Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
1980. május 1., csütörtök ÉS2AK-MAGYARORSZÁG 5 Harmincöt esztendeje történt Országmentő feladat Az ' 1945 januárjában megalakul! peiecesi üzemi bizottság elnöke, valamint a szakszervezet területi bizottságának titkára az egyik értekezleten így tejezte be felszólalását: ..A bizalmiakat pedig télkérem, értessék meg szaklársaikkal. hogy minden időt ki kell használni az újjáépítéshez”. Az egyik bizalmi ugyanitt így szólt bele a vitába: ..... panaszkodnak az elvitt anyagok pocséklásáért. Ma minden anyagot fel kell használni”. Minden időt és minden anyagot! Ezt követelte az újjáépítés. A bizalmiértekezletek és üzemi bizottsági ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint a szén termelésének megszervezésén túl a legtöbbel az állampolgári és munkafegyelmi kérdésekkel foglalkoztak a munkás vezető testületek. Állampolgári fegyelemmel, amikor állam', még csak éppen hogy volt. munkafegyelemmel. amikor éppen hogy csak megindult a munka. Azt szokták mondani, hogy a fegyelem általános felborulása természetes következménye a háború befejező szakaszának, együtt jár a harci zaj elcsitulá.sá- val. Éopen ezért tiavelem- ■ re méltó, hogy a munkás sok által "választott munkás vezető testületek menynyire megértették az idő parancsát, mennyire esvet- érlettek a Magyar Kommunista Párt politikájával, ■s milyen következetesen é.s állhatatosán küzdöttek a párt programjának megva- ' lósításáért. íme az egyik „Jegvzö- * könyv. Az alelnök.áz ülést megnyitja, üdvözli a meg- jelenleket. A jéayz.ő a szak- szervezet bizalmi lest öleiéhez intézett kérelmeket ismerte' i ... B. S. előadja, hogy a baross-aknai lóistállóban teljesített szolgálatot. Szolgálati helyére fölöjdese. a műszakban levő búnyafelór rendelte. Éiiel két órakor Sz. J. lóistállói élőmunka* Varbó községből jövet öt munkahelyén .szidalmazta és hazaküldte, mert őt alva találta. B. P.. mint tanú előadja, hogv Sz. J. lóistállói előmunkás megfogta a B. S.-en levő kabátot és a jelvényére mutatva azt a kijelentést tette: ha százszor kommunista vaav, is. a munkádat1 el kell végezni,” Sz. J. lóistállói elömun- kást személyesen ismerem. Szép szól, szőke hajú ember volt abban az időben. Emlékszem, hogy siratott el az istálló előtti, törpegyümölcsöt termő óriás vad- körtefa alatt 2t> jó bánya- lovat. amit a németek elvittek. Sz. J. lóistállói élőmunkái* is kommunista volt, de jelvényt nem viselt. A munkás vezető lektűr letek jól tudták, hogy a bányászok csak úgy, tudnak megfelelni országmentő feladatuknak. ha minden időt kihasználnak, ha a munkaidő minden percet hasznosan töltik el. Írásban rótták meg azt az üzemi ellenőrt. aki két munkással saját céljára fát fű részeltetett otthon, külön felhívást intéztek a munkássághoz, a munkaidő pontos betartására. betegellenőrt állítottak be a társpénztárhoz, pénz- büntetésre ítélték azt ' a hanyag váltóőrt, aki mellékvágányra engedve a vonalot, kiesést okozott a szállításban, felfigyeltek arra. hogy a csanviki bányában a munkások a megengedettnél hamarabb hagyják el a munkahelyüket, és ez ellen is intézkedtek, Az idő nem pénz, de pénznél értékesebb, pótolhatatlan kincs volt akkor. De ügyeltek a technológiai fegyelem és bányabiztonsági előírások betartására is. így kerüli .sor néhány csapatvezető vájár nyilvános . mégdorgálására. mivel munkahelyeiket nem ácsolták be. A bányát, amely kenyerük és mérgük volt, magukénak tekintették. Mint saját tulajdonukra, felelősséggel 'vigyázták minden szegre. Nem tűrték ' a In-, pást, pedig abban a világban sokan szerzésből éltek, a szerzés pedig bocsánatos bűnnek számított, Nehéz nvár következett, a pénz egyre kevesebbet ért. megkezdődött a batyu z,ás. A közvetlen árucseréhez azonban árura volt szükség, olyan anyagokra, amelyekért ■ cserébe élelmiszert kaptak. A legfontosabb csereeszköz. maga a szén volt. • Erre hót kettős érövéi kellett. ügyelni. Hiszen még a rendőrök is ... ..C. ,1.: Tegnap este szo- tporú "tapasztalatom volt. A tárnából ktnnlevö kocsiknál szén lopáson értünk . egy réiídűri. :M:t csináljunk, akkor, amikor a felügyelettel megbízottak károsít iák mc? az üzemet? A rendőrt már feljelentettem. A két őr jelentése alánján ez már nem az első tette.” A szénnel nem ismfertek pardont. Nagyon kellett az országnak, a gyáraknak.' a vasútnak. •Magasan jegyezték akkor a piacon a különböző faanyagot is. ,.M. I.: ly. ács már hetek óla nem dolgozik sehol, de az. elhurcolkodáshoz. annyi faanyagot összehordott, hogy a készülő iskolánk tetejét is be lehetne vele már fedni.” . Be is fedték vele. Be nemcsak az értékek-, re .vigyáztak, hanem az apvagnocséklást sem tűrték. ..B. 1.: A kőművesekre panaszkodnak az. elvitt anvasok pocséklása^rt. Ma minden anvagot fel ke'! használni...” A munkás vezető testületek — az üzemi bizottság, a bizalmiak kollektívája — tekintélyét növelte, hogy nem tűrték - a fegyelmezetlenséget maguk között sem. tudtak söpörni a maguk portája előtt. Az. öntudatnak. a felelősségérzetnek egv olyan — mai is sokszor — irigyelt, magas fokát jelzi önkritikussóguk. ami méltó volt országmen- tö. órszágépítö feladatukhoz. ' íme: ..JegVzőkönyy. Felvételeit az MKP helyiségében. JÉ.: Az. ülést meviivitia. s annak a sajnálatának ad kifejezést, hogy éorien a szakszervezet vezetőséa® az. aki pontatlan, és a munkálat nem vészi ke'lö szorgalommal. Kéri a bizalmi- ülést. hogv vállal! kötelezettségeiknek pontosan 1e- cvenek eleget, az ő pé'riá- iuk leaven példa a többi munkásnak. C.: A bizalmiak kérdésében kéri. hogy p fegyelem fenntartástá'trj mondia ki a bizcdmilestület a kérdőre vonást. A javaslatot a bizalmi- . testület egyhangúlag elfogadja.' így! először kérdőre .vonja a hiányzó bizalmiakat,. másodszor nevüket kiteszi a folhVvsppra. harmadszor a bizalmit tiszt«». Kétől megvonja és a .sajtóban közhírré feszi, ha igazolatlanul mulaszt. L.,: Magában a bevezető beszédemben rámutattam a szakszervezet vezetőségének hiányosságaira. Mos1*ugyancsak rá kell mutassak a la- kásbizofság helvle’en munkájára. Igaz. hogy a'laká.s- bizottsá" m e g vál a sz i á s a k or nem adtunk utasítást, de niegmoiidottam. hogv dolgozzák föl a lakáskérdésekét. és. terjesszék a bizalmi- lestület elé. mert íbv valósággal masa a munkásság rinn t lak Í?,V nem é.vhe'i támadás a la- ká sbl zot isá got ”, Nem voltak kíméletesek magúk között, ha az üzem tulajdonáról volt szó. Itt is az vezette őket. hogy a munkás, vezető' •• testületet támadás ne érhesse. Kemény és szerfölött népszerűtlen volt .ez a munka. De tudták, hogv éneikül nem haladhatnak előre. Nem voltak teoretikusak. inkább érezték, mint tudták a politikát, nem tanullak pszichológiát, néni I oala I koz in k p edz gós láva1 mégis — mint a tanulatlan szülő is lehel utolérhetetlen pedagógus gyermeke nevelésében — Viszi önösen é.s helyesen megtalálták a minden választolt vezető testület hatékonyságát biztosító alapelveket; a feddhetetlenséget és a példamutatást. Kommunisták voltak. Kommunista bányászok. Életük föld feletti, nyomorban és föld alatti küzdelemben teli el. Sok hosz- 8ZÚ esztendő futott el fölöttük. sok verejték, könny és vér folyt el. amíg a föld alatti sötétségből a napra emelkedhettek. S a sugárzó. hirtelen kapott napfény- zuhatdgtól sem szédültek, meg. Ugyanolyan erővel, szívóssággal, tiszta hittel és felelősségtudattal dolgozott többségük vezetőként is. mint azelőtt. Oravec János Bányászok felhívása Az elmúlt esztendőben felhívással fordult az ország összes nagyvállalatához a Borsodi Szénbányák Vállalat kollektívája, mely szerint úgynevezett „kétszakaszos” munkaversenyre buzdítja a többi vállalat dolgozóit. Az egyik szakaszt a parikongresszus tiszteletére indították, a másikat hazánk felszabadulásának évfordulója ti sztéléiére. A felhíváshoz sokan csatlakoztak, természetesen a Borsodi Szénbányák minden üzemének, 'aknájának dolgozói, szocialista brigádjai is. Szép eredményeket értek cl eddig a Bükkaljai Bányaüzemhez tartozó tervtáréi akna . bányászai, akik -az első negyedévben termelésüket 126,2 százalékra teljesítették. Vágalhajtási tervüket ugyancsak száz százalék fölött teljesítették. Ez annál is inkább szép eredmény, mert vállalásukban a terv ötszázalékos túlteljesítését tűzték célul. A második szakaszban, amely szeptember 1-től az év végéig tart. ugyancsak ötszázalékos túlteljesítést tűztek célul az akna bányászai amelynek teljesítéséhez — a tapasztalatok alapján — minden reményük megvan. Moszkva arculatát századok formálták. Az egyik legrégibb orosz varosnak, a Hős városnak a képét nemcsak a szép utbák, terek, egyedülálló építészeti, együttesek, a modern épületek sziluettjei alakítják, hanem a nagyszérü emlékművek is. A kőbe faragott, bronzból és acélból öntött emlékművek a szovjet nép forradalmi, harci és munkában elért vívmányait örökítik meg. A Kreml falánál, az Alek- szandrov-kertben lobog az emlékezés örök lángja: amely- hely elzarándokol öreg és fiatal, hogy meghajtsa fejét a v ■hősiesség előtt. Itt nyugszik az ismeretlen katona. Ki volt ő — férj. apa vagy.fiú? Partizán. harckocsizó, pilóta, tüzér? Ki volt? A vörös márvány lapokra írott sorokot megvilágítja az örök lung fénye: „Neved ismeretlen — hőstetted halhatni km”. Bárki is volt ez a katona — a. nép fia. a haza fiu. A második világháború egyik csatájában halt hősi halált. Moszkvát védelmezve. S az ismeretlen k.atona sírján lobogó láncban nemzedékének hősiessége ragyog vissza ránk. Vörösen lobog az örök láng. Az emberi emlékezet örök hálája ez. a névtelen hősök előtt. Az örök lángnál az év minden szakában frissek a virágok, amelyeket a különböző nemzedékekhez tartozó emberek hoznak. Panelszerelők A kavicsol a szomszédos kavicsbányában termelik. A cementet a hejóesabui ce- . mentgyárban égetik. Az acélhuzalokat az ózdi kohászatban hengerük. És itt, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat alspzáolcai házgyá-, ínban ü 'kavicsból, a cementből. az acélhuzalokból' építőipari paneleket állítanak, elő. A panelekből aztán embereknek otthont. # gyermekeknek bölcsődét. óvodát, iskolát, mindannyiunknak üzleteket építenek. — Az- ijdén 2325 lakás- egyenértékű panelt gyártunk — tájékoztat Nagy 1st ran gyártásvezető. — Az első negyedévi tervet jelentősen túlteljesítettük. értékben <1,8 millió forinttal. Törekszünk a készreszerelés növelésére, s már a gleltelésl is mi végezzük a tapéta alá. A kettes számú gyártócsarnokban. ahogyan itt nevezik: hajóban ismerkedünk a panelszerelés fortélyaival, a panelszerelök munkájúval. Szokatlan az idegennek az erős zaj. a friss beton es az. olaj átható szaga. A magasban. hatalmas emelödaruk futnak sínpályájukon, s nemcsak a lábunk elé. hanem • felfelé ,is kell figyelnünk.' —» Hét szocialista , brigádunk van — közli a léma kapcsán Csuha Gésa üzemvezető. — Négv közel azonos képességű. A legjobb, az első? Nagy Pál. tizenkilenc tagú. Május 1. brigádját ajánlom. Kisvártatva megérkezik a brigádvezető. Szimpatikus, nyílt tekintetű fiatalember, alig túl, a 30. éven. Ahogyan később megtudom tőle: kőműves a szakmája, s 1908. október 3-án töltötte az els<" műszakját a házgyárban. — Néhány hónapja dolgoztam — említi —. amikor Ilire ment. hogy szocialista brigádok alakulnak. Tudtam már egyet es mást a mozgalomról. előtte nvole évig voltam kemencekőműves a diósgyőri kohászatban, az első hívó szóra beléptem. Abban az időben a létszám kétszerese lehetett a mostaninak, s a vállalások középpontjában a termelés állt. De beszéljen erről az akkori bri- gádvezetö . . . Az élőd. MarlicsáU András. jelenleg művezető. Kőművesként már reszt vett a házgyár építésében. Két évig irányította a kollektíva eleiét. munkáját: — Kezdetben fárasztó megterhelést jelentett számúnkra a mindennapi kötelesség teljesítése is — emlékezik. — Gébek alig voltak. Sareglyá- val hordtuk a betont, s lapáttal raktuk a sablonba. Akkoriban a mostaninál kétszer több időbe, megközelítően 800 órába tellett egv lakásegyenértékű panel előállítása. Képzelheti, a minőség is kezdetleges volt. A gvárral eévült fejlődött a brigád. Az összetétele az évek során sokat változott, akik képtelenek voltak felnőni a követelményekhez, azok bizony elmentek. A mai brigádtagok túlnyomó többsége tíz évnél régebbi dolgozó. s a brigád kétszer nyerte el a Vállalat Kiváló Brigádja címet. — Összeforrott, .ió szellemű közösség — adja a jellemzést * Katona- András a párt- vezetőség titkára, a patronáló. —- .'.A. brigád csendben, minden feltűnés nélkül, valóban kiváló szinten dolgozik. A különleges az egyedi panelek kilenctizedéi ezek a panelszerelök gyártják, le- lenlös a kollektíva avárka-* pun túli tevékenysége* is.' Nagy Pál elém teszi az elmúlt évben kapott Közösségért aranvplakett kitüntetést, A telsözsolcai 1. számú Általános Iskola patronálásáért adták. A segítségnyújtás megszokott dolog a panelszerelök' körében. Az idén az eredetileg vállalt két kommunista műszakon túlmenően, még egyet dolgoznak majd a gyárért, környezetük rendezéséért. csinosításáért. A sokféle elfoglaltság mellett többen tanulnák, s ma már a 40 éven aluliak kivétel nélkül rendelkeznek a nyolc általánossal. A brigád összetételére az egyenjogúság a jellemző: felerészben nők. felerészben férfiak alkotják. Az emancipáció jegyében egv asszony- nyal és egv férfival való beszélgetéssel zariuk az üzemlátogatást az ismerkedést. Danes József né. sablont'sz- titó: — Tizenhárom éve keresem kenyeremet az ém'tö- ioarbán. szakmabeli a férjem is. A párom óra béres, én teBesitmény után kapom a fizetést. Ha ki ion a lépés, 200—10U forinttal viszek töb- bel haza mint ö. Ke' fiam van. talán egvszer ö'- is‘ide jönne. n-aM dolgozná Papp Béla hegesztő: —\ Alapító tagja vagyok a brigádnak. Fegyverrel szolgálom a hazát, mint munkásör. megválasztottak- szakszervezeti bizalminak remélem, hamarosan felvesznek a partba. Gondok? Hirtelen nem jut eszembe semmi .. _Á panelszerelők falusi, emberek családi házban élnek. De mindig olvan gondossággal öntik szerelik a paneleket. mintha az abból a varosokban épülő lakást mma- fflll- és csntí'í-’-l, Inlrn;'- n aid. A brigádtagok fele asszony és lány. Felvételünkön: az egyik legrégebbi dolgozó, Péczeli Józsefné olajozza a vassablonj. ”rlaj i ászló l olot Laczo József