Észak-Magyarország, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-18 / 141. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1980. junius 18., szerda Oicfh-ato-e a betonba zárt magány? Csizma az asztalon? Mondanám, hogy meglepődtem a minap, amikor már minden szék gazdára talált a diósgyőri Diófa étteremben, de még mindig csak erkeztek, érkeztek az újabb vendégek. Az igazság az, hogy Kovácsné Ládi Katalin, a „szomszédolások” szervezője már régóta mondogatta: az emberek szívesen kimozdulnak otthonról, ha hívják őket. Most pedig igazán előre jósolható volta „telt ház”; legalább arra a négy locicsapatra (no es természetesen családtagjaikra) számítani lehetett, akik az elmúlt hetekben, hónapokban rendszeresen pályára léptek a diósgyőri városközpont kupájáért. Most volt az eredményhirdetés és az ünnepélyes díjkiosztás (a ván- dorkupat közszemlére is teszik majd a városközponti üzletek kirakataiban, s ki tudja, legközelebb talán még többen beszállnak a játékba!). körítésnek meg egy kis zenés műsor: magyar nóta, tánczene, népdal. Ilyen is kell. Mert azért a szomszédolásokon nemcsak meghívott művészek lépnek közönség elé. Alakult már gyerekkórus, játszott „iépcsőházból való” zenetanár, szóval rendeztek itt már amolyan diósgyőri ki. mit tud?-ot is. Mindez persze csak az alkalom (mondhatnám úgy is, a körítés), hogy valamiképpen jobban megismerkedjenek egymással azok, akik napra nap összetalálkozhatnak a lépcsóházban, a liftben, de még nem sokkal jutottak túl az üdvözlő fejbó- lintáson. Az est végén a legtöbb szomszédoló odament az asztalhoz, ahol a városi művelődési központ munkatársai ültek. — Köszönjük Katika. Igazán nagyon jól éreztük magunkat ... Jó néhány évvel ezelőtt, amikor az egykori kertes házak helyén felépült a városközpont, az Ady Művelődési Ház akkori munkatársai kérdőívekkel járták a jepcsőházakat, s bekopogtak szinte minden ajtón: szerették volna tudni, milyen művelődési programokra vágynak az itt élő emberek. Jól jártak ott, ahol csak udvariasan eltanácsolták őket. mert bizony az is megtörtént, hogy bevágták előttük az ajtót. De nem adták feli Röpcédulákat dugdostak a le- velszekrénv ek be, szervezték a szakköröket, s ez utóbbit olyan jól csinálták, hogy szakköreik némi túlzással eszie sem vették, hogy mostanára már ház nélkül maradtak. (Mint. ismeretes, a városi művelődési központ Ady Művelődési Házát most átépítik.) Igaz. közben a népművelők is rájöttek egy s másra. „Többek között arra. hogy a legfontosabb: kiépíteni egy hálózatot” — mondta Kovácsné Ládi Katalin. Kik lettek az embereik? Elsősorban a Hazafias Népfront itteni aktivistái, közülük is elsőként kell említeni Rincsó Jánosné nevét. Eljutottak a házfelügyelőkig is. akik mégiscsak gyakrabban találkoznak az ottlakókkal. Szakköri tagok, s „alkalmi népművelők” szervezték azután a lakókat, „ugyan már. jöjjenek el, nézzék meg...” A tizenöt éves Ady házzáró jubileuma volt az ékes bizonyság : csendben, szinte észrevétlenül. de belakták művelődési házukat az ottla- kók... Amikor a művelődési ház bezárt, már csak újabb partnert, s helyet kellett találni — nem a népművelőknek. a már kimozdulni kész embereknek. Saz iskola, a lakótelep közösségi helyiségei mellett, még egy területet ajánlottak fel nekik: a Diófát. A Miskolci Vendéglátó Vállalat végül is jó partner lett. S tegyük gyorsan hozzá, olyankor is. amikor ebből igazán nem származik üzleti haszna, mint például, amikor a nagymamák napját rendezték náluk. Hiszen a kis kí- nálnivalóról a tejiparosok gondoskodtak, a vendéglátósok pedig szervíroztak ... Ezen az emlegetett nagymamák napján egyébként néhányan felvetették, jólenne, ha az idősebbekre is gondolnának. Az egyedül élőkre, a magányosokra ... Ök akár klubtagsági díjat is fizetnének (csekély tagsági díjra gondoltak persze), de jó lenne néha összejönni egy kávéra, egy kis beszélgetésre. Már szerveződik a klub, s a népművelők nem lennének népművelők. ha mindez nem mozgatná meg a fantáziájukat. Ládi Katalin például már azon töpreng, hogyan lehetne összehozni az idős embereket a fiatalokkal. Minden öreg tud valamit, amit átadhatna, azután néha hasznossá is tehetnék magukat. Mondjuk vigyázhatnának a játszótéren a gyerekekre, felügyelhetnének a szomszédolók szomszédoló gyerekeire. Mert a Diól’a-beli találkozókra eljönnek a kicsik is. Külön teremben játszanak, legutóbb filmeket néztek, de a báb- készítéshezj a papírhajtogatáshoz valót is ..bespájzolták már” más alkalmakra. A gyereknapon sikere voll ezeknek, miért ne örülnének neki máskor is a gyerekek. Apropó, gyerekek. Magunk tapasztalatából is tudjuk: leginkább a gyerekek révén ismerkedünk lakótársainkkal („Vak. aki nem épít erre" — magyarázta Katalin.) A gyerekek pedig szeretnek mozogni. Kovács Bertalan, a 21-es számú Általános Iskola volt testnevelő tanára (most az egyetemen van) készséges segítőtársnak bizonyult. nemcsak a kerékpár- túrákhoz. Amikor szánkóval megjelent télen a lakótelepen. a srácok csapatostul mentek utána. S mindig akad szülő, aki betársul a gyerekcsapathoz. Hát alkalmat kell teremteni, hogy betársulhassanak ! Szeptembertől kondíciótornát is szerveznek — mamáknak. Az se baj. ha csemetéikkel egvütt tornáznak majd. Mj több. szerveznek családi sportversenyeket. Hogy kerül persze a csizma az asztalra? Akarom mondani: a sport a népművelésbe? A kérdést Kovácsné Ládi Katalinnak is feltették. s bizony sokáig legfeljebb csak azt hajtogathatta: „ha így lehet bevonni az 'embereket, akkor így kell megpróbálni”. A testkultúra és a népművelés kapcsolatáról szakemberek is elismerőleg nyilatkoznak, de a legnagyobb érv persze a tény. S nemcsak a rendezvényekre ki öltöző, megjelenő közönség. hanetji ami ennél kevésbé mérhető: a véletlen' asztalszomszédok szót váltanak később is. Szólhatnánk persze a szakkörökről, az ismeretterjesztő rendezvényekről... Annyiszor tettük! Ez is, az is bizonyítja: a lakótelepi ember sincs örökre a beton magányába zárva. Kimozdítható — csak a kulcsot kell megtalálni hozzá. S igaz, néha beletelik néhány esztendőbe, amíg „élőkéi ül”. Csutorás Annamária A híradások a leglényegesebb közlendőkre szorítkoztak csak: ..A Miskolci Nemzeti Színház háromnapos budapesti vendégszereplésre érkezett. Tizennyolc év után mutatkozik be a fővárosi közönségnek az együttes a Nemzetiben. Ma a TarUiffe-öt. holnap Sarkadi Ház a város mellett című drámáját, június 17-én pedig Brecht A Szecsuáni jólélek című darabját tűzik műsorra.” Ilyen és ehhez hasonló megfogalmazásban adták hírül a központi napilapok a miskolciak budapesti vendégszereplésé- nek hírét. Kánikula néptelenítette el ezen a vasárnapon a pesti utcákat. Nyugalom és csend fogadott a Nemzeti Színház környékén és előterében ;s — ..pedig már” csak egy óra volt az első bemutató kezdetéig. Aztán néhány percre megmozdult az élet. Major Tamás érkezett, a miskolciak Tartuffe-e load ásának rendezője. . . aztán ismét a csend. A jegypénztárban ülő hölgyhöz fordulok, némi aggodalommal: „Tessék mondani, milyen érdeklődé:, előzte meg a miskolci színház vendégjátékát?’... „Telt házunk van ma estére” .— nyugtat ó. .. Neki lelt igaza. Amikor elkezdődik az előadás, lelt ház fogadja kíváncsian ..a miskolci TartutTé-öl”. Még mindig ..dolgozik'’ odakint a kánikula. nagy a melég a Nemzetiben is. Elbágyádásra azonban semmi ok: csakhamar felhangzik az első nyílt- színi taps. (Mattié Éva kapja — Pernelle asszony, Organ anyja szerepeben). . . És az előadás végig fogja, magához ragadja a nézőket. Nem is mérik szűkén a tetszésnyilvánítást, főleg a második felvonásban juj belőle bőven — a most már igazából felszabadultan. „otthonosan” játszó színészeknek. . . (Bláskó remekel Tártulfe-kénl). ... és vége. Ha a függöny, ebben az előadásban nem is gólodul le valóságosan, az előadásnak vége. Kánikulára emlékeztető torró pillanatok, percek. Zúg a taps. újra es újra. Es aztán — ovációba csap át az ünneplés, a színészek szinte fülviszik a színpadra „a Mestert", Major Tamás rendezőt... Teljes a siker a miskolciak háromnapos vendégjátékának első bemutatóján. Az előadás után. az előtérben és a színház eiótt. ilyen mondatl'osz- lánvokat kaphat el az ember: „Szenzációs volt.. . szenzációsa n ,ió": „Végre, egy átgondolt. következetes előadás, amiben tudják, hogy mit akarnak”. . . A miskolciak Tartuffe-elö- adása tehát nyert a Nemzetiben. s ennél többet, jobbat kívánni sem lehetett volna a háromnapos bem u talk ozás nyitányaként. Jó — bizonynyal a leghatásosabb „propaganda” volt a további két előadásra; a Ház a város mellett és A szecsuáni jólélek (ez utóbbival búcsúztak tegnap Budapesten a miskolciak) bemutatójára. (t. n. ,í.) Agria ígérete Hatodik évadat kezdi az Agria Játékszín, Eger városának nyári művészeti sorozata. Az elmúlt évben már tanúi lehettünk valamiféle megújlilási törekvésnek, s most, az 1980-as program ismeretében úgy tűnik, az első fél évtized tapasztalatai alapján merőben újszerű programoknak nézhetünk elébe. Túl Eger történelmi nevezetességein, a város' idegenforgalmi vonzerején — mint Kalmár Péter, Eger város Tanácsa elnökhelyettese megfogalmazta — Eger nyári színháza színház akar lenni, igazán, ilyen igénnyel tör a sikerre és kéri a közönség pártfogását. Ismeretes, hogy az elmúlt évben új művészeti vezető — Valló Péter — vette át az Agria Játékok irányítását, ugyanakkor drámapályázatot is írtak ki Egerben bemutatandó müvek írására. E lények jelentős mértékben meghatározzak az Agria további útját. A művészeti vezető személye nagymértékben jelenti a Vígszínház társulatához, mint törzshöz való kötődést, a drámapályázat eredménye pedig a darabvá- lasztást. A pályázatra beérkezett müvek közül most kettőt mutatnak *be. Mindkettő kötődik Eger városához, hősei színpadi valójukban visszatérnek az 'otthoni tájra. Ezek egyike a Száraz György irta Gyilkosok, a másik szerzője Fekete Sándor, a cjme pedig Lenkey tábornok. A Gyilkosok Semmelweis lg- riácról szól, életének bécsi, forradalmi periódusában idézi fel a nagy orvos alakját. E művet nem az eddigi játékhelyen, az egri vár ud- yarán, a gótikus palota'előtt, hanem a nagy múltú líceum, a mai Hu b’i iUiuli Tunur- képzö Főiskola nagyszerű akusztikájú, zart udvarán mutatják be tu alkalommal. El környezet egyébként a színmű történésélvez jobban is illik. A másik mű hcise Lenkey. tábornok, Eger város szülötte, aki a szabadságharc bukása után ugyancsak az aradi várbörtönben raboskodott, s tizenhárom társának sorsát csak azért kerülte el, mert testi-lelki kínjaiba belerokkanva meg- . háborodott, s kisvártatva belehalt gyötrelmeibe. A modern vitadramát szükebb nézőtér elolt, o vár Tömlöc- bástyáján mutatják be öt alkalommal, a délutáni órákban. Nem a pályázathoz tartozik ugyan, de az idei bemutató-programtól elválaszthatatlan a Színház- és Filmművészeti f őiskola III. éves hallgatóinak bemutatója: Sophoklész egy ritkán íátha- ló remekét, az Aiasz-t adják elő a Romkertben, illeszkedve a környezethez, a hely hangulatához, s jelezve azt a törekvést is, hogy az Ag~ ria évről évre fel kíván mutatni valamit a drámairodalom legnagyobbjainak munkáiból is. Az Agria Játékszín előadásai az idén a szokottnál korábban — június 28-án — kezdődnek. Ekkor, majd ezt követően további öt alkalommal mutatják be a főiskolások az Aiasz-l. A Gyilkosok első előadása július í)- én. a Lenkey tábornoké július 17-én lesz. A játékszíni előadásokon kívül egyéb gazdag művészeti program is várja nyáron Eger látogatóit. , (bm) A miskolci Tokaj vendéglá- tóház moziprogramjában immár negyedszer kerül sor új magyar film premier előtti bemutatójára és vitájára. Mint ismeretes, az intézmény olyan filmklubot szeretne e vetítés-,, illetve bemutatosorozattal megalapozni, amelynek látogatói érdeklődő értéssel és szeretettel közelednek az új magyar filmekhez, egyéb filmalkotásokhoz és a /mű megtekintésén túl szívesen beszélgetnek róla, cserélnek gondolatokat az alkotókkal, szereplőkkel, Ebben a keretben került vászonra, majd a résztvevők beszélgetésének napirendjére hétfőn késő este Dobray György rendező első játékfilmje, Az áldozat. Dobrayt dokumentumfilmek alkotójaként ismerte a közönség. Az áldozat első Az áldozatról folyt a szó játékfilmje. Eléggé nem helyeselhető módon e játékfilmhez kísérofilmként kapcsolták a rendező Ha megöregszünk című. háromtételes kisfilmjét, s így e két eltérő jellegű mű egymást kiegészítve adott markáns vonásokat * az alkotó portréjához. Az áldozat a nagyközönség elé majd csak július végén kerül, kritikai méltatása is várat addig magára. Most azt érdemes feljegyeznünk. hogy a közönség miként fogadta a nem mindennapi témamegközelítéssel operáló bűnügyi filmtörténetet. (A kánikulára fordult időjárás nem kedvezett a zárt helyen való vetítésnek és vitának, de a beszélgetésen részt vevő, Illetve a vetítés után ott maradt mintegy otven ember érdekes élménynyel gazdagodott.) Az áldozat sajátos bűnügyi film, amelyben a hangsúly nem a szokványos nyomozáson, a tettes felderítésének rendőri eszközein van. hanem az áldozattan, a vikti- mológia tételeire épül, azaz arra, hogy az áldozaton már előre felismerhetők a tudomány szamára bizonyos jegyek. amelyek mintegy predesztinálják őket, hogy áldozattá váljanak. A filmbeli vizsgálótiszt i.s erre alapozza munkáját. A közönség reflektálása sokszínű Volt. Volt. aki a viktimológia helyénvalósága mellett szólt, akadt, akinek kételyei voltak e tudományággal szemben; többen vitatták a film egyes részletmegoldásait, egészében azonban azt tanúsította a beszélgetés, — amelyben a rendező és Juhász Sándor forgatókönyviró válaszolt a nézők gondolataira .—, hogy a nem keVés együttgondolko-- dúst kívánó film nagyjában- egészében eljutott a közönség tudatához. JÉrdemes várni a szélesebb közön ségi étegek kel való találkozásra. (b) 20 százalékos engedménnyel Amíg a készlet tart! r ■ xturért az uj szekrénycsalád 1-2-3 AJTÓS NORMÁL ÉS ALACSONY VÁLTOZATBAN MEGOLDJA AZ EGÉSZ CSALÁD RUHATAROLASI PROBLÉMAIT KAPHATÓ A BORSOD DOMUS ÁRUHÁZBAN t
