Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

1980. június 25., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Eddig 1200 szénbányászt rehabilitáltak, de... Á gondoskodás nem lehet egyoldalú! ügy ál béri telepi bányász panaszolja: — Az első derékfájások bel ven hatban jelentkeztek, ezt akkor néhány injekcióval sikerüli elmulasztani. Aztán egyre gyakrabban fájt a há­tam. s végül ide jutottam: tavaly októbertől betegeske­dem gerincsérvvfel. Másfél hónapig voltam Miskolcon a kórházban, ahol megoperál­tak, utána két hét szanató­rium következett. Huszonöt évet húztam le a szénfalnál, szépen kerestem, de ennek most mái vege. Megmond­ta az orvos: soha többé nem mehetek vissza a frontfejtés­re A bányászélet még manap- ' ság is nehéz, bár államunk milliárdokat áldoz a kétkezi munkát felváltó gépesítésre, a termelési feltételek javítá­sára. a szociális körülmények kedvezőbbé tételére. A két- harumszáz méter mélységben dolgozóknak jelenleg is szá­molniuk kell a rájuk leselke­dő veszélyekkel, az. előre nem várt eseményekkel, a nem ritkán súlyos sérülések­kel, a szervezet fokozott el­használódásával. A szénbá­nyászok közül napjainkban is sokan szenvednek gerinc- kopásban, reumában, hallás- és látáscsökkenésben, légúti, szív- és érrendszeri betegsé­gekben. Gyűjtőnéven csök­kent munkaképességűeknek nevezzük ezeket a nem tel­jesen egészséges embereket, akik már képtelenek olyan teljesítményre, mint koráb­ban, de még nem annyira rokkantak, hogy nyugdíjaz­hatok legyenek. Milyen sors vár ezekre a bányász dolgozókra? Társa­dalmunk megbecsüli a szén­bányászokat, s gondoskodik a szénfalnál megrokkantakról is. Négy és'fél éve, 1976 ja­nuárjától érvényes az a kor­mányintézkedés, amely meg­nyugtatóan rendezi a meg­változott munkaképességűek helyzetét. — A rendelet célja kettős — idézi vissza az abban fog­laltakat Gyulai László, a Borsodi Szénbányák Vállalat társadalombiztosítási és nyugdíj-előkészítési osztályá­nak vezetője. — A bányász dolgozót olyan, az egészsége további károsodását nem okozó munkakörbe kell he­lyezni, ahol ismét teljes ér­tékű emberként végezheti á feladatát. S az ilyen módon rehabilitál tat, amennyiben külszíni beosztást tölt be, az előző keresete, vagy a szá­mára kedvezőbb munkakör szerinti üzemi átlagkereset üli százalékúig, ha ezután is vadulja a löld alatti munkát, az átlagkereset íio százalékáig kell keresetki égései lés ben ré­szesíteni. Erre azok jogosul­lak, akik a au. életévükig legalább ót, u 40. életévükig legalább tíz, a 40. életévük tejelt legalább 15 evet töl­töttek el bányamunkán, a munkaképesseg-csök kenésük meghaladja a Üli. de nem éri el az 50 százalékot. Emberi sorsokban nem könnyű felelősséggel dönteni. Az orvosszakéi tói bizottságok felaaalu a munkaalkalmassá­gi vizsgalatok leiolytalása. az úgynevezett rehabilitációs százalék megái lapilasa. A dolgozó egészségi állapota, illetve a munkahelyt körül­mények figyelembevételével jelölik ki aztán azokat a munkaköröket, ahová a csök­kent munkaképességű be­osztható. — Vállalatunknál jelenleg 1508 rehabilitáltál tartunk nyilván — mulatja a statisz­tikát Gyulai László. — Nagy­jából ez a fizikai létszám 10 százalékával egyenlő. Közü­lük 1200-an vannak az ere­deti beosztásuktól könnyebb munkán, s megközelítően ez­ren kapnak keresetit iegészi- tést. Az elmúlt évben a ke­reset ki egészítéses műszakok száma meghaladta a 202 ez­ret, s keresetkiegészítés cí­mén 18,5 millió forintot fi­zettünk ki. Az idén előre­láthatóan 20 százalékkal lesz­nek nagyobbak ezek az érté­kek. A vállalati pártbizottság a májusi ülésén foglalkozott a munkaerő-gazdálkodás hely­zetével, ezen belül a rehabi­litációs tevékenységgel. „Tisz­telet és. becsület övezze to­vábbra is azokat, akik a munka frontján veszítették el munkaképességük bizo­nyom részét” — hangzik a testület állásfoglalása, amely ugyanakkor figyelmeztet is: „a munkabér és a kereset­kiegészítés nem jelenléti díj 1” A gondoskodás nem lehet egyoldalú, s a jövőben az egyéni és a vállalati ér­deket az eddiginél jobban kell összehangolni. Kemény szavak, bíráló sza­vak. Mi késztette a vállalati pártbizottságot ilyen megál­lapítás kimondására? Gyulai László válasza: — Sajnálatos módon egyes dolgozóink visszaélnek tár­sadalmunk gondoskodásával, öncélúan, a maguk számára legkedvezőbben igyekeznek értelmezni a jogszabályokat. Nem veszik figyelembe, hogy a munkakörök kijelölésekor nem a munkakepesseg-csok- kenést, hanem a megmaradt munkaképességet veszik ala­pul, vagyis az adott beosztás­ban a dolgozónak 100 száza­lékos teljesítményt kell nyújtania. A : ehabilitállak jelentős része vonakodik a délutáni és az éjszakai mű­szakoktól. s még inkább nem akar a népgazdaság szén igé­nyének kielégítése szempont­jából szükséges pól műszakot vállalni, holott ezek számuk­ra is kötelezőek. Példájuk rendkívül kedvezőtlen erköl­csi hatással van a közösség­re. Nem vitatom, az ö káruk­ra is előfordulnak rendelle­nességek, de ezek jóval rit­kábbak. A tévhittel ellentétben, a fegyelmezetlen kedö dolgozó­val szemben fegyelmi eljá­rást lehet, kezdeményezni, sőt megszüntethető a munkavi­szonya is. Ugyanez az eljárás akkor, ha a rehabilitált nem togadja el a kijelölt munka­kört. A rehabilitáció egyik sar­kalatos pontja az átképzés, hiszen a csökkent munkaké­pességű ezáltal válhat ismé­telten teljes értékű szakem­berré. Az erre alkalmas lét­szám felmérése már évekkel ezelőtt, megkezdődött a szén­bányáknál, az átképzés bein­dítása azonban mindmáig húzódik. Miért? — Kevés az átképzésre al­kalmas ember, alig több negyvennél — feleli Ka- ininszlci László, a munkásel­látási és szociálpolitikai osz­tály főelőadója. — A tanfo­lyamok szervezéséhez pedig bizonyos létszám szükséges. Igazság szerint, azért is ki­csi az érdeklődés az átkép­zések iránt, mert űj szak­májában a dolgozó már nem csökkent munkaképességű, ennélfogva elveszíti a ko­rántsem jelentéktelen kere­setkiegészítést. Remélem, senki sem vádol meg embertelenséggel, Sző- rösszivűséggel, ha leírom: a jövőben az eddiginél követ­kezetesebben kell foglalkoz­ni a rehabilitációs munká­val. A Minisztertanács min­denesetre már intézkedett, s legutóbbi ülésén megbízta az illetékeseket: „dolgozzák ki a változott munkaképes­ségű dolgozók hatékonyabb foglalkoztatását elősegítő in­tézkedéseket, ennek kereté­ben tegyenek javaslatot a foglalkozási rehabilitáció rendszerének átfogó korsze­rűsítésére". Kolaj László Jól szervezett mozgalom Nagyszerű hagyománya van az uji Lómozgalomnak a megye nagy múltú vegyipari gyárában, a Borsodi Vegyi­kombinátban. Különösen az elmúlt ot esztendőben érték cl' szép sikereket u vállalat­nál tevékenykedő újítók, akik rendszeresen részt vesz­nek az (jrszágos Találmányi Hivatal, s a Szakszervezetek megyei Tanácsa által meghir­deteti megyei újítási ver­senyben. A hivatalos rangso­rolásban az elmúlt eszten­dőben előkelő helyezést vív­tak ki maguknak, hiszen sa­ját kategóriájukon belül, az első helyen végeztek. Az él ­ről szóló elismerő oklevél is jelzi a mozgalom kitei'ebé- lyesedésél, nem utolsósorban azt a tényt, hogy az újítók munkája jelentősen segítette a kombinátot a gazdasági fel­adatok teljesítésében. Nem­csak a megyei' újítási ver­senyben. hanem a Nehézipari Minisztérium és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete ál­tal meghirdetett' versenyben is részt vettek- az újítók, s a vegyipari ágazaton belül Iteinlén az első helyei sze- twrtielv meg. A közelmúltban Újítók a megtartóit értékelésen a Vegyipari Dolgozók Szak- szervezete a jó eredménye­kért jutalomban részesítetté az újítókat. ürömmel nyugtázzák a kombinát ; vezetői, hogy a mozgalom mind sikeresebb és eredményesebb lesz a nagyvállalatnál, s ez elsősor­ban annak köszönhető, hogy az arra illetékes szervek jól gazdálkodnak azzal a szelle­mi tőkével, ami az alkotó ember fenniakurásnban rejlik. Segítette az újítók munkáját u közelmúltban átdolgozott újítási szabályzat, a részletes újítási feladatterv, amely a legaktuálisabb problémákra, feladatokra irányította az úji- tók figyelmét, örvendetesen emelkedett az egyéni és a kollektív javaslatok szánta is az elmúlt esztendőben. Míg BVK-ban 1008-ban 1584 újítót tartot­tak nyilván, addig ez a szám az elmúlt esztendőben 2152- re növekedett, és összesen <115 újítást dolgoztak ki. Az újítások kimutatható gazda­sági eredménye 81 millió fo­rint volt. míg a vállalati sza­badalmaké 21 millió forintra tehető, összesen 452 újítást és javaslatot fogadtak el az elbírálók és a kifizetett díj meghaladja 4az 1 millió fo­rintot. Az újat: alkotó ember anyagi és erkölcsi megbecsü­lésére hasonlóképpen nagy gondot fordítottak. Az újítá­sokért járó anyagi elismeré­sen túl. az évenként sorra kerülő rendszeres értékelése­ken, újilói konferencián, kü­lön is jutalmazzák azokat, akik a legjobb javaslatokat dolgozzák ki, vagy akik más A külszinen vizsgáztatják a bányagépet, hogy aztán zavartalanul termelhessen majd a föld mélyében. Felvételünket a farkaslyuki aknánál készítettük, ott, ahol a kedvezőtlen geo­lógiai viszonyok miatt mindmáig kézi erővel hajtják a vágatokat. Az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron is kiállított EHOR-tipusú univeizális rakodógép okos segítője lesz az elövájóknak. Fogott-e mackót? A Dominatin' gazdája — Amikor kiképeztek rá bennünket, azt mondta az előadó: aki ezzel a géppel „mackót fog”, az ne nevezze kombnjnosnak magát. No hi­szen — így magamban én —, mert eszembgn volt az az (esztendő, amikor szinte mé­terenként fulladozott’a kom­bájn, felkapta, feltekerte a szívós szárú gyomot, a „mac­kót”, de úgy, hogy pajszerrel álltam neki kibontani. A vé­gén még kiderül, pályát té­vesztettem, s vehetem a ván­dorbotot. Szóval bennem volt a szálka, néni is bírtam megállni, kipróbálni, mégis milyen komba j nos vagyok. Tavaly nyáron alig vártam, hogy megpillantsam — elég ritka nálunk — az első gyom- foltot. Per je volt, szívós, ke­gyetlen gyom, de úgy ment át rajta a gép, mint kés a vajon. Így tanultam meg pár perc alatt tisztelni azt a kombájnt, amelynek csak hírét ismertem. A Ciaas Do- minátor, amint neve mondja: tényleg uralkodó. Veri a me­zőnyt. Novolnik József a hernád- nénieti Hernádvölgye Terme­lőszövetkezet komba jnosa. eszközökkel segítik az újítók munkáját. Ezért a tevékeny­ségért egyébként az elmúlt esztendőben 100 ezer forint különjutalmat fizetett ki a BVK vezetősége. Megnőtt a szocialista brigádok újító kedve is. Az elmúlt eszten­dőben több mint 500 javasla­tot, dolgoztak ki a kollektí­vák, s elmondható, hogy megvalósult az „Egy brigád, egy hasznosított újítás” cél­kitűzés a kombinátban. Ezt egyébként az. Országos Ta­lálmányi Hivatal külön elis­merő oklevéllel jutalmazta. Néhány kollektíva alkotó kedvét külön is érdemes megemlíteni. Az elmúlt év­ben a kombinát vízelőkészí­tő üzemében tevékenykedő Kozmosz szocialista brigád tagjai 15 javaslatot dolgoz­tak ki, s közülük tizenkettőt fogadtak el. illetve vezettek be. Ugyanabban az üzemben található a Wesselényi Mik­lós szocialista brigád is. amelynek tagjai 14 javaslatot nyújtottak be és tizenegyet bevezetésre javasoltak az el­bírálók. Nala kevesebben jellemeztek tökéletesebben gépel, hiszen paraméterei, teljesítménye helyett a lényeget mondta el; a Claas ott is elmegy, ahol a többiek fulladozva ki­állnak. — Ezt a gépet csak szeret­ni lehet. Méltó társa az em­bernek. Az elmúlt évben csak egy napom esett ki, az is inkább óvatosságból, mert egyszer túl melegedett a gép. Ha jól emlékszem, 120 vagon gabonát, és 350 vagon kuko­ricát arattam le vele. Hiba nélkül. Hernádnémeliben érdekes szokás uralkodik. A kornbáj- nos egyben szerelő is. Így nem véletlen, hogy a javítás felgyorsul. Egyrészt azért, mert a gép vezetője sejti, hol a hiba, másrészt: a moz­dulatok csiszoltabbak, a kar­bantartásra szánt idő lecsök­ken. Novotnik József kom­bájnját még decemberben kijavították, átnézték minden alkatrészét, átszerelték gabo­nára az adaptert. A véle­mény : — Nagyon jó dolog ez. Emlékszem még 19ö!)-ben, amikor a magyar gyártmá­nyú Balaton kombájnon kezdtem, állandóan az adott okot a vitára, hogy a két ve­zető közül, ki rontotta el a gépet, Amikor ez megszűnt, akkor a szerelőkkel kezdő­dött a vita, ezt, vagy azt az alkatrészt nem cserélték ki, rosszul hegesztettek és így tovább. Ma, ha egyszer ki­megyek a határba, s a gép leáll, kinek tehetek szemre­hányást? Csak magamnak. Ezt pedig inkább kihagyom. A szombati gépszemlére kijavítva, munkára készen sorakozik minden kombájn. Pedig legalább két hetet csúszik a betakarítás. Öra- müszerüen, pontosan ment a gépjavítás, ami az aratásnak talán a legfontosabb ténye­zője, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy áll, vagy megy a gép. A kombájnos: — A Claas Dominátorra ez különösen vonatkozik. Az én gépemet az elmúlt évben vásároltuk 1.5 millió forin­tért. Ma már a kétmilliót is meghaladja az ára. Naponta ezer mázsa termést tud be­takarítani. vagyis 20—25 hek­táron hagy maga után tar­lót, Ha a munkából egy nap kiesik, ilyen nagy terület marad aratatlan. Ezt nem szabad megengedni. De kü­lönösebben nem tartok ettől, nagyon jó gép ez. Az elmúlt nyáron a bocsi tsz-ben is arattunk. Két Dominátorral. A szomszéd táblában a bó- esiek hét kombájnja vágta a gabonái. Egyszer csak a munka után odajön az ag- ronómus erteilen arccal, s kérdezi, mi a fenét csinál­tunk, hiszen az ő hét gépük csak tíz vagonnal vágott töb­bet. nálunk. Egyszóval na­gyon tud menni, de oda kell figyelni. A szemjelzöre, amely azonnal jelzi, ha na­gyobb a veszteség, a műsze­rekre, a motor hangjára, a vágóasztalra, s akkor ezzel a kombájnnal nem lehet baj. Az aratás előtt, ha Novot- nik Józsefhez fordulnának; mi lenne a három kívánsá­ga? — Csak kettő van. Nagyon jó kollektíva a miénk, ösz- sze vagyunk szokva, itt sok gond nem lehet. Az egyik: az elmúlt évben még előfor­dult, hogy azért állt a kom­bájn, mert kevés volt a te­hergépkocsi. Nálunk legalább 45 mázsát terem hektáron­ként a búza. A 35 mázsás magtartály szinte pillanatok alatt megtelik. Ha nincs a táblán teherautó, akkor áll a kombájn is. És mi is keve­sebbet keresünk. — A másik kívánságom pedig, hogy idén ne kapjak az elnöktől „levelet". A múlt nyáron az árpában kezdtük az aratast. Előző nap meg­kérdezte tólem, mit varok a gépimtől. Mondtam, hogy napi tíz vagon terményt le­aratok. Rábólintott, az-* na­gyon jó. de igen ám. én nem láttam azt a táblát, amelyet másnap megkezdtünk. Gyen­gécske. alacsony szalmája, jégverte árpa volt. persze alig termett valamit. De az igazsághoz az is hozzátarto­zik: gyorsan is haladtunk, elég csúnya munka volt. Az elnök persze észrevette, s hagyott itt nekünk írásban egy szerelmesnek aligha nevezhető levelet. Mindössze ötven napja van az évnek, amikor Hernádné­meliben a kombájnokra szükség van. Éppen ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy ebben'az öt ven napban minden gépre szükség van. karmán —

Next

/
Oldalképek
Tartalom