Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

1980. május 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Áruvizsgálat Megszűnő közúti jelzések janikat A nálunk hu.sználalo.s eie- niek nagy részé Lecianché- reuüxzer.u. E Konstrukciónak súlyos hibája a viszonylag nagymértékű önkisules. Az ilyen eleinek ugyanis az klók folyamán veszítenek ener- giajukoól, anélkül, hogy használnánk okéi. A száraz­elem tehát romlandó áru. De néni mindegy, hogy mennyire az. A minősítésnél ezen kulcsszó a hat hónap. A magyar szabvány szerint egy hat hónapig ..pihente­tett” elemnek annyit kell tudnia, mint egy vadonatúj, de csak 81) százalékos ké­pességű száiuze.emnek. Léteznek jobb konstrukci­ók is. A mangándioxid-lúgos (közismertebb nevükön: al­káli-mangán) elemeknek pél­dául jóval kisebb az önkisü­lésük. Súlyosabbak ugyan, viszont két-két és félszer annyit nyújtanak, mint a Lee 1 a n eh é- rendsze r űek. Hogy a szárazelemnek mit kell tudnia, az a felhaszná­lási területtől is függ. Más- más képességűt gyártanak világítási célra, tranzisztoros zsebrádióba és, motoros, vaui’ viszonylag nagy áramfelvéte­lű készülékbe (kazettás mag­nók, filmfelvevők stb.). Van­nak univerzális típusok is. Mi azonban azt az elemet kényszerülünk megvenni, ami éppen kapható. A szárazele­mek tesztjében * Nagyító ezért értékelte például a Perion góliátelemet rádip- elemként is,- holott világítási célokra gyártják. CERUZAELEMEKBÖL R ti a jelük, viszonylag nagyobb a választék. A leg­gyakrabban tranzisztoros rá­diókhoz használjuk ezeket. Ilyen célra a magvar Peri­on, a lengyel Centra és a szovjet Uran is — említésük sorrendjében — „kiváló”. Vi­lágítási igénybevételre vizs­gálva. a csak ilyen célra használható angol Berec és az erre is használható Centra „közepes”; az előbb már em­lített Uran és a csak világí­táshoz használható Perion „még megfelelő” minősítésű. A BÉBIELEMEKET sokan magnóelemként isme­rik. az eladók R 14-es elem­ként, holott rádiókba valók; motoros igénybevétel esetén nem hosszú életűek. A vizs­gálatkor csak egy import tí­pus volt kapható, a bolgár Bateria. Minősítése: „nem megfelelő”. Hathavi tárolás utáp nem volt mit mérni rajta... A magyar Perion bébielemet kell tehát válasz­tani. Ez rádióelemként vizs­gálva „kiváló", akár hathó- naoos tárolás ulán is. Akad­nak bébielemmel működő - zseblámpák. egyéb híján ezekhez is ezi kell használni, bár ..rádióelem”. A világítási igénybevételnél azonban már csak ..közepes" színvonalú­nak bizinyul. Az egyetlen nasv teljesít­ményű tíou.s, amelv a man- gándioxid-lúgos elemese Iád­ból nálunk rendszeresen kap­ható. az ugyancsak maavar LR 14 jelű Perion bébielem. Hétfőn általában tíz fok­kal maradt el a hőmérséklet a má.ius 5-i sokévi átlagtól, s' a különböző országrészek között nagy hőmérsékletkü­lönbségek alakultak ki. Sop­ronban délelőtt hó esett, ugyanakkor Békéscsabán lí! fokot mértek. Budapesten a déli órákra is csak 12 fokig emelkedett a hőmérséklet ilyen hűvöset ezen a napon 1910-ben mértek utoljára. Nem úgy, mint 1969-ben május 5-én amikor 31 fokos meleg volt a fővárosban. A változékony, hűvös idő­járást Európában a Kolozs­Ezt már megalapozottan le­het magnoelémnek nevezni (es magnóban hasznaim), mert motoros igény bevétel­hez is megfelelő. A teszi sze­rint „jó" minőségű. Kétsze­res árának megfelelően ez az elem többet nyújt akkor is. ha rádióban, elemlámpában használjuk. Ilyen célok ese­ten viszont a minősítése már „kiváló". ÜOLIATELEMKENT ismerjük az R 20-as jelű Perion-elemet, elsősorban vi­lágítási célokra gyárija a VBKM. Az ilyen igényeknek meg is felel, „közepes"-en. Am. mit lehetünk, ha táska­rádiónk, vagy kazettás mag­nónk góliáíelemekkel műkö­dik? Mivel csupán ez kap­ható — ezt vesszük meg. Ám rádiós igénybevételhez éppen hogy csak megfelel („még megfelelő”). Vajon mi­lyennek ítélték volna, ha motoros (kazettás magnós) használatra is megvizsgál­ják? (Nem árt megismétel­ni: itt nem az „elembe gyár­tott minőség” hibádzik. hi­szen ezt az elemet zseblám­pához gyártják. A' célnak megfelelő elem hiányzik!) • Ritkábban esik szó a ’ RÜDELEMEKRÖL a 2 R 10 jelű, 3 V-os tele­pekről. (Ilyeneket ma már csak elemlámpákban hasz­nálnak, de ilyenek valók ré­gebbi készülékek esetében, a második tévéprogram vételé­re szolgáló adapterekbe is.) A teszt készítése idején egv nyugatnémet Varta-elem is kapható volt. a magyar elem­nek majd’ másfélszereséért. Az ár arányban állt minősé­gével is. mert amíg az „jó”, a magyar Perion „nem meg­felelő”. (Hathónapos tárolás után. egyszerűen elfogyott a „szu fia”.) A közismert. 4.5 V-os LAPOSELEMEK hivatalos jele 3 R 12. A Na­gyító tesztjében a lengyel Centra és a magyar Perion szerepel. Világításra egyaránt — „nem megfelelőek”. Tran­zisztoros igénybevételnél, bár kevés rádió működik lapos elemmel, a lengyel Centra „jó”-ra szerepelt, a magyar lapos elem e téren szintúgy „nem megfelelő”! A 6 F 22 jelű ZSEBRÁDIÓELEM hazai gyártás hiánya folytán — kizárólag külföldi eredetű kapható. A teszt készítésekor a szovjet Crona olyannyira új típus volt. hogy tárolás utáni méréseket nem végez­hettek rajta. Friss állapotban mindenesetre „kiváló’Vriak bizonyult. A japán Novel „kiváló” a hongkongi Hi- Watt „jó”. Az összkép tehát nem ked­vező. és az sem biztató, hogy a mérések során, a szakem­berek igen egyenetlen minő­séget tapasztaltak az egyes típusokon beli'.’ is. vár. Belgrad. Madrid vonal­tól északra kialakult jelentős hömérsék lel különbség hatása okozza. E vonaltól északra — így nálunk is — nagyobb ki­terjedésű hideg légréteg uraj- ia Európát, ez időnként me­legebb levegőréteggel keve­redik. emiatt gyakoriak a hirtelen záporok, zivatarok. A kétféle léaréteg küzdelme még egy-két napig eltart. A hét közepétől azonban vár­hatóan a melegebb légtöme­gek veszik át az uralmat, s így fokozatos felmelegedés, több napsütés várható. A mistoki Szemete utca egyirányúsitásával kapcsolatosan ár eddigi közúti jekősek megszűnnek. A KPM M.skolci Közüli Igazgatóságának dolgozói a légi jelzéseket leégetik az úttestről. Szabados György felvétele tanulmányozzák Magyar—lengyel tudós kol­lektíva tanulmányozza nem­zeti parkjainkat, A Kiskun­sági Nemzeti Parkban folyó kutatómunka rendszeressé­gének biztosítására kutató­bázist létesítettek. A tudósok a helyszínen figyelemmel kí­sérhetik az éghajlati és ta­lajviszonyokat. a növényzet fejlődését, az állatvilág éle­tét. A Kiskunsági Nemzeti Park 30 ezer hektárnyi te­rületén található rétek, lege­lőit.. erdők renűkit ül értéke­sek a kutatók számára. Má­sutt már kipusztulóban le­vő növények, állatok találha­tók eredeti állapotukban. A bunker. Szürke óriás, masszív betonépület. Dohogó gépek, egyenletesen futó szál­lítószalagok. A lóid melyé­ből emeiik-hozzák a szenet, a napvilágra mentik a bá- nyamély ősi kincsét. Térvtáró-akna, Herbolya. A szén tárolóban megmásszuk a magas szalaghidal. Mehet­tünk felsüvit, majd vég nél­kül zúg, dübörög a leghosz- szabb szállítószalag. Az itt dolgozó bányászok vigyázzák, igazítják a munkát, tisztít­ják a meddőtől a szenet. Kö­zöttük egy törékeny asszony. Siet a géphez, átállítja a vál­tólapot, jelt ad, hogy indul­hat a másik gép is. Látha­tóan otthonosan mozog az óriás hídon, hozzáértő moz­dulatai tapasztaltságról ta­núskodnak. * — Nőkről írni a Bükkal- jai Bányaüzemben? Meglehe­tősen kevesen vannak. Száz­negyven nyolcán. Közülük öt­venkilenc nem is fizikai munkát végez — mondja Kocsis Ferenc, az üzemi szakszervezeti bizottság tit­kára. — Ha kevesen vannak is, mégis ez a munkahelyük. Itt kell megtalálni boldogulásu­kat ... — Természetesen, sokat tesz az üzem értük. Egysé­ges vállalati intézkedés alap­ján hetente 42 órát dolgod­nak. A Tervtáró-aknán több asszony gépkezelői munkát végez, de dolgoznak itt rak­tárosok, anyagkezel ők, taka­rítók, fojtóskészítők is. öle a robbantás előkészítéséhez szükséges hüvelyeket töltik. A sajószentpéteri lakásépít­kezéseinknél pedig többnyi­re segédmunkát végeznek az asszonyok. — A nők is három mű­szakban dolgoznak? — Az tizem lehetőséget adott, hogy délelőtti mű­szakba járjanak be. Jobbá­ra a gyermeküket egyedül nevelők élnék a kedvez­ménnyel. A többiek azt mondják: anyagilag jobban járnak, ha három műszak­ban dolgoznak. Negyven szá­zalék éjszakai pótlékot kap­nak. Egyébként az úgyneve­zett N-napot ' két évvel ez­előtt mi is bevezettük. Aki jól dolgozik, nem sérti meg a munkafegyelmet, havonta egy fizetett szabadnapot kap. Természetesen. a szabad szombatokon kívül. * A széntárolóban Csipkés Ferencné munkahelye a ve­zénylőfülke. Előtte a mű­szerfal. Az asszony szeme a zöld. sárga fénypontokon, ke­ze egy gombnyomással for­dítja a szállítószalagot. Előt­te a telefon: a bánya mélyé­ből érkezik a hang, élő ka­pocs a külvilággal. — Személy szerint mind- annyiukat ismerem, akik ott lenn dolgoznak. Ránézek a műszerfalra, tudom, mit csi­nálnák a bányában. Az em­ber egy idő után álmában is hallja a jelzést, itt csalhatat­lanul tudni kell, melyik mit jelent. — Férfiak között dolgozik, férfinak való munkát... — A kel nagy fiam is bá­nyász, nem kell kérdezni, miért választoltam ezt a munkahelyet. Nyolc éve va­gyuk itt. megszereztem a bá­ni »gépkezelő képesítést. Sze­retem a gépeket, ha zsíros, zajos, akkor is. Én úgy va­gyok vele. hogy ez az első otthonom. Mert hiába vagyok otthon, ahol lakom, ha nincs miből megélni. ‘ — Lehetőséget kapott az állandó délelőtti műszakra? — Nem vettem igénybe. Jól bírom az éjszakai mun­kát. Ilyenkor a legkisebb fi­amat el tudom indítani az iskolába, főzök, csak utána alszom. Az N-napot általá­ban pénteken veszem ki. így szabad szombaton, vasárnap a mosás, takarítás mellett pihenésre is jut idő. — Mennyit keres? — A pótmüszakokkal együtt több is összejön, mint három és íel ezer. * Ahogy a termelés megkí­vánja, a Bükkaljai Bánya­üzemben a nők is ugyanúgy végeznek túlórát, mint a férfiak. A szakszervezeti bi­zottság titkára szerint szíve­sen jelentkeznek. Gond in­kább az iskolai végzettség­gel van. e — Az itt dolgozó nők át­lagos életkora 43 ev. Sok a nyugdíj előtt ailó, egyedül elő. vagy özvegyasszony. A fiatalok legalábo az általá­nos iskola nyolc osztályai el­végezlek. Továbbtanulásra pedig az adminisztratív dol­gozok .jelentkeznek. Közöt­tük vezető beosztásút is ta­lálni — mondja Kocsis Fe­renc. Jani Gyula, az üzem igaz­gatója: — Sok asszonyon latjuk, hogy többre érdemes. De a bánya olyan behatárolt mun­katerület. ahol kevés helyütt dolgozhatnak nők. Többen pedig azt mondjak, szíveseb­ben dolgoznak kint. az ak­náknál. mint az irodában. Anyagilag így jobban járnák. * A herbolyai Tervtáron, az anyagraktárban dolgozik Já­kob Jánosné es Köteles Ju­lianna. Munkahelyük nem­csak a kellemes, meleg iro­da. A vaskertben nehéz al­katrészek, csövek, vashuza­lok. — A súlyosabbakat a tar­gonca leemeli a kocsiról. De az anyagkiadás a mi dol­gunk. A raktárban sokszor ötven kilót is meg kell emel­ni, kiadni a nehéz elektró­dákat. munkaeszközöket — mondják. — Bizony, elkelne egy állandó férfisegítség. .. Az üzem vezetőinek az a véleménye, hogy valamennyi asszony, lány derekasan dol­gozik a Bükkaljai Bánya­üzemben. Jó munkájukért nem is marad el soha' az el­ismerés. Mikes Márta Hiányok és láiszalhiányok Ezért a pici alkatrészért a fél országot bejártuk — mondta a minap gépszere­lő ismerősöm, s néhány ap­ró tömítésre mutatott. — No­de, vettünk is mindjárt vagy százötvenet, hogy máskorra is jusson. A példa pedig ..ra­gadós". Időnként filléres ér­tékű, ám annál nélkülözhe­tetlenebb alkatrészek tűnnek el a mezőgazdaságot ellátó vállalatok raktáraiból. Nélkü­lük viszont esetenként állni kényszerülnek a gépek, ezál­tal lassan halad a határban a munka. A késői, kapkod­va végzett talajelmunkálás, a hosszan elhúzódó vetés pe­dig rengeteg emberi bosszú­ság. érzékeny anyagi veszte­ség okozója. Tehát az alkat­részellátásra mindenkor fo­kozott gondot kell fordítani. Az elmúlt év őszén Me­zőtúron megrendezett géoke- reskedfelmi tanácskozáson mondta Hinczki János, a Mezőgazdasági G épalkat rész- kereskedelmi Vállalat (ME- GEVl igazgatója: „A szál­lítók nagy része monopol­helyzetben van, ami abból adódik, hogy a gépet szállí­tó cég rendelkezik a leg­optimálisabb alkatrészgy ór­iási feltételekkel, és a több szerkezeti alkatrészeknél nincs konkurrencia ...” Az előbbiek igazolására né­hány számadat: a vállalat 1979. I. negyedévi — időben leadott! — rendeléséből 67.8 százalék, a II. negyedéviből 54,7 százalék nem a MEG ÉV által kért ütemezés szerint került visszaigazolásra. Ugyanakkor a szállítók éven­te 200—300 millió forint ér­tékben nem igazolnak visz- sza megrendelési. Jó néhány alkatrész esetében Dedig túl­ságosan hosszú (1.5—2 év) az utánpótlási, szállítási, idő. A szerződések megkötésekor és teljesítésekor tehát rendkí­vül sok a bizonytalan'«?. Sajnálatos módon, minden évben ugvanazon cikkeknél érvényesül ez a bizonytalan­ság. Ilyenek például: a K— 700 és a Zetor C. 12045 tí­pusú traktorok motorikus al­katrészei, vagy az E—516 kombájn fékalkalrészei. A legtöbb bosszúságot a látszat hiányok okozzák. Amíg az ország egyik felében ros­kadoznak a raktárpolcok, a hiánycikknek kikiáltott al­katrészek műit. máshol mu­tatóba sem akad belőlük. Ebben persze a mezőgazda­sági üzemek anyagbeszerzői is ludasak, mert gyakorta túl­zott mennyiséget vásárolnak, így másoknak nem marad. A fölösleges keresést szün­tette meg a MEGEV. ami­kor 1979. októberében 3 db ún. Videoterminal készüléket állítottak munkába a válla­latnak A video terminálok bevezetésének alapfeltétele a már öt éve használt számi- tógépcsoport volt. Ez a MEG EV adatbank ia. Orszá­gos és megyei méretekben cikkelemenként képes kimu­tat ni a meglevő és az elfo­gyott alkatrészmen nviségeket darabszámban és forintban. Az adatokból előre tervez­hető a beszerzés és a „terí­tés”. azaz. hogy az egyes alkatrészekből hánv darabot kapjanak az AGROKER-ek. A vevő teendőíe tehát: a legközelebbi AGROKER-nél megpróbálja beszerezni a szükséges alkatrészt. Ha ott nem kap, akkor a vállalat­tól (esetleg a saját gazdaság­ból) telefonon vagy telexen felhívja a MEGEV illetékes osztályát és onnét a video- terminal segítségével néhány perc múltán választ adnak. Egy-két gomb benyomása után a Videoterminal képer­nyőjén (vagy papíron írás­ban) látható lesz. hogy hol, melyik megyei vállalatnál, hány darab található a kere­sett alkatrészekből. Olyan ez, mint egy állandóan változó térkép, amely részletes in­formációt nyújt, ezáltal pe­dig fölösleges utazások ta­karíthatok meg. A kezdeti eredmények el­lenére az elfekvő készletek így is túlságosan nasvolc; egv-egv mezőgazdasági tizem­ben átlagosan 200—300 ezer forint értékben tárolnak fél­ti aszn á lh atallan alk a t része­ket. Országos méretekben — a MEOÉV vezetőinek becs­lése alapján — az így fel­halmozott fölös értékek meg­haladják a 3—4 millió forin­tot. A MEGEV vevőszolgála­ta egyébként díjmentes szol­gáltatásként végzi az' eltek- vő készletek újbóli bevoná­sát a gazdálkodásba. í. S. X. t Sopi ónban hó esett

Next

/
Oldalképek
Tartalom