Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

1980. május 14., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Mennyit ér az erőfeszítés?

Változások a Tiiraféte Tsz-hen

Sikerült „felráznunk” az embereket

Bejött a fiatalember a már nem is ludum, melyik főiskoláról, és roppant udvariasan egyből a témára tért: szakdolgozatot ír Szalonna múltjáról, napjairól és jövőjéről, s úgy gondolja, ebben a termelőszövetkezetnek is helye van. De mivel hallotta, milyen gyengécske, — az illem szabályai szerint: nem a legjobb —, így ide a legvégén jött, hiszen ez a szövetkezet nem lehet a falu meghatározója.

Néztem az elnök arcát: ugyanis pár perccel előtte furcsa egybeeséssel azt kérdeztem: mivel magyarázható itt a 14 mázsás hektáronkénti búzatermés?

Szaniszló Bálintnak, a Tókörnyéke Termelőszövetkezet elnökének, — becsületére legyen mondva —, egyszer sem rebbeni meg a szeme:

— Minden kétséget kizárva az elmúlt év átlaga nem átlag. Nem akarok védőbe- szédet tartani, de az is tény: hogy mi másokkal ellentétben egyetlen hektár búzaterületet nem szántottunk ki, pedig a fagy ugyanúgy károsított. mint máshol. Mi azt néztük, hogy a tízmázsás búza is búza. Más kérdés az, hogy ezt joggal a szemünkre vetették, hiszen tavasszal még vethettünk volna jövedelmezőbb kultúrát.

Ills ez a termelőszövetkezetnek pénzügyileg jobban jött volna. Nem a vita kedvéért, — mert már azóta megszüntették —, de a hízómarha- tartás is több éven át ellenkezője volt a gazdaságosságnak, s mégis megtűrték, -lágy kilogramm húst 62 forintért, közel kilenc kilogramm abrakból állítottak elő. Üj elnök jött. s az „új seprű, jól seper” elvén, kisöpörte a termelési szerkezetből ezt. az ágazatot.

A másfél mázsás hektáronkénti napraforgótermést is jobb elhallgatni, mint kirakatba tenni, hiszen könnyen adódhat olyan ironikus vélemény: hogy a vetőmagot, a

föld azért visszaadta. De mit csinállak a szakemberek? Ili — gondolom —, azért hangzott el teljesen őszintén, mert nemcsak a szakmai oldallal volt baj, hanem azzal a döntéssel is, ..ogy a későn száradó, erodált földekbe nem lett volna szabad napraforgót vetni.

— Így van. Területi adottságaink egészen mást indokulnak. mint amit eddig tettünk. Ehhez a felismeréshez viszont hosszú volt az út. Egyrészt azért, mert még az elmúlt évben is 700 ezer l'b- rint jövedelmet értünk el, úgy, hogy az előző év egymillió forintos adósságát is visszafizettük. Helyrehoztunk olyan dolgokat, amelyek egyszerűségüknél fogva, szinte eltűntek. Elég arra utalnom, hogy a háztáji juttatásban bizony az elvárástól elmaradtunk. Így az emberek azt felelhették: ne csak kérjetek, adjatok is! És mit válaszolhattam volna erre? Biztosítottuk a termeléshez nélkülözhetetlen alapokat. A védőitaltól a munkaruhán át, a bérben mutatkozó megbecsülésig. Sikerült „felráznunk” az embereket. Megértetni, hogy érdemes erőlködnünk. Annyira jók azért még vagyunk és leszünk, hogy minden évben tisztességes nyereséget érjünk el.

Egy év alatt öl brigád lépett be a szocialista brigádmozgalomba, Azelőtt még a szervezésre sem tettek kísérletet, most pedig mór brigádok versenyeznek a különböző címekért. Eredmények nélkül,' persze adminisztrációnak tűnhet az egész. Csak példaként és bizonyosságként: a szakosított tehenészeti telepen az első negyedévben több .mint tíz százalékkal emelkedett az egy tehéntől fejt tej mennyisége. Ami azt jelentheti, hogy nemcsak álom marad a közel 400 li-, teres hozamnövelés, hanem valóság, amelynek pénzbeli értéke, az az egymillió forintos prémium, amelyet az állam az eredmény növeléséért ad.

Az elnök:

— A hibákat, mivel látjuk őket, ki* is tudjuk javítani. Si^k volt a „főkönyvelői” tehenünk. ezek csak papíron szerepeitek, de nem termeltek. Ezekből grúzát kiselejteztünk. Megszüntettük a marhahizlalást, a borjakat kedvező áron, leválasztás után eladjuk. Fejlesztjük a

juhászától, ugyanakkor a szántóföldi növénytermesztésből kivesszük azokat a területeket. ahol árunövényt termelni nem érdemes. A tö- megtakarmány-termesztésre helyezzük a hangsúlyt, mert csali így tudjuk csökkenteni az állattenyésztés költségeit.

Ha az intézkedések határozottak lesznek, a munka meg egységes, akkor ez az a termelési szerkezet, amelyet a dombos, erodált vidékekre találtak ki. Egy baja van: korábban is megszülethetett volna.

— Nincsenek világmegváltó terveink. Itt nem szabad 43 mázsa búzát termelni, meri nem lehet. Itt nem szabad kukoricát termelni, mennem érik be. Itt nem szabad hizlalni, ha egy mázsa kukorica rossz idő esetén ezer forintba kerülne. De lehet gyepesíteni. lehet tömegtakar- mán.vt termeszteni, s téliét kalászosokat vetni olyan műtrágyázással. növényvédelemmel, hogy azok szép jövedelmet biztosítanak.

— Van kőbányánk, amelynek fejlesztésére hárommillió forintot kaptunk. A 40 ezer tonnás termelést egy osztály ozóberendezés vásárlásával meg tudjuk duplázni. Így a nyereséget is. A búzáink szépek, harminc mázsát várunk tőlük, így nem csoda, hogy minden időjárási nehézség ellenére rózsaszínű nekünk az ég.

A fiatalember, aki utánam jött, mindezt szépen leírta. Nem tudom, milyen hatást váltott ki nála az, ami itt elhangzott. Egy biztos: a falunak, Szalonnának ez az üzem sokat jelent. Amikor emberek erőlködnek azért, hogy veszteség ne legyen, sőt nyereséggel gazdálkodjanak, akkor a Tókörnyéke Tsz a bizalom forrósa is. Az elképzelések erre a bizalomra támaszkodnak és megrendülnének, ha a jó ötletek, csak ötletek maradnának.

Készül a kábelgép

Farkas Miklós (jobboldalt) és Mélypataki István szerető- lakatosok a DSÖ-40 típusú sodrógépnek a gépágy szerelésén dolgoznak a DIGEP kábelgépgyártó gyáregység szereidé üzemében.

A szegedi növényházban

Kukoricatörés

lavssszal

Még be sem fejeződött a kukorica vetése, a' Gabona- termesztési Kutatóintézet szegedi növényházában már hozzáfogtak a betakarításhoz. Törik a csöveket. A magot az év elején vetették el. cs most szép. egészséges csöveket szednek. Egy Kukorica törzs előállítása legalább

6—7 évet vesz igénybe. Ezt: a hosszadalmas időt rövidítik meg az üvegházi termesztés közbeiktatásával. A növényházban optimális körülmények között Hüti kukoricatörzset neveltek fel. Üj rövid tenyészidejű hibridek előállításán dolgoznak. Szükség van a rövid időre. A mostani szeszélyes tavaszi időjárás miatt, ugyanis mór egyhetes késésben vannak a vetők.

Mezőkövesdi helyzetkép

VáJiazé vállalati magatartás

Igazodások a gazdasági körülményekhez

— kármán —

Sikeres évkezdet — így jellemezhetjük tömören a mezőkövesdi ipari üzemek ys szövetkezetek első negyedéves munkáját. Még akkor is így van ez, ha megemlítjük, hogy egyik-másik helyen különféle bizonytalansági tényezők nehezítették a gazdálkodást. Gondolunk elsősorban a termelői árak kimunkálásában jelentkező gondokra, amelyek az Autóvillamossági Felszerelések Gyára kivételével az 1380. évi termelőkapacitások adta lehetőségek kihasználását: veszélyeztették a város több üzemében. Ez volt a helyzet januárban, sőt még februárban is szűkében volta k a megrendeléseknek, március végén azonban valamennyi termelőegységben megoldódott a gond, tisztázódott, mit szállítanak exportra. s mit a hazai megrendelőknek. Ma úgy fest a helyzet, hogy a piaci igényekké! összhangban1 vannak a meglevő termelőkapacitások. Ez egyaránt vonatkozik az exportszállításokra, s a belföldi szükségletet kielégítő termelésre.

Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy tudósíthattam a Diósgyőri Gépgyárban évek óta sikeresen működő újítók klubjának két rendezvényéről. Tudom, sokkal inkább szokás monumentális dolgukkal előhozakodni, s talán jó néhányan nevetségesnek ítélik, miért tulajdonítok olyan nagy jelentőséget ezeknek az eseményeknek. Valójában a szellemi értékek kibontakozásáról, s ezzel együtt járó demokratikus fejlődésről kívánók szólni.

Visszatekintve a "régebbi eseményre: éppen akkor terebélyesedett az Élet és Irodalom hasábjain „Ilyen gazdagok vagyunk?” címmel fogant közös gondolkodás, amely a párt irányvonalához igazodva a szellemi tartalékok eredményesebb hasznosítását segítette elő. A gépgyári beszélgetésen, ha szabad ezt a szót használnom, lélekzenditöen hatott a munkások újítási szándéka, okosan érvelve, körültekintően és felkészülten vitázva mu- tattak rá a gyomlálandó gyo- mokra. s az élet folyamatosságát hordozó új palántákra. "E két véglet közötti munkálkodás mindig több verítékkel jár, kevesebb gyors sikerrel kecsegtet, s tulajdonképpen csuk a rendszeres, következetes mindennapi munka hozhat tartós sikereiül, boldogulást.

Virrasztás az értékekért

Az akkori beszélgetés summájaként fogalmazódott meg, hogy az egyén, s így a közösség szamara is csak az a program lehel jövöbelekin- löen' hasznos, amelyben mindenki 1 öl lelhet i a veleszületett és -szerzett képességeinek alkotó útjait, s ezeken járva szolgálhatja az emberhez méltó értékek gyarapodását. Pártunk XI1. kongresszusa ezt a programot adta meg. Azt hiszem, mindenki tudja, hogy ezek a feladatok nehezek. De társadalmunk közösségi társadalom. nemcsak bizonyos, emberek privilégiuma a tudás, az alkotás. Közös dolgainkat, közösen rendezzük.

Hogy ez mennyire így van, kézenfekvő bizonyítékul szolgál a szocialista brigádok munkaversenye, s ennek szerves része, az újítási mozgalom. Megyénkben az elmúlt évben a benyújtott úji- lások 80.9 százaléka, az elfogadott újítások 84,2 százaléka. és a, hasznos),tolt újítások 85,4 százaléka a szocialista brigádoktól származóit. A Betolj- és Vasbetonipari Művek Miskolci Gyárában például a’bevezetett javaslatok nem kevesebb, mint 95 százaléka a' szocialista brigá- 1 dóktól indult el. S az elmúlt évi újítási verseny megyei gazdasági eredményének 64,4 százalékai adták a szocialista brigádok alkotó kezdeményezései. Egyre gyakoribb, s termeszéi esen örvendetesen hasznos megítélés, hogy az újítási mozgalom jelentősége nemcsak a közvetlen gazdasági eredményekben mérendő. Rendkívül! gyümölcsöző a társadalmi fejlődésre, a demokratizálódásra gyakorolt hatása. A dolgozók gondos gazdaként ápolják a hagyományokat, munkálkodnak az „új időknek- új dalaiért”.

Visszatérve a gépgyári beszélgetésre, az. „Ilyen gazdagok vagyunk?” kissé keser- géssé fajult országos vitázókedve helyett, azokat a lehe- lőségeket keressük meg. amelyek kihasználásával valóban alkotó módon kapcsolódhatunk a nyugodt álmú gyarapodáshoz. Mindennek alap- feltétele a rendszeres önképzés. tudásunk korszerűsítése. Hiába a szándék, az újítási akarat, ha ismeretek hiányában nem tudjuk megvalósítani elképzeléseinket.

Nem véletlenül alakultak így megyénk újítási mutatói.

A szocialista brigádok vállalásaiban elsők között szerepel a tanulás, sokan nagy áldozatokat hozva, szó szerint értendő: éji nappallá téve bújják a könyveket, görnyednek a számtanpéldák fölött, politikai igazlátá.sukat fejlesztik, művelődnek. Ha egyszer egy estén valamiféle kamerával az ország nyilvánossága elé lehetne tárni; mennyien választják az álom helyett a virrasztást: az értékekért! Tudván tudva.-hogy társadalmunkba^ minden becsületes erőfeszítés elnyeri jutalmát.

A másik gépgyári rendezvényen dr. Pusztai Gyulát, az Országos Találmányi Hivatal elnökét látták el kérdéseikkel a szocialista brigádok képviselői. Nem voltak sem hurráoptimista megnyilatkozások, sem magyar búsongók. Ezért tulajdonítok én olyan nagy jelentőséget az újítók, klubja két rendezvényének. A realitások okos számbavételével. felelősségteljesen szóltak az újítási mozgalom helyi és országos alakulásáról. S a tennivalókról.

Karosi Imre

Amikor a közelmúltban a mezőkövesdi városi-járási párl-végrehajtóbizottság az 1. negyedévi gazdálkodás tapasztalatait összegezte, egyebek között megállapította: az ipari üzemek múlt évi eredményes munkájukkal jó alapét teremtettek a tervidőszak utolsó esztendejében kitűzött célok valóra váltására; munkájukat nagyfokú szervezettség, folyamatos, kiegyensúlyozott tevékenység jellemezte. A jó gazdálkodó egységek között is kitűnt az Autóvillamossági Felszerelések Gyára. amely a piaci igényekhez igazodva, dinamikusan növelte termeléséi és három hónap leforgása alatt 6 millió forint nyereséget ért el. Ebben nagy szei'epe volt a köveséi üzemben végrehajtott termék- és termelésszerkezet korszerűsítésének: az AUTÖ- VlLL-ben a Bósch-licenc .alapján készített önindítók vetekszenek bármely nyugati gyártmánnyal. ennélfogva nem okoz gondot a magas műszaki színvonalat reprezentáló termék értékesítése sem. Olyan korszerű gyártmányról van ugyanis szó, amely iránt szerte a világon élénk kereslet nyilvánul meg.

Változó, jó irányban fejlődő vállalati magatartást tükröz a város ipari üzemeinek 1980. évi terve is. A vállalati koncepciókban mindinkább felfedezhetők a nehezebb gazdasági körülményekhez való igazodás jelei. Elegendő utalni rá, hogy a város gyáregységei úgy növelik 5 százalékkal éves termelési értéküket, hogy közben 12 százalékkal \öbb nyereséget és 4 százalékkal nagyobb exportbevételt érnek el. Mindezt minimális, mintegy 2 százalékos létszámnövelé 'el ler- . vez.ik megvalósítani. Egyedül a MEZŐGÉP kövesdi gyáregysége irányzott elő 1 százalékos csökkentéit, ami az. élőmunkával való takarékosságra vall. Bizonyára ez a törekvés egyben azt is eredményezi. hogy tovább javul az tizem termelékenységi mutatója. Ez. annál is inkább lényeges, mivel a létszámcsökkentés és a termelékeny? ségnövekedes szorosan összefüggenek.

Nem szükségleien ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy a vállalatok, üzemek nagy többsége a legutóbbi

évekig nem tervezte a létszámcsökkentést. ha mégis rászánták magukat, ezt szükséges rossznak tekintették, ezért csak végső esetben folyamodtak ehhez a megoldáshoz. A jövőben viszont, sokkal inkább rákényszerülnek a vállalatok, hogy reális termelési tervek birtokában elkészítsék több évre szóló fejlesztési elképzeléseiket, s ennek részeként megalapozott létszámgazdálkodást koncepciót dolgozzanak ki. Olyan létszá m gazda 1 kodást k ivá na- los meghonosítani, amely segíti a hatékonyság, a terv- szerűség fokozását. Ehhez persze elengedhetetlen', hogy szüntelenül javítsák a munkaszervezést. feltárják a be.l- ső tartalékokat, esetleg megszüntessenek bizonyos tevékenységet. kiváltképpen, ha az gazdaságtalan, vagy korszerűtlen. Végül, de nem utolsósorban jelentős létszám takarítható meg. a műszaki, technikai színvonal növelésével is.

Es itt elérkeztünk napjaink oly sokat vitatott kérdéséhez, hogy a vállalatok egy része túlságosán tartózkodik attól, hogy fejlesztési vállalkozásba bocsátkozzék. Kétségtelen. ebben közrejátszik, hogy szigorúbbá vált ár- és szabályozó rendszerünk, változóit a piaci orientáció, melynek következtében bizonytalanság. nagyfokú óvatosság tapasztalható vállalatainknál. Az is tény viszont, hogy a vállalat egy része tartja magát ahhoz a központi döntéshez, hogy korlátozni szükséges a beruházásukat. ezenkívül változott az a gyakorlat is. hogy korábban nagyon sok beruházás, fejlesztés megvalósításához az állam jelentős támogatással járult hozzá.

A mezőkövesdi üzemek, gyárak ebben az évben azt az elvet vallják hogy csak a termelőberendezések bővítése jöhet számításba, ezért jelentősebb épületberuházást nem is terveztek. Bizonyíték erre. hogy az 198U-ban előirányzott 52 millió forint fejlesztési célú összegből, több mint 48 milliót gépi beruházások megvalósítására fordítanak. Teszik azt abból a megfontolásból, hogy ne következzék be megtorpanás a hatékony termelésfejlesztésben. sze í 'kezetá tala ki fásban.

Mert az ésszerű, szelektív fejlesztésekre a jövőben is szükség lesz, hiszen a gazdaságos export feltételeinek biztosítása elsőrendű népgazdasági érdek.

1„ 1,. I