkalmat ad arra. hogy összejöjjünk, megismerjük egymást és megtudjuk, ho­gyan szerethetjük egymást jobban”... Az elismerő szavak után Bécsy Tamás, a skin játszó fesztivál szakmai bíráló bi­zottságának elnöke értékelte a Kazincbarcikán bemutat" kozott együttesek produk­cióit. Mindenekelőtt a külföl­di (Belgiumból, Bulgáriából, Csehszlovákiából és Lengyel, országból prkezelt) csoportok jelenlétének es előadásainak fesztivált gazdagító szerepé­ről szólt. A hazai együttesek pro­dukcióit értékéivé a zsűri el­nöke mindenekelőtt ezt a ki­jelentést tette: „A zsűri agy gondolja, hogy az amatőr színjátszó mozgalom jelenleg nem áll igen magas szin­ten ...” — A zsűri az idei feszti­válon látottak alapjai! nem tudott nagydíjat kiadni — mondotta a továbbiakban dr. Bécsy Tamás —, mert még a legjobb előadásokban is sok-sok részlet maradt ki­dolgozatlanul. A negatívu­mok kihangsúlyozása azért fontos az értékelésben, mert csak ez adhat jő alapot az együtteseknek ahhoz, hogy a későbbiekben képesek legye­nek a hibákat kiküszöbölni. Sok felszínes megoldással ta­lálkoztunk az előadásokban. Nem eléggé igényesek az együttesek önmagukkal szem­ben, ez mindenekelőtt a szí­nészi munkában nyilvánult meg. Ezért, bár szándékunk volt erre. nem találtunk olyan alakítást, amit a leg­jobb színésznek járó díjjal jutalmazhattunk volna. A szakmai tanácskozásokon gyakran szó esett arról, hogy az amatőrök szabadabban dolgozhatnak, mint a profik — ezzel a szabadsággal azon­ban nem nagyon élnek az együttesek. Az amatőr moz­galom akkor kapná meg iga­zán fellendülését, ha jobban érzékelné azt ■ a valóságos társadalmi helyzetet, amiben élünk, és azt a saját útját járva, saját közegében meg­szólalva közvetítené ... A zsűri elnöke ezután ki­hirdette a szakmai bíráló bizottság döntését. Ennek ér­telmében: 6—ti ezer forintos díjjal jutalmazta a budapesti H.U.R.K.A. Színpad és a budapesti Utcaszínház telje­sítményéi: Két . együttes ka­pott 4—4 ezer forintos dí­jat: a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola színjátszó stúdiója és a deb­receni Színjátszó Stúdió. Az V. ifj. Horváth István országos színjátszó fesztivál zárszavát dr. Vqres Lajos, Kazincbarcika város Taná­csának elnökhelyettese mond­ta el, aki reményének adott kifejezést, hogy az együtte­sek hasznosítják az itt szer-' zett tapasztalatokat a továb­bi munkájukban. (I. n. j.) Szegény Avraszimov Bulat Okudzsava regényé­nek főhőse Ivan Avraszi­mov, ifjú orosz nemes, két­száz lélek büszke gazdája, aki falujából Pétervárra ér­kezik és írnokként részt vesz a dekabrista összeesküvők perén. Az események hatá­sára a cárt istenként tiszte­lő, a fennálló hierarchiát gondolkodás es kételkedés nélkül elfogadó fiatalember gyökeresen átalakul: világ­képében a cár istenből zsar­nokká válik, s Avraszimov eljut a szükséges társadalmi változások felismeréséig, az aktív cselekvésig'. A regény­ből a Magyar Televíziónál Gát György rendezésében készül tévéfilm, a Több sze­repekben- Andorai Péterrel, Kun Vilmossal, Koltai Ró- berttel, Gáti Oszkárral, Cser­halmi Györggyel, Mán áss Jó­zseffel. Hernádi Gyulával, Andai Györgyivel és Pogány Judittal* A sátoraljaújhelyi Szlovák Tanílásnyelvű Általános Is­kolában július 17-én délben nyílik meg a III. észak-ma­gyarországi szlovák nemze­tiségi olvasótábor, amelynek munkájában Borsodból a b ü kks zen Iker esz ti bü kk ­szentlászlói és pálházi. He­vesből a gyöngy ös-mátra- fiiredi, Szabolcsból a nagy- cserkeszi és a nyírteleki ál­talános iskolák tanulói vesz­nek részt. A július 26-ig működő tábor vezetője Ungh- váry Márta, a Borsod me­gyei- II. Rákóczi Ferenc Könyvtár munkatársa, aki a programról elmondta, hogy rajta kívül a tábor vezetésé­ben részt vesz Firtkó István­ná, Holecz Ti vadamé, Deák Lászlóné — mindhárman a sátoraljaújhelyi Szlovák Ta­nításnyelvű Általános Iskola tanárai —, a megnyitót pe- dig július 17-én Zödi Imre, a megyei tanács osztályve-. 1 xetö-helyeUese és Medvegy | András, a Szlovák Szövetség I oktatási főelőadója tartja. Az utóbbi már az első nap dél­utánján előadást tart a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének tevékenységéről, az oktatási formákról és lehetőségekről. A tábor élete pontos na­pirend szerint zajlik, a napi két előadás, illetve kiscsopor­tos foglalkozás mellett ■ a résztvevők életkorának meg­felelő játékokra, sportra, ki­rándulásra is jut idő. A kö­tött' foglalkozások keretében szlovák népballadákkal, mondókákkal, játékokkal is­merkednek a résztvevők, honismereti előadást, útibe­számolót hallgatnak, faliúj­ságot szerkesztenek, gyermek- játékokat dolgoznak fel, a szlovák népművészettel is­merkednek, kiejtési verse­nyen vesznek részt, találko­zókon ismerkednek a kör­nyék lakóival, néptáncosok­kal. Ezeket a foglalkozásokat részben megyei könyvtáro­sok és más szakelőadók.-rész­ben a Szlovák Szövetség munkatársai vezetik. A Miskolci Szimfonikus Zenekar évadzáró- program­jai között szerepel az együt­tes kirándulása a bogácsi fürdőbe. A kirándulást a ze­nekar szakszervezeti bizott­sága szervezi. A július, 9-1 kirándulást arra is felhasz­nálja a zenekar, hogy a für- dővendégék és a járási út­törőtáborban levő fiatalok számára délután hat órai kezdettel hangversenyt ad­jon. A ,koncértei» Mura Pé­ter vezényli és annak műso­rán népszerű zenekari mű­vek szerepel nek. NE TÖRJE ÖSSZE, NE DOBJA KI, MERT A BIK PÉNZT AD ERTE! ,ULIUS 7—20-IG HASZNÁLT, UZEMKEPTELEN TELEVÍZIÓJÁÉRT 600 FORINTOT SZÁMÍTUNK BE AZ Ui KÉSZÜLÉK ARABA MISKOLCON ES A MEGYE TERÜLETEN LEVŐ KIJELÖLT BOLTJAINKBAN.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom