Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-05 / 103. szám
1980. május 5., hétfő TCTniHKnrsE ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 JOSZIP BUOZ — aki később vette fel a Tito nevet — 1892. május 25-én született a horvátországi Kumrovec faluban, szegényparaszti családban. Elemi iskoláit szülőhelyén végezte. 1907-től 1910-ig Sisakon lakatosmesterségei tanult. 1910-ben a Horvátországi és Szlavóniai Szociáldemokrata Párt tagja lett. 1911-től liánom éven át előbb Zágrábban, majd Csehország, Ausztria-Magyarország és Németország nagy gépgyáraiban dolgozott, s került kapcsolatba a munkásság harcával. Az első világháború kitörése után háborúellenes propaganda terjesztése miatt letartóztatták és bebörtönözték. Szabadulását követően az orosz frontra került, ahol megsebesült és orosz fogságba esett. 1917-ben megszökött a fogolytáborból és bekapcsolódott az 1917 júliusi pé- tervári munkásmegmozdulásokba. Később az omszki internacionalisták soraiban fegyverrel harcolt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért. 1920-ban hazatért és Zágrábban belépett a Jugoszláv Kommunista Pártba. 1927-től a fémmunkás szakszervezet zágrábi területi bizottságának titkáraként tevékenykedett. Forradalmi nézetei és tevékenysége miatt többször elbocsátották, le is tartóztatták és börtönbüntetésre ítélték. 1928-ban kommunista propaganda vádjával ötévi szigorított börtönt szabtak ki rá. Kiszabadulása után fölvette a Tito nevet és illegalitásba vonult. A Jugoszláv Kommunista Párt horvátországi területi bizottságának tagjaként részt vett a JKP Központi Bizottságának munkájában; 1934-ben beválasztották a párt Politikai Bizottságába. A jugoszláv- küldöttség tagjaként 1935-ben Moszkvában részt vett a Komintern VII. kongresszusán, s tagja lett a Komintern balkáni titkárságának. Egy évvel később a JKP Központi Bizottsága szervező titkárává választották, s pártja döntésére hazatért Moszkvából. 1937-ben megválasztották a Jugoszláv Kommunista Párt főtitkárává. Vezetése alatt, 194-1. július 4-én fogadta el a párt azt a határozatot, hogy a megszállók és a hazaárulók ellen fegyveres harcot kell kezdeni. A második világháború idején Tito a jugoszláv népfelszabadító hadsereg és a partizánalakulatok főparancsnoka. Ebben a tisztségében elévülhetetlen érdemeket szerzett Jugoszlávia népeinek a fasiszta megszállók ellen vívott önfeláldozó harcában, az ország felszabadításában, majd később — a felszabadító harc eredményeire támaszkodva — a soknemzetiségű szocialista állam megteremtésében. Miként a fegyveres harc-j ban, a háború utáni időszak szocialista építőmunkájában is kiemelkedő szerepet játszott. 1953-ig a kormány elnöke és honvédelmi miniszter, 1966-ig pedig a JKP, illetve a JKSZ Központi Bizottságának főtitkára. 1966- ban a KB elnökévé, az 1969. évi IX. kongresszuson pedig a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökévé választották meg. 1945-től betöltötte a fegyveres erők főparancsnokának. 1953-tól pedig Jugoszlávia államelnökének (köztársasági elnökének) a tisztségét; utóbbi posztra öt alkalommal újraválasztották. ! 1974-ben Tito Jugoszlávia örökös elnöke lett. Joszip Broz Tito fáradhatatlan tevékenységét . több magas kitüntetés is méltányolta: legutóbb 1977-ben, nyolcvanötödik születésnapja alkalmából tüntették ki ha- | zajában a Nép Hőse Érdemrenddel. Ugyanebből az alkalomból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa az Októberi Forradalom Érdemrendet adományozta Tito elnöknek, a Szovjetunió nágv barátjának, a kimagasló internacionalistának. Tito egész életét a munkásmozgalom, a proletárforradalom eszméinek szolgálata töltötte be. a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségeként írta be nevét korszakunk történetébe. Az antiimperialista harc élvonalában küzdve, az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik megalapítójaként és vezéregyéniségeként, óriási nemzetközi tekintélyét mindenkor a békés egymás mellett élés alapelveinek érvényesítéséért vetette latba. Azt vallotta, hogy Jugoszláviának szocialista úton, sok- nemzetiségű egységes államként kell előrehaladnia, nemzetközileg az el nem kötelezett országok mozgalmának tagjaként, s hogy fejlesztenie kell a párt- és államközi kapcsolatokat a szocialista országokkal. A JKSZ és az ÁHamefnökség gyászfelhívása A JKSZ Központi Bizottságának Elnöksége, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Államelnöksége vasárnap este gyászfelhívásban tudatta az ország munkásosztályával, a dolgozó néppel, az állampolgárokkal, a nemzetekkel és nemzetiségekkel, hogy Tito elnök elhunyt. A gyászfelhívás méltatja Titót, aki egész életében harcolt a munkásosztály, az egész, dolgozó nép érdekeiért és történelmi céljaiért, a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek legnemesebb eszméiért és törekvéseiért. A gyászjelentés hangsúlyozza, hogy Tito hat évtizeden át erősítette a jugoszláv kommunisták sorait és az utóbbi négy évtizedben a párt legmagasabb tisztségét viselte. A gyászfelhívás mélységes elismeréssel adózik az elhunyt elnöknek azért, hogy a szocialista Jugoszlávia éién állva nagy mértékben hozzájárult az ország tekintélyének növeléséhez. A gyászfelhívás hangsúlyozza, hogy Tito elnök forradalmi munkássága örökre része lesz a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek, valamint az egész szabadságsZe- rető emberiség történelmének. Emlékeztet arra is, hogy Titónak sikerült újjászervezni. ^megerősíteni és mozgósítani egy kis létszámú pártot az előretörő fasizmussal szemben, bizonyítva, hogy csak olyan párt képes harcot viYni a szocialista eszmékért, .amely mélyén gyökeredzik a tömegekben és azzal együtt küzd. A gyászjelentés különösen Titónak azt az érdemét hangsúlyozza, hogy állhatatosan irányította az antifasiszta küzdelmet a túlerőben lévő ellenség ellen. A gyászjelentés emlékeztet ■ arra, hogy amikor egész Európát megszállva a fasizmus a hatalma teljében volt, a Tito vezette nemzeti felszabadító hadsereg egy szabad területet teremtett az elnyomott Európa szí- -vében. A jugoszláv nemzeti felszabadító hadsereg és a partizánalakulatok .harcukkal igen jelentős részévé váltak az antifasiszta szövetséges erők átfogó frontjának. A gyászfelhívás hangsúlyozza: A jelen és jövő nemzedékei nem fogják elfelejteni, hogy a jugoszláv nemzetek és nemzetiségek testvérisége és egysége „a jugo- goszláv forradalom és Tito által vállalt kötelezettség”. Tito mindenkor hangoztatta, hogy az egység megőrzése és megszilárdítása, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságnak, mint . az egyenjogú népek és nemzetiségek közösségének kiépítése létérdek. Tántoríthatatlanul harcolt a nacionalizmus és a sovinizmus, egyik nemzetnek a másik nemzet feletti uralma és hegemóniája ellen. Tito elnök a hadsereg legfelsőbb parancsnoka és megteremtője. ö indította el a népfelszabáditó háborút. Tito volt a fegyveres felkelés stratégiájának és taktikájának megteremtője. . Tito hitt a munkásosztály és a dolgozók alkotó erejében. Meg volt győződve, hogy a szocializmusnak a dolgozó ember szolgálatában kell állnia és hogy a munkásosztály állaniában magának a munkás- osztálynak kell döntő szerepet betöltenie. Tito Jugoszláviájának külpolitikája — mutat rá a felhívás — megfelel a mai világ haladó politikai követelményeinek. Jugoszlávia mindig határozottan lépett fel az imperializmus ellen. Ö volt az el nem kötelezettség politikájának és mozgalmának egyik alapítója. ö volt az, aki különös mértékben járult hozzá a szocialista Jugoszlávia nemzetközi tekintélyének megerősítéséhez. Fáradhatatlan harcosa volt a népek és államok közötti egyenjogú politikai és gazdasági kapcsolatok kialakításának. Az ő fáradozásainak köszönhető, hogy Jugoszlávia baráti kapcsolatot tart fenn és együttműködik a világ minden kontinensének országaival. A gyászfelhívás felszólítja a jelen es a jövő nemzedékeket, hogy Tito szellemében folytassák az ő nagy ügyét. Az orvosi konzílium jelentése A május 4-én, a kora délutáni órákban Joszip Broz Tito köztársasági elnök általános egészségi állapotában további jelentős rosszabbodás állt be. A szükséges orvosi intézkedések alkalmazása ellenére fokozatosan kihunytak az összes életfunkciók, s Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, a jugoszláv fegyveres erők főpa- rancsnokg helyi idő szerint 13.05-kor elhunyt. Tito elnök hosszú éveken át cukorbetegségben szenvedett. E betegség következtében lába véredé'nyeiben súlyos érelmeszedéses elváltozások álltak elő, lábizmaiban károsodás következett be;s ez járási zavarokat okozott, valamint vesekárnsodást idézett elő, Ä bal hibban a keringési zavarok első ízben 1919. december . végén jelentkeztek. Mivel állapota az intenzív konzervatív kezelés ellenére is romlott, special’s vizsgalatot hajtottak végre a bal lábon. amely kimutatta, hogy a combi ütőér és az artéria térd alatti része elzáródon. Miután az átültetéses beavatkozás nem ígérkezett sikeresnek, az intenzív konzervatív kezelés folytatása, és külföldi specialistákkal való konzultáció mellett döntöttek. Az. elnök állapota ennek ellenére tovább romlott. Ebben a helyzetben, miután az operatív eljárás elkerülhetetlenné vált. Tito elnök teljes egyetértésével úgy döntöttek, hogy i sebészeti beavatkozáshoz folyamodnak. A tervezett műtétet 1980. január közepén hajtották végre, s a műtét önmagában eredményes volt. Röviddel ezt követően azonban a vérkeringésben általános komplikáció követ kezeli be. és ez a műtét eredményét semmissé tette, így hét nappal később, az. elnök beleegyezésével amputálni kellett bal lábát. A továbbiakban teljesen megszűnt a veseműködés, amelyet a szükséges orvosi kezeléssel sem sikerült újra beindítani, ezért művese alkalmazásához kellett folyamodni. A gépet naponta működtették. A betegség során a következőkben számos komplikáció következett be és mindez még inkább veszélyeztette az elnök állapotát. Szepszis, többször ismétlődő tüdőgyul- laclás és időnként — elsősorban a gyomorban, a belekben és a tüdőben — belső vérzések következtek be. Végezetül a máj súlyos károsodása erős sárgaságot és kó- más állapotot idézett elő. A többször megismétlődő súlyos infekciók és a hosszan tartó magas láz,' a szív- és a keringési rendszer gyengülése minden terápia ellenére teljesen kimerítette Tito elnök erejét, s így következett be az összes életfunkciók fokozatos megszűnése. II Jugoszláv Államelnőkség illése A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöksége Lazar Kolisevszki al elnök elnökletével vasárnap este Belgrádban ülést tartott. Az ülés egyhangú határozattal megállapította, hogy az alkotmány 328. cikkelye értelmében Joszip Broz Tito halála következtében Lazar Kolisevszki alelnök ezennel átvette a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság államfői tisztét. Az áll a mein öleség aleliiö- lcévé egyhangúlag Cvijelin Mijatovicsot, az elnökség tagját, a. Bosznia-hercegovinai Köztársaság képviselőjét választották meg. Lazar Kolisevszki 1914-ben Sveti Nikolen (Makedónja) született. 1935 óta a JKP tagja. A kragujevaci fegyvergyárban (a mostani autógyár elődjében) fémipari szakmunkásként dolgozott, s az illegalitásban először a gyári, majd a városi pártbizottság titkáraként tevékenykedett. 1941-ben a JKP Központi Bizottsága megválasztotta a makedón tartományi pb titkárává. A második világháború kitörésétől a makedónjai partizán osztagok vezetője lett. 1941 novemberében azonban a bolgár fasiszta rendőrség elfogta és halálra ítélték. Az ítéletet később életfogytiglani börtönre változtatták. A börtönből csak a fasizmus összeomlása után szabadult ki, s nyomban átvette a Makedón KP KB ;it- kári tisztét, s ezt a tisztségét viselte egészen 1963-ig, amikor négy évre megválasztották a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetsége országos választmánya elnökévé. 1967-től a föderáció tanácsának tagja. A Makedón Köztársaság képviselőjeként 1972- ben, 1974-ben és 1979-ben az államelnökség tagjává választották. Egyéves megbízatással, ez év május 15-ig, az államelnökség alelnöki tisztét töltötte volna be. A világgazdaság hírei ELKÉSZÜLTEK az első napfénnyel is fűtött házak a Német Demokratikus Köztársaságban. A kísérleti jellegű lakóházakat Halle környékén építették fel. s a tetőkön elhelyezett 25 négyzetméter nagyságú napsugár- gyűjtő berendezések „másodlagos energiaforrások”, a házak kiegészítő felszerelései a hagyományos fűtési eszközök mellett A napsugárgyűjtő az általa felhalmozott energiát — mint egyfajta akkumulátor —hősugárzó rendszeren keresztül továbbítja az épületbe. Az első 4 ilyen háznál különböző építészeti eljárásoto- kai megnövelték az épületek hőszigetelő képességét is. ★ Az olajárak , tartós emelkedése az utóbbi években egész Délkelet-Ázsiában fellendítette az olajkitermelést. Szakértők szerint Kína, hatalmas tengeri és szárazföldi készleteivel 1990-ig szerepet cserél Indonéziával és ő lesz a térség legnagyobb olajexportőré. Közel húsz nyugat-európai, amerikai és japán cég végez szeizmikus vizsgálatokat a kínai partmenti övezetekben, és most a munkálatok befejeztével a cégeknek szándékukban áll, hogy a kitermelésről is tárgyaljanak. A szeizmikus vizsgálatok azonban csak arról adtak számot, hogy a vizsgált lelőhelyek tartalmaznak-e olajat, s hogv milyen ezek eloszlása. A tartalékok pontos nagyságát azonban csak akkor lehet megállapítani, ha a próbafúrások megkezdődnek. Az olajszakértők és a geológusok úgy becsük, hogy Kína összesen — a már feltárt és a feltárandó területeken — 100 milliárd barrel olajtartalékkal rendelkezik. A KÖZÖS PIACI acélipar kapacitásai a következő három évben is meghaladják majd a keresletet, és ez arra kényszeríti a gyártókat, hogy kívülálló országokban, olcsó áron helyezzék el a felesleget — állapítja meg az Arbed SA. A luxemburgi cég évi jelentésében hozzáteszi, hogy nő az acélnak közvetett formában, gépek és más feldolgozott termékek révén való kivitele, s ez valamelyest enyhíti az export- kényszert. Az Arbed arra számít, hogy a követkéz» három évben évi átlagban 2.6 százalékkal nő az EGK- országok acélkereslete, és n kapacitásfelesleg az 1979. évi 66 millió tonnáról 1983- ban 55 millióra csökken. * Jugoszláviában az idén az ország egyik legnagyobb népgazdasági beruházásaként 2,5 milliárd dinárt fordítanak a vasútvonalak korszer rűsítésére. E program kere-' tőben összesen 600 kilométer hosszú pályát villamosítanak. A többi között befejezik a Kelebia—Szabadka— Üjvidék—Vrbász, továbbá az osztrák határ — Jesze- nice szakaszok villamosítását. A legnagyobb munkák a Dobij—Banja Luka—Bio- szinszki Növi vonalon folynak. * ŰJABII . MENNYISÉGI rekordot állított fel a japán autóipar: a március 31-én véget ért pénzügyi évben a távol-keleti szigetország autógyárai 10 millió 66 ezer autót gyártottak. Ez az első eset, hogy az évi termelés meghaladta a tízmillió darabot. A múlt évi növekedés az egy évvel korábbi helyzethez képest 12,5 százalék.' A látványos növekedés fő oka a teherautó- és az autó- buszgyártás előretörése. A tejtermelés élenjárói Az elmúlt évi országos tejtermelési versenyben megyénk két állami gazdasága éii: el 'Kiemelkedő eredményt s került a legjobbak közé. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó árutejtermelésben országosan az első helyen végzett a Nagymiskolci Áliamj Gazdaság, ahol minden 100 hektárnyi területre számítva 126,090 liter tejet értékesítettek. A Hol- stein-friz keresztezésből származó tehénállománnyal versenyző üzemek közül harmadik lett az országos versenyben a Mezőnagymihá- lyi Állami Gazdaság, amely hungarofriz tehénállományával 5475 kilogrammos átlagos laktáeiós tejtermelést ért el. i ip Inz Tito 1892—1980
