Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-06 / 104. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 ^ 1900. május 6., kedd yj » ismerik gyengéiket is... <■ * ; A tfeavalja - „araiy ketisbei" A közelmúlllban hírt adtunk arról, 'htogy Miskolcon rendezték meg* a szövetkezeti néptáncotok, országos találkozójának területi bemutatóját, melyen nagy sikerrel szerepelt a sátoraljaújhelyi Hegyalja Népi Együt- ~ tea. Még a sikerről A siker öröme ezúttal kétszeresen érintette meg az együttes tagjait. A taps. a tetszésnyilvánítás nagy tapsa még csak megrakta az öröm tüzeit — ami élesztette azt, anii tűztánccá lob- bantotta, az egy csendben elhangzott mondat volt, a ■zsűri elnökétőla Hegyalja ma már érett együttes, nincs is kritikai megjegyzésem róluk, az együttes felsőbb osztályba lépett,; at;any kettőre minősült.. (Idézet az amatőr néptáncegyüttesek országos minősítéséhez kiadott Űtmútató- hól: „A néptáncmozgalom művészeti eredményei indokolttá teszik a táncegyüttesek munkáját rendszeresen áttekintő és értékelő országos minősítés bevezetését... A minősítés országos összevetés alapján értékeli az együtteseket..Az. értékelés részletes szempontjaiból itt csak a címszavakat emeljük ki: folklorisztikai hitelesség; a. koreográfiái feldolgozásmód minősége; előadásmód; zenekíséret; színpadi öltözék; az együttes belső élete ...) __a lányok, mintha táncban, várakozás-körbe gyülekezve; előttük a fiúk, szi- lajságra készen, férfimunká- ra felkészülten ... Minden a maga rendjében történik: az ajtón kilépő együttesvezetőt elkapják erős karok, levegőbe emelik, talajként tartják, feljebb magasztalják... éljen hangzik, huj ja; a lányok sem maradnak tétlenül ... R ónay Ferenc, az együttes művészeti vezetője: — Két évvel ezelőtt kapta meg az együttes az arany fokozat III. osztályú minősítést. Az elmúlt ősszel határoztuk el. hogy megcélozzuk a magasabb osztályt; hogy nekiduré.ljuk magunkat. .. Hónapokon át csak technikai próbákat tartottunk. Igen keménv. fegyelmezett munkát végeztek az együttes tagjai. Ha erényeinkről kell beszélni, akkor mindenekelőtt a szorgalmat, kell megemlítenem. Mindenki egyként 'akarta, hogy nekiiramod- junk — és mindenki vas- szorgalommal dolgozott, hogy jól sikerüljön a megméretésünk. Ezen túl. az együttes erényei közé sorolom azt is, hogy”számban meggvarapod- t.unk, tizenöt párt bármikor ki tudunk állítani, s közülük tíz képes arra. hogy az ..első vonalban” láncol jön; természetesen a többiek is ..színpadkéoesek” ... Sikerült elérnünk egy jó értelemben vett „elöregedést” is: «tár nem csak iskolások lán~ colnak az együttesben, .visszajött a régi táncosok egy része is... ' A táncon túl A sikernek persze, hamarabb híre megy, mint a kemény, olykor bizony szür- kérh-fárasztó munkának. Egy- egy „jó passzban” többen is benyitnak, jönnének az együtteshez... A lehetőséget megkapják — aztán megtapasztalhatják, hogy a sikert itt sem adják ingyen. Csak a legkátartóbbak maradnak meg... Voltaik az együttes életében, évekkel ezelőtt, másféle, kényszerű mozgások is. Az együttesvezető erről így beszél: — Régebben, ha valaki vétett a közösség ellen, azt mondtuk neki: „... édesapám, szégyent hoztál ránk, rendetlen voltál, cserbenhagyta] bennünket, nem vagy tovább az együttes tagja”,.. Ma már ez a „szöveg” így hangzik: „... édesapám, hibát követtél el, cserbenhagytad az együttest, de itt maradhatsz, itt kell helyrehoznod a hibádat”... Én ezt mindenképpen fejlődési foknak érzem az együttes belső életében; az egymásra hatás, az összetartozás nevelő erejét... A Hegyalja életéhez, létéhez mindig hozzátartoztak — mi nt a kemény munka —, s ma már egyre jobban megmutatkoznak azok a kialakult szokások, amelyek még egységesebbé kovácsolják az együttest. Szorosabbra fűzik — s ugyanakkor'ki is tágítják — a táncosok emberi kapcsolatait. A május- faállítástól (éppen az idén elmaradt.. .) az együttes szí lveszterezésj g széles a sk á - la az együttlétre... — Kialakult szokás az is nálunk — folytatja Rónay Ferenc —, hogy eljárunk másokat is megnézni. Legutóbb például Budapesten voltunk, a Bihari Táncegyüttes műsorát huszonhét tagunk látta . . . Aktív figyelem másokra — ez is jellemző vonása a Hegyaljá- nak. s ez tanulásra, önkritikára egyformán módot. ad. S ezt i.s pozitív dolognak 1 ártom .... de, nemj lesz sok a jóból ? . .. „Le kell tudni zuhanyozni” Nem féltettem a Hegyalja , Népi Együttes Tagjait a miskolci „ni unkasiker” után sem — hogy megszédülnek a sok dicsérettől, hogy a. siker nagyobb mellényt szab rájuk, mint amilyen kell. Pedig életkorukat tekintve, az öregebbeket is beszámítva: fiatal együttes ez. Mostani találkozásunk tovább e rősített h í lem ben; azt mon d - ta az egyik táncos: „...nem lesz már sok, a jóból?..., még elbízzuk magunkat...” Hogyan látja mindezt az együttesvezető ? — Ismerem, ismerjük az együttes gyengéit is. Nem keseredtünk volna el, ha megmaradunk korábbi minősítésünkben..., de1 természetesen örülünk a sikernek. Jó volt azért megmártózni a sikerben. de most már azt mondtam: „Le kell tudni zuhanyozni is!... vissza kell állni az »igába« és a még nehezebbe. Jönnek újra a kemény munka hétköznapjai” ... — Beszéljünk akkor az emlegetett gyengeségekről... — Nem alapvetően technikai tudásról, illetve annak' fogyatékosságairól van szó; amiben még labilis az együttes, az a hangulati, átélési — hogy úgy mondjam: interpretál ási — problémakör. Ebijen kell még sokat: tanulniuk a táncosoknak. A tánc nem gimnasztikái gyakorlat! '— azt élni kell és másokkal is átéletni; közölni... Tudnak erről a táncosok is. És az a bizonyos „lezu- hanyozás” már megkezdődött. Mert máris arról suttognak: jó lenne két év után újra megméretkezni: előnyére vagy hátrányára szolgált az együttesnek ez a jelenlegi, magas minősítés? Tanulni akarnak és dolgozni tovább, keményen, szorgalmasan. mint eddig. Pihenésre, ellustulásra amúgy sem jut idő. Hisz’ épp a napokban érkezett Sátoraljaújhelyre egy levél a SZÖVOSZ Központjából: ..... a lengyelországi Wroclaw kulturális szerveit értesítettük arról, hogy a győzelem napja alkalmából 1980. május 9—11. közötti rendezvénysorozaton Magyarország képviseletében a sátoraljaújhelyi »Hegyalja Néptáncegyüttes vesz részt 40 fővel-«...” Ténagy .Tózsef A májusi Napjaink Irodalmi és_művelődési lapunk. a Napjaink májusi számában az olvasó bőséges prózai és lírai anyagot kap a vietnami élő irodalomról. A hasonló című ajánlásban ol vash a tó: „összeá Ilit á.s u n k szerzői között vannak beérkezett. a mai élő vietnami irodalom élvonalába tartozó alkotók — ilyen például Nguyen Din Thi. akinek,drámáját és egy versét is kör /.öljük — s vannak az utánpótláshoz. a fiatal nemzedékhez tartozók. A kép. amit. az összeállítás nyújt, természetesen esetleges, célunk nem több, mint. ízelítői adni ennek az irodalomnak mai alkotásaiból” ... (A vietnami alkotók műveit ördög h Szilveszter. ördögit Csilla és Nógrádi (labor for- di t á sá bu n ol vas halj u k.) Folytatódik a lapban A szűkre szabott modernség címmel indított lakótelepvita, ezúttal három miskolci szerző írása található alapban: Brack'd István: Nem félünk a paneltől; Nagy Jenő: A modernség szűkre szabott'!; Máté Iván: A szűkre szabott elidegenedés. A lakótelepi életmódról folyó vitához várják a további hozzászólásokat. Irodalmi riportot közöl a Napjaink Barlha Gábor tollából (Emberek három arca). újra jelentkezik Gergely Mihály Hapló-ja, részletet olvashatunk Fekete Gyula kiadásra váró regényéből (Bodrog-parti szerelmeink), versekkel ezúttal Csanády János, Dobál Péter, Benke László, Kerék Imre, Madár János, Fecske Csaba és Pálinkás György jelentkezeti. Jókai Mór 1883-as miskolci látogatásáról emlékezik meg Dobrossy István „Nekem Miskolc második szülővárosom” címmel. A mai magyar filmekben tapasztalható munkásjelenlétről Benedek Miklós mondja el véleményét (Teljesebb emberi életek). A szokásos recenziók, méltatások közül ezúttal Czere Bélának az. Ördögit Szilveszter négy könyvéi összevető írását emeljük ki. (t. n. j.) Felvételt hirdet A Bariók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszaka felvételt hirdet érettségizett fiatalok számára. Szakok: zongora, ének, dob, szaxofon, trombita. harsona, bőgő és gitár. A képzési idő 3 év, nappali tagozaton délelőtti tanítás mellett. Jelentkezés —- a korhatár 24 év — és a felvételi vizsga anyaga átvehető az iskola tanulmányi irodáján május 20-ig. „Kilépő” az életbe r r " ' J Az agyag szerelmesei Kis családi ház nejn messze Szófia központjától. Az udvarban műhely, kemece és az agyag tárolására hatalmas fészer. Ládák — bennük gondosan csomagolt, barna, mázas kancsók. Sztojkp Geesev és fia, Georgi űzi itt a fazekasság ősi mesterségét. Mert a fazekasság náluk öröklött, családi mesterség. A falakon, az udvaron körös-körül szebbnél szebb alkotások: tányérok, korsók, agyagba égetett művészi álmok. Esténként az eresz alatti padori gyülekeznek a barátok. Orvosok,' írók, újságírók — mindannyian amatőr fazekasok: „Jó tanítványok — mondja elégedetten Sztojlio Geesev —, értik, mi rejtőzik az agyagban és mire képes az emberi kéz”. „A népgazdaságnak óriási érdeke fűződik ahhoz, hogy a társadalmat megfertőzzük a számítástechnikává!” — Zakar István, az ÉMÁSZ ve- zérigazga tó-helyet lese mondta ezeket a szavakat. Az érettségi vizsga zárómegbe- szélésére ugyanis meghívták a képzésben rendkívül nagy részt vállaló vállalat vezetőit is. Meglehetősen szokatlan dolog. hogy május e'.sö napjaiban — még a ballagás előtt — érettségi Vizsgát tartsanak. Szoka Hanságéban viszont már ott munkál a gimnáziumi új tanterv is, a fakultáció előszele. A miskolci Földes Gimnáziumban kél esztendővel ez- előtt 17-en kezdtek — fakultációban kísérlet kénI — számi tástech n i kai ismereteket tanulni. Tizenhatan „csináltak végig” a két esztendőt. Dusza Árpáddal, az iskola tanárával és az. BMÁSZ szám í tástee h n i kai sza keni béréi vei. Az. érettségi vizsgára tegnap került sor az ÉMÁSZ irodaházában: gyakorlati és elméleti, felkészültségükről valamennyien eredményesen bizonyságot tettek. S ebből a bizonyságból külön figyelmet érdemel a gyakorlati jártasság. Feleki Gábor, a KER1NTERN f őos z t á 1 y v eze - tője, egyben e tárgy országos szakfelügyelője, mint a vizsgabizottság elnöke azt mondta: az operátori képzés célja az lehet, hogy a fiatalok biztonságban mozogjanak a gépteremben, egyáltalán, gépközeibe kerüljenek. A vizsgadrukkot leszámítva, a fiatalé^ gyakorlott operátorként tevékenykedtek. Ebben minden bizonnyal jelentős szerepe van annak, hogy az ÉMÁSZ-osok rendkívül komolyan vették közreműködésüket. A kapcsolat valóban több figyelmet érdemel. Merl az ÉMÁSZ — Nagy Sándor osztályvezetővel a kis munkacsapat élén — korántsem csak a vállalati érdekekre gundolt, amikor segítségét és számítógépét felajánlotta az oktatáshoz. Ők ugyanis — az ipar oldaláról — valóban jól érzékelik, hogy a számítástechnikában rejlő lehetőségekkel korántsem élünk. Igaz. ennek másik oldalához az is hozzá tartozik, hogy társadalmi méretekben inkább csak nagy vonalakban vagyunk tisztában a számítástechnika lehetőségéivel. Az igény felkeltéséhez pedig a lehetőségeket is jobban kell ismernünk . . . Az' ÉMÁSZ-osok nem teltették a gépel: s hogy Kálmán András, a Földes Gimnázium igazgatója szavaival éljek: remek munkakapcsolatot. sikerült kialakítani a szakemberek és a pedagógusok között, Az iskolának jól jött. mert egy lépéssel közelebb jutott itt is ahhoz a céljához, hogy tanítványai a kapott, a megszerzett ismeretanyaggal „tudjanak mit kezdeni az életben”. Ki közvetlenül az érettségi után. ki valami más szakma, pálya ismeretei nek megszerzésével együtt. S az ilyen kapcsolatok jól jönnek — ne tűnjék nagy szónak! — a népgazdaságnak is. A KISZ Központi Bizottsága néhány évvel ezelőtt felhívást, adott közre: segítsék a számítás- technikai kultúra terjesztését. A szaporodó számítástechnikai központoknak érettségizett szakemberekre van szükségük. Többnyire már házi képzésben oldják meg a szakember- — ' középkáder — képzésüket. Ha az iskola — ilyen együttműködésben átvállal a képzésből — akkor ettől mentesülnek. Cs. A. A napokban már kapható a könyvesboltokban Egy fedi Ms éredinye Szfojko Gecse» és fia, Georgi: mindketten igazi művészek „A nő családon belüli funkciói átalakulnak. Az idősebb korosztályba tartozók önállóságuk, gazdasági függetlenségük érdekében igyekeznek munkát: vállalni, a fiatalabbak pedig már eleve új alapokra helyezik az életüket ... C. Margit 25 éves hengerkormányos ezt így fogalmazza meg: Szüleim, akikkel itt Ózdon együtt, lakom. már kicsi korom óta önállóságra neveltek. Tizenhat, éves koromban kerültem a gyárba, oda. ahol apám is dolgozik. Elvégeztem a bugacsiszolóhenger- kormányos tanfolyamot, és a kormán.vpadhoz helyeztek, s azóta is itt dolgozom. ... Egv nő számára nagyon fontos, hogy dolgozzon. Még akkor is. ha gyereke van. Vannak olyan férfiak, akik megértik ezt, de ✓sokan nem . .. Sajnos. az én vőlegényem is ilyen, na de majd én kiverem ezt a fejéből. . . . Hogy a szakmai képesítés biztonságot ad. ezt egyértelműen fogalmazza meg E. Péterné. az ÖKÜ esztergályosa: Most több mint húsz év után látom, apámnak mennyire igaza volt. Szakma nélkül nem ember az ember. A szakmai tudás is hozzátartozik az. élethez, éppen úgy. mint a házasság és a gyerek. A három csak együtt lehet teljes ...” A napokban jelenik mega miskolci könyvesboltokban dr. Tóth Árpád „Nagyüzemi munkások művelődése és műveltsége Ózdon” című szociológiai munkája, az NP1 kiadásában. Innen idéztük a fenti sorokat. Több éves kollektív kutatómunka fekszik ebben a kis könyvben, amelyet az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozói körében végeztek 1973-tól líl7H-ig. Az ÖKÜ-ben végzett vizsgálatok egyébként csak első állomását' képezik annak a több szakaszból álló munkának, amely még a csoport előtt áll. 1973-ban ugyanis azzal a célkitűzéssel kezdték meg a. Borsod megyében folyó kutatásaikat, hogy több ipari nagyüzem azonos elvi és módszertani alapon történő vizsgálata alapján a munkások műveltségének és művelődésének sajátosságait feltárják. A szerző legfőbb kérdés- feltevése ebben a könyvben az. hogy a munkások egyes rétegei honnan indultak, milyen utat járlak végig, s napjainkban él e t m ód j u k at és életformájukat. valamint munkakörülményeiket tekintve. hol tartanak. .A válaszadáshoz számtalan munkásréteg szociológiai módszerekkel történő vizsgálatára volt szükség. Dr. Tóth Árpád szoeioló-í giai tanulmánya a Szak- szervezetek Elméleti Kutatási Intézetének megbízásából készült, ám a szerző —mint olvasnivalót -— legfőképpen a Vállalatvezetőknek, s az üzemekben működő művelődési bizottságok tagjainak szánja. Mindenekelőtt abból a meggondolásból, hogy „talán sikerül tudomásul vétet-, ,ni a termelés emberi' tényezőit. azt, amiről nálunk csak mint jelenségről beszélünk, holott az angol egyetemeken már az 1700-as évektől tantárgyként tanítják ” i k. G; 1 UU»n c Hegyalja Népi Együttes., Ezúttal éppen hazaindulnak - a sikeres tunéziai szereplés után.
