Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-20 / 116. szám

1980. május 20., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 A törzsadat mesterei Utólag fellapoztam @ Krúdy. Gyula kedves Álmoskönyvét. Megval­lom őszintén, csupán egyet­len adatot, illetve csak egyet­len szót kerestem benne: törzsadat. Nem nehéz kita­lálni, nem találtam benne. Hogyan is bukkant volna elő, hiszen Krúdy Gyulának, bár­mennyire képzelj, jeles elme volt, még halvány fogalma sem lehetett a törzsadatról, mindazonáltal hiszékenysé­günket finom gunyoros mo­sollyal simogató Álmosköny­vének még annyi se. Ezt a szót, mint annyi mást, a téch- nika teremtette, hívta életre, olykor rémületünkre, valójá­ban boldogulásunkra. S talán az sem meglepő, hogy nem leltem a Magyar Nyelv Értelmező Szótárában sem. az 1962-es kiadásban. Ez ■volt kéznél, újabb kiadásban mái' nem kerestem, nem ku­tattam utána, mert úgy vél­tem, bizonyítást nyert, hogy a törzsadat legfeljebb 111 éves, valószínűleg himnemű, fiatal, életerős, így azután fiem cso­da. h;t mostanában a Lenin Kohászati Művek anyagellá­tási főosztályán munkálkodó asszonyok közül sokan vele almodnak. Törzsadattal álmodni, mit jelent? Mindenekelőtt tisztázzuk a törzsadat fogalmát. Nos, egy vállalaton belüli anyagellátás információs rendszerében meghatározott szám alatt a törzsadat utal az anyagféle­ség minden lényeges tudni­valójára. amelyet számítógép­pel dolgoznak fel. Ez a meg­határozás természetesen tő­lem származik, már amennyi­re sikerült megértenem, visz- szaadnom a lényeget. Egy délelőttön át ismerkedtem a kohászat segédanyag- és fo- gyóeszközgaadálkodási osztá­lyán a Kállai Éva szocialis­ta brigád tagjainak munkájá­val. akik elmúlt évi kiemel­kedő tevékenységükért el­nyerték a Vállalat Kiváló Brigádja- megtisztelő címet. — ,1-tová jut a kohászat, ha már az irodisták is ki­válók -lehetnek ? — ilyetén sóhajtott fel egy alkalmi erénycsősz mellettem a vál­lalati ünnepségen. Általános és felületes megítélés szerint az „irodisták” csak hátra- mozdítói a termelésnek. A nehéz fizikai munka emberei többnyire legyintenek rá­juk .. . — Ilyen és hasonló féltés­re nincs szüksége a Lenin Kohászati Műveknek — adja meg az alaphangot Sinka Sándor, az anyagellátási fő­osztály helyettes vezetője. — A kohászat kiváló leli, s ez évi eredményei is biztatóak. Szerénytelenség nélkül mond­hatom. ebben az elismerés­ben jelen van az anyagellá­tás folyamatossága, csupán anyagellátási gondok, tehát a főosztály miatt egyetlen per­cet sem álltak a termelőüze­mek, s ez mindenképpen fe­lelősségteljes. pontos munká­ra utal. A Kállai brigád meg­tisztelő címe valamennyiünk öröme, munkánk méltó meg­becsülése.' Azon a délelőttön az édes­anyákat köszöntötték a fő­osztályon. A legszentebb el-, hivatottság tündérei bizony elpityered'tek a csoda terem lő szeretet láttán: az életet kö­szöntötték, köszönték meg a gyermekek. S azután újra a munka, a bizonylatok soka­sága. csaknem 40 000-féle se­gédanyag, éVenle 500—500 millió forint értékben, s a fogyóeszközök 90—100 millió forintos forgalma, valamint havonta 180 millió forinthoz közelítő raktárkészlet. A Kál­lai brigád 14 tagot számlál, egyetlen férfi van közöttük, s a főosztályon is hasonló az arány. Nézem a számítástech­nikai központtól kapott, ha­talmas íveket, amelyen a szá­mok csatarendben állnak. Végtelen seregnek tűnik, hie­roglifás rövidítések: bizonyá­ra ezek a parancsnokok, ők vezénylik, hogy: Igazodj 1 Vályi Cyuláné olyan szakma- szeretettel és türelemmel ma­gyaráz nekem, hogy legalább okosan bólogatnom illik, mintha érteném a brigád ve­zetőjének szavait. Végül meg­adom magam. — Én megbuggyannék ettől a munkától . . . — Ó, ha igazán beletanul­na, maga is megszeretné! Mi ellenőrizzük a vállalat üze­meinél felmerülő rendelése­ket, ezek szükségességét • el­bíráljuk, aztán elosztjuk a raktári készleteket, ellátjuk a termeléshez nélkülözhetetlen segédanyagokkal . . . naponta 30—GO ember jelenik meg ná­lunk. telefonok, levelek, egyik irodánkban strigulázták a lá­togatókat: elérte a nyolcva­nat! Üzemi vétölezök. anyag- gazdálkodók.. beszerzési osz­tály dolgozói, raktárosok, át­vevők, tűlszállítások rekla­málói. s egy évben egyszer az ellenőrök a partnereink: Brigádunk évente 60—Oo mil­lió forintot takarít meg az anyagigénylések, rendelések fokozott felülvizsgálatával, lő millió forintot pedig az el­fekvő és .normafeletti kész­letek hasznosításával, s 1,5 millió forintot nyertünk- az importból származó anyagok csökkentéséből. Gyanítom,: hogy ezen ada­tok kellőképpen meggyőzőek minden kétkedőnek, akik „irodakukac” kifejezéssel il­letik az itt dolgozó asszo­nyokat. Nem beszélve a nagy­javítások anyagellátásáról, a ka m pá nvíeJ a dalok ról. a z. évenkénti átárazásokról, a termék váltások ki ha tása i ról, egy-egy fejlesztés kapcsán bonyolítandó, a . csavartól á daruig terjedő anyagellátásig. S természetesen ott van a nagyberuházás, a kombinált acélmű, ami különösen szo­ros együttműködésre készteti őket a társosztályok szocia­lista brigádjaival. És a fejlő­dés diktálta információs rend­szer kialakítása, a számító- gépes feldolgozáshoz szüksé­ges adatgyűjtés, összesítés. Törzsadat. — .Az ember már törzs­adattal álmodik — mosolyo- dik el Vadas Bálái lé. S ne­velve folytatja Turáy László­vá: — Te, hogy is készül 'a húsleves? Ezt kérdezte tőlem telefonon a férjem! — Igen, mert decembertől mondhatni nincs szabad szombat, oly- Kor vasárnap se — viszi to­vább a gondolatot TomUovics Pálné. — Fáradtak vagyunk — sóhajt Parányi Miklósné, k Králik Jánosné azzal egé­szíti ezt ki. hogy szinte már valamennyien; szemüvegesek, megrontja, szemüket a nappal <s szükséges ’lámpafény. Kar­dos Károly né adminisztrátor a zsúfoltságra panaszkodik. Trailer Istvánná könyvelő pedig az. átárazunk bizony- 'alanságáról mond véleményt. Fiatalok' nem maradnak itt meg — szól Tatár Erzsébet. aki egyébként a legfiatalabb —. mert hosszú a betanulás, s megijednek a kezdeti ne­hézségektől. Való igaz. nem könnyű el­sajátítani az. anyaggazdálkodó mesterséget. A brigád asszo­nyai kohóipari vagy közgaz­dasági érettségivel rendelkez­nek. s különböző tanfolyamo­kon, átképzéseken vesznek részt. Müller Cyuláné, Sallai Mária és Almássy Lászlóné nem volt jelen a beszélgeté­sen. s miután ki panaszkodtak magukat az asszonyok, Mező Istvánná valamennyiük egyet­értésével szépnek mondta ezt a munkát, csak egy kérésük van, hagyják őket nyugodtan dolgozni, s ne kelljen feles­legesnek tűnő dolgokra szét­forgácsolni erejüket. Az il­lendőség úgy kívánja, hogy az egyetlen férfit utoljára említsem, Sándor Zoltánt, bár ilyen többségben talán elsőként, volna méllányosabb. Nos, tehát törzsadattal ál­modni mit jelent? TÖRZS­ADAT: pontos információk a vállalatnál, május 20-ig el­készítendő kimutatás, felelős­ségteljes, fáradságos munka, a termelők szemléletváltása, a bonyolult kampánymunkák megszűnése, nyugodt munkál­kodás,' megbecsülés, méltó el­ismerés. — Ettől már csak két na­gyobb fokozat van — simo­gatja az oklevelet Vályi Gyulámé brigádvezető. Karosi Imre Tavaszi műszaki,szemle a Volánnál Erdőbényei tapasztalatok A szőlészeti A Volán 3. sz. Vállalatánál minden tavasszal technikai, műszak.i szemlét tartanak. Ilyenkor a munkahely és a közlekedési biztonság érdeké­ben nagytakarítást végeznek a telephelyeken, ellenőrzik a gépkocsik állapotát, fokozott karbantartási végeznek rajta. Ezen túlmenően a járműve­zetők — társadalmi munká­ban — megszépítik, újjáva­rázsolják gépkocsijaikat. A tavaszi nagy szemlére az elmúlt szombaton és vasár­nap került, sor. A miskolci központi, valamint a taxite­lepen, a mezőkövesdi, a le- ninvárosi és az encsi főnök­ségeken ellenőrzést tartoltak, ahol a vállalat gépkocsiállo-" mányának kétharmadánál vé­geztél? el a technikai, mű­szaki, esztétikai szemlét. A „zsűrizést” a 3. sz. Vo­lán és más vállalatok szak­embereiből álló bizottságok végezték. Az értékelés sze­rint az elmúlt évihez mérten a jobb műszaki állapotú jár­müvek aránya tovább növe­kedett. A vizsgált gépkocsik 99,G százaléka megfelelt a kö­vetelményeknek, s. egyhar- máda kifogástalan minősítést kapott. Képünk, a Volán mis­kolci telephelyén készült, ahol közel 500 autóbuszt és teher­gépkocsit sorakoztattak fel katonás sorrendben műszaki és esztétikai szemlére. „A megye mezőgazdasági termelésében a kedvezőtlen természeti és közgazdasági adottságok ellenére is reális célkitűzésnek tartjuk a gaz­dálkodás jövedelmezőbbé lé­teiét...” i—• hangzott, el a megyei pari értekezleten. X Az erdőbényei Kossuth Szőlőtermelő Szakszövet kezet dolgozói az elmúlt ével? át­gondoltabb gazdálkodásának köszönhetik, hogy a szak­szóvá! kezet négy , éve már nem veszteséges. Szabó Fe­renc, a szakszövetkezet elnö­ke az elért eredmények el­lenére mértéktartóan beszél. Kevesebbet a nehéz .múltról és többet a dolgos máról, s a holnapokról. 1— Szakszövet kezel tini? ked­vezői len termőhelyi adottsá­gú. Kedvezőek viszont az adottságaink a szőlőtermesz­tésre. a juhtenyésztésre és a iaga zriál kódú: ra. Az elmúlt évben a szóló- termesztés és a borászat lej- lesztésfaaTdekében szőlőt te­lepítettek. A juhtenyésztés bővítése céljából új juhho- dályt építettek és korszerű­sítették a régit. vS mindezt tervszerűen . . . Azt mondial?, a szőlő a szép tájakat 'kedveli. És ta­lán a múlt visszacsengő hang­ja is a szőlőtermesztésre ser­kenti az i'ehieket. A har­madkorban megjelenő Vitist. mai szőlőnk ősének egyik le­letét ugyanis éppen Erdőbe- nvén fedezték fel 1307-ben. A gyepfejlesztés és juhte­nyésztés bővítését pedig épp a mar említett kedvezőtlen adottságok indokolják. A ju­hok igénytelenek, hiszen év­századokon át a természet- szerű tartásra tenyésztették ki őket. Nem véletlen, hogy ebben az évben saját erőből, valamint állami támogatás és Intel igénybevételével, a ju­hászát további bővítéséi ter­vezd?. Ennek keretében újabb két 000 férőhelyes juhhocíalyt építenek es további két 300 férőhelyes juhhodály felújí­tására is sor kerül. A szőlészeten, az állatte­nyésztésen es a .szántóföldi növénytermesztésen kívül a szakszövetkezet fontos jöve­delmi forrása az erdőgazdál­kodás es fafeldolgozás. Az erdőbényei sza kszö ve t kezet 1500 hektárnyi erdőterületen gazdálkodik. . Legfontosabb feladatuknak a fakitermelést tekintik, ami értelemszerűen összefügg az erdőtelepítéssel és az erdőn palással is. A gaz­dálkodás hatékonyságának ja­vítása .érdekében jelentős fel­adat a kitermelt ía tovább-, feldolgozása is. A szakszövetkezet üzemel­tet meg varrodát, borkimérést és épitórészleget. E cikk ke­retében azonban nem térhet­tünk ki a szakszövetkezet gazdálkodásának teljes be­mutatására. Csupán azokból az ötletekből szereltünk vol­na néhányat felvillantani, amelyek lehetővé tették, hogy négy év alatt a szakszövetke­zet , bruttó termelési értéke 30 millió forinttal növeked­jék. — buciiért — Fo(<5: Szabados GySrgy Nagy László a hidasnémeti Március 21. Tsz-nel? nagyon rosszul all u szénája, odahívják, >s megválasztják elnöknek. Amikor már egyenesbe jut: ez a gazdaság, a Cserehát legmostohább vidékén, Krasznokvajdán jut bajba a Bástya TSz. • Él vállalja az elnökséget, annak ellenére, hogy az 1978-as év végén 7.8 millió forint alap- es mérleghiányt kap ..öröksé­gül'’. Bízik az emberekben, tudja, hogy mi mindenre képesek a jó célokért. A hozzáértés, a vezetni tu­dás. az önmagától és má­soktól is megkövetelt szor­galom. fegyelem s a bátor kezdeményezőkészség ered­A Csereháton. Tomoron. gazdasági cseléd fiaként születeti 1939-ben. A földet, a mezőgazdaságot még kis­gyermekként megszerette, amilrqr a család a földosz­tás után már a saját néhány holdját művelte. És amikor az édesapa úgy' dönt, hogy belép a termelőszövetkezet­be, a fiú minden vágya: szakemberként dolgozni egy akkor még csak megálmo­dott fejlett mezőgazdasági nagyüzemben. Elvégzi a putnoki felsőfokú techniku­mot. majd később a gyön­gyösi főiskolát. Szorgalom­mal párosult tehetségére, szakmai tudására hamar felfigyelnek. Hívják gazda­gabb vidékre, jobb adottsá­gú gazdaságba, de ő a Cse- rehát mostoha körülményei között is lehetőséget lát a jó gazdálkodásra. Az életcél most már az: a főiskolán és az életben tanultakkal se­gíteni a szülőföld, a mosto­ha. de számára legkedve­sebb vidék mezőgazdaságá­nak fellendítését. Egészen fiatalon lesz tsz- főagronómus, majd amikor menye: a mélypont után i tavaly már 2 millió 650 J ezer forint nyereséggel zár ■ a Bástya Tsz. 1979. évi ár- » bevételük 78 millió forint { volt. s az idei terv: lit) * millió forint. Nemcsak [ mint jó szakembert, tsz- i vezetőt, hanem, mini'párt- } munkást is ismerik, becsű- » ük az encsi járásban. — Rendkívül’ nagy meg- i tiszt éltetésnek éreztem — | mondja — amikor a nép- i front javaslatát elfogadva a * 16-os számú választási kerti- i let képviselőjelöltté válasz- J tott. Ha megválasztanak. , minden erőmmel és tudá- r sommal igyekszem megfe- ! lelni választóim bizalma- > nak. Itt élek, e vidékkel ‘ együtt élek. \ ismerem az t aprófalvak, s a dombvidék. [ valamint a Hernád-völgy r mezőgazdaságának gondjait * és lehetőségeit. És azt is t tudoip: nemcsak kapott fo- r rintokon, hanem a mi igye- [ kezelőnkön, saját kezdetné- ! nyeséseinkén is múlik, i hogy' életkörülményeink' ne J legy'enel? más vidékeknél | mostohábbak. J Nyerges Először találkoztam Nyer­ges Károllyal, a putnoki ak_ na kerülelvézelö főaknászá­val. s mégis úgy éreztem, mintha már régebbről is­• merném. Közvetlensége, nyíltsága, őszintesége rend­kívül szimpatikus, érezhető, mennyire Art az emberei? nyelvén. Beosztásában szük­sége is van e tulajdonságá­ra. hiszen több száz , bányász mindennapi mun- 'Kká.ját irányítja, s neriiril- 1 kán kell foglalkoznia ( emberi ügyekkel; 1 A jelenleg 43 éves szak- | ember tősgyökeres bá­• nyászcsaládból származik. Csillésként kezdte pályafu­i tusát, s munka mellett szer. ! zeit bányaipari .technikusi i oklevelet. Putnoki otthona- 1 ban műszak végén feleség? I és három gyermeke várja. 1 Mindig szerette a közössé­get. tudta, hová tartozik Évek óta az üzemi pártbi­zottság és a végrehajtó bi- . zotlság tagja. i i Károly ■ i i Nyerges Károly Borsod i megye'13. számú országgyu. | lesi képviselőjelöltje. — Jelölésemet megtisztel- , telesnek és kitüntetésnek j érzem — mondta, amikor , felkerestem a munkahelyén. ] — Éj úgy fogom fel, mint j egy nagyon felelősségteljes i , i pártmegbizatast, amit leg- , jobb tudásom szerint köle- j less égem teljesíteni. Ha [ megválasztanak, a szánba- 1 i nyásztársaim bizalmából le. i szel? országgyűlési képyise-1 i lő. S ha már elégedettek ve- [ lem. a körlet vezető ínak- [ násszal, akkor képviselő- 1 kent sem szabad majd csa- i lódást okoznom. i i Teendője lesz bőven. A • jelölögyűléseken felszólalók j olyan gondokat vetettek fel. » amelyek megoldása műn- i kálkodásra serkentő prog- | rarnot jelenthet számára. [ Megközelítően 30 ezer ént- j bér él a körzetben, s né- < hány . község kivételével a i települései? mindössze né- J hány száz lelket számlál- j nak. A peivniyidékek apró • falvaiban sokat kell még i tenni a fejlesztés érdekében. t Szükség van a vezetékes \ ivóvízhálózat bővítésére, az ’ úthálózat korszerűsít (»sere. ; bölcsődéket, óvodáikat, bot- [ tokát kell építeni. Ügy ér- J • i elegendő energiája van > ■ i csöppet sem könnyű fel- r 'dal elvégzéséhez, de kéri i lakosság segítségei. Meri | tömegek támogatása nél- | ?ül az országgvülési képvi- 1 <elo is csal? egyen en ein- i bér... !

Next

/
Oldalképek
Tartalom