Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-02 / 153. szám
.■> ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 J. 1980, juiiu5 2., szerdo Becsületes folytatás A X. veszprémi tévétalálkoző után-3~" v'/í. Lenkey Zoltán rajza A legnagyobb tudományos könyvkiadó 0 laka találtai! Hat napon át folyt a X. veszprémi tévétalálkozó. Huszonhárom versenyfilm vetélkedett egymással a díjakért es szolgált részben alapul a találkozó két tanácskozásához. De alapul szolgáltak a kihelyezett bemutatókon látott új müvek is, amelyek ekkor találkoztak először a \ /ünséggel, s nem utolsósorban mindazok a televíziós vikotasok, amelyek az elmúlt évben képernyőre kerültek. Két tanácskozás szerepelt a találkozó programjában, az egyik témáját így jelölte a műsor: a szórakoztatás fő formái a televízióban, s ennek előadója Zappe László kritikus volt, a másiknak a témája pedig a hetvenes évtized iclolso évei lévéjalékai- iiák és< tévéfilmjeinek mérlegelése. E második ankéton Agárdi Peter irodalomtörténész, kritikus tartott bevezetőt. Ne&léz különválasztani a kettőt. Az első tanácskozáson, amely ‘ viszonylag rövid, ám szinte szélsőséges felfogások ütközésétől, is terhes voit, ügy tűnt, mintha a szórakoztatás kizárókag egy erre alkalmazott, vagy szervezett televíziós i csoport — « szórakoztató főosztály — feladata lenne. Legalábbis igen sokan ezt aa álláspontot képviselték, szemben azokkal, akik szerint a nagyközönség mit sem. törődik azzal, vajon a televtiaó melyik főosztályának keretében született az adott mű. csak figyeli a kép- erntyőt, s ha a műsor igenyeltei találkozik,, szórakozik. Elleneseiben bosszankodik rajta, a legkevésbé sem kutatva az alkotó státusz szerinti hovatartozását. Igen, eklatáns példával szolgált erre az egyik ősbemutató: a Látástól — fakulásig című lírai groteszket — írta Sipos Tamás, rendezte Szönyi G. Sándor — bizton tekinthetjük a veszprémi hét Icgszórakoz- taióbb produkciójának (július közepén a közönség is láthatja majd), s ezt a művet a drámai főosztályon készítették. Remekül szórakoztatott. Ugyanakkor láttunk a szórakoztató főosztály produkciójában olyan müvet, amelynél bizony erősem megkérdőjelezhető, hogy ezt kell-e tekintenünk televíziós szórakoztatásnak. Már az első tanácskozáson is szóba került, hogy igen kevés a vígjáték a hazai képernyőn, nincs a szórakoztatásnak megfelelő háttere, szórakoztató műsoraink igen nagy hányadát kizárólag a könnyűzene területéről alkalmazzák képernyőre. Zappe László előadásában kiemelte, hogy a szórakoztatás televíziós feladatai kettősek: részben kikapcsolódó szórakoztatást kell, hogy nyújtsanak, másrészt a maguk sajátos eszközeivel tudatformáló munkát, ideológiai segítést kell, hogy végezzenek. Itt kapcsolódik ehhez egy másik gondolatkör, nevezetesen, hogy a szórakoztatás kinél- kinél mit jelent, másrészt pedig, hogy a szórakoztatás stílus kérdése is. és komoly kérdésekről oidottan szólni szintén szórakoztatást jelenthet. Erre kitűnő példa Vitray Tamás néhány műsora, például a Siker, a Csak ülök és mesélek, feltétlenül tarthatatlan az az álláspont, amely a szórakoztatás fogalma alól a magvasabb gondolatukat ki akarná rekeszteni. Ügy tűnik, az első tanácskozás, tehát a szórakoztató feladatok meg- lútatása, már sokszor körüljárt gondolatokat elemzett ismét. Legfőbb tanulsága az volt, hogy es a feladat a televíziónál változatlanul egyik legneuralgikusabb pont és most sem történt érdemben semmi előrelépés. Ennek az ar.ketnak az eredményeitől függetlenül bizalommal tekintünk a szórakoztató főosztály több eves programja •tó. A másik tanácskozás roppant alapos felméréssel szolgált a drámai főosztály utolsó 3—4 évenek munkáiról. Maga az előadó bevallottan irodalomcentrikus megközelítéssel vizsgálta a termést, s vont le olyan következtetéseket. hogy erősödik a mai magyar irodalom jelenléte, a fiatal írok is több miiben szerepelnek, jelen van a klasszikus magyar irodalom is. Erénynek említette, ha eleven, kidolgozott drámai anyagra épül a tévéalkotás, s egészeben úgy tűnt, mintha a tévé legfőbb drámai feladata az adaptáció, regények, elbeszélések, vagy színpadi művek átültetése ■ lenne. Itt is szóba került a vígjátékok hianya. s mint jellemző tendenciák a hetköznapisag élményé. a társadalmi érzékenység a korábban periférikusnak tartott problémák iránt, a múltábrázolás és a közéleti konfliktus-ábrázolás kerültek előtérbe. De az is hangsúlyt kapott, hogy a 70- es években a mai magyar irodalom és a mai magyar ■valóság kapcsolata fellazult, s ez a televízióban is érezhető. Élénk volt a drámai vita is, itt is szembekerüllek egymással szögesen ellentétes felfogások, s mint a szórakoztató témaköröknél, itt is elsősorban a diagnoszta szerepét töltötte be a tanácskozás, amely igen alapos, sok felmérésre támaszkodó bevezető után vázolta fel azt a helyzetképet, amely már a 70-es évek közepén is fennállt, és amely úgy tűnik, tartósnak bizonyul. Különösebb tanulsággal nem. szolgált hát egyik tanácskozás sem, legalábbis új' tanulsággal nem. A két ankét azonban csak egy része volt a tévétalálkozónak. A versenyfilmek díjazása, nem utolsósorban a közönség szavazatai bizonyos mértékig orientálnak és következtetéseket engednek levonni. Mind a verseny mezőny bői, mind az ősbemutatókból nagyrészt hiányzott az eredetileg televízióra írt mű, legalábbis ami a drámai műfajokat illeti, mert hiszen egy-egy show- műsor, vagy paródiaösszeállítás a szórakoztató kategóriában kifejezetten a képernyőre készül, de a drámai művek között csak á már említett Látástól — vakulásig indult és lett tévéfilmmé. A többi adaptáció volt. Kézenfekvő a tanulság: több eredeti mű kellene. És ez már •ellentmondani látszik a második ankéton hangoztatott álláspontnak. nevezetesen, hogy a kidolgozott irodalmi és drámai anyagra épülő játékok a sikeresek. Az ősbemutatók is arra utalnak, hogy az élő magyar irodalom jelen van a televízióban, de nem mint televíziós kategória, hanem mint átalakításra varó nyersanyag. A kihelyezett vetítések fogadtatása erősen megosztó volt. Ügy tűnik, változtatni kellene ezek rendszerén. Kínos dolog, amikor az új film bemutatása után nincs kivel vitatkozni, mert a meghívott üzemi közönség föláll és elmegy. Talán jobb előkészítés, a helyszínek jobb megvalósulása kellene, s alapvetően a bemutatandó müvek és a helyi igények jobb egyeztetése. Igen jó, hogy a televízió több új művet akar Veszprémben szerepeltetni, azaz. a retrospektív, vagyis visszamenőleges számadó jelleg mellett mind többet mutatni előre — de ha ez csak a szakma érdeklődésével találkozik, már nem elég. 'A X. veszprémi tévétalálkozó jubileuminak szántsága ellenére sem hozott semmi emlékezetesen újat. (Kivéve a gálaestet.) Nem jelentett visszalépést, de — versenyművel l, ősbemutatóit és gondolatcseréit számbavéve — különösebb előrelépést sem. Becsülettel folytatta az eddigi sort Közei ötszáz kötet reprezentálta a Szovjetunió Tudományos Akadémiája kiadóvállalatának, a Naukának az elmúlt kót-három esztendőben megjelentetett „könyvtermését” azon a kiállításon, amelyet Szilas A. Pál tanszékvezető egyetemi tanár, 'illetve Gennadij Danilovics Komkov, a Nauka igazgatója nyitott meg az elmúlt heten Miskolcon a Nehézipari M üszaki Egyetem Központi Könyvtárának előcsarnokában (a megnyitóünnepségen részt vett Bernát György, az Akadémiai Kiadó igazgatója is), s amelyet még. két napig láthatnak az érdeklődők. A szovjet tudományos könyvkiadó, a Nauka, nemcsak a testvéri ország legnagyobb ilyen jellegű kiadójának számit, nemzetközi méretekben is a legtekintélyesebb tudományos könyvkiadó vállalatok között tartják nyilván. A Szovjet' Tudományos Akadémia es a Magyar Tudományos Akadémia között igen sokoldalú együttműködési szerződés van életben, s ez a kapcsolattartás a kiadóvallalatokra is" meghatározó érvénnyel bír. Többek között a kapcsolattartás egyik megnyilvánulása, hogy a Nauka es az Akadémiai Könyvkiadó rendszeresen megrendezi egymás kiállításait, nem pusztán a tudományos könyvkiadás legújabb produktumainak „kicserélése” miatt, hanem azért is, mert így közvetlenebbül érzékelhető, milyen tudományos témák foglalkoztatják a magyar, illetve a szovjet szakembereket. A két kiadó az elmúlt három esztendőben már-már menetrendszerűen mutatkozott be. Az Akadémiai Könyvkiadó például Leningrádban és Rigában rendezett, az idén pedig ösz- szel Novoszibirszkben rendez kiállítást. A Nauka anyagát, amelyet: Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián és a műegyetemen láthattunk már. most Miskolcon van, s e kiállítás egyik érdekessége. hogy a Nauka hazai bemutatkozására először került sor vidéki nagyvárosban. Ezek a könyvkiállítások igen fontos szereppel bírnak a két1 ország tudományos égy üttmű ködösében, hiszen amint azt Gennadij Danilovics Komkov is elmondotta, a tudományos haladás sem nélkülözheti a nemzetközi együttműködést, s így a tudományos irodalom bemutatkozóit a tudósok beszámolójának is tekinthetjük. Ez esetben a szovjet tudósok, a szovjet tudományos könyvkiadás beszámolóját a magyar tudósok előtt. Tulajdonképpen a tudomány valamennyi területét képviselték az egyetemi könyvtárban bemutatott szovjet tudományos könyvek. A kiállítás helyére való tekintettel azonban igen jelentős számban találtunk műszaki, illetve olyan alaptudomá- nj'okkal foglalkozó irodalmat, mint a matematika, a kémia, a fizika. Alighanem nagyon leszűkítenénk azonban a kiállítás kereteit, ha csak ezeket emelnénk ki. Jelentős példányszámmal képviseltették magukat a társadalomtudományok is: a közgazdaság, a jog, a szociológia. Több olyan tudományos kiadványt is elhoztak, amelyek a szovjet—magyar gazdasági és kulturális kapcsolatokat elemzik. Számottevő azoknak a könyveknek a köre, amelyek a lenini életműhöz kapcsolódnak, illetve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Nagy Honvédő Háború eseményeit dolgozzak fei — nemcsak történelmi távlatokban. Különböző statisztikai kimutatások szerint a könyvkiadás fele tiszta, illetve alkalmazott tudományos irodalom. A tudományos könyvkiadásnak a felgyorsult idő ellenére is rendkívül nagy szerepe van a tudományos eredmények információs cseréjében. A Szovjetunióban évente közel 80 ezer könyvet jelentetnek meg. s a fele tudományos anyag. Nos, a már említett információcsere miatt volt igen érdekes és értékes — noha sajnálatos módon a vásárlásokban ez nem jut kifejezésié — a Naukának a miskolci egyetem könyvtárban megrendezett kiállítása, amelyet, noha lassan bezár, még egyszer á szakemberek figyelmébe ajánlunk. Többek között azért is. mert az elmúlt évek könyvterméséből bemutatott válogatás felvillantja a szovjet tudományos könyvkiadás sokrétűségét és tartalmi mélységeit is. (cs. a.) Értesítjük megrendelőinket, Hogy lakossági megrendelésre is vállalunk Hagyományos és műanyag dobozos kivitelben. •MEGRENDELHETŐ: A BORSOD MEGYEI NYOMDAIPARI VÁLLALAT SZERENCSI TELEPEN Cím: 3900 SZERENCS, RÁKÓCZI U. 95. Ügyintéző: HOLLAR ISTVANNE, telepvezető. Telefon: Szerencs 31. A Mágnás Miska muzsikusa Ki ne ismerné Magyaron-- szagon a Magnus Miska eí- nni operett melódiáit? A Cin- tányéros cudar világot, a Csiribiri kék dolmányt vagy Hoppsza Sárit? Ki ne hallgatta volna szívesen a Szív küldj szívnek szívesen dallamai. amelve) a század egyik legfelkészültebb- színpadi zeneszerzője. dr Szirmai *A1- berl írt? Születésének századik évfordulóján, július '2-án rá emlékezünk. Egy híres osztály Szirmai Albert Budapesten született. Elsős gimnazista volt. amikor szülei beíratták a Zeneakadémiára, mely akkor még az egykori Andrássy (Kon. a mai Népköztársaság útján működött. Szendy Árpád növendéke ieti a zongora tanszakon, később pedig Koessler Jánosé, a zeneszerzés területén. A zenetörtenet jól ismeri ezt az osztályt, hiszen hírességek serege került. ki belőle. Szirmaival együtt járt Weiner Leó. Jacobi Viktor. Meszlényi Róbert. Léndvai Ervin, s egv osztállyal feljebb Bartók Béla és Kodály Zpllán. A növendék Szirmait azonban baleset érle. Túl gyakorlás ■következtében bal karja izomsérülést szenvedett, amelyet akkoriban még nem tudlak gyógyítani, ezért, a zongorázást abba kellett hagynia. Közben egyetemre járt, kritikákat. írt a Pester Lloyd című német: nyelvű napilapba, majd a Polgár című újságba, amelynek szerkesztőségében megismerkedett későbbi szerzőtársával, Gábor Andorral. A zeneszerző eleinte a komoly muzsikával jegyezte e! magát. (Az Operaházban is előadták egyik balettszvitjét.) Aztán a daljáték, az operett kezdte vonzani. Együtt irt velencei témájú darabot Weiner Leóval, de ez sohasem kei-ült szinte. Sárga dominó Zeneakadémiai évei után Szirmai Albertre felfigyelt Mádéi- Raoul, a Népszínház- Vígoperfi igazgatója, es meghívta korrepeti tornak, majd felszólította, komponáljon színpadi művet. Választásuk egy korabeli író Sárga do- rhino című szövegkönyvére esett. 1907 vet írtak akkor, s a fiatal muzsikusnak már doktori diplomája is volt. Sorra születtek darabjai: •Táncos huszárok, Mágnás Miska. Gróf Rinaldó, Alexandra. Mézeskalács. A balerina. A kalóz. VaJaineny- nviért kapkodni - kezdtek a külföldi színpadi ügynökségek. Európa-szerte hamar«, san színpadokhoz jutottak. Amerikában Egv napon Szirmai Albert álrándull az Egyesüli Államokba. meri idehaza inflációs világ volt. és a színházi Lanti érnek bői nem lehetett megélni. Pesti lakását megtartotta. New Yorkban próbált elhelyezni darabokat. Ajánlatot kapott a Chappel and Company nevű híres kiadóvállalattól. szerződjék hozzájuk.' Alig néhány év alatt Chappel lű lektora, zenei irányítója lett. Ebben az állásában dolgozott haláláig. Amerikai élele folyamán egész sor kiváló zeneszerzővel került kapcsolatba, például Sztravinszkijjal. Pro- kol'jevve!, Kreislerrel. Közeli baralai lettek New Yorkban a jeles musical szerzők, Richard Rodgers. Cole Porter, később Leonard Bernstein. Megérezte George Gershwin zsenijét, amikor mások még nem voltak hajlandók elismerni tehetségét. Szirmait ugratták, gúnyolták, azért, mert jó előre hitt a „Porgy és Bess” sikerében. A hangszerelés terén tanácsokkal látta el kollégáját. Kapcsolat Bartókkal Szirmai Albert tekintély* mindjobban erősödött, és ítéletére sokat adtak. De szám úrikról. mindezeknél fontosabb. hogy annál a t szervezetnék ami az amerikai szerzői jogvédő hivatalnak felel meg. igyekezet* egykori iskolatársának. Bariók Bélának pénzbeli juttatásokat szerezni. Aránylag ritkán találkoztak ■ New Yorkban. Anélkül, hogy Bartók tudta volna. Szirmai ' a háttérben maradva sokat érdeklődött egészségi állapotáról . Medgyaszay Vilma, Ilosvay Bözsi, l-ábass Juci, Petra ss Sári, Honthy Hanna voltak Szirmai dalainak legjobb tolmácsoló!, és T-leltai Jenő, Molnár Ferenc, Gábor Andor, Szép Ernő és Ernőd Tamás leghűségesebb íróbarátai. Há- borűellenes sanzonjaira éppen úgy emlékezhet a magyar közönség, mint a vi- lágszín padokat bejárt, operettjeire. A felszabadulás után a nyolcvanon túl levő Szirmai visszaálmodta fiatalságát: még két művel gazdagította müveinek számát. Az egyik a Tabáni legenda volt a Déryné Színház, a másik a Tündérlaki lányok a Fővárosi Operettszinház számára. Nyolcvan hét éves korában hunyt e'. K. K. Autósok! JÚLIUS 1 -TÖL 31-IG 25 száz alékos árengedR lénnyi !l VÁSÁROLHATOK AZ ALAfIBI ÁRUCIKKEK: Eredeti ár Uj oi Levegöfúvató 619 Ft 464,25 Ft Volánvédő 59 Ft 44,25 Fi Guniiszönyeg 392 Ft 294,Ft Ainoie KAZINCBARCIKA, SZABÓ LAJOS U. Benedek Mikié#
