Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

T98Ü, július Z,, sierde ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tíz éve még: Szomiazasra íféüeleit Jubilál a véroslcdi maioiikagyár Városlödön az 1840-es években már termelő majolikagyárat tiz éve újították tel. A 140 éves gyárban vörös agyagból készülő ízléses, korszerű formájú étkészletek, teás- és .mokkásedények több mint felél, tizenkétmillió forint értékben, külföldi piacra szállítják. „A rakoncátlan papa 11 fl társadalmi tulajdon védelme Az encsi iárási NEB-vizsgalat tapasztalatai ­Jó tíz évvel ezelőtt, egyik országot» lapunkban a követ­kezők jelenlek'meg a kis he­gyi falu, Bükkszentkéreszt életéről: ....... a község ott­h onaiban es közintézményei­ben néhány esztendővel ez­előtt villant fel először az elektromos izzó gyógyító lé­nyé... nagy esemény volt e nap... a község lakói azonban tovább viaskodtak másik megoldatlan problé­májukkal. a vízhiánnyal. Bükkszemkeresztet kialaku­lása óta örök szomjazásra ítélte a töld történet során kialakult sajátos geológiai adottsága és tengerszint fö­lötti. magassága .. Azóta hosszú idő télt el, »* ha nem is él már az „örök szomjazásra kéltség", azért ma sem mentes a. ví/.gon- doktó) a mintegy ezernégy­száz lélekszámú község. E gondokról és az ’ elért ered­ményekről beszélgettünk Bocinál- Tiborral, a községi tanács elnökével: — A vízgond tulajdonkép­pen 19ö3-ben oldódott meg. Azelőtt két ásott leütünk volt mindössze. Ma már harmin­con felül van a közkutak száma. Vízműtársulásunk 1988-ban alakult meg, közel tízmillió Ft-os beruházással. Ehhez lakosaink is jelentős mértékben hozzájárultak. Olyannyira, hogy az előírt 3000 forint helyett szinte ki­vétel nélkül 3000 forintot ad­tak be a vízmű létrehozásá­hoz. Szükség is volt erre, hi­szen a meglevő két közlcút fertözöbl volt kólibacilussal, amely halálos áldozatot is követelt. Nehéz erről szólni, de még ma is vannak az ott lakók között úgynevezett ba­cilusgazdák. akik ugyan mór nem betegek, de sajnos meg­fertőzhetik a környezetüket. .Ezt a Köjál rendszeres el­lenőrző vizsgálatokkal, védő­oltásokkal akadályozza meg, — Ma már ott tartunk — folytatja az elnök —. hogy Hollóstelő ivóvízellátása is hozzánk tartozik. Egy veze­tékről kapjuk a vizet Konk­rétan a száraz-szinvai víztá­Minden autótulajdonos­nak szerneíénye a kocsi. Óv­ja, őrzi, vigyázza, féltőn gondoskodik róla. Beidegző­dön szokásuk: mielőtt a vo­lánhoz ülnek, körüljárják az autót, ellenőrzik, rend­ben van-e minden. Ez így van jól, így helyes, hiszen az etlajta magatartás is egyik feltétele a biztonságos közlekedésnek. Ennek meg­felelően járt el a mezőkö­vesdi hőfürdönél (Zsóri) az a férfi is, akit az első meg­lepetés1 'akkor ért. amikor észrevette: az egyik kerék gumijába egv 80-as szög fú­ródott. Mit lehetett, felke­reste az áfész szervizét, ahol a kapunál udvariasan eligazították: — Tessék a felvevő iro­dába menni. Odament. S itt érte a má­sik meglepetés. Miután elö­Szigorú előírás: a köny- nyen romló élelmiszereket. a hús- és hentesárukat csak hütőkocsikban lehet szállí­tani az üzletekbe. Ma ez már alván természetes igény és követelmény, mint — teszem azt —, hogy min­dennap legyen friss kenyér a pultokon. Mégis mi a helyzet? (Sajnos, nem el­vétve, hanem rendszeresen visszatérő ügyről van szó.) A diósgyőri városközpont­ban az Árpád utcai kis rozóbói. A \ íznyelőt annak idején Jakucs László barlan­gász és társai fedezték fel két kilométer távolságnyira a községtől, az Orosz-kűtnál. Onnan azonban körülményes lett volna a vizet idevezetni, ezért Lillafüred fölött létesí­tenek egy víztározót — hat kilométerre innen — azóta onnan nyomják fel a vizel. Jó ideig elegendőnek ígérke­zik a tárózó vízmennyisége, azonban távlatokban ismét gondot jelenthet. hiszen gyors ütemben halad a köz­ség szélén a víkendházak építése. Hollóstető rákapcsolása a vezetékes ivóvízre 6.5 millió forintos beruházással indult. Terv szerint idén ősszel, el­készülnek a munkálatokkal. A vízjogi engedély napi öt­száz köbméter víz használa­tát leszi lehetővé jelenleg a tartályból. Ebből Bükkszent- kereszi csúcsidőben kétszáz köbmétert használ fel. Hol­lóstető pedig húsz—huszonöt köbméter vizet Igényel. A számok alapján tehát el­mondható, a. tarozó nagysága kielégítő vízmennyiséget szolgáltat a rákapcsolt terü­leteknek. — Tíz évvel ezelőtt még a kólibacilusok elleni véde­kezés volt Bükíkszen tikereszt lakosságának a fő gondja, ma pedig az, hogy egyre na­gyobb. kényelmesebb háza­kat építsenek, kocsit vegye­nek és ami manapság a leg­fontosabb, fürdőszobájuk le­gyen. A régi. két ásott kút fe­ledésbe merül, ma már nem használják. Rövid idő alatt: természetessé vált. hogy a víz „házhoz jön”, s hogy nem kel! főzéshez, mosdás­hoz kannákkal hordani a vi­zel, hogy több helyen van mór fürdőszoba. Am a szak­emberek gondolnak a jövőre is. Ezért a környéken jelen­leg is folynak a kutatások a megfelelő minőségű, köny- nven elérhető ivóvíz után. hogy ezentúl ne mondhas­sák el Büfckszeiítikeresztről: .......szomjazásra ítéltetett...” M onos Márta adta gondjál-baját, azt. kér­deztek tóle: — Hozott magával gumit és'ragasztót? ■— De?! — tiltakozott vol­na. Erre azonban nem ju­tott ideje, mert a szervizes könyörtelenül folytatta: — Sajnos, nem tudok a segítségére lenni, mert a raktárosunk szabad szomba­tos, így nincs, akitől anya­got vételezzek. Széttárta a karját, ezzel a maga részéről be is fe­jezte az ügyel. Mindebből a tanulság: aki szabad szombaton Mezőkö­vesden jár, okvetlen vigyen magával egy esetleges de­fekt javításához szükséges mindenfajta kelléket, mert, mint esetünk is tanúsítja, r szerviz csak így képes ki­elégíteni az ügyfelek, az au­tósok igényeit. Vágj' még­se?!. .. ABC-áruházban panaszol­ták a következőket: — Amikor áru érkezik és kinyitják a hútőkocsi ajta­ját. fülledt meleg csap ki a rakodótérről. Fagyos hús helyett lében úszó árút hoz­nak, amit természetesen kénytelenek vagyunk visz- szaküldeni. Az így kezelt áruk tárolását ugyanis fe- lélösséggel már nem tudjuk vállalni. S amikor rákérdeznek a szállítókra, mi az oka mind­A villamos megindult a Marx téri megállóból. Alig tízein lehettünk benne. A fülledt melegtől elcsigázva csendesen nézelődtünk. A villamos hátsó végében egy kisfiú ült a Vezetőülésen, mellette édesapja állt. A két megálló közötti csendes zötv- kölődést a recsegő hangú mikrofon zaja törte meg. Csak annyit értettünk: — „Nem szabad!... hagy­ja.., menjen 'onnan ..— aztán csikorogva állt meg a szerelvény, és a villamos vezetőnője feldúltam közele­dett. a gyerekhez, apjához. Közben megállás nélkül szidta a megszeppent kisfiút és természetesen apját. Maid szitkozódása al talánosí ta.s be ment át, és már a szerinte „felelőiden utasok” is .meg­szeppenve figyelték a tor­én nek. mi az oka annak, hogy a kocsi hűtés helyett fűt, a leggyakoribb válasz: — Rossz az aggregátor! (Ha rossz, miért néni javít­ják ki, egyáltalán miért en­gedik útra az ilyen hútőko­csi t?) Vagy: Tudvalévőén a sörösüve­gek arát nemrégiben 2 fo­rintra emelték. Érthetően — ezt követően — megnőtt a boltokban a forgalom is. Csakhogy nincs, áki a ha­lomra gyűlt üvegeket el­szállítsa. Azazhogy, a sör- •gyár továbbra is csak any- nyi üres üveget hajlandó elvinni, amennyi tele üve­get ott hag}' a boltban. Így a rendelkezésre álló, egyéb­ként is szűk raktározási te­rület napról napra zsúfol­tabb. Mindezt ni ég tetézi, hogy rekeszekből sincs ele­gendő. Bizonyára nemcsak az Árpád utcai kis ÁBC- áruházban bosszankodnak a S. L.-né , (Miskolc. Kun Béla u. 1. 1/7. sz. alatti la­kos) számára az orvos gyógycipőt rendelt, A mére­tet még 1979. május 17-én felvették a Gyógyászati Segédeszközök Gyára mis­kolci kirendeltségén, ahon­nan azonnal továbbították az igényt a Kisújszálláson működő gyárba. A megren­delt gyógycipő augusztus végére meg is érkezett S. L.-né címére, amit azonban kénytelen volt visszaküldeni a gyárnak, inert a cipőt hi­básan készítették el. Azóta több hónap telt el, s nem­ténteket. Mond-ta-niondta a rend reu fasí tó szöveget, mi­közben szakavatott mozdu­lattal igazított valamit a műszerfalon. Ezután ugyan­olyan feldúltam ahogy érke­zett, visszaült a vezetőtülké­be. A dermedt csendben — hiszen tulajdonkeppen ben­nünket is szidtak, utasok lé­vén — a kisfiú hangos zoko­gásba kezdett. Edesápja hiá­ba csitítgatta, simogatta, igyekezett elterelni a figyel­mét. Nem sikerült a gyer­meket elhallgattatni. Mikor elindult a villamos, tisztán hallottuk a szipogó fiúcska hangját: — Hiszen nem is én vol­tam. Miért nem mondtad meg a néninek, hogy te húz­tad meg a féket... ? (monos) — Takarékoskodunk a benzinnel! (Furcsa média ez a takarékosságnak, hiszen ily módón többe kerül a le­ves, mint a hús.) Az ilyen eljárásnak és munkamódszernek végső so­ron a vevő látja a kárát. De meddig?! rosszul megszervezett akció miatt, de másutt is. Es hasztalanul telefonálnak, vagy eppen vitatkoznak, a sörgyár úgy tesz. mintha semmi köze sem lenne az egész -ügyhöz. Nem ártana azt is tudomásul venni, hogyha útjára indítanak egy akciót, ahhoz elengedhetet­len követelmény a teltéte­leket is megteremteni. S miután még tart a huzavo­na, az üveg gyűlik, gyűlik, mozdulni is »alig lehet tőle. Nem ártana, ha akit illet, késlekedés nélkül mozdulna és megtenné a szükséges lé­péseket a zavartalan munka érdekében. hogy a kijavított cipő. de még egy pár soros valasz sem' érkezett a reklamáció­ra. Jogos a kérdés: mikor rendezik végre ezt az ügyet, hiszen az orvos nem azért írja fel a gyógymódot, hogy az holt betú maradjon, ha­nem azért, hogy a beteg gyógyulását segítse elő. Ügy látszik, ezzel nem törődnek a kisújszállási gyárban, ahol nemcsak a reklamáló beteg gyógyulását késlelte­tik. de önmaguk hírnevét is aláássák. T. F. A társadalmi tulajdon vé­delme sajátos módon való­sul meg a termelőszövetke­zetekben. A külső szervek állal végzett'rendszeres v izs­gálatokon túl kiemelkedő szerep hárul a tulajdonosi ellenőrzésre. A közelmúlt­ban lezajlott NEB-vizsgálat mindezeket figyelembe véve, a járás hét termelőszövetke­zeténél tekintette át a tár­sadalmi tulajdon védelmé­nek helyzetét. , A NEB-vizsgalaí alapvető célja volt annak megállapí­tása. hogy a termelőszövet­kezetek milyen intézkedése­ket tettek a társadalmi th- lajdon védelmére, és azok milyen hatékonysággal érv é­nyesülnek. Bár a hét terme­lőszövetkezetnél tapasztaltak nem nyújtották a járás egé­szére vonatkozót. mégis megállapítható. hogy az utóbbi két évben kedvező mértékben fejlődött' a szö­vetkezeti vagyon védelme. A szövetkezetek tagjai tulajdo­nosi szemlélettel értékelik a közös tulajdont, annak vé­delmét egyre jobban magu­kénak érzik. A kedvező eredmények mellett a vizsgálat egy sor olyan hiányosságot is fel­tárt. amelyek jó néhány ter- me’.öszöv etkezetnél nehezítik a társadalmi tulajdon védel­met. A szövetkezetek szerve­zeti es működési szabályzata ugyan rögzíti a legalapve­tőbb intézkedéseket, végre­hajtásuk azonban sok eset­ben akadozik. Így fordulhat elő olyan helyzet, hogy a ki­vételezett anyagokat nem minden esetben azok utalvá­nyozzák, akik erre jogosul­tak. sőt az alsóvadászi, hom- rogdi tsz-eknél az utalvá­nyozásra jogosultak köre sem yolt a vizsgálat időpontjáig meghatározva. Több szövetkezetnél ta­pasztalt az ellenőrzés hiá­nyosságokat az anyagok, al­katrészek es gépek tárolása, kezelése térén is. A raktár­helyiségek nagy része el- \ avult, nem biztosítja kellő mértékben a társadalmi tu­lajdon védelmét. Egyes he­lyeken olyan helyiségben is tároltak terményt, ahol az .épületnek ajtaja sem volt, de a homlokzati fal hiányossá­ga is esábítólag hatott a kö­zös tulajdon dézsmálóira. Többségében a szabadban tárolják a szövetkezetek nagy értékét: munkagépeit, mun­kaeszközeit. A zsírzást vi­A laikusnak talán szokat­lan. a Miskolci Bányaüzem robban tás technikai csoport­jának azonban nagyon is megszokott munka ,közeledik befejeződéséhez a diósgyőri vár közelében levő Tavi-for­rásnál. A Szinva- és az An- na-íorrásokon kívül a Tavi­forrásból nyert víz segítsé­gével teszik még biztonságo­sabbá a város nyugati ke­rületeinek ellátását. A Her­man Ottó brigád tagjainak feladata az volt. hogy az úgynevezett kút mélyítésé­vel növeljük, megemeljék a forrás vízhozamát. — Néhány évve! ezelőtt — magyarázza Hegedűs Ferenc, a csoport vezetője — megál­lapították. hogy a forrás vízhozama nem haladhatja meg a naponkénti 3—4 ezer köbmétert. A többi forrásnál szerzett tapasztalataink sze­rin azonban itt ennél jóvá’ magasabb hozamra lehet számítani, és a:; ilyen mun­kákban mar gyakorlott bri­gádunk az elmúlt évben kezdte meg a nagyon nehéz, ám érdekes, szép munkát szont, mint a korrózió vé­delmét. csak néhány helyen alkalmazzak. A vizsgalat során megál­lapították. hogy nem min­denütt kezelik különös gon­dossággal az üzemanyag­felhasználást. Olyan eset is eiölorduit. hogy az értékpa­pírnak számító olaj- és ben­zinjegyet lemezszekrény he­lyett csak az iróasztaiíiókban tarolták. Bár a pénzkezeléssel kap­csolatos kirívó szabálytalan­ságot a NEB-vizsgálat során nem tapasztaltak. mégis a biztonságosabb védelem ér­dekében javasolták az elkü­lönített pénztárhelyiség ki­alakítását. valamint az abla­kok védőráccsal való felsze­relését. A társadalmi tulajdon fo­kozott védelme érdekében a szövetkezetek telephelyeiken nappali es éjjeli őröket al­kalmaznak. Jó részük azon­ban idős korú. nyugdíjas. vag3’ járadékos szövetkezel' tag. Ennek következtében cselekvési képességük kor­látozott. Néhány szövetkezet- inéi főleg az éjjeli ügyelete­seket más feladattal is meg­bízták. így ezzel kedvezőbb lehetőség nyílik, a társadal­mi tulajdon károsítására. A mezei lopások megaka- dályozása. illetve csökkente­se erdekeben a tsz-ek mező­őröket alkalmaznak. Egy-egy mezőőrre átlagosan, a vizs­gált szövetkezeteknél. 850 hektár terület jut. Ennek a területnek megfelelő ellen­őrzése szinte állandó terü­leten való tartózkodást igé­nyelne tőlük, Javadalmaza- suk változó — általában 2500—2700 forint között van. A NEB vizsgálata — a ta­pasztalatokat összegezve — megállapította, hogy a társa­dalmi tulajdon védelménél, a közös vagyon megóvásánál rendkívül sokat jelentett az a tény, hogy a sző veti-» ezetek tagjai, dolgozói, egyre inkább megtalálják számításaikat, anyagilag elégedettel». A po­litikai nevelés, a szocialista közgondolkodás erősítése ér­dekében tett erőfeszítések egyre jobban éreztetik hatá­sukat a szövetkezeti pa­rasztságnál is. Es ha ez az elkövetkezendő időkben to­vább folyik, úgy a társadal­mi tulajdon védelmében most meg fellelt- hiányossá­gok is tovább csökkennek. T. M. — Mindannyian szénbányá­szok voltunk — mondja Go- da János vájár. — Az sem volt könnyű munka, de a források feltárása, hasznosí­tása véleményem szerint ne­hezebb. Az aknák mélyítésé­hez. a kürtők, járatok ki­tisztításához — egészségügyi előírások miatt — nem hasz­nálhatunk robbantóanyagot, és a gépek számát is erősen korlátozták. Ott a szén. itt a feltörő víz munkánk eredmé­nye. Természetesen örülünk, ha beválik egv-egy elkép­zelés, hiszen mi is ennek a forrásnak a vizét isszuk oda­haza, s elmondhatom, hogy ettől sehol az országban nincs jobb . .. A bányászok a ..szálkő­zetben” 11 méter mélységben fogták meg a forrás vizét. A jelenlegi hozam ma már na­ponként 3—9009 köbméter. A Miskolci Vízművek szakem­berei pedig ezekben a hetek­ben tartják a próbaüzemelést, s megvizsgálják: lehetséges-e naponként 12 ezer köbméter víz biztonságos kinyerése..! \Note6zlapok Autójavítás — hozott anyagból Hűtés helyett fűtés Uvegvisszaváltás Gyógycipő — bonyodalmakkal Bányászok a lorrásnál u. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom