Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

1980. május 6., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 a Borsodi v35*r* elmúlt hat évben most ötö­dik alkalommal érdemelte ki a Kiváló Vállalat meg­tisztelő címet. A szinte pél­da nélkül álló sikersorozat elsősorban a szocialista bri­gádok áldozatos munkájá­nak, az erőteljes fejleszté­seknek, az erők ésszerű kon­centrálásának köszönhető, de ezek mögött mindenképpen ott van a hatékony politikai munka, a pártszervezetek •gazdaságpolitikai tevékeny­sége. Hogyan csinálják: a termelést segítő, ellenőrző pártmunka kérdéseiről, mód­szereiről beszélgettünk a BSZ néhány kommunista tisztségviselőjével: — Az elmúlt évek ered­ményesebb gazdaságpolitikai munkájának döntő tényezői voltak azok a szervezeti vál­tozások, amelyek nyomán pártbizottságunk járási jo­got kapott és nyolc üzemi pártbizottságon keresztül irá­nyítja a vállalat pártalap- szervezeteit — mondta Váci László, a BSZ pártbizottsá­gának első titkára. — Az élet, a gazdasági körülmé­nyek változásaihoz igazod­tak pártmunkánk módszerei is: az alapvető döntések elő­készítésétől, a realizálás lé­nyeges mozzanatain át a végrehajtás tanulságainak összegezéséig mindenütt je­len vagyunk és szoros fi­gyelemmel kísérjük a ter­melésre vonatkozó határoza­tok megvalósulását. A cselekvési programok megfogalmazásánál a párt- szervezetek a konkrét körül­ményeknek megfelelő kérdé­sekről döntenek, s egyik legfontosabb feladatuk, hogy helyileg érvényre juttassák a párthatározatok, a felsőbb pártszervek által kijelölt fel­adatokat — folytatta Gerc Miklós, a Putnoki Bánya­üzem pártbizottságának a titkára. — A pártszerveze­teknek a gazdasági munká­hoz mindvégig politikai jel­legű hozzájárulást kell ad­niuk, ennélfogva nem fel­adatuk a műszaki, technoló­giai elképzelések kidolgozá­sa és jóváhagyása. Igyek­szünk elkerülni az átfedé­seket, a párhuzamosságokat, így például már régi gya­korlat nálunk, hogy a tit­kári értekezleteken részt vesznek a gazdasági veze­tők: a felesleges papírmun­kát, levelezést elkerülve, szemtől szembe ( feltett: kér­dések alapján, menet közben tisztázzuk a vitás kérdése­ket--- Az ásfooó döntóg; n yolcat meghatározó tervek nem tisztán gazdasági, ha­nem erősen politikai jelle­gűek, másfelől a döntések minél szakszerűbb előkészí­tése politikai — nemcsak szakmai — jellegű tevé­kenység — hangsúlyozta Lóránt Miklós, a vállalati pártbizottság tagja, a Miskol­ci Bányaüzem igazgatója. —• Nagy általánosságban talán annyit mondhatunk. hogy minél közelebb jutunk a megvalósítás részleteihez, minél szakmaibb jellegű a feladat, annál inkább nő a gazdasági vezetők felelőssé­ge. A gazdaság és politika nálunk sem választható el egymástól: az egészBSZ-nél. s így a mi üzemünkben is. a pártszervezetek vezető tes­tületéiben. a választott párt­ós a gazdasági tisztségvise­lők személyükben reprezen­tálják a párt- és a gazda­sági munka szoros egybe­kapcsolódását. Az alapszer- vezetek tisztségviselői, a párttagok értő politikus és szakember módján, a „gaz­da” fejével gondolkodva se­gítik a feladatok végrehaj­tását. — Amikor a cselekvési programok elfogadása után a végrehajtás módozatait dol­gozzuk ki és a végrehajtá­son a sor. a szerepkörünket nem félreértve, de végig je­len vagyunk ebben a bonyo­lult tevékenységben — fűzte hozzá Üjlaki Miklós, a vál­lalati párt-vb tagja, az Or- mosi Bányaüzem szocialista brigádvezetője. A pártcso­portok célszerű szervezésé­vel elértük, hogy a kommu­nisták minden munkahelyen ott vannak, a cselekvési programok végrehajtását menet közben, rendszeresen ellenőrizzük — ha kell, ak­kor menet közben felelősség­re is vonjuk a mulasztókat — emellett a pártcsoportbi- zalmiak szerepét, jelentősé­gét ' hangsúlyoznám: a párt- munka „első vonalában” na­gyon sok múlik rajtuk. — Az elmúlt évek egyik fontos eredményének tar­tom, hogy bányászaink, az alapszervezetek tisztségvise­lői a magasabb szintű szak­tudás mellett — amely nap­jainkban a magas fokú gé­pesítés, modern berendezé­sek mellett elengedhetetlen munkahelyi követelmény —• politikailag is egyre képzet­tebbek — mondotta Basa János, a BSZ párt-vb tagja, a feketevölgyi műhely párt- titkára. A feladatok végre­hajtása érdekében, ha szük­séges, akkor egyenrangú, vi­tatkozó partnerei a gazda­sági vezetőknek. Tulajdo­nosként dolgoznak, gazda­ságpolitikai munkájuk egyre tudatosabb, s ha szükséges, akkor kezdeményezői opera­tív döntéseknek. — A cselekvési p,™g.­ramok sem a BSZ pártbizottságá­nak. sem az alsóbb szintű pártszervezetek" számára nem jelentenek „merev” kategó­riát — mondta Horváth Fe­renc, a vállalati pártbizott­ság munkatársa. Ha szüksé­ges. akkor menet közben mó­dosítunk rajta, mint ahogy állandóan keressük á párt­munka, a politikai munka új. jobb módszereit is. hi­szen a legfontosabb célkitű­zésünk: a feladatok ered­ményes végrehajtása. Ma már rendszeresek és hagyo­mányosnak , mondhatók az egy-egy üzemnél tartott, ki­helyezett vb-ülések, ahol az adott terület fontos politi­kai, gazdasági problémáját vitatjuk meg. — Szinte minden testületi ülésünkön tárgyalunk gazda­ságpolitikai témát, mellette az elmúlt években nagy gon­dot fordítottunk a helyszíni segítő és ellenőrző munká­ra — mondotta Váci László. — A borsodi bányászok po­litikai hangulata jó, a XII. pártkongresszus által meg­erősített cselekvőkészséget kötelességünk megőrizni és továbbfejleszteni. A borsodi bányászok jövője biztos, a mai és a holnapi eredmé­nyeink meghatározóak az ország energiaellátását ille­tően. Ennek tudatában, ezt a felelősséget érezve, igyek­szünk a munkánkat mara­déktalanul elvégezni — mint ahogy tettük eddig is. lí'isoSítrhíilt 32 erec*mé- Uíiu nyekrői be­szélgetve, csali néhány moz­zanatát villanthattuk fel a Borsodi Szénbányáknál dol­gozó kommunisták tevékeny­ségének,. .hiszen az élet, a gyakorlat sokkal gazdagabb, mintsem merev sémákba és egy újságcikk szűk keretei­be szoríthatnánk a termelést segítő és ellenőrző pártmun­ka formáit, módszereit. A BSZ-nél és máshol is na­gyon széles skálát ölel fel az a tevékenység, amelynek egyik legfontosabb sajátos­sága, hogy a kommunisták a termelés minden mozzana­tában jelen vannak a poli­tikai munka révén, így biz­tosítva pártunk politikájá­nak megvalósulását a gaz­daság területén. Petra József Szabadegyházán az exportfejlesztési hitelből épülő gyár 19S1 közepétől folyékony cukrot és évente kétszázezer hektoliter szeszt készít ipari felhasználásra. Gyártanak majd fehérjetartalmú takar­mányféléket és a növényolajipar részére kukoricacsirát is. A ké­pen: távlati kép az épülő gyárról. A Lenin Kohászati Müvek legfontosabb termelőüzemei május 5-én tartották meg a gyáregységi szintű műszaki konf erenci áka t, amelyeken összegezték az elmúlt idő­szak termelési eredményeit és meghatározták a követ­kező időszak legfontosabb tennivalóit. Megállapították, hogy az első negyedévre előirányzott termelési tervü­ket sikerült túlteljesíteni.' A nagyolvasztók kiszolgáló személyzetének minőségi tö­rekvéseit az a tény is iga­zolja. hogy az első negyed­évben — a téli üzemeltetési nehézségek ellenére — az első osztályú acélnyersvas részarányát a tavalyi ti5.fi százalékról fili.l százalékra növelték. sőt áprilisban ugyanez a minőség 77.7 szá­zalékos arányt képviselt. Ilyen eredményt csak szigo­rt technológiai fegyelem mellett lehat elérni. A közeljövő legfontosabb feladata a III. számú nagy- olvasztó átépítése, az erre való felkészülés. eznsvess illa A mezőkövesdi Népi El­lenőrző Bizottság a közel­múltban a napközi és diák­otthoni ellátottság helyzeté­ről folytatott vizsgálatot a város és járás területén, az általános iskolák kilenc nap­közi otthonában és hét di­ákotthonában. A vizsgálat összegezéseként megállapít­ható; az elmúlt években erő­feszítések történtek az ellá­tottság színvonalának emelé­sére. A kép azonban igen vál­tozatos. Kifogástalan helyi­ségek állnak rendelkezésre a mezőkövesdi 1. számú Álta­lános Iskolában és javult a helyzet a 4. számú iskolá­ban is. Tibolddaróc és Kács községek iskoláiban azonban még mindig szükséghelyisé­gekben étkeznek a diákok. A diákotthonok egyértel­műen korszerűnek mondha­tók. Az is örvendetes, hogy az intézmények az étkezési normákat betartják és igye­keznek változatos^ étrendet biztosítani. A PAPÍRHULLADÉK ta­karmányként való hasznosí­tásával kísérleteznek Cseh­szlovákiában. A szilárd ház­tartási hulladékból kiváloga­tott papír többnyire már nem használható további pa­pír-, illetve kartonpapírgyár­tásra. A prágai Vegyipari Technológiai Főiskola szak­emberei új eljárást dolgoz­tak ki az ilyen papírhulla­dék hasznosítására. Hidrolí­zissel cukorrá alakítják át ezt a hulladékot, majd az élesztőiparban alkalmazzák a fehérjetakarmányok gyártá­sában. Az eljárás során for­ró kénsavoldatot használnak és ennek segítségével a hul­ladékpapírból cukortartalmú oldatot nyernek, amiből er­jesztés útján etanol és élesz­tő keletkezik, ami értékes ta­karmány a szarvasmarhák számára. AZ EGY LAKOSRA JUTÓ öntözött mezőgazdasági terü­leteket tekintve, Bulgária Európa egyik vezető orszá­ga. Jelenleg a megművelt mezőgazdasági területnek több. mint 24 százalékát, vagyis több, mint 1.1 millió hektárt öntöznek, s az ösz- szes mezőgazdasági termény 40 százalékát takarítják be n mesterséges esőt kapó föl­dekről. Bulgáriában jelenleg 700 ezer hektáron épülnek új öntözőrendszerek. Az ország «szaki részén komplexen ki­használják a Duna vizét. A folyón sok úszó öntözőállo­mást építenek. a füstgázokból is le­ket műtrágyát gyártani. A szén elégetésekor keletkező füstgázoknál csak jelentős műszaki és pénzügyi ráfor­dítással lehet elkerülni a környezetre káros mellék­hatásokat. Az amerikai kör­nyezetvédelmi hatóságok szi­gorú előírásai arra kötelezik a széntüzelésű hőerőműve­ket, hogy — főleg a kéndi­oxid eltávolítására — igen költséges szűrőberendezése­ket építsenek _ be. Chicagó­ban két vegyészmérnök olyan eljárást dolgozott ki, amelv- nek segítségével a kéndi­oxidot az eddiginél hatéko­nyabban és ráadásul sokkal olcsóbban lehet eltávolítani a füstgázokból, és egyben műtrágyagyártás céljaira is lehet hasznosítani. Az eljá­rás lényege egy úgynevezett heterogén reaktor, amelyben a kéndioxidgázt előbb víz­zel és kalciumfoszfáttal kö­tik le. Ezt követően kalcium . felhasználásával foszfort sza­badítanak lel a vegyülethől, hogy azt ammóniákkal, va­lamint az elégetés során visszamaradó hamuval mű­trágyává alakítsák át. AZ NDK FŐVÁROSÁBAN. Berlinben műszaki szakem­berek pneumatikusan műkö­dő gépet fejlesztettek ki és próbáltak ki a fejes saláta leszedésére. Ez a berendezés hézagpótló az iparszerű sa­látatermelési eljárásban. A zöldségfélék vetésére szol­gáló speciális vetőgéppel és a helyhez kötött felkészítő berendezéssel együtt, a jö­vőben minimális kézi mun­kára, lesz csak szükség a fe­jes saláta nagy területen tör­ténő termesztéséhez, leszedé­séhez és értékesítéséhez. Az E—803 típusú betakarító­géppel óránként 13 ezer fej salátát is le lehet szedni. BULGÁRIÁBAN. Küsz- tendil környékén az egyik gyümölcstermelési intézetben nektarina kísérleti ültetvényt létesítettek. Az új gyümölcs, a nektarina külső formáját tekintve hásóhlit az ősziba­rackhoz. de bőre sima. pi­rosas. Kellemes aromajú, az őszibaracknál több savat tartalmaz, de cukor- és szá­razanyag-tartalom tekinteté­ben egyenértékű vele. Az Egyesült Államokban igen kedvelt gyümölcs. Főként friss állapotban fogyasztják, de megfelelő nyersanyag le­het gyümölcsléhez és egyéb termékekhez. Figyelmet ér­demel, hogy a nektarina kü­lönböző fajtái különböző idő­ben, június elejétől szep­tember végéig érnek, s ez megkönnyíti a szedését. Az új bolgár ültetvény már ne­gyedik éve, hektáronként 120—150 mázsás .termést hoz. A GEORGIÁI mezőgazda- sági főiskolán traktorra sze­relhető termikus gyomirtó- készüléket fejlesztettek ki. A készülék felhasználható sűrű sortávolságú szőlőskertekben és gyümölcsösökben, egyéves kapásnövényeknél és a több éves plantázsoknál is. A ké­szülék üzemanyaga cseppfo­lyós gáz, kerosin, vagy Die­sel-üzemanyag. A készü'éket maga a traktoros kezeli. A gyomnövények elégetése op­timálisan 4 kilométeres órán­kénti sebességgel történik. A 32 égőnek a tüzelőkamrában sakktáblaszerűen történő el­helyezése esetén, a lángok hatásideje 0,8 másodperc. Az emberi tényezők — a szaktudás, a lelkiismeretes-" ség, az aktivitás, az akarat — szerepe, a szocialista épí­tés során és az azzal össze­függő bonyolult feladatok megvalósításában kiemelke­dő jelentőségű. Minden szó­nál ékesebben bizonyítják ezt az MSZMP XII. kongresz- szusának és hazánk felsza­badulása 35. évfordulójá­nak tiszteletére kibontako­zott munkaverseny kiemel­kedő műszaki-gazdasági ered­ményei. Megyénk vállalatainak, üzemeinek kollektívái, az ön­ként vállalt többletfeladato­kat mindenütt teljesítették. Ennek értékét, jelentőségét csak fokozza; hogy azok mindenütt: a népgazdaság, legfontosabb gazdaságpoliti­kai célkitűzéseinek megvaló­sítására irányultak. Előtérbe került a hatékonyság foko­zása, a minőség javítása. Rö­viden fogalmazva: csak azok a vállalatok törekedtek a tervek mennyiségi túlteljesí­tésére, ahol a termékek ér­tékesítési lehetőségei bizto­sítottnak látszottak. E terü­leten különösen kiemelkedik a Tiszai Vegyikombinát, a Borsodi Vegyikombinát, a Lenin Kohászati Művek és az Ózdi Kohászati Üzemek tevékenysége. A kollektívák fegyelme­zettebb munkavégzése, na­gyobb erőfeszítése a kong­resszusi munkaverseny el­múlt évi szakaszában meg­hozta gyümölcsét. Tovább fejlődött és erősödött a szo­cialista brigádmozgalom és a vállalatok jelentős része kezdte meg a felzárkózást, a világpiac által diktált ma­gasabb követelményekhez. Mindez azt eredményezte, hogy a tervezettet meghala­dóan nőtt a termelés, dina­mikusan fejlődött a tőkés export, javult a gazdálkodó egységek készletgazdálkodá­sa és biztató lépések történ­tek az anyag- és energiata­karékosság területén is. A vállalások teljesítése kapcsán nem egy esetben ki­emelkedő eredmények szü­lettek. A Lenin Kohászati Művek kollektívája például több mint 1 millió tonna acélt termelt és túlszárnyal­ta a tervezett tőkés expor­tot. ami mintegy 100 millió dollárt tett ki. A Borsodi Szénbányák Vállalat dolgo­zói felismerve az ország energiagondjait. 103 száza­lékra teljesítették a tervü­ket és 5 millió 340 ezer ton­na szenet adtak a népgaz­daságnak. Az egész,' a részekből te­vődik össze .. A kisebb kol­lektívák. a szocialista brigá­dok. illetve üzemegységek vállalásai, áldozatos munka­végzése, a kényszerpihenők elhárítása, a rugalmas mun- kaer ő - á t csop ortos í tás ered­ményezte például azt. hogy az Északmagyarországi Ve­gyiművek „Á”-syáregysége a vállalat több mint 2 milli­árdos termelési értékének 42 százalékát adhatta, A takarékos gazdálkodás­ra irányuló erőfeszítés ered­ménye mintegy 600 millió forintos megtakarítást je­lentett — anyagban és ener­giában — a megye vállala­tainál, szövetkezeteinél. ■ A megve korszerű nagyüzemei, a TVK. a BVK, az ÓKÜ, az LKM és nem utolsósorban a. villamos energia elosztását végző ÉMÁSZ ezen a téren is élen járnak. Az eredmények felsorolá­sából hiba lenne kihagyni az építőipari vállalatok kol­lektíváit, akik legfontosabb feladatuknak a kiemelt be­ruházások, valamint a laká­sok és gyermekintézmények határidőre történő átadását­tekintették. Sikerrel... E rövid felsorolásból Ms látható, hogy a dolgozó, al­kotó ember — különösebb beruházások nélkül is — íté­lvén nagy mértékben járult hozzá társadalompolitikai céljaink megvalósításához. A munkaverseny-mozgalom lel­ke, bázisa egyértelműen a szocialista brigádmozgalom. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint hogy' a mozgalom elindítója is a Sziklai Sán­dor szocialista brigád volt. És az is erre utal, hogy mind ez ideig talán most ér^- vényesült és teljesült legin­kább, vált élőbbé, a szociá­lisul brigádmozgalom közis­mert hármas jelszava. Nem véletlen hát, hogy a szocia­lista munkáverseny eredmé­nyeinek 80 százalékát a szo­cialista brigádmozgalomnak, illetve a szocialista brigá­doknak tulajdonítják. És ma is... Bármerre já­runk a megye üzemeiben, a kisebb-nagypbb kollektívák, a szocialista brigádok tett- rekészsége nemcsak szavak­ban, hanem kiemelkedő munkasikerekben is meg­nyilvánul. Az új gazdasági szabályozók hatásaként egy­re több helyen válik átgon­doltabbá a belső tartalékok feltárása, valamint azanyag- és energiatakarékosság. Az üzem: demokrácia fó­rumrendszerei. a vállalati tervek széles körben való megvitatása, akárcsak az el­múlt évben, az idén is jól szolgálja azok teljesítését és a vállalati gazdálkodás ru­galmasságát, alkalmazkodó­képességét. Mindebből kö­vetkezik. hogy az újat kere­sés, az újra és jobbra törek­vés számos további jelét ta­pasztalhatjuk napjainkban, a kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny 1080. évi folytatásában is­Buchcrt Miklós I

Next

/
Oldalképek
Tartalom