Észak-Magyarország, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
1980, július 13., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 Gyarapodunk ahogyan kellelt. mert ettől érlelődött a szalámi. Pick hajdan egy évben ötven vagonnál többet nem gyártott, ősszel kezdték a munkát, s tavasszal hazaengedték a szezonra szerződtetett táoéi kubikosokat. öt ven vagon! Ma már ezervagonos tételekben számol a szegedi gyár. De ma már a tudományét a klíma- tornyoké a szó: éppúgy érlelődik a sok-sok rúd szalámi a meleg hónapokban is — mesterséges telet varázsolva a klímakamrákba —. mint a hideg, széllel szikkasztó januárokban... Több mint másfél évtizedes kísérletezés után váltak valósággá azok a számítások, amelyek a legforróbb nyárban is ..szeles, fagyos időjárást” teremtenek, amelvek nélkül az ezervagonos termelés azonos minőségét nem lehetne garantálni. A százéves rési üzemekből új gyár született. a vállalatból pedig korszerű húskombinát lett. Cél: a világszínvonal lan klimatikus viszonyok kedveznek itt a Tisza partján az érlelés folyamatának. A húsellátás hátterét a gazdag bácskai, bánáti országrészek biztosították, de Szeged városában is jelentős volt a sertéstenyésztés és -hizlalás. Miért „téli” szalámi? Az érlelés azelőtt idényhez, a téli. hideg hónapokhoz volt kötve. Akárcsak a disznóölés. a kolbásztöltés. A téliszalámi sem sózott, nem főzött húsáru, hanem nyers, száraz áru. Titkokat őrző, öreg mesterei voltak a szakmának. Figyelték a széljárást, a levegő nedvességtartalmát:. éjszaka is felkeltek, ha kellett, ablakot nyit n i - csukni a padláson, hogy nyugati. vagy északi szél érje. Vályogfalú, zsúpfe9 deles, aprócska ab- lukú, évszázadnál idősebb házikók között, gödrös, girbe-gut'ba utcákon bóklászunk. Ütött-ko- pott kerítések, zsalugáteres, muskátlis ablakok, akácfákkal. sok-sok virággal díszes udvarocskák mellett. 1-Ia nem látnék a villany- vezetéket. a tv-antennát. ha nem tudnánk, hogv ezen a részen is itt van már a vezetékes ivóvíz, azt hihetnők, visszatértünk a múlt századba. illetve még mélyebb időkbe. Pedig nagyon is a jelenben vagyunk, sőt, egy kicsit már inkább a jövőben is. Mivel a mezőkövesdi nagy múltú és ugyancsak nagy jövőjű Hadas településen sétálgatunk Pataki Istvánnal, a tanács elnökével és Gánóczy Zoltánnal, a tanács vb műszaki osztályvezető-helyettesével. Kö- szöngetnek jobbra, balra, személyes ismerősük itt mindenki, Maguk is helybeli születésűek. Talán éppen ez, a hely- béliség magyaráz meg sok mindent: Legalábbis az érzelmi indítékot. amely mégiscsak elsődleges szerepet játszhatott abban, amit elkezdtek Hadas-ügy- ben. Amit pedig elkezdtek, nemcsak a hazai szakemberek érdeklődését váltja ki. mert nemrégiben finnek, svédek jöttek ide megnézni. érdeklődni, a mit. hogyan, miként iránt. Mit is kezdtek el? Megmentik a Hadas települést. Sajátos, népi építészeti emlékeinket. Az egvkor itt élők gazdasági eszközeit, népművészetét. A szegényekét, a kevésbé szegényekét, a gazdagabba két is. Ügy. miként akkor. volt. Skanzen? Tplaj- donkéopen az, de több annál. A régi épületeket nem felépítik valahol, hanem a jelenlegieket hozzák rendbe. pontosan az egykori formában. Es nem múzeum lesz a Hadas — bár lesznek múzeumi hasznosításban épületei — hanem élettel. funkcióval megtöltött városrész. Amely régi házban laknak — laknak továbbra is. ha a tanácsnak sikerül megvásárolni az épületet, akkor is. Űj házakat is építenek majd, pontosan a régiek stílusában. máris sokan jelentkeztek : szívesen beköltöznének ezekbe. A háziipari szövetkezet is kap majd itt házakat, melyekben helyszínen mutatják be. hogyan készítik a híres babákat, a hímzéseket stb. Vendéghá- zakal is berendeznek, most hozzák rendbe a Kis Jankó Bori-emlékházat. Tűzoltó- múzeum is lesz, bár ide sem teljesen jó a múzeum megfogalmazás, mivel működőképes egység lesz ez is. rendbe keli hozni az utcákat. megépíteni a csatornázást, de amennyi mindent kellene — vagy inkább kell majd — tenni, jobb. ha inkább nem soroljuk. Tény viszont, hogy Mezőkövesd általános rendezési tervének készítésekor a VÁTI megbízást kapott a műemléki részletes rendezési terv elkészítésére is. és ez a terv Óvári Mariann építésztervező nagy szeretettel elvégzett munkájaként megvalósult. A középAz érlelőben rakódik a nemes penész a rudakra. Egy torony árnyékában ülünk a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát igazgatójának szobájában. Az asztalon jéghideg alpakkatálon a lemezesen fénylő, mélypiros, a világ minden táján tisztelt nemes húsvalutánk: a téliszalámi. A torony — már nem a TiSZa-parti, az volt az első — klímatorony, a szalámi „pincéje”. Itt érjk a hófehér nemespenésszel borított szalámirúd kilencven napon át húsvalutává. A torony messziről látszik, a város egyik jellegzetessége. Négy betűből álló nevet, világmárkát hirdet: Pick. Az ötödik ötéves terv egyik alkotása: a húskombinát érlelője. A szalámi karrierje... A múlt században főleg csak élő állatot exportált Magyarország. Itthoni hús- feldolgozásra nem volt lehetőség, az ipar fejletlensége miatt, a sertéshús-feldolgozás elmaradottságának egyik oka: a rövid vágási idénv. A konzervgyártá's sem alakult még' ki, s ezért oly tartósítási módra volt szükség, amivel biztos, jó árut tudtak előállítani. A megoldást a múlt század derekán olasz mesterek hozták Magyarországra a Pazzoni. a Faddini, a Dozzi és a Vidoni családok. De jobb szalámit készítettek nálunk, mint odahaza: az „alapanyag”, a magyar sertés jobb minőségű volt. A század végén még kisipari módon készült a szalámi, a századfordulón vált a termelés fokozatosan ipari jellegűvé. A múlt század utolsó évtizedében még huszonhét szalámigyárban készült a magyar téliszalámi. Kelben a termelés .19 775 mázsa voll, amelyből 10 995 mázsát exportáltak. Szegeden Pick Márk, cseh származású kereskedőcsalád nevéhez fűződik a téliszalámi-gyártás meghonosítása. Persze kezdetben ők is olasz vendégmunkásokat alkalmaztak. A szegedi szalámi titka: a kitűnő alapanyag mellett a hűvös, tiszta levegő. PáratSzeged városképéhez tartozik: a „szalámitorony". A Hcdas település makettje. Az eredeti formában felújított városrész sokféle funkciót lát majd el. Az újjászületés több szakaszban történt. Az első ütemben a hazai ellátást javító üzemet építették fel. Második ütemben az óránként kétszáz sertés és tizenöt szarvasmarha feldolgozására alkalmas vágóüzem készült el. A harmadik ütemben pedig: az új Szegedi Szalámigyár, amely a jelenleg ismert legmagasabb műszaki világszínvonalat képviseli. A/, új szalámigyár — az új torony — kapacitása 5100 tonna szalámi évenként.' ami több mint a fele a fejlesztés előtti országos szalámigyártásnak. A- húskombinát méreteire jellemző: évente .560 ezer darab sertést és 30 ezer marhát vág és dolgoz fel. Az új gyárban a nyersanyag érkezésétől a készáru elszállításáig szinte nem érinti emberkéz a húst. A kombinátban tizenkilenc kocsiemelő berendezés, tíz felvonó, tizenkét rozsdamentes szállítószalag. 320, hússzállító tartály. több mint hat kilométer hosszúságú magaspályán, két. egyenként 140 méter hosszúságú függőkonvejer dolgozik, szállít ... K. Gy. Eit a hazat már felújították, rendbehozták. Hasonló lesi a többi is. kori település-szerkezet megmentése, felújítása íredig megkezdődött. Nyilvánvaló. hogy ennek a nagyszabású tervnek egyáltalán partnerek kellettek. A műemléki felügyelőségnél, a megyei tanácsnál, a múzeumnál és még ki tudja hol. Mert, ha a tanács képviselői nem is szólnak róla. feltehetően ügveskedesre Is szükség van. főként a pénz miatt. Kisajátítások, felújítások, építések miegymások. De a terv valóraváltása megkezdődött. Tálán a 24. órában sikerült menteni a Hadast. Az itt található értékeinket. emlékeinket, egv- kori magunkat. Látványosságként is. A megértő — anyagiakban is megnyilvánuló — támogatással, erkölcsi biztatással egvütt is apró lépésként sikerülhet menteni, méghozzá hosszú távon. Nagyon szép, értékes-érdekes mun ka kén t. Kétség sem férhet hozzá’: megér minden fáradságot. Azt pedig mondani is fölösleges: nem csupán a kövesd! ek érdekében. Priska Tibor Foto: La ezé József Részlet a település egyik utcájából A huszonnegyedik órában. A tanács ezt a házat is megvásárolja, hogy felújítsa A Hadas Gondos kezek látják el címkével - védjegyükkel - a friss szalámi- rudakat.
