Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

1980. május 1., csütörtök ÉS2AK-MAGYARORSZÁG 5 Harmincöt esztendeje történt Országmentő feladat Az ' 1945 januárjában megalakul! peiecesi üzemi bizottság elnöke, valamint a szakszervezet területi bi­zottságának titkára az egyik értekezleten így tejezte be felszólalását: ..A bizalmia­kat pedig télkérem, értes­sék meg szaklársaikkal. hogy minden időt ki kell használni az újjáépítéshez”. Az egyik bizalmi ugyanitt így szólt bele a vitába: ..... panaszkodnak az el­vitt anyagok pocséklásáért. Ma minden anyagot fel kell használni”. Minden időt és minden anyagot! Ezt követelte az újjáépí­tés. A bizalmiértekezletek és üzemi bizottsági ülések jegyzőkönyveinek tanúsága szerint a szén termelésének megszervezésén túl a leg­többel az állampolgári és munkafegyelmi kérdésekkel foglalkoztak a munkás ve­zető testületek. Állampol­gári fegyelemmel, amikor állam', még csak éppen hogy volt. munkafegyelem­mel. amikor éppen hogy csak megindult a munka. Azt szokták mondani, hogy a fegyelem általános felborulása természetes kö­vetkezménye a háború be­fejező szakaszának, együtt jár a harci zaj elcsitulá.sá- val. Éopen ezért tiavelem- ■ re méltó, hogy a munkás sok által "választott mun­kás vezető testületek meny­nyire megértették az idő parancsát, mennyire esvet- érlettek a Magyar Kom­munista Párt politikájával, ■s milyen következetesen é.s állhatatosán küzdöttek a párt programjának megva- ' lósításáért. íme az egyik „Jegvzö- * könyv. Az alelnök.áz ülést megnyitja, üdvözli a meg- jelenleket. A jéayz.ő a szak- szervezet bizalmi lest öleié­hez intézett kérelmeket is­merte' i ... B. S. előadja, hogy a baross-aknai lóistállóban teljesített szolgálatot. Szol­gálati helyére fölöjdese. a műszakban levő búnyafelór rendelte. Éiiel két órakor Sz. J. lóistállói élőmunka* Varbó községből jövet öt munkahelyén .szidalmazta és hazaküldte, mert őt alva találta. B. P.. mint tanú előadja, hogv Sz. J. lóis­tállói előmunkás megfogta a B. S.-en levő kabátot és a jelvényére mutatva azt a kijelentést tette: ha száz­szor kommunista vaav, is. a munkádat1 el kell végez­ni,” Sz. J. lóistállói elömun- kást személyesen ismerem. Szép szól, szőke hajú em­ber volt abban az időben. Emlékszem, hogy siratott el az istálló előtti, törpegyü­mölcsöt termő óriás vad- körtefa alatt 2t> jó bánya- lovat. amit a németek el­vittek. Sz. J. lóistállói élő­munkái* is kommunista volt, de jelvényt nem vi­selt. A munkás vezető lektűr letek jól tudták, hogy a bá­nyászok csak úgy, tudnak megfelelni országmentő fel­adatuknak. ha minden időt kihasználnak, ha a munka­idő minden percet haszno­san töltik el. Írásban rót­ták meg azt az üzemi el­lenőrt. aki két munkással saját céljára fát fű részelte­tett otthon, külön felhívást intéztek a munkássághoz, a munkaidő pontos betartásá­ra. betegellenőrt állítottak be a társpénztárhoz, pénz- büntetésre ítélték azt ' a hanyag váltóőrt, aki mel­lékvágányra engedve a vo­nalot, kiesést okozott a szállításban, felfigyeltek ar­ra. hogy a csanviki bá­nyában a munkások a meg­engedettnél hamarabb hagyják el a munkahelyü­ket, és ez ellen is intéz­kedtek, Az idő nem pénz, de pénznél értékesebb, pó­tolhatatlan kincs volt akkor. De ügyeltek a technoló­giai fegyelem és bányabiz­tonsági előírások betartásá­ra is. így kerüli .sor néhány csapatvezető vájár nyilvá­nos . mégdorgálására. mivel munkahelyeiket nem ácsol­ták be. A bányát, amely kenye­rük és mérgük volt, ma­gukénak tekintették. Mint saját tulajdonukra, felelős­séggel 'vigyázták minden szegre. Nem tűrték ' a In-, pást, pedig abban a világ­ban sokan szerzésből éltek, a szerzés pedig bocsánatos bűnnek számított, Nehéz nvár következett, a pénz egyre kevesebbet ért. meg­kezdődött a batyu z,ás. A közvetlen árucseréhez azon­ban árura volt szükség, olyan anyagokra, amelye­kért ■ cserébe élelmiszert kaptak. A legfontosabb cse­reeszköz. maga a szén volt. • Erre hót kettős érövéi kel­lett. ügyelni. Hiszen még a rendőrök is ... ..C. ,1.: Tegnap este szo- tporú "tapasztalatom volt. A tárnából ktnnlevö kocsiknál szén lopáson értünk . egy réiídűri. :M:t csináljunk, akkor, amikor a felügyelet­tel megbízottak károsít iák mc? az üzemet? A rendőrt már feljelentettem. A két őr jelentése alánján ez már nem az első tette.” A szénnel nem ismfertek pardont. Nagyon kellett az országnak, a gyáraknak.' a vasútnak. •Magasan jegyezték akkor a piacon a különböző fa­anyagot is. ,.M. I.: ly. ács már hetek óla nem dolgozik sehol, de az. elhurcolkodáshoz. annyi faanyagot összehordott, hogy a készülő iskolánk te­tejét is be lehetne vele már fedni.” . Be is fedték vele. Be nemcsak az értékek-, re .vigyáztak, hanem az apvagnocséklást sem tűrték. ..B. 1.: A kőművesekre panaszkodnak az. elvitt anvasok pocséklása^rt. Ma minden anvagot fel ke'! használni...” A munkás vezető testüle­tek — az üzemi bizottság, a bizalmiak kollektívája — tekintélyét növelte, hogy nem tűrték - a fegyelmezet­lenséget maguk között sem. tudtak söpörni a maguk portája előtt. Az. öntudat­nak. a felelősségérzetnek egv olyan — mai is sok­szor — irigyelt, magas fo­kát jelzi önkritikussóguk. ami méltó volt országmen- tö. órszágépítö feladatuk­hoz. ' íme: ..JegVzőkönyy. Felvételeit az MKP helyiségében. JÉ.: Az. ülést meviivitia. s annak a sajnálatának ad kifejezést, hogy éorien a szakszervezet vezetőséa® az. aki pontatlan, és a mun­kálat nem vészi ke'lö szor­galommal. Kéri a bizalmi- ülést. hogv vállal! kötele­zettségeiknek pontosan 1e- cvenek eleget, az ő pé'riá- iuk leaven példa a többi munkásnak. C.: A bizalmiak kérdésé­ben kéri. hogy p fegyelem fenntartástá'trj mondia ki a bizcdmilestület a kérdőre vonást. A javaslatot a bizalmi- . testület egyhangúlag elfo­gadja.' így! először kérdő­re .vonja a hiányzó bizal­miakat,. másodszor nevüket kiteszi a folhVvsppra. har­madszor a bizalmit tiszt«». Kétől megvonja és a .sajtó­ban közhírré feszi, ha iga­zolatlanul mulaszt. L.,: Magában a bevezető beszédemben rámutattam a szakszervezet vezetőségének hiányosságaira. Mos1*ugyan­csak rá kell mutassak a la- kásbizofság helvle’en mun­kájára. Igaz. hogy a'laká.s- bizottsá" m e g vál a sz i á s a k or nem adtunk utasítást, de niegmoiidottam. hogv dol­gozzák föl a lakáskérdése­két. és. terjesszék a bizalmi- lestület elé. mert íbv való­sággal masa a munkásság rinn t lak Í?,V nem é.vhe'i támadás a la- ká sbl zot isá got ”, Nem voltak kíméletesek magúk között, ha az üzem tulajdonáról volt szó. Itt is az vezette őket. hogy a munkás, vezető' •• testületet támadás ne érhesse. Kemény és szerfölött népszerűtlen volt .ez a mun­ka. De tudták, hogv énei­kül nem haladhatnak elő­re. Nem voltak teoretiku­sak. inkább érezték, mint tudták a politikát, nem ta­nullak pszichológiát, néni I oala I koz in k p edz gós láva1 mégis — mint a tanulatlan szülő is lehel utolérhetet­len pedagógus gyermeke nevelésében — Viszi önösen é.s helyesen megtalálták a minden választolt vezető testület hatékonyságát biz­tosító alapelveket; a fedd­hetetlenséget és a példamu­tatást. Kommunisták voltak. Kommunista bányászok. Életük föld feletti, nyo­morban és föld alatti küz­delemben teli el. Sok hosz- 8ZÚ esztendő futott el fö­löttük. sok verejték, könny és vér folyt el. amíg a föld alatti sötétségből a napra emelkedhettek. S a sugár­zó. hirtelen kapott napfény- zuhatdgtól sem szédültek, meg. Ugyanolyan erővel, szívóssággal, tiszta hittel és felelősségtudattal dolgo­zott többségük vezetőként is. mint azelőtt. Oravec János Bányászok felhívása Az elmúlt esztendőben fel­hívással fordult az ország összes nagyvállalatához a Borsodi Szénbányák Vállalat kollektívája, mely szerint úgynevezett „kétszakaszos” munkaversenyre buzdítja a többi vállalat dolgozóit. Az egyik szakaszt a parikong­resszus tiszteletére indították, a másikat hazánk felszaba­dulásának évfordulója ti szté­léiére. A felhíváshoz sokan csatlakoztak, természetesen a Borsodi Szénbányák minden üzemének, 'aknájának dolgo­zói, szocialista brigádjai is. Szép eredményeket értek cl eddig a Bükkaljai Bánya­üzemhez tartozó tervtáréi ak­na . bányászai, akik -az első negyedévben termelésüket 126,2 százalékra teljesítették. Vágalhajtási tervüket ugyan­csak száz százalék fölött tel­jesítették. Ez annál is inkább szép eredmény, mert vállalá­sukban a terv ötszázalékos túlteljesítését tűzték célul. A második szakaszban, amely szeptember 1-től az év vé­géig tart. ugyancsak ötszáza­lékos túlteljesítést tűztek cé­lul az akna bányászai amelynek teljesítéséhez — a tapasztalatok alapján — min­den reményük megvan. Moszkva arculatát századok formálták. Az egyik legré­gibb orosz varosnak, a Hős városnak a képét nemcsak a szép utbák, terek, egye­dülálló építészeti, együttesek, a modern épületek sziluettjei alakítják, hanem a nagyszérü emlékművek is. A kőbe fa­ragott, bronzból és acélból öntött emlékművek a szov­jet nép forradalmi, harci és munkában elért vívmányait örökítik meg. A Kreml falánál, az Alek- szandrov-kertben lobog az emlékezés örök lángja: amely- hely elzarándokol öreg és fi­atal, hogy meghajtsa fejét a v ■hősiesség előtt. Itt nyugszik az ismeretlen katona. Ki volt ő — férj. apa vagy.fiú? Par­tizán. harckocsizó, pilóta, tü­zér? Ki volt? A vörös márvány lapokra írott sorokot megvilágítja az örök lung fénye: „Neved is­meretlen — hőstetted halha­tni km”. Bárki is volt ez a ka­tona — a. nép fia. a haza fiu. A második világháború egyik csatájában halt hősi halált. Moszkvát védelmezve. S az ismeretlen k.atona sír­ján lobogó láncban nemze­dékének hősiessége ragyog vissza ránk. Vörösen lobog az örök láng. Az emberi emlékezet örök hálája ez. a névtelen hősök előtt. Az örök lángnál az év minden szakában fris­sek a virágok, amelyeket a különböző nemzedékekhez tartozó emberek hoznak. Panelszerelők A kavicsol a szomszédos kavicsbányában termelik. A cementet a hejóesabui ce- . mentgyárban égetik. Az acél­huzalokat az ózdi kohászat­ban hengerük. És itt, a Bor­sod megyei Állami Építőipari Vállalat alspzáolcai házgyá-, ínban ü 'kavicsból, a cement­ből. az acélhuzalokból' építő­ipari paneleket állítanak, elő. A panelekből aztán emberek­nek otthont. # gyermekeknek bölcsődét. óvodát, iskolát, mindannyiunknak üzleteket építenek. — Az- ijdén 2325 lakás- egyenértékű panelt gyártunk — tájékoztat Nagy 1st ran gyártásvezető. — Az első ne­gyedévi tervet jelentősen túl­teljesítettük. értékben <1,8 millió forinttal. Törekszünk a készreszerelés növelésére, s már a gleltelésl is mi vé­gezzük a tapéta alá. A kettes számú gyártócsar­nokban. ahogyan itt nevezik: hajóban ismerkedünk a pa­nelszerelés fortélyaival, a panelszerelök munkájúval. Szokatlan az idegennek az erős zaj. a friss beton es az. olaj átható szaga. A magas­ban. hatalmas emelödaruk futnak sínpályájukon, s nem­csak a lábunk elé. hanem • felfelé ,is kell figyelnünk.' —» Hét szocialista , brigá­dunk van — közli a léma kapcsán Csuha Gésa üzem­vezető. — Négv közel azonos képességű. A legjobb, az el­ső? Nagy Pál. tizenkilenc ta­gú. Május 1. brigádját aján­lom. Kisvártatva megérkezik a brigádvezető. Szimpatikus, nyílt tekintetű fiatalember, alig túl, a 30. éven. Ahogyan később megtudom tőle: kő­műves a szakmája, s 1908. október 3-án töltötte az els<" műszakját a házgyárban. — Néhány hónapja dolgoz­tam — említi —. amikor Ili­re ment. hogy szocialista brigádok alakulnak. Tudtam már egyet es mást a mozga­lomról. előtte nvole évig vol­tam kemencekőműves a diós­győri kohászatban, az első hívó szóra beléptem. Abban az időben a létszám kétsze­rese lehetett a mostaninak, s a vállalások középpontjá­ban a termelés állt. De be­széljen erről az akkori bri- gádvezetö . . . Az élőd. MarlicsáU András. jelenleg művezető. Kőműves­ként már reszt vett a ház­gyár építésében. Két évig irányította a kollektíva ele­iét. munkáját: — Kezdetben fárasztó meg­terhelést jelentett számúnk­ra a mindennapi kötelesség teljesítése is — emlékezik. — Gébek alig voltak. Sareglyá- val hordtuk a betont, s la­páttal raktuk a sablonba. Ak­koriban a mostaninál kétszer több időbe, megközelítően 800 órába tellett egv lakásegyen­értékű panel előállítása. Képzelheti, a minőség is kez­detleges volt. A gvárral eévült fejlődött a brigád. Az összetétele az évek során sokat változott, akik képtelenek voltak fel­nőni a követelményekhez, azok bizony elmentek. A mai brigádtagok túlnyomó több­sége tíz évnél régebbi dolgo­zó. s a brigád kétszer nyerte el a Vállalat Kiváló Brigád­ja címet. — Összeforrott, .ió szellemű közösség — adja a jellem­zést * Katona- András a párt- vezetőség titkára, a patroná­ló. —- .'.A. brigád csendben, minden feltűnés nélkül, va­lóban kiváló szinten dolgo­zik. A különleges az egyedi panelek kilenctizedéi ezek a panelszerelök gyártják, le- lenlös a kollektíva avárka-* pun túli tevékenysége* is.' Nagy Pál elém teszi az el­múlt évben kapott Közössé­gért aranvplakett kitüntetést, A telsözsolcai 1. számú Álta­lános Iskola patronálásáért adták. A segítségnyújtás meg­szokott dolog a panelszere­lök' körében. Az idén az ere­detileg vállalt két kommu­nista műszakon túlmenően, még egyet dolgoznak majd a gyárért, környezetük ren­dezéséért. csinosításáért. A sokféle elfoglaltság mellett többen tanulnák, s ma már a 40 éven aluliak kivétel nélkül rendelkeznek a nyolc általánossal. A brigád összetételére az egyenjogúság a jellemző: fe­lerészben nők. felerészben férfiak alkotják. Az emanci­páció jegyében egv asszony- nyal és egv férfival való be­szélgetéssel zariuk az üzem­látogatást az ismerkedést. Danes József né. sablont'sz- titó: — Tizenhárom éve ke­resem kenyeremet az ém'tö- ioarbán. szakmabeli a fér­jem is. A párom óra béres, én teBesitmény után kapom a fizetést. Ha ki ion a lépés, 200—10U forinttal viszek töb- bel haza mint ö. Ke' fiam van. talán egvszer ö'- is‘ide jönne. n-aM dolgozná Papp Béla hegesztő: —\ Alapító tagja vagyok a bri­gádnak. Fegyverrel szolgálom a hazát, mint munkásör. megválasztottak- szakszerve­zeti bizalminak remélem, ha­marosan felvesznek a part­ba. Gondok? Hirtelen nem jut eszembe semmi .. _Á panelszerelők falusi, em­berek családi házban élnek. De mindig olvan gondosság­gal öntik szerelik a panele­ket. mintha az abból a va­rosokban épülő lakást mma- fflll- és csntí'í-’-l, Inlrn;'- n aid. A brigádtagok fele asszony és lány. Felvételünkön: az egyik leg­régebbi dolgozó, Péczeli Józsefné olajozza a vassablonj. ”rlaj i ászló l olot Laczo József

Next

/
Oldalképek
Tartalom