Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-04 / 129. szám

1980. június A., sxerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 If' Á hosszú, gyorsan fogyó sor végen állok. A fiatal pénztárosnö boszorkányos ügyességgel' dolgozik. — Húsz éve vagyok a vál­lalatnál — mondja Szelecz­' ki , József né —, s ebből ti- I zenhat éve itt a Weidlich- i ben. Szerelem a munkámat. ü talán azért, mert szeretem ez embereket. A vásárlók ) nagy részéi ismerem, köl­csönösen becsüljük egymást. ; Feladata nemcsak szelle­mi. hanem fizikai erőkifej- ! test is kíván, hiszen napon­ta tonnányi mennyiségű árut rak a vevők táskájába. — Huszonegy évvel ez­előtt lettem a csemegebolt vezetője — emlékszik visz­1 sza Kiss Lajos. — A lét- l ' szám azóta nem változott, a ! forgalom viszont ötszörösé- i rel növekedett. A vevők na- : ponta átlagosan ölezer ki* ! logramm árut. két és félszer annyit visznek el. mint húsz éve. A fejlődésben elértük 1 a csúcsot, a telítettséget és alig várjuk, Rogy költözhes­sünk ... • • Holló Tibor 19»3-ban ke­rült a vállalathoz, s kilenc éve' vezető az Ady utcai boltban, h/ idő alatt a pénz­forgalom a kél és félszere­sére. az eladott áruk meny­nyigége a duplájára nőtt — a raktár már hihetetlenül , zsúfolt. Kitűnő segítőtár­sai vannak. Ennek bizonyí­téka. hogy kiérdemelték a ■ Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet is. Mi a fej­lődés magyarazata? A bolt­vezető : — Időben kell megren­delni az árut. A vevőt be­csületesen kell kiszolgálni, es ehhez annyi udvariasság szükséges, amennyit en más­tol, masuti elvárok. — Nagyon jő szelleméi közösség — jellemzi a bri­gádot Nvíkés Zoltánne — ez kihat a munkakedvre is. Húsz éve dolgozom eladó­ként. Mindig erre vágytam, szel etek az emberekkel fog­lalkozni, s jó érzést ad. ha a vevő elégedetten távozik. Van. aki bosszúsággal telve jön be. elég egv-két kedves szó. s már olvadozik a ..jég”. Doró Sándor a villany- rendőrnél levő, husbolt ve­zetője, a vallalat egyik ala­pító tagja. — Az ember harminc év alatt hozzánőtt a vevőkhöz. A vásárló megtartásáért so­kat kell tenni. Néha olyan húsáru érkezik. amelyen több a megengedettnél a zsír. Visszaküldhetnénk. de akkor a vevő később kapna árut. Magam is nekigyürkő­zöm és a felesleget leszed­jük. A vevő elégedett, mi pedig a szállítóval utólag' rendezzük az ügyel. „Ugorjunk” ki a belvá­rosból. A Martintelepen, a Bornemissza utca végén van eg.v úgynevezett egvszemé- • lyes boll. E helyiség kicsi, ennek ellenére — több vá­sárló szerint — minden kap­ható. Tóth Endréné ízlésesen elrendezi az árut s az ügyes kereskedő mindig kedves, udva rias. • • ■1.950. május 6-án hoztak létre a Miskolci Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalatot. A közösség a lepergett har­minc év alatt több átszer­vezést, vihart élt. at. Nehéz örökséggel, elavult, s külö­nösen a peremkerületekben szatócsszerü üzletekben kezd­te Miskolc lakóinak, a be­járok es az átutazok szolgá­latát. > — Vállalatunkat az jelle­mezte és most különösen ér­vényesül az a tendencia — mondja Mátyás Lajos igaz­gató —. hogy örök leiada­tunknak tekintjük a bolt­hálózat fejlesztését, a leg­korszerűbb eladási formák, módszerek meghonosítusát. Először a belvárosi fű­szerük! etekben szervezték meg a gyorskiszolgálást. 1905 tavaszán nyitották meg az első önkiszolgáló egységet. A boltok közül kilencvenegy önkiszolgáló 'rendszerű, sitt bonyolítják le a forgalom közel 77 százalékát. ' 1966- ban kezdtek meg az ABC- áruházak építését, amelyből eddig huszonötét adtak árt rendeltetesenek. Erre szük­ség is van, hiszen csak az alapvető élelmiszerekből ta­valy — az 1976. évitől 1176 tonnával több — 26 ezer 255 tonna mennyiségű árut ad­tak el a vállalat kétszázti- zenkét boltjában. (Nem szám­molya a 134 ezer hektoliter bort., sört, hűsítőt.) Lokálpatrióta büszkesé­günket növeli, hogy több kezdemenyezés innen indult országos, hódító kőrútjára. A hatvanas évek második felében kezdték meg a tisz­tított baromiak árusítását, ami rendkívül megkönnyíti az asszonyok otthoni mun­káját. Négy év alatt közel 13 százalékkal nőtt az el­adott baromfi mennyisége. Az élelmiszer-kereskedel­met a szakma „nehézipará­nak” is nevezik, hiszen döb­benetes mennyiségű árut kell es többször is megmozgatni, a nagyobb részben nőkből álló dolgozóknak. Az ország­ban elsőkén t — a ma is ki­tűnően működő he.jőcsabai ABC-áruházban — szervez­tek meg a konténeres áru­szállítást. árusítást. Ez az új, korszerű árumozgatási rend­szer ma már hatvan boltra terjed ki. Közel kétszáz kon­téner. rengeteg árumozgató kiskocsi, kilencszáz hűtőgép, sok kisgép könnyíti meg az eladok munkáját. A vállalat 1951-ben száz- hatvanhat millió forintot, húsz évvel később kilenc- százharminckét millió forint bevételt könyvelhetett el. E középtávú tervidőszak négy évében 30.3 százalékkal nőit a forgalom. Az idén — a tavalyitól 200 millióval több — kétmilliárd forint bevé­telt szeretnének elérni. Mátyás Lajos elmondja, hogy tőkehúsban, húskészít­ményekben 1978-ig a forga­lom dinamikusan fejlődött, aztán áruhiány miatt vissza­esett. A múlt év első felé­ben az ellátás sokat javult A lel évkor végrehajtott ár­rendezés a keresletet le­csökkentette. így tőkehús­ban most. van kínálat. Nem ilyen egyértelmű ez a hen­tesáruknál: egyes cikkek, sajnos, esetenként, hiányoz­nak. Milyen árucikkek hiá­nyoznak meg? — Első helyen a vegyi- árukat említem. Hiányos az ellátás a különböző moso­gatószerek bői. tiszti lőszerek - bői. Nem vagyunk megelé­gedve a citrom minőségével, nincs megfelelő választék bébiételből, kávéból, lisztes árukból. Ritkán lehet kapni tőkehalmájat, gyenge az el­látás babérlevélből, nescafá­ból. őrölt paprikából. Min­dent megteszünk annak ér- dekeben, hogy ezek a cik­kek is vásárolhatok legye­nek. A vállalat jelentős fej­lesztést. gepesitest végez. Az Avas-deleri ez év őszén ad­ják at az uj ABC-áruházat, s várhatóan december 3-án a húsáruházai. A terv sze­rint 1981 végére elkészül a Széchenyi út 3—9. szám alat­ti új ABC-áruház. Ideköl­tözik a Weidlich-épületben levő csemegebolt és ott hús­áruházát alakítanak ki. Több áruház tervezése van folya­matban az Avason, a Jókai utcában, az összekötő város­részben, a peremkerületek­ben. A munka megkönnyí­tése veget! növelik a gép­parkot, • jobb feltételeket igyekeznek biztosítani a kul­turáltabb kiszolgáláshoz. Csorba Barnabas Jegyzet \ , M/re ügyel a házfelügyelő? Örökzöld témáink között is mindig frissen zöld a ház- felügyelőség ügye. illetve az olyan emberek esete, akik ezt a fontos beosztást pusz­tán a szolgálati lakás meg­szerzése miatt vállalják el. Hónapokkal ezelőtt — autó­buszon Utazva — süldő ti­zenéves lányka mesélte el barátnőjének, hogy , szülei „milyen okosok voltak”, amikor „falból” elvállalták az állási, majd a pénzbesze- désen kívül a fülük botját sem mozgatják. A lakók oe- dig „mehetnek akárhovú panaszra” a szemetes lép­csőház. az éjjel-nappal tá­tongó bejárati ajtó. a hasz­nálhatatlan lift miatt, úgy­sem bocsátják el őket. Delia el is bocsátják... Humánus törvényeinkéi itt ismét ki lehet használni, ugyanis az • elbocsátott házfelügyelő jog­cím nélküli, rosszhiszemű lakáshasználónak nyilvánul, akit ugyan ki lehet lakol- tatni. de csak akkor, ha van szükséglakás. Az pedig nincs, vaav csak a legritkább eset­ben van. A házmester ma­rad, és marad a , piszok' is. A MIK tehetetlen, illetve evek múlnak el. amíg a tör­vényeknek érvényt szereznek. Mindezt nem vigaszként mondom el olvasóinknak, akik az utóbbi hónapokban egyre több panaszos levelet írtak a házfelügyelők ügyé­ben szerkesztőségünknek, Miskolcról, az Engels utca 45. szám alatti lépcsőházbói feladott leve! szerint példá­ul a felügyelő 1979 áprili­sában nem számolt el a lak­bérekkel. felfüggesztették, s azóta, „minden a feje tete­jén áll”. Piszkos a lépcső- ház. nem működik a lift és nemrégiben egy idegen a szemétleöntóben olyan dol­got végezte, amelyet még a királyok 'is egv meghatáro­zott helyen szoktak véghez­vinni. Nem jobb a helyzet az Engels utca 32-ben sem. ahol a lakók már közel fii eve megkeresték az illeté­kes házkezel őségét, de érde­mi intézkedés azóta sem tör­tént. Néhány lakó (ők sem angvalok) a ledobó hibája miatt a nylonzsákokba gyűj­tött szemetet a WC-n húzták le, s ez már kétszer is cserepedéül okozott, meg­bénítva ezzel a lépcsőház életét. Mindenki tudja: a házfel­ügyelőket nem kell lasszó­val fogni. A munkaadó, a miskolci ingatlankezelő min­den jelentkezőnél környezet­tanulmányt végeztet, beszer­zi erkölcsi bizonyítványát- és a végső szót egy társa­dalmi bizottság mondja ki. Mégis jócskán előfordulnak a fentiekhez hasonló esetek. Mit lehet tenni? Az ingat­lan kezelőnek szerencsére most már vannak lehetősé­gei. A legutóbbi munkaügyi rendelet szerint ugyanis al­kuim azhatnak másodé '1 isban is házfelügyelőket, akik egy meghatározott összegért akár munkaviszonyuk mellett is elláthatják a szükséges te­endőket. Az első lépések munkába állításukra már megtörténtek, de jő lenne, ha a példaként említett lakók­nak nem kellene sokáig vár­ni reájuk... (udvardy) Az avasi lakótelepen Az avasi lakótelep centrumában előre gyártott, egyedi betonele­mekből épül a posta épülete. A BAEV szakemberei - ácsok, kő­művesek, kubikosok és hegesztők - egy műszókban szerelik az épületet. Az új létesítményben helyet kap majd egy korszeiu telefonközpont is. Foto: Laczó József Az ÜLzakmagyarországi Vegyiművekben. Sajobá- bonyban több olyan gyárt­mányt dolgoztak ki. amely- lyel javíthatják a lakások es ipari épületek hőszigetelé­sét. Kidolgozták az úgyne­vezett extrakemény porán- habot. amelyet a lapos te­tejű házak hőszigetelésére lehet használni. Az ÉMV ki­állításom mutatta be. hogyan kell a porán lemezeket szak­szerűen felhasználni, illő ve alkalmazni. A vegyiművek másik korszerű termékét, a porán RP-keményhötezige- telö lemezeket hajlékony burkolattal látták el. Alkal­mazási területük sokrétű. Felhasználhatok tető, fal és padló höszigeteiesére és ál­mennyezetek készítésére. Az államszervezet minden láncszemében tovabo korsze­rűsödjék es egyszerűsödjék az igazgatási tevékenység. A tanácsok fordítsanak meg nagyobb figyelmet az állam­polgárok ügyeinek érdemi, gyors intézésére — az ak­tuális. cselekvésre sarkalló gondolatok a XII. pártkong­resszusi beszámolóban is el­hangzottak. Kisejlik belőlük például az, hogy a bővülő tanácsi feladatok (évente már 5—6 millió kerelemmei, beadvánnyal foglalkoznak a helyi tanácsok, mintegy 30 millió esetben keresik fel őket személyesen) semmikép­pen se járhatnak együtt az igazgatásban dolgozók lét­számának növelésével. Az ország közismert munkaerő­helyzete ezt egyszerűen nem teszi lehetővé. Más utakat kell tehát keresni. Tartalé­kok éppenséggel a tanácsi szervezeten belül is akadnak — ezt derítette ki nemrég a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának egyik vizsgálata is: a települések népességet, külterületi lakosainak szá­mat és más sajátosságait, va­lamint az ott dolgozó tanácsi apparátus munkaterhek mér­legelve bebizonyosodott, hogy egyes megyékben, így pél­dául Bácsban, Csongrádban, Tolnában, es Zalában az át­laghoz viszonyítva létszám- többlet van, másutt viszont — Pest, vagy Hajdú-Bihar tanácsainál — hiány mutatr kozik. Arányosabban kell el­osztani az erőket az egyes megyék között, s a megyé­ken belül is. Főként a köz­ségi és a városi tanácsok, az ügyintézés színterei, szorul­nak rá erősítésre, a megyei, a járási hivataloknál helyen­ként könnyebben nélkülözhe­tők a státusok. Erről rendel­kezett nemrég (mintegy 300 munkahely ..átirányításáról") a Tanácsi Hivatal elnöke. SZABAD KEZET KAPNAK Erős adu van azonban a tanácsok kezében házon belül is. Azt is felmérések igazol­ják ugyanis, hogy a tanács­házára érkezők 30—40 szá­zaléka elsősorban felvilágosí­tásért. nyomtatványokért for­dult a tanácshoz. Ésszerű te­hát — ismerik fel mind több helyütt —. ha néhány széles körben tájékozott tanácsi dolgozó már a bejárat köze­lében az ügytelek rendelke­zésére áll. Sokan megtaka­ríthatják úgy a sorállást, és az ügyek érdemi intézőit is kevesebben tartják tel. Hamar népszerűségre tet­tek szert az ügyfélszolgálati irodák, amelyek közül a kor­szerűbbek már nemcsak út­baigazítást adnak, hanem például bejegyzik a személyi igazolványba a lakcímválto­zást, a nyugdíjazást, kiállít­ják a munkakönyvét, anya­könyvi es egyéb igazolvá­nyokkal, adócsekkel szolgai­nak, átveszik a lakásigény­lést, jegyzőkönyvbe veszik a panaszokat, a közérdekű be­jelentéseket. Vagyis ezek az irodák altalaban szabad ke­zet kapnak az egyszerűbb hatósági ügyekben. A bo­nyolultabb intézését pedig meggyorsítják. Részben az információadással: Pécsett például nyolcvanegy nehány tajekoztatólap várja az ügy­feleket. amiből mindent meg­tudhatnak: hogy milyen te­endőik vannak az érdemi in­tézkedésig. Aztán, ha minden együtt van. a beadvány, a kérelem megfogalmazása is egyszerű: kitöltésre váró nyomtatványok gondoskod­nak róla. hogy az ügyinté­ző a lényegről értesüljön, a szükséges adatok viszont ne hiányozzanak. LERÖVIDÜLT AZ AKTA ÚTJA Sajátos munkamegosztás bontakozik ki tehat a taná­csoknál. Helyenként már ott tartanak, hogy a földszintre költözött a hivatalnak az a része, amelyik a lakosság in­téznivalóival foglalkozik, vagyis a hatósági munkát végzők elkülönültek a tanácsi apparátus egyéb részeitől. Törökszentmikíóson kezdő­dött a „robbanás”, aztán foly­tatódott Karcagon, Komá­romban és még jó néhány településen. Kisújszálláson például régi épület á( alakí­tásával több szomszédos szo­bában kapott hélyet a — ne­vezzük így — lakossági hi­vatal. Sárvárott egy nagy te­remben várják az ügyfele­ket az előadók. A lényeg azonban itt is, ott is az. hogy a földszinten egy „blokkban” elintézhető minden. Méghoz­zá gyorsabban, mint azelőtt. Mert a tanácsi dolgozók nem leveleznek, telefonál­nak egymásnak, mint ed­dig tették, a szakelőadókat ugyanis az ügyintézés mozza­natainak megfelelően cso­portosították. így az akta is hamarabb járja be a köte­lező utal. Amíg széttagolt volt az aposrátus. a taná­csiak érthetően nem kere­kedtek fel minden eg vés ira1- tal a más!k osztályra, eset­leg a másik emeletre, hanem megvártak egv aktnköteeei Azaz láts^Áinp formális vál­toztatással is megváltozott az ügvintézés meoha. ni zmusa. A korszerűsítésre szükség van a tanácsházákon, mert a tanácstörvény ertelmeben növekvő önállóságuk, jogkö­rük egyben azt is ereunie- nyezi, nogy gyarapszik az ál­táluk intézett ügyek szama. A több munkát kell koz- megelegedesre elvegezni — jobban, gyorsabban, egysze­rűbben. Bök helyütt inai' rá­jöttek a tanácsoknál: változ­tatni kell a hagyományos osztályokra tagozódáson, a munkaerőt a bővülő telada- tok szerint kell eloszlani, el­helyezni. Ajkán azf tervezik, hogy ma inég hagyományos osztályokra épülő szervezetet több Önálló részre osztják: az egyik rész a már emlí­tett lakossági ..hivatal” len­ne, aztán külön egység fog­lalkozna a varos gazdálko­dásával, megint egy másik a tanácsi intézményekkel — az iskolák, óvodák, művelődé­si otthonok — irányításával. Mert az ágazati munkameg­osztás elve nem jelenti szük­ségszerűen azl. hogy szigo­rúan elkülönült, elaprózott egységek dolgozzanak együtt. A mindennapi teendők sürgetik a szervezet ilyes­fajta átreparálását. A taná­csok feladatai ugyanis nem­csak a szorosan vett ügy­intézésben bővültek az utób­bi évtizedben: önállóbban gazdálkodhatnak a gondjaik­ra bízott pénzzel, felelősek a lakosság mindennemű ellátá­sáért, szervezik a település- fejlesztést, egyre több új vál­lalatot, . intézményt „kormá­nyoznak”, átvették a népes­ség-nyilvántartás teendőit. A szakapparátus húsz-huszon­öt évvel ezelőtt kialakult. — a központi irányító szervek­hez hasonuló — tagolása a helyiek dolgát _ olykor már nehezíti. Nyilvánvaló tehát, hogy keresni kell a házon belüli munkamegosztás ész­szerű módjait. A MUNKAMEGOSZTÁS ESSZERÜ MÓDJAI Húszegynehanv városi tanácsnál már létrehoztak a gepirónők központi irodáját; korábban ezek a dolgozol: a saját osztályukon amolyan mindenesek voltak, még ká­vét is főztek, most hangszi­getelt falakkal elválasztott fülkékben, fejhallgatóé ké­szülék Nés magnetofon közve­títésével lehet csak „diktál­ni” nekik. így osztható el ke­vesebb gépírónö közt arányo­san a munka. Nem ú; ta­lálmány. ám most van elter­jedőben a központosított irat­kezelés is. Az ilyesfajta ésszerűsítések csak látszólag a hivatal bej- ügyei; valójában az ügyin­tézést gyorsítják * lakossá­got szolgálják I’. S, j i A lakosság szolgálatában Egyszerűbb, korszerűbb ügyintézést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom