Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-08 / 158. szám

1960. július 8„ kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Mit mutat a statisztika? Hazánkban csökkent a bűnözés Szigorúbb büntetést a visszaesőkkel 'szemben A Belügyminisztérium a cl a tt'e Idol gozó cső portion ük - sége és a Legtöbb Ügyész­ség titkársága nemrégiben elkészítette a hazai bűnözés tavalyi helyzetéről szóló rész­letes tájékoztatóját. Esze­rint az. ismertté váll köz­vádas bűncselekmények szá­ma tavaly 1978-hoz képest némileg — 1,3 százalékkal — csökkent. Magyarországon az elmúlt. másfél évtizedben egyébként évi átlagban mint­egy 120—130. ezer közvádas bűncselekményt derítettek lel a hatóságok. A tájékoztató adatait, fel­használva vegyük ezúttal közelebbről szemügyre a bűnözés területi megoszlá­sai: Magyarországon 1979-ben 125'2li7 közvádas bűncselek­mény vált ismertté. Ezek mintegy 27 százalékát a fő­városban és több mint 70 százalékát vidéken követték el. A bűnelkövetők lakóhely ' szerinti megoszlása: körülbe­lül 80 százalékuk vidéki, 20 százalékuk pedig budapesti. A számok azt jelzik, hogy igen sok vidéki lakos a fő­városban követ el különféle bűncselekményeket. De -r kisebb mértékben — igaz ennek a fordítottja is: nya­ranta a kiránduló- és üdülő- centrumokban — főleg a Balatonná! — igen sok a fő­városi „illetőségű” bűnelkö­vető. A SZAMOK JELEZNEK Milyen helyet foglalnak el az, egyes megyék az ország bűnözési „térképén”? Ezt természetesen igen sok té­nyező határozza meg. Példa­ként említhetjük a megyék területi adottságait,' ipari' vagv mezőgazdasági jellegét, a lakosság összetételét, ér­telmi színvonalának fejlett­ségét, életkörülményeit, a megyébe. Illetve a megyéből ingázók számát — és még hosszan sorolhatnánk, Mesz- ' szemenö következtetéseket tehát a bűnözési „rangsor­ból” nem szabad levonni. A számok mindenesetre jelez­nék valamit... Ami az abszolút rangsort illeti: 1979-ben Pest és Bor­sod megyében vált ismertté a legtöbb — csaknem tízezer — közvádas bűncselekmény. Ez azonban törvényszerű is, hiszen ebben a két’ megyé­ben laknak, dolgoznak a legtöbben. Ha a 10 ezer la­kosra jutó közvádas bűncse­lekmények számát tekintjük — ez már reálisabb képet ad — a megyék ..rangsorá­ban” Borsod rögtön a har­madik, Pest megye pedig a tizedik helyre esik vissza. Így, a bűnözés „élvonalába” Bács-Kiskun megye kerül, ahol tavaly tízezer lakosra számítva 139 közvádas bűn- cselekmény vált ismertté. A második helyen Fejér megye áll, 123. bűncselekménnyel. Borsodot Győr-Sopron. Tol­na es Somogy követi. (A so­mogyiak tehát, annak ellené­re. hogy a Balaton déli part­ja igencsak érezteti hálását bűnözési statisztikájukban, országosan egyre kedvezőbb helyzetbe kerülnek: 1976 óta minden , évben csökken az itt elkövetett bűncselekmé­nyek száma.) A bűnözési statisztika „középmezőnyében” foglal helyet Komárom, Veszprém. Csongrád, Pest. Nógrád és Vas megye. Ezekben a me­gyékben 10 ezer lakosra ál- V,lábán száz ismertté vált közvádas bűncselekmény jut. Az elmúlt három-négy évet tekintve Komárom és Vas megyében némileg emelke­dik, Nógrádban stagnál, Veszprém és Csongrád me­gyében pedig csökken, lefe­lé mutat a bűnözés ..lázgör­béje”. Pest megyében az 1977. évi jelentős csökkenést 1978- ban egy újabb emelke­dés. majd tavaly ismét némi csökkenés követte. MEGNYUGTATÓAN ALACSONY A megyék bűnözési ..rang-, sorában” a 13. helytől lefelé már a legkedvezőbb helyzet­ben levő területek következ­nek. Baranyában 1977 óla egyértelműen örvendetesén csökkenő tendenciái ielez a bűnözés grafikonja. Hasonló tendencia érvényesül a 14. helyen álló Hajdii-Biharban is. Békés megye -következik .ezután, ahol tízezer lakosra 91 közvádas (bűncselekmény jut: ez is jóval kedvezőbb már az országos átlagnál. 1975 óta itt csak az. 1978-as évben szökött fel á bűnözés grafikonja, tavaly már ismét a korábbi években megszo­kott. megnyugtatóan ala­csony bűncselekmény-számot tükrözte. Zalában 1977 óta viszont egyenletesen emelke­dő tendencia mutatkozik, bár a megye helyzete még ezzel együtt is kedvező. A három „sereghajtó” me­gye Szabolcs-Szalmár. Szol­nok és Heves: ezek az. or­szág bünügyileg legkevésbé „fertőzöt-l” területei. Különö­sen a hevesiek statisztikája imponáló: tízezer- lakosra a megyében mindössze 67 köz­vádas bűncselekmény jut. (Csak emlékeztetőkéin 1: Bács- Kiskunban több mint a dup­lája. 139). 1978-hoz, képest tavaly Hevesben tovább ja­vult a helyzet: a megyében 1975 óta a legkevesebb, osz- sz.esen 2358 közvádas bűn­cselekmény váilt ismertté 1979- ben. Röviden érdemes — és ta­lán tanulságos — áttekinte­ni azt: is, hogy az egyes fon­tosabb bűm esteiemén y -típu­soknál mit mutat az ország bűnözési térképe. A tízezer lakosra jutó va­gyon elleni bűncselekmények gyakorisága a legnagyobb Fejei- (73.1), Bács (73,1). Bor­sod (66.7), Veszprém (60,1) és Hajdú (60) megyékben, a legalacsonyabb pedig Heves­ben (35,7), Nógrádban (45) és Vasban (46,7). A társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények gya­korisági mutatója a legma­gasabb Fejér (25,4), Bács­Kiskun (24.6) és Borsod (23.8) megyékben, míg a legalacso­nyabb Hevesben (14.7). Sza­bolcsban (16.8) és Zalában (ugyancsak 16.8). A személyek javai elleni bűnözés a statisztikák sze- rint a legkedvezőtlenebbül Bács-Kiskun. Fejér és Bor­sod. a legkedvezőbben pe­dig Heves. -Nógrád Szolnok medvékben alakult ki. ­Ami az erőszakos és garáz­da jellegű cselekm énveket illeti. figyelmet érdemel, hogv ezek. a közvéleményt különösen felháborító esetek Borsodban C.vőr-Sooronhoz képest több mint kétszeres gyakorisággal fordulnak »lő. De magas az. aránvuk Ko­márom é.s Pesl mesvében is. Tízezer lakosra számítva a legtöbb közlekedési bűncse­lekmény Somogvban (lám. itt..is érezhető a balatoni idegenforgalom hatásai. Tol­nában é.s Bácsban. a legke­vesebb Hajdú-Bihar. Heves és Vas megyében fordult el<^ TÖBB LETT A BÜNTETETT ELŐÉLETŰ A bűncselekmények után említsünk meg néhány szót azok elkövetőiről. Ugyancsak tízezer lakosra számítva a legtöbb bűnelkövető Borsod és Pest, a legkevesebb pedig Vas. Heves és Gvőr-Sopron megye területén lakik. A vagyon elleni bűncselekmé­nyeket elkövető személyek úgynevezett gyakorisági mu­tatója országosan csokiként, ugyanakkor azonban Hajdú- Bihar. Szolnok, Győr-Sopron és Zala megyékben emelke­dett. Elgondolkoztató fény, hogy évről évre növekszik a bűn­cselekmények elkövetői kö­zött a már büntetett előéle­tű személyek száma. Az, ösz- szes bűnelkövetőkön belüli részarányuk Bács-Kiskum és Baranya megyében a legma­gasabb: csaknem eléri a 40 százalékot. Ez azt bizonyít­ja, hogy velük szemben a korábban kiszabott büntetés nem volt elég hatékony, a hasonló esetek megelőzése érdekében a hatóságok még szigorúbb fellépésére van szükség. n. a. A sólyatéren A sólyatéren késiül a Felsö-tisiavidéki Vízügyi Igazgatóság megrendelésére markoló alá egy nagy úszótest. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Tisza- löki Hajóépítő és Hajója­vító Üzemiben elkészült saját kivitelezésben az 1400 négyzetméter alapterü­letű új üzemcsarnok, ahol jelenleg a paksi atomerő­mű hidegvíz-csatornájának uszadékfogó pontonsorát ké­szítik. Két nagy teljesítmé­nyű motorcsónakot is szál­lítanak részben az uszadék laczó József felv. t eltávolítására, részben a pontonsor mozgatására. Az új üzemcsarnok megszaba­dítja a hajóépítőket, a ha­jójavítókat az időjárás vi­szontagságai tó!. ugyanak­kor a hajóépités szekciós technológiáját is bevezet­hetik. A munkakörülmé­nyek javulása és az újsze­rű technológia jótékonyan érezteti hatását a terme­lésben. Az üzemnek az idén 28 millió forintot kell produ­kálnia. Ebben benne van a paksi atomerőműhöz ké­szülő pontonsor 8 millió forinttal — jövőre még 4 millió forinítál — egy úszótest markoló aláaFel- ső-tiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóság részére és egy 200 tonnás uszály a Budapesti Vízügyi Igazgatóságnak. Magasabb mércével Megszoktuk az elmúlt évek során, hogy amikor a gaz­dálkodó és termelő szerveze­tek tervet készítettek, annak középpontjába a mennyiségi követelmények kerültek. Ez a szempont ma sem másod­lagos, de hozzá kell tennünk, hogy sok külső és belső té­nyező hatására változóban van a mennyiségi teljesítmé­nyek szimplifikált megítélé­se. Egyre inkább tért hódit az a felismerés, hogy a stag­nálás, vagy csökkenés önma­Sajóhábonyi változások Sajóbábony község rende­zési terve közel négy éve készül. A késedelem fő oka, hogy- a gyár melletti védő­sáv nagyságában ez idáig még nem sikerült megegyezésre jutnia az illetékeseknek: Sőt az eltelt évek során a vé­dősáv' meghatározásának ha­tásköre is máshoz került. ' A község rohamos fejlő­dése az ötvenes évek elején indult meg a vegyiművek idetelepítésével. Akkoriban 850 telket számláltak az erő­sen iparosodásnak induló helységben. A mezőgazda­sággal foglalkozók száma ma1 már szinte elenyésző. A tulajdonképpeni iparosodás a negyedik ötéves tervben kez­dődött. A többszintes házak építésével szinte kisvárosi hangulat teremtődött meg Sajóbábonybon, éles ellentét­ben a régi lakóteleppel. Ügy szokták ezt mondani: telje­sen megváltozott a kpz- ség arculata. A fejlesztéshez, gyarapodáshoz nagymérték­ben hozzájárult a gyár • és a tanács vezetői közötti jó kap­csolat. a kölcsönös segítség­nyújtás. Szükség volt, és van jelenleg is erre. hiszen az ott élők nagy része a gyár­ban keresi kenyerét. Sajóbábony 1971. május 1-én vált nagyközséggé. Meg­voltak ehhez a feltételek, sőt, az évek során tovább szaporodtak. 1972-től össze­sen 377 lakás épült, amely­nek zöme tanácsi célcsopor­tos érlékesítésű, jelentős vál­lalati hozzájárulással. A töb­bi családi ház és „cs’Makás, amelynek átadásával egyút­tal felszámolták Babonvban a régi cigányteleoet. Kel év- . el ezelőtt kezdték meg az új ÁBC-áruház építését, amely 480 négyzetméter «tápterü­leten létesül, mintegy hét­millió forintos beruházással. Áladása a közeljövőben vár­ható. A beruházásokkal párhu­zamosan nagy gondot fordí­tottak az utak korázerűsilé­sére, a közvilágításra, a ve­zetékes ivóvízhálózat kiépí­tésére. Megépült 2300 folyó­méter hosszú vezetékes ivó- vízhálózat. A teljes kiépí­téshez jelenleg kétszáz fo­lyóméter vezeték lefektetése szükséges. A község három­negyed részén korszerű a közvilágítás. A közelmúltban hat kilométer hosszú utat újítottak fel. é.s ma már megállapítható: a nagyköz­ség útjainak óllapola kivétel .nélkül jónak mondható, öt- venre bővítették az óvodai és nyolcvanra a napközi-fé­rőhelyek számát. A leg­közelebbi feladat új bölcső­dé építése, amelynek legin­kább a közeli gyárban dol­gozó családanyák örülnének. Készítik már a tervet az. ál­talános iskola fejlesztésére is, amelyben négytantermes es egy tornatermes bővítés szerepel. A tornaterem épí­téséhez a gyár kétmillió fo­rintot biztosít, csaknem egy­millió forintot pedig a helyi tanács ad a fűtés korszerű­sítéséhez. a többi hiányzó összeget felsőbb tanácsi hoz­zájárulásból biztosítják. A sajóbábonviak részére külön öröm, hogy hosszú idő után végre megoldódott az egészségügyi ellátás. Az­előtt tíz év' alatt tizenkét körzeti orvosuk volt. most már három esztendeje dr. Kerekes Ferenc látja el a körorvosi leendőket. egy minden igényt kielégítő or­vosi rendelőben. Nem lenne teljes a kép a fejlődésről, ha nem szólnánk az ott élő több mint három­ezer bábonyi lakóról, akik önzetlen támogatással szá­mos segítséget adnak kör­nyezetük. lakóhelyük szépí­téséhez. Évente mintegy egy­millió forint értékben végez­nek társadalmi munkát, Se­gítik a vízvezeték építését, parkosítanak, fásítanak. jár­dát: építenek, bitumeneznek. Társadalmi munkájukhoz gyakran csatlakoznak a gyár sZocialista brigádjai is, egy­úttal a maguk környezetét is védik, csinosítják ezzel. (monos) gában éppoly kevéssé nega­tívum. mint ahogyan a nö­vekedés. vagy annak mérté­ke sem feltétlen szükséges és dicséretes. Arról van tehát szó. hogy az elmarasztalás, vagy a dicséret minden eset­ben attól függ, hogyan szol­gálja az adott vállalat a leg­jobban a népgazdaság érde­keit, ezen belül is az egyen­súly helyreállítását. A kong­resszusi határozatnak a gaz­dasági épitömunkaval foglal­kozó része úgy fogalmazza ezt meg. hogy következete­sebben kell folytatni a ter­melési és a termékszerkezet­nek adottságainkhoz igazodó korszerűsítését, a költségek csökkentését, a minőség és a jövedelmezőség javítását. > Vonatkozik ez a beruházá­sokra is. ami azt jelenti, hogy a társadalmi, gazdasági célok, valamint a rendelke­zésre álló anyagi eszközök és a beruházási kapacitások között jobb összhangot kell teremteni. Elsőbbséget kap­nak az olyan gyorsan kivi­telezhető és rövid idő alatt megtérülő központi és válla­lati beruházások, amelyek a termelési és a termékszerke­zet korszerűsítéséi szolgálják, az exporttevékenységet ja­vítják. és a hatékonyságot növelik. A XI. kongresszus óta 20 nagyberuházás üzembe helye­zése történt meg. közöttük olyan termelő szervezeteké, mint a Borsodi Vegyikombi­nát pvc-gyára. a Tiszai Ve­gyi kombinát polietiléngyára, a Tiszai Hőerőmű is. ame­lyek ma mór a nemzeti jö- | vedelem növeléséhez járul­nak hozzá. Téved tehát az a vállalati vezető, aki arra gondol, hogy csak átmeneti intézkedések­ről van szó. és nem látja a folyamatot, amely gazdasá­gunk egészeben végbemegy. Hogy például az exportkivi­tel azokban az ágazatokban növekedik dinamikusan, ame­lyek az átlagosnál kisebb ráfordítással termelik meg a külföldi valuta ellenértékét: hogy megszűnt a könnyű pénzek, a könnyen megsze­rezhető támogatások, hitelek időszaka, és a vállalatok, ha boldogulni akarnak, tartalé­kaik feltárására kényszerül­nek. Az idei tervszámok, a so­rok. az elképzelések mögött mindenütt ott a mérce, az iránymutatás is egyben, hogy meddig lehetséges, kell es szükséges eljutnunk. Es a ki­fejezéseknek itt fontos tar­talmuk van. Nevezetesen, hogy terveinknek a lehetsé­ges határokon belül kell ten­niük. de azokat a szükséges mértékben meg kell valósí­tanunk! Gazdálkodási szabá­lyozórendszerünk tavasszal életbe lépett változásai a gazdálkodás minőségét állít­ják előtérbe, mondhatnánk úgy is: kényszerítik a válla­latokra. A világpiaci árak­hoz jobban igazodó, és a vál­tozásokra közvetlenebbül re­agáló árrendszer növeli az árak orientáló, a hatékony­ságot mérő szerepét, ezzel is segítve a helyes gazdasági döntések meghozatalát. Az új szabályozók tehát: nem kedveznek az átlag alatti munkának, és csak azok a vattaiatok fejlődhetnek gyor­sabban. és növelhetik dolgo­zóik jövedelmét, amelyek nagyobb hatékonysággal és nyereséggel dolgoznak és ter­melnek. Mondtuk: maga­sabbra került a mérce. Ha ezt a sport nyelvére fordít­juk. akkor az a válasz: a mércét embereknek állítják, tudásuk, képességeik, elért színvonaluk szerint. S mert. az embereknek alapvető tu- h'jdonsóga a többre, jobbra,' a mind magasabbra való tö­rekvés, ehhez kell igazíta­nunk a mércét is. A lehetsé­ges és a szükséges mértékig.’ O. ML

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom