Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

.............. - 1980, június 18., szerda __ f i szelektív fejlesztés ÉSZAK.MAGYARORSZAG 3 Sok múlik a szerelőkön ratás sikeréért Fontos szerepük lesz az elkövetkező hetekben o magtisztító be­rendezéseknek is. Lajcsák Bélo és Fükö Lajos szerelők az egyik magtisztítót készítik elő. TaktahaHiányban, a Petőfi Tsz központja melletti gép­műhelyekben ezekben a na­pokban a megszokottnál is feszítettebb a munkatempó. Népesebbek, a szerelőbrigá- dok, hiszen a kombajnosok, »traktorosok, segédvezetők is teljes létszámmal részt vesz­nek a nyári betakarítási kampány gépeinek javítási munkáiban. Reggelenként Szatmári Dezsőt, a tsz elnö­két is gyakran itt találni, mert amint mondja, a köze­ledő, várhatóan nehéz ara­tás sikere sokban múlik a szerelőkön, a gépek tökéle­tes felkészítésén. A legutóbbi, a mintegy egy hónappal az aratás kezdete előtti határjárás tapasztala­tai biztatóak. Az elnök, s a gazdaság más szakemberei is mondják, hogy a mintegy ezer hektárnyi búzát most, így zölden, el lehetne adni hektáronként 50 mázsájával. A tavaszi árpák is legalább a negyvenet ígérik. De azért óvatosan mindenki hozzáte­szi: „Kombájnolásig még so­kat hálnak kinn a kalászo­sok...!” — Az olajlennel és a mus­tármaggal együtt mintegy 2000 hektár lesz az idei arat­ni valónk — tudtuk meg az elnöktől. — Felkészülési ter­vünkben. munkaszervezé­sünkben minden eshetőség­re. így a kedvezőtlen, esős időjárásra, az esetleges meg­dőlt táblákra is gondolunk. Gazdaságunkban külön oda­figyelést igényel, hogy mint­egy 100 vagon búzát ve­tőmagnak termesztünk, s az értékesítésre tervezett 300— 350 vagon kenyérgabona zö­me is értékesebb, javító bú­za. Az árpát is sörárpának és vetőmagnak termesztjük. Magtárainkat is kiürítettük, a napokban fertőtlenítjük. És természetesen úgy készü­lünk. hogy aratásunk nem a gabonák magtárba kerülésé­vel ér véget, hanem a kom­bájnokat követően a tarlók mielőbbi elmunkálásával. Ami a szerelők munkáját,' H közeledő gépszemle elolts helyzetet illeti, arról Szat­mári Árpád, műhelyvezető mondja a következőket: — A nyolc Claas—Uomi- nátorból hét akár már hol­nap arathatna. A nagytelje­sítményű BIG-bálázón, a magtisztító gépeken, a vil­lás rakodókon az utolsó si­mításokat végezzük. Rend­ben lesznek idejében a szál­lítás gépei, így a 21 MTZés a pótkocsik is. A legtöbb gondunk a 9 IFA tehergép­kocsival van. Sajnos, az al­katrészellátás nem javult. A legrosszabb IFA-kocsi kát „le­vetkőztetjük”, azokból szed­jük ki a hiányzó alkatré­szeket. de sajnos a legtöbb­nél ugyanazok a részek hi­básodnak meg. Szakmájukat nagyon értő szerelőinknek nagyon sok fejtörést okoz, hogy barkácsolásokkal, lele­ményességükkel pótolni tud­ják a hiányzó alkatrészeket. Az aratás kezdetéig hátra­levő rövid néhány hét alatt — az időjárástól függően — napra, szinte órára kidol­gozzák a nagy nyári mun­ka pontos „menetrendjét”: Fontos része lesz ennek a« aratás dolgozóiról való gon­doskodás. a munka vedelem is, <p. s.) Sokan tudni vélték, hogy miután másfél évvel ezelőtt beiejezödött a polipropilén- gyár építése a Tiszai Vegyi­kombinátban, ezzel véget ért az a nagyarányú ipariejlesz- tcs, amely a hatvanas évek végén, a hetvenes évek ele­jén kezdődött Leninváros- bun. A beruházás befagyasz­tásáról szóló híresztelések azonban nem bizonyultak megalapozottnak. Mégpedig azért, nem, mert a szűkösebb fejlesztési források ugyan fé­kezőleg hatnak a beruházási tevékenységre, de teljesen nem vetnek és nem is vet­hetnek gátat a fejlődésnek. A beruházások visszafogását célzó központi intézkedések mindenekelőtt azért szület­tek, hogy a rendelkezésre ál­ló kevesebb fejlesztési pénz­eszközöket differenciáltan, a szelektív fejlesztés követel­ményeinek megfelelően hasz­nálják fel. * A vegyiparon belül külö­nösen a petrolkémia az az ágazat, amely előtt továbbra is nyitva áll a fejlődés út­ja. Az e területei, megvaló­sult fejlesztések ugyanis megfelelő garanciát jelente­nek a termékszerkezet nagy­arányú korszerűsítését ered­ményező tendencia érvénye­sítésében, a minden piacon exportképes termékek gyár­tásának növelésében. Az el­múlt öt év alatt a Tiszai Vegyikombinátban megvaló­sult beruházások eredménye­képpen a magyar—szovjet olefinegyezményben elő­irányzott termékszállításokon 1úl a kombinát több mint kétszeresére, csaknem két­százmillió dollárra teljesítet­te nem rubel elszámolású exporttervét. Mindez amel­lett szól, hogy a hazai ole- finkémia megteremtése jó befektetés volt, nagymérték­ben hozzájárult a vegyipar termékstruktúrájának kor­szerűsítéséhez. A Tiszai Vegyikombinát kezdettől lógva következete­sen törekszik a vállalatnál megtermelt olefinek minél nagyobb tömegű feldolgozá­sára. Bebizonyosodott ugyan­is, hogy a magas feldolgo­zottságig korszerű petrolké­miai termékek, az ebből ké­szült műanyagok az esetek döntő többségében jó áron értékesíthetők a világpiacon. Nem utolsó szempont a fej­lesztéseknél az sem, hogy ál­taluk olyan árualapot hoz­zanak létre, amelyek résén importot, mindenekelőtt tő-, kés behozatalt lehet helyette­síteni. Ézt a eélt szolgálja a biaxiálisan orientált polipro­pilén lölia (BOPP-fólia — szerk.) hazai gyártásának megteremtésére irányuló terv, amit a TVK-ban dolgoztak ki. * — Vállalatunk nagy erő­feszítési tesz a TVK-ban ki­épített műanyag-feldolgozó bázis Lovabbi tejlesztése ér- .deliében — mondta a lenti­ekkel kapcsolatban Tímár Ferenc, a kombinál beruhá­zási főosztályának vezetője. — Még a múlt évben meg­született a döntés, hogy a központi fejlesztési program keretében megvalósítjuk a speciális BOPP-fólia itthoni gyártásút. Az ehhez szüksé­ges legkorszerűbb gyártó be­rendezéseket és a technoló­giát a világhírű japán MIT­SUBISHI konszerntől vásá­roljuk, az erről szóló meg­állapodást a múlt év őszén írták alá a TVK és a Che- mokotuplex k ülkereskedelmi vállalat vezetői. A szóban iorgó polipropi­lén fólia hazai előállításával végérvényesen megoldódik á celofán beszerzésével kapcso­latos országos gond. A BOPP-fólia ugyanis kiválóan alkalmas a celofán helyet­tesítésére. amelyért jelenleg évenként több millió dollárt kell kifizetnünk, s még így is hiánycikknek számít a do­hányiparban, az élelmiszer-, valamint a ruhaiparban és más iparágakban. — Hol tart a hatszázmil­lió forint költséggel megva­lósuló beruházás? — kérdez­tük a főosztályvezetőtől. — Jelenleg a létesítmény építészeti munkai Lolynuk — tájékoztat Tímár Ferenc. — Terveink szerint az ev végére olyan készültségi színlel kell elérni az épület beruházásában, hogy leien is iueaiis körülmények közöli, folyamatosan végezhessek feladatukat a kivitelezők. A jövő ev tavaszán érkeznek a lóliug,várté gépsorok Japán­ból és 1932. januárjában kezdődik a próbaüzemelés. Még csak annyit előzetesen a leendő üzemről, hogy évenként 43(11) ónná BOPP- íólia előállítására képes. Ez a mennyiség több a népgaz­daság mai igényénél, ezért eg.y részét tőkés piacon ér­tékesítjük, emellett lehetőség nyílik arra, hogy a szocia­lista országok is vásárolja­nak belőle. * Több mint másfél évvel ezelőtt helyezték üzembe a TVK-ban az évi negyven­ezer tonna kapacitású poli- propiiéngyárat. Elkészülté­vel újabb lépést tettünk a petrolkémia fejlettségi szint­jének növelésében, amely — a tőkés exportszállítások fo­kozódásával — egyúttal kül­kereskedelmi mérlegünk ja­vulását is előmozdította. S alig készült el az új- gyár, máris napirendre kés rült az újabb polipropilén- gyár építésének ügye. Ez a fejlesztés — csakúgy, mint sok egyéb beruházás a TVK- ban — alapvetően export- orientált. Szükség van rá egyrészről azért, mert a már­ciusban aláírt, az . olefin­egyezmény továbbfejleszté­sét is magában foglaló ma­gyar—szovjet gyártássza­kosítási megállapodás értel­mében — a ’80-as évek kö­zepétől a Szovjetunió nagy mennyiségű polipropilént vá­sárol Magyarországtól; más­részről a második polipropi­lén-tizem elkészültével lehe­tőség nyílik ennek a fontos műanyag-alapanyagnak nem r-ubel elszámolású relációban való értékesítésére, a devi­zabevétel további növelésére. — A polipropilén széles körű elterjedését a termék kiváló tulajdonsága és sok­oldalú felhasználhatósága magyarázza — jegyzi meg a főosztályvezető. — Így na­gyon is célszerű, ugyanakkor igen gazdaságos a saját alap­anyagból történő pQÜpropi- lén-gyárlás fejlesztése a Ti­szai Vegyikotnbinálban. A mull hónapban aláirt köl­csönszerződés értelmében a Magyar Nemzeti Bank egy­millióid 400 millió forint hosszú lejáratú hitellel tá­mogatja az újabb 40 ezer Ionná kapacitású tizem épí­tését. A berendezések és a technológia vásárlásával kap­csolatban az. illetékes Külke­reskedelmi szervezeteken ké­résziül ajánlatokat kértünk a világ számos országából, így Japánból, s az NSZ Ív­ből is. Ezek közül választ­juk ki a számunkra legmeg­felelőbbel. Azt tervezzük, hogy a versenytárgyalások ez év őszéig befejeződnek és (»kt éberben sor kerülhet a külkereskedelmi szerződés aláírására. A főosztályvezető elmond­ta meg. hogy a mélyépítők már munkához látták. A rendkívül feszített beruházási program megköveteli a gyors munkál. Ezt a létesítményt is. csakúgy, mint az első po­lipropiléngyárat. három év alatt kell felépíteni. Ez azt jelenti, hogy 19(13. márciusá­ban az uj . üzem termelni kezd. Hovsts Hajós Nagyjavítás napi egymillióért Tizenkét napos nagyjaví­tásra leállt a Lenin Kohá­szati Művek középhengermű- ve. Ez a minden évben is­métlődő és az üzem egész évi megbízható termelését biztosító munka naponta 1 millió forintjába kerül a vál­lalatnak. Ebben az összeg­ben a nagyjavítás gépészeti költségei szerepelnek, ami­hez még járulékos költsé­gek is jönnek. Nem veszteség ez a nagy kiadás — hiszen ezzel elke­rülhetetlenül számolnia kell a vállalatnak minden évben — hanem inkább befektetés­nek tekinthető. Ezért a mun­kában részt vevő gyáregysé­gek és a külső vállalatok műszaki kollektívái olyan alapossággal végzik a mun­ka minden részletét, hogy a következő termelési ciklus­ban váratlan meghibásodás ne okozhasson termeléskiesét. Mert minden ilyen eset ugyancsak súlyos milliókba, mégpedig vissza nem térülő milliókba kerül. A középhen­germű napi termelési értéke ugyanis 8,5—9 millió forint. A nagyjavítás során körül­belül 250 darab részegységet vizsgáltak meg tüzetesen és cseréltek ki részben vagy egészben. A legnagyobb mun­kát a pörgők belső részei­nek kicserélése, a billenőasz­tal átszerelése, a közlőmű- tengeiyek cseréje jelentette. A jól összehangolt munka eredményeként június 13-án délelőtt már megkezdhették a hidegforgatást, délután megtarthatták a melegpró­bákat és az ' éjszakai mű­szak már megkezdte az üzem­szerű termelést a megfiata­lodott középhengerműben. Készenléti injekció - liánpentnek A sokkhatást megelőző és a fájdalmat csillapító injek­ciókkal látta el a Magyar Szénbányászati Tröszt az összes hazai bányamentő ál­lomást. Rendszerint a bá­nyamentők érkeznek első­ként. a föld alatti munka­helyeken bekövetkező bal­esetek, szerencsétlenségek színhelyére, ők nyújtanak el­sőként segítséget a bajbaju­tottaknak. A teljesítmények kapcsán moslünság' ismét sok szó esik a vezetessél, hogy konkré­tabb legyek, a vezetőkkel szemben támasztott igények­ről. Az úgynevezett hármas követelmény, a felkészültség, a rátermettség és a politikai megbízhatóság évek múlásá­val új tartalommal, koráb­ban talán elhanyagolható ap­róság látszatát keltő témák­kal gyarapszik. Ehhez iga­zodni, az értelmes élet szab­ta magasabb mércét elfogad­ni. a nagyobb feladatok meg­oldásában cselekvőéit részi vonni — erre másokat is moz­gósítani — természetes • igény minden vezetővel szemben. A szigorú homlokráncolga- tások közepette történő egy- másramutogaiás, a kívülál­ló pózának kényelme, vajmi keveset segíthet meglévő. — és a belátható jövőben tar­tósan meg is maradó — gondja Vik enyhítésében. Be kell tehát rendezkedni kinek- kinek arra. hogy értelme­sebben, okosabban és jobban kell dolgozni. Ez egyben azt is jelenti, hogy mind kevés­bé van szükség a vakon tel­jesített munkára, viszont sokkal' nagyobb az igény az ésszerű tevékenység iránt. Tehát óhatatlanul előtérbe kerül a vezetésben a korsze­rű minőség, a jobb teljesít­mény, az ésszerűbb takaré­kosság ösztönzésé, a gondol­kodó. a rosszal és az ostobá­val nagyon tudatosan vitába szállók erkölcsi és anyagi el­ismerése. Ehhez azonban elengedhe­tetlen az, hogy a vezető ér­telmesen megmondja, most és itt mit is kell tenni. Konkrétan és nem általános­ságban. A vezető felelőssege és kötelessége a termékek előállításának és értékesíté­sének tervezése, szervezése csakúgy, mint az, hogy köz­vetlen munkatársai és tá- gabb érleiemben tett kör­nyezetének tagjai olt dolgoz­zanak. ahol felkészültségükéi és szakmai tudásukat legin­kább hasznosíthatják. Ennek nyomán nemcsak a teljesít­ményekben lesz változás, ha­nem a keresetekben, a jöve­delmekben is. A minap mondta a Lenin Kohászati Müvek vezérigaz­gatója, hogy minden koráb­bitól nagyobb megbecsülést, ösztönzést keil adni a bútor, •de jól álgondolt kezdemé­nyezésnek. a szűkös érdeke­ken túl látó magatartásnak. Nos. ebből kimondva, ki­mondatlanul 'kiérződik ne emberi tényezők szerepének jelentősége, alkalmasint a vezetői munkában. Másszó- va] nem lehet jó az a dön­tés. amely ugyan gazdaságos, de nem emberséges. Mint ahogy az is kevés, ha egy el­képzelés embert oldala kifo­gástalan, viszont gazdaságta­lan. Akkor haladnak rendjén a dolgok, ha ez a két ténye­ző optimálisan közelit egy­máshoz, netán egybeesik. Ezért is jól felfogott érdeke a vezetőnek csakúgy, mint a közösségnek egyfelől a tehet­ségek felkarolása, másfelől viszont a sablonos, felszínes rutinmunka elmarasztalása. Ilyen törekvések egyértelmű­en kirajzolódnak napjaink­ban a Diósgyőri Gépgyár, vagy például az Északma- gyarorszúgi Vegyiművek ve­zetésénél. De a Borsodi Ve­gyikombinátban is olyan iíöz- szellem van. amelyben na­gyobb megbecsülés jár az űjítókedvű mérnöknek es munkásnak mint az. állóvi­zei kedve lőknek. Tálán ezért is keresik az imént -említett gyárakban oly’ szenvedéllyel az. újat és a jobbat, harcolva a régi. az elavult ellen Ilyenfajta . hangulatkeltés­sel". ha úgyletszik vezetői magatartással a legértéke­sebb • energiát, a gondolkodó ember cselekvő erejét lehet a jó ügy szolgálatába állítani — munkaköri leírással, vagy ^anélkül is. Mert ott. ahol ha- * sonló mércét állítanak a ve­zetők önmaguk és mások szá­mára, nem célravezető sem a félkézzel végzett munka, .«em a torzsalkodás. És nem vonja el a jó munka alapfeltételé­nek számító figyelmet és energiát sem a hiúság, sem a szüklátókörüség, még ke­vésbé a megalkuvás elleni küzdelem. Ott a műn kaidéi szó szerint véve a munka ide­je. és nem a nagyon értékes, emberi tényezőké: tartalma­zó energia oktalan pazarlá­sának lehetősége. Emlékszem rá. amikor úgy mondtuk: a kritikát akkor is illendő elfogadni, ha öt szá­zaléknyi igazat tartalmaz. Most viszont akkor sem sze­retjük. ha öt százalék benne a valótlanság. Nagyjából így vagyunk azzal is. hogy a jö­vőben úgy kell dolgozni, mint eddig, csak egy kicsit jobban. Tegnap talán meg elfogadtuk ezt a megállapí­tást. de az a vezető, aki ma is ezt hangoztatja, kicsit visz- szamaradt szemléletben. Ma ugyanis azt valljuk, hogy másképp kell dolgozni De ehhez szükség van új. a ko­rábbiaknál jobb megoldások­ra. Tudásra, hogy az elgon­dolásokat az eddigieknél kor­szerűbb és gazdaságosabb módszerekkel dolgozzuk ki. És végül nélkülözhetetlen minden vezető magatartásá­ban a vállalkozásra, a bo­torságra. az. ú.i eljárások al­kalmazására való készség, Ezért van az. hogy ma egyet­len vezetőtől sem kérik szá­mon mások vereitékezteiesé- nek művészetét? viszont ieénv_ ük az okosan végezhető, ér­t-elmés munka feltételeinek megteremtését. Társadalmunk! emberségének gyakorlati ér­vényesítését. Paulavrts Ajn*«!*«

Next

/
Oldalképek
Tartalom