Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-14 / 111. szám

ESZAK-MAGYAROfcSZAG 4

19S0, május 14., sierda

—— —i—

I

j

Í

i

I

i

I

Í

I

i

Í

!

i

i

J

Pantomim a fasta

Folytatás és megújulás

Aczél György uj kötetéről

razmctztr

..Ideológiai munkában nem lehet lovasrohammal győzni’’ — idézi Lenin figyelmeztetését Aczél György, kulturális es ideológiai eleiünk néhány kérdéséről szólva. S a Gondolat Kiadó új kötetébe fölvett válogatása az elmúlt tíz ev más jelentős beszedetnek. tanulmányainak mintegy példázata is lehetne ennek. Nyomon követhetjük ugyanis azt a szívós elvi következetességet, állhatatosságot'. türelmet — ámbár szen- vedélyes és vitázó türelmet —, amellyel vissza-visszatér alapvető lontosságú kérdések magyarázatára. Így kívánja formálni, alakítani társadalmi méretekben az emberek tudatát, magatartását, miközben maga is állandóan választ keres a változó világ, a változó valóság problémaira.

Történelmi tapasztalatainkat elemezve irta eímadó — Folytatás es megújulás — tanulmányában: „Rendkívül fontos, hogy újra és újra tudatosan, felelősen végiggondoljuk a szocializmus építése során megtett utunkat, jövőnk érdekében a múltat és jelent”. Szélesebben általánosítva teszi ő maga is ezt mindennapjaink vizsgálatában. állítva egyberí azt, hogy ..a szükséges megújulás nélkülözhetetlen feltétele a szocialista folytonosság biztosítósának. A megújulás előfeltétele pedig az objektív valóság szüntelen és őszinte szembesítés? végzett: munkánkkal. eredményeinkkel és célkitűzéseinkkel”. Az írások mindegyikének ez a nézőpont áLl a tengelyében, s egyben ez adja valamennyinek a máig szóló időszerűséget.

Egységes ívű érvelési rendszerben követhetjük azt az alapgondolatot, hogy a kultúra ugyan sajat belső törvényei alapján változik, fejlődik. de nem szakad el. r.em is válhat el attól a háttértől, amely meghatározója, s amelyet lényegénél fogva tük- röztetni hivatott. A társadalmi. gazdasági és kulturális fejlődés kölcsönhatásáról, egységéről van. módunk megbizonyosodni, olvasván e tanulmányokat. előadásokat. S ebben megint csak az elvi következetességre érdemes fölfigyelnünk, amellyel a szerző ugyanazt a lényegi választ adja. például több mint egy évtizede, a gazdasági reform bevezetésekor, mint napjainkban, amikor a korábbinál lassúbb gazdasági növekedéssel számolhatunk. Azt nevezetesen (amiként az MSZMP KB Politikai Akadémiáján elhangzott tavalyi előadásában), hogy „a szakmai tudás, a műveltség, az eszmei, erkölcsi és kulturális felkészültség egyre közvetlenebbül gazdaságformáló tényezővé is válik”. Erre alapozva jelenti ki, hogy „még ha a gazdasági szükségszer rűségek ma középpontba állítják is a termelési kérdéseket, még ha ennek sodrában ökonomista egyoldalúságok tapasztalhatók is, társadalmunkban a kultúra mindenkor nélkülözhetetlen ..

Egybecsengenek ezek a szavak a XTI. pártkongresszus határozatának művelődéspolitikai fejezetével. amely egyebek között leszögezi, hogy előrehaladásunk elsőrangú feltétele: tovább gyarapodjék népünk műveltsége. a közművelődés egyre inkább váljék társadalmi ügy- gyé. Ehhez tisztában kel! lennünk azzal, hogy a kulturális fejlődés miként alakítja a társadalmat, miként hat a különféle gazdasági-társadalmi feladatok megoldására.

Helyenként valósággal föl- forrósodnak a szavai, amikor az értetlenséget, a nemtörődömségei korholja. „Egyszer el kell már érkeznünk oda, hogy éppúgy felelősségre lehessen vonni egy olyan vezetőt, aki elhanyagolja az emberek szellemi fejlődését, mint azt. aki rozsdásodni hagyja a vállalat értékes gépeit” — mondta előadói beszédében a párt Központi Bizottságának ülésén a köz- művelődés tárgyalásakor. Eltávolodott volna ezzel a hétköznapi realitástól? Aligha. Csupán „alkotó elégedetlenségével” is figyelmeztetni akart, hogy éppen a valóság, az adottságok jobb felismerésére van szükség. Mert a mi társadalmi rendszerünkben még jobban lehetne és kellene élni a lehetőségekkel. amelyek kibontakoztatják az emberekben rejlő értékeket. A két ellentétes társadalmi rendszer versenyének, ideológiai harcának is meghatározója 'ez. Az ellentétes életmódok, életformák erőpróbája, s ebben — mint mondotta — az értelmes. tartalmas élet, magának az emberiségnek a jövője a tét.

Ezen a jövőn sokat gondolkodik a szerző. „Mivé lehet az ember” — ez a mesz- ssrire néző kérdés is erre mutat. amelyet égjük legmeg- kapóbb hangvételű írásának, karácsonyi cikkének címéül adott, Gramscitól kölcsönözve e kérdésföltevést. S á munkásmozgalom nagy olasz teoretikusának töprengéseit bizakodóan folytatta, mintegy hitvallást téve az ember mellett. Az emberbe vet

Arinak idején, 197”-ben a megj'ében. elsőnek szervezett olvasótábort a miskolci Ady Endre Művelődési Ház. De nemcsak ebbe a művelődési táborba várták a gyerekeket, hasznos kétheti programot szerveztek — ugyancsak tá- bortormában — az idegen nyelveket tanuló általános iskolásoknak is. A rejteki, majd később kékmezői táborok ezen a nyáron is tovább élnék, csak éppen színhelyet cserélnek. A Miskolc városi Művelődési Központ szervezésében Sárospatakra, a Zrínyi Kollégiumba várják a táborozni szándékozókat július 15-től 29-ig.

Hatvan-hatvan résztvevője lehet a táboroknak. Az idegen nyelvi táborba elsősorban azok a hetedikes általános iskolások jelentkezhetnek, akik iskolai keretekben, tagozaton tanulják az orosz, a német, az angol és a francia nyelvet. A selyemréti. a Ki liándéli. a Kilián-északi. illetve a 21-es és a 6-os számú Általános Iskolák diákjaihoz jutottak már el a felhívások. Rajtuk kívül azok a fiatalok táborozhatnak még Sárospatakon, akik a TIT gyermektett hittel (mint mindig is múltunk, irodalmunk, történelmünk legnagyobbjai), hiszen „az ember eredendően se nem rossz, se nem jó, a társadalmi viszonyok összessége alakítja a személyiségét”. Ám. hogy mégis mivé legyen, s mivé lesz, az még hosszú harc kérdése is. amelyben a társadalomnak és az egyénnek egyaránt részt kell vennie.

Az ilyetén részvétel sokféle módja; lehetősége is tárgya Aczél György e kötetének. amely a „Válogatott kultúrpolitikai írások” alcímet viseli ugyan, de — mini az előzőekből is kiviláglik — messze túlmutat e körön társadalompolitikai, ember- formáló hatásában, vonzatai- ban. Tulajdonképpen a mai magyar valóság szinte minden fontosabb kérdése szerepel e kötet lapjain. Vala- mennjM írásnak közös, különös sajátossága is van. Ugyanaz a közvetlenség, köz- érthetőség, sőt. olvasmányosság jellemzi. Mintegy például szolgái sokaknak ahhoz az intelemhez, amelyet ő maga az írókhoz intézett, mondván, hogjr nem ártana bartóki mélységben gondolkodni azon is, miként lehetne a nehezen érthetőt érthetőbbé tenni, közelebb vinni a néphez. Ö mindig népközeiből beszél, műveltségének, irodalmi,, történelmi jártasságának nem a magaslataiból letekintve, hanem a mélységeiből merítve.

Művelődésünk, társadalmi tudatunk egy évtizedes útja illusztrálódik ily módon igen szemléletesen az átgondolt összeállításból. S minden bizonnyal a kötet valamennyi olvasója számára e szocialista út tudatos folytatásának elhatározottságával, eltökéltségével együtt fölébresztik, megalapozzak Aczél György gondolatai a megújulás igényét is.

I- Z.

nyelvtanfolyamain tanulnak. Az idegen nyelvi tábor a kisebbeké, az olvasótábor viszont a nagyobbaké. Most már évek óta elsősorban a szakmunkástanulók részére szervezik meg. A hatvan táborozó közül csak néhányan érkeznek gimnáziumból: az idei olvasótáborra a Földes Ferenc és a Kilián Gimnáziumok diákjai közül fogadnak néhányat. A legtöbben •a 114-es és a 101-es Szak- munkásképzö Intézetekből érkeznek majd.

Akármilyen lassan is, de közeledik a nyár, s vele az annyi örömöt s gondot jelentő vakáció. Szerencsére egyre több segítséget kapnak a családok a gyerekek nyári elfoglaltságának megszervezéséhez. A hagyományos nyári napközis táborok mellett (tavaly közel 1800 gyermekkel foglalkoztak ily módon Miskolcon, s már szervezik az. idén is!) egyre több helyen működnek gyermekfoglalkoztató csoportok a művelődési intézményekben is. A miskolci Molnár Béla Ifjúsági é.s Ül törőházban június 30-tól július 25-ig szervezik meg a gyermekfoglalA közelmúltban egy országos konferencián vettem részt, amely töiténelesen Szolnok megye egyes irányítási kérdéseivel is foglalkozott. Érdeklődve figyeltem, miként irányítják a mindössze hetvenkilenc települési magaba foglaló megye életét, benne a kulturális eletet is. Hetvenkét község és hét véres van a megyében. S rögtön eszembe jutott a mi megyénk, Borsod, ahol a települések száma 366. Igaz. e sok települközött igen nagy hónyau„^ jelentenek az apró falvak, a kulturális irányítás szempontjából azonban ez még nehezebbé teszi a helyzetet. A minap a baráti országokból érkezett újságírók előtt Grósz, Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei jíártbizottsáa első titkára beszélt a megj'e kulturális ellátásáról, és ott is, akkor is

szóba került a kistelepülések ^ >

művelődési irányításának és

koztatast. Ide körülbelül száz gyermeket várnak. Az érdeklődők az ifjúsági házban jelentkezhetnek. A városi művelődési központ „újdonsága” lesz a sport- és úszónapközi. A tervek szerint ebben a formában úgy 150 gyermekkel foglalkoznak — várhatóan augusztusban. S ha már sportnapközi röl esett szó: a DVTK is megszervezi a nyári foglalkoztatásokat — a tavalyi évhez hasonlóan —: júliusban

sportágaknak megfelelően alakítják ki a csoportokat. Az idei nyáron egész, napos gyermekfoglalkoztalást terveznek a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban, ahol már hosszú-hosszú évek óta rendszeresen gondoskodnak állandó szünidei programról. de eddig csak félnapos elfoglaltságot biztosítottak. Ök is júliusban várják a gyerekeket. A diósgyőri általános iskolások közül bizonyára sokan élnek a Vasas Művelődési Központ áltál felkínált .lehelőséggel is: az elmúlt nyáron nagy sikere volt az ő gvermekfoglalkoz- tatásuknak is.

Cs. A.

ellátásának nem kevés gondja.

Borsodban mintegy 200 azoknak a településeknek' a száma, amelyeknek a lakossága nem éri el az ezret, nem egy közülük száz lakoson alul van és a lakosságnak 40 százaléka ezeken a helyeken lakik. Az állampolgárnak viszont függetlenül lakóhelye lélek,számától igénye van a művelődésre, a kultúrára, szeretne a te'.eví- zión kívül moziban is filmet látni, adott esetben az élő művészettel találkozni, az ismeretterjesztésben részesülni.

Jóllehet, a rádió és a televízió mindenhová közvetítheti a maga sajátos eszközeivel a kultúrát, s a könyvesboltok is eljuttathatják a művelődés Írott forrásait, az egyéb művelődési igényeket igen nehéz kielégíteni. Sokfelé már iskola sincs a legkisebb településeken, ami nemcsak a helyben való alapfokú tanulást teszi lehetetlenné, de az iskola megszűntével elköltözött a jDedagógus is. aki valamiféle modern ,. lámpás” volt ezekben a helységekben, mert könyvtárosi, ismeretterjesztői, népművelői funkciót is ellátott. A megye 254 mozijából több jut ugyan ezekre a településekre. de vagy vándormozi, vagy nagyon rossz állapotban levő keskenj'filmes mozi jelenti ezeken a helyeken a filmkultúrái. Egyes településeket. például a bejáró bányászok lakta helyeket hosz- szabb-rövidebb időközökben felkeresik, részben az amatőr művészeti csoportok, részben hivatásos művészek kisegyüttesei. akik nagj’ ritkán biztosítják az élő művészettel való találkozást, de például színházzal. hangversennyel, értékesebb képzőművészeti tárlattal az itt latrok aligha találkozhatnak.

Megoldhatatlan feladat, hogy akár a színház, akár egy komolyzenei együttes, értékesebb kiállítás minden teleoíilésre eljusson. Pedig a 70 ezer bejáró hazaviszi magával az igényt a faluba, ott is felkelti az érdeklődért a városban látott, hallott események iránt, de az sem lehetséges, hogy a távoli faliakból a mevvfiszékholvre tömegesen bejárjanak.

Mi lehet hál u teendő? Semmiképpen sem lehel a 200 kis falu soüd.iát egyszerre és névforman megoldani. Még akkor sem, ha a megye

A prágai Pantomim Srfn-» ház két zseniális tehetségű művészét, Miloslav Horace- ket és Ari lőni m Klepáct láthatják az érdeklődök ma — két alkalommal is ... a • diósg

yőri Vasas Művelődési Központban. Tulajdonképpen nem ismeretlenek, hiszen egy ízben, az elmúlt év decemberében, már láthattuk őket a Vasas színpadán — akkor kirobbanó sikerrel mutatták be műsorukat.

Mai két előadásuk közül a délutáni — <14 órakor kezdődik — a gyermekekhez

szól. Gyermekműsorukat Bolondok címmel mutatják be. Este 6 órai kezdettel mutatják be a Karambol-!: s noha egy országúti karambol sérültjeiként jelennek meg a színpadon, korántsem ez az egyetlen karambol, amiről „tudósítanak”.

lakosságának 40 százalékáról van szó. Feltétlenül azt az utat kellene járni —amelyre a megyei pártbizottság első titkára is utalt —. hogy néhány nagyobb csomópontot alakítsunk ki a megyében, oda koncentrálódjanak a kulturális erők is, és szűnjenek meg az aránytalanságok. Ez alatt az értendő, hogy az arra alkalmas és központi fekvésű nagyobb községekben legyen néhány afféle kulturális de- centrum. Legyen alkalmas annak a művelődési háza kiállításra, kamara jellegű színpadi produkciók bemutatására, kamarakoncertre, és rendeződjék e helyeken megközelítő rendszeresseggel olyan művészeti előadás, művelődési alkalom, amely a vonzáskörzetben levő kis falvak lakosságának igényeli, ha teljes mértékben nem is. de megközelítőleg kielégítheti. Jussanak több feladathoz e területen a színvonalas amatőr együttesek is. Itt lehetne adott esetben, különböző művészeti találkozókat, ankéto- kat tartani. Mert az a romantikus elképzelés, hogy a kezdeti időkhöz hasonlóan — ha nem is ekhós szekerekkel — mindenhová eljusson az élő művészet, ma már tarthatatlan.

Szolnok megye példájából indultam ki. Ott kevesebb a település, viszont több a tanya. Nem lebecsülendő a tanyán élők . száma és azok kulturális ellátásának gondja. Igaz, a tanyán élők korábban sem voltak annyira közvetlen kapcsolatban az iskolával, a közművelődéssel és művészetekkel. mint a községek lakói. Tehat bizonyára kevesebben is igénylik a művelődési lehetőségek közvetlen jelenlétét. De abban a kis faluban, ahol két évtizeddel ezelőtt még nyolcosztályos iskola, könyvtár és állandó mozi működött, ahová korábban. ha ritka időközökben is, de eljutott a faluszinház. olt ma is él az igény mindezek“ iránt. A réei formájában kielégíteni már nem lehet, de közelebb vinni hozzájuk — a szó legszorosabb értelmében: közelebb — a művészetet és a művelődési aika’makat az. említett csomópontokra való knnrenl'vlnssal bízonvú'o -'ó- részt mea lehetne oldani. És meg is kellene, hiszen a megye lakosságának 4<) százalékáról. mintegv 330 ezer emberről van szó.

Benedek Miklós

Nyíri profil - miskilci peketak

Még nem késő—ön is nyerhet!

Még nem késő—ön is nyerhet!

május 20-ig meghosszabbítja a pamulahciót

MINDEN 20 FT ÉRTÉKŰ HÁZTARTÁSI TEXTILHULLADÉK ATADASAKOR AJANDEKSORSJEGYET IS KAP.

NYEREMÉNYSORSOLÁS; JUNIUS 20-AN