Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 t9B0. májas 5., hétfő Tíz nap múlva kezdődik Miskolcon Össztelevíziós ünnepi számvetés „A régi paraszti életet szeretném megmintázni...’* Pista bácsi faemberkéi f Tíz nap múlva, május Iá­én délután ünnepélyesen megnyílik Miskolcon a 20. miskolci tévé fesztivál. A he­lyi előkészítő bizottság ülé­seiről .tudósítva már decem­ber óta folyamatosan szá­mot adtunk róla. hogy a ju­bileumi fesztivált miként is készítik elő. mivel készül a Magyar Televízió különösen emlékezetessé tenni ezt a májusi hét napot. Balogh Maria, a fesztivál igazgatója a minapi országos sajtótá­jékoztatón részletesen be­mutatta a végleges progra­mot és azt a Tv-híradó köz­bejöttével az egész ország megismerhette, legalább főbb vonásaiban. Teljes részletes­séggel most mi sem közöl­jük, majd a fesztivál idején minden nap műsorát, várha­tó látnivalóit, találkozási le­hetőségeit, egyéb eseménye­it pontosan jelezzük. Most csak néhány legfőbb jellem­ző vonást jegyzőnk fel. * Érdemes tudni, hogy a hú­szas sorszám úgy alakult ki sz először 1964-ben megren­dezett fesztiválok sorában, hogy a hatvanas évek végén a. miskolci filmfesztivál adop­tálta a korábban Budapes­ten tarlott rövid-filmszemlék sorozatát, mint természetes elődjét. 1973-ig — mint a miskolciak emlékezhetnek — közösen rendezték meg Mis­kolcon a MAPI I ,M stúdiói készítette rövidfilmek és a Magyar Televízió Politikai Adások Főosztályának kere­tében készült művek feszti­válját, s ez a párosítás' nem vált be. Egy évi szünet — 1974-ben — után kettéválta mezőny éti a páratlan évek­ben a mozifilmek, a páro­sakban a tévéalkotások ün­nepi számvetésének ad ott­hont Miskolc, illetve a Bor­sod megyei Rónai Sándor Művelődési Központ. Sor­rendben a huszadik fesztivál következik most, s — páros év van! — a televíziósok harmadik önálló fesztiválja. A huszadik mindenképpen jubileum, -mindenképpen fi­gyelmet érdemlő sorszám, s « Magyar Televízió ennek megfelelően készül fel rá. * Alapvetően új vonása az idei hétnek, hogy nem ki­zárólag az MTV Politikai Adások Főosztályának ese­ménye lesz, hanem össztele­víziós fesztivál kíván lenni, s munká jában a Magyar Te­levízió más főosztályai is részt vesznek. (A verseny­programban csakúgy, mint a negyven egyéb rendezvé­nyen — találkozón, szakmai konferencián, kihelyezett be­mutatón, egyeben — ott vannak más főosztályok dol­gozói és művei is.) A hiva­talos fesztivál programon túl szervezett, igen sokrétű kí­nálattal az a cél, mint Ba­logh Mária fogalmazta, hogy az örök tévés feladatnak megfelelően úgy politizálja­nak és terjesszenek ismere­teket mind szélesebb kör­ben, hopp abból a résztvevő nézők, érdeklődök és a te­levíziósok egyaránt profitál­janak. A felvázolt program erre kiválóan alkalmasnak látszik. Tény, hogy a fesztivál ge­rince a versenyprogram, amit. a miskolci közönség otthonában is láthat a 7. csatornán, de a 259 beneve­zett műből az eiözsürik ál­tal kiválogatott 42 film és 21 hírádóesemény huszonöt órá­nyi vetítési programját sok­szorosan meghaladják az egyéb, várhatóan igen érde­kes és hasznos, események. A hét szakmai vita közül messze kiemelkedik a május 16-i ankét, amelynek témá­ja: a sajtó- és propaganda­munka feladatai a XII. párt- kongresszus után; ehhez Me­gyeri Károly, az MTV el­nökhelyettese tart bevezetőt, majd Grósz Károly, a Köz­ponti Bizottság tagja, a Bor- sod-Abaúj-Zemplén (negyei Pártbizottság első titkára korreferátumot. A további szakmai konferenciák első­sorban belső témákat vitat­nak meg. A közönséggel 26 alkalom mai találkoznak a televíziósok Miskolcon és a megyében, különböző kere­tek között — világjáró ope­ratőrök, szakosított Delta- bemutatók. ősbemutatók (köztük a megyében, Doma- házán készült film bemuta­tása), tévés KISZ-esek és edelényi fiatalok egész napos együttes programja stb. —, politikai jellegű. sz,ínes prog­rammal gazdag majális, amelynek fórumán Grósz Károly, Rózsa Kálmán ta­nácselnök, Megyeri Károly én Chrudinak Alajos válaszol­nak a kérdésekre, és sok egyéb értékes rendezvény várja a közönséget. A fesztivál május 15-i esti, hat órai hivatalos nyitását megelőzően a Rónai Sándor Művelődési Központban meg­nyílik a fesztivál múltját bemutató kiállítás, valamin! Feledy Gyula grafikusmű­vész fesztivál rajzainak tárla­ta, amit Fábri Zoltán film­rendező nyit meg. A jubi­leumból egyébként a filme­sek sem maradnak ki, mert a korábbi fesztiválok díj­nyertes filmjeiből két mis­kolci és három vidéki mo­zibem tartanak bemutatókat, valamint május 18-án, va­sárnap 18 órai kezdettel, Ven­dégeink a filmgyárak cím­mel a MAFILM stúdióinak műsora szerepel a program­ban, mintegy köszöntésként. * A plakátok már láthatók a miskolci »teán, s készöl­nek a dekorációk. Miskolc már felkészülten várja a ju­bileumi fesztivált (bm) j A májusi propui. A Nagy Honvédő Háború­ban aratott győzelem 35. év­fordulójára emlékező kerek- asztal-beszélgetések, a Var­sói Szerződés negyedszázados jubileumát köszöntő rendez­vények, az 1980. évi olim­pia országát bemutató soro­zatok emelkednek ki a Szov­jet Kultúra é.s Tudomány Házának májusi programjá­ból. Huszonöt éves a Varsói Szerződés címmel hangzik el előadás a szocialista orszá­gok katonai szervezetéről május , 5-én, s a jelentős év­forduló alkalmából Az eu­rópai együttműködés nevé­ben címmel könyvkiállítás is nyílik. A világ első szo­cialista államának megte­remtőjéről és vezetőjéről. Le­ninről. valamint elméletének hatásáról dokumentumfilm- vetítéssel kísért előadáson emlékeznek meg a hónap el­ső keddjén. E napon könyv- kiállítás is nyílik Az életért a földön címmel'. Ugyanez­zel a címmel filmsorozat.'kez­dődik május 8-án. Csouptt a SzonyMeremtien A Képcsarnok Vállalat miskolci Szönyi István-ter- mében a Csongrád megyei festőművészek kollektív ki­állítása nyílik május 7-én. szerdán délután 5 órakor. A tárlaton 21 Csongrádban élő művész mutatja be munká­it, közülük többen már sze­repeltek a miskolci Szőnyi- teremben, s egyéb miskolci tárlatokon. A május 21-ig nyitva tartó kiállítást dr. Dömötör János, a Tornyai János Múzeum igazgatója nyitja meg. Az esőfelhők a nyakunk­ba lógtak azon a szomba­ton is, s a csípős szél be­vágott a kabátunk gallérja mögé. Az idő — kint — vi­gasztalan volt, Ügyhogy iga­zán szívet melengető volt látni, ahogy az úttörőház második emeleti szobájában a sok, színes fonállal ügy­ködtek a lányok és az asszo-' nyök. Rézművesné Nagy Il­dikó megyei rajz szakfel­ügyelő már a meghíváskor képletes képet rajzolt, kar- társairól, mert ezek a fiata­labb ás idősebb asszonyok egytől egyig pedagógusok. Rajztanárok. Van, akinek csak villamosra kell száll­nia, hogy beutazzon a mis­kolci úttörőházba. de hu­szonhetük közül jó néhány­nak kilométerben ás időben számolva is többet kell uta­zással töltenie. Szabad szom­baton, saját zsebre ... Ehhez kívánkozik egy kis magyarázat. A Pedagógus Továbbkép­zési Intézet szervezésében, illetve rész-szervezésében számos továbbképzési for­mában gyarapítják tudásu­kat a rajztanárok. így pél­dául a munkaközösség-veze­tőknek rendszeresen tarta­nak évközi továbbképzése­ket. A bábozással ismerked­nék, újabb képzőművészeti Ambíciója van, díja még nincs, így egyike azoknak a névtelen alkotóknak, akik a manapság olyannyira fel­duzzadt. fafaragói népes tá­bort gyarapítják. Való igaz, napjainkra divattá vált eza foglalatosság. Ám a Bőcsön élő Hideg István munkái azt tanúsítják, hogy hamar túl­jutott a lakkozott gémek és baglyok korszakán, s amit1 most, illetve néhány éve csinál, már közel áll a nép­művészethez. Pista bácsi — mert így hívja őt a?, egész falu. s így szólítják a sörgyárban is, ahol dolgozik — világéleté­ben fúró-faragó ember volt, akái’csak az apja, de kéz­ügyességét. precizitását soká­ig csak praktikus dolgok ké­szítésében kamatoztatta. Így kerültek ki a keze alól le­niekbe szabott tárogatók, cimbalmok, hegedűk. mi több, sítalpak. botok. és egyéb használati tárgyak i.s. Tulajdonképpen a szerszá­maira — amelyekkel, mind­ezeket készítette — lettek először figyelmesek. Mert nemcsak használati funkció­vá] bírtak ezek a darabök. hanem tökéletességük foly­tán már valami többel is. ■ — Ekkor kezdtek el en­gem kapacitálni, hogy je­lentkezzek a község fafara­gó szakkörébe. Ráálltam a dologra, már csak azért is, hogy hátha tanulok ott va­lamit... Ebből a tanulásból aztán az lett, hogy azt fa­ragtam, ami a szívemhez kö­zel állt: madarakat. Min­denféle madarat, mert én nagyon szeretem valameny- nyit. Mutatósak voltak, nem állítom, de akkor meg azért eljárásokkal. Mostanában az új tantervhez készítenek módszertani anyagot. Be is mulatták már — Szikszón rendezték a legutóbbi kiállí­tást. —, hiszen az ezekkel való megismerkedés nagy segítséget jelenthet a min­dennapi rajztanításban. A továbbképzésnek azon­ban vannak tágabb formái is. A Sárospatakon és a Sá­rospatak környékén élő rajz­pedagógusok (de még távo­labbról is járnak oda) And- rássy Kurta János szobrász­művész „keze alatt” tevé­kenykednek szervezett kör­ben. Kéthetente tartják a foglalkozásokat. A kazinc­barcikaiak közül sokan tag­jai az ottani Izsó Miklós Képzőművészeti Körnek. „Egyszóval — magyarázta Rézművesné Nagy Ildikó —, általában is elmondható, hogy a továbbképzések so­rán igyekeznek lépést tarta­ni a rajzpedagógusok az új követelményekkel. Hiszen ők igazán tudják, hogy az esz­tétikai nevelés milyen köve­telmények elé állít tanárt és gyereket.. Mindezt egyébként már csak azért is szóba hozta a szakfelügyelőnő, mert — mi­közben ő maga a gyöngyfű­zés mozzanatait gyakorolta — arra fordult a szó, hogy győzködtek az emberek, hogy csináljak mást. Ez már nem divat, ez gicc.s. mond­ták. é.s addig mondták, míg magam is meg nem untam a madaraimat. Ehhez az is hozzásegített, hogy pár év­vel ezelőtt, egy kiállításon igen megtetszett nekem egy szobor, Fából készült persze, és én csak csodáltam, cso­dáltam. s azt mondtam ma­gamban: nem igaz. hogy én ilyet nem tudnék csinálni . . Ez az elhatározás egy szép sorozat indulását jelentette, lgv született meg a sulykoló asszony, a talicskás ember, a libát, őrző lány, a vándor- legény, Döbrögi és Ludas Matyi figurája, s nem , sok­kal később Kakuk Marcié is. mivel akkoriban Ter- sánszkyt olvasta Pista bácsi. Ezeket az alakokat mindig két lendület között, fába.sű­rített mozdulatában ábrá­zolta. • mindegyiket jellegze­tesen nagy, busa tejjel, ami­re az arra hivatottak talán azt mondanák, ez a naiv népművészet jellemzője (bi­zonyos torzság a test ará­nyaiban). Pista bácsi pedig legfeljebb megvonná a vál­lát. hogy így sikerült... A sok-sok magányos fa- emberkét aztán kompozíci­ók, helyesebben életképek követték, A legkidolgozot­tabb közülük egy csárdái duhaj mulatság, a legfris­sebb pedig a csépesbanda. amelyet hamarosan be is mutatnak Bőcsön. egy fafa­ragó- és díszítőművészeti ki­állításon. A csépesbandáról érdemes még szólnunk, hiszen a négy, egymással majdnem .szemben álló figura /mozdulatait csak az érti meg. aki ismeri en­nek a munkafolyamatnak a. mostanában igen sokféle szerv, fórum mozdul meg az iskolások esztétikai nevelése ügyében. A megyei művelő­dési központ Játsszunk együtt! vasárnapi foglalko­zásai nemcsak hasznos, kel­lemes időtöltést jelentenek, nemcsak szórakoztatnak, íz­lést is formálnak. Ifjú ipar­művészeink és művészeink is indítottak egy akciót — a városi KISZ-bizottság támo­gatásával —: napközis fog­lalkozásokat tartanak, a né­pi tánc elemeivel, a gyöngy­fűzés fortélyaival, a népdal- énekléssel éppúgy ismerte­tik a kicsiket, mint a csu­hé]-fonással, a népi játék készítéssel. Az 1 pedig csak természetes, mondta Rézmű­vesné. .hogy a rajztanárok nem ülnek ölbe tett kézzel. Hát. többek között így szer­veződött ez az önkéntes és önköltséges tanfolyam is az űttörőházban. A népművelők szívesen se­gítettek. Hiszen ők azt is re­mélik, hogy ezek a pedagó­gusok — egyikiik-másikuk kis településen él — maj­dan felnőttek szakkörvezeté- sét, tanfolyam szervezését is vállalják. A szövés iránt. — mert szőni tanulnak elsősor­ban ! — egyre nő az érdek­lődés. így azután Márton Já- nosné velük tölti a szabad szakaszait. Itt történetesen azt látjuk, a bandatagok mi­ként verik ki a .tetőfedés­hez régen nélkülözhetetlen zsúpszalmát. A népi életké­pek mellett szépen megfér­nek a dúsan faragott, fű­szertarlók', kis zsámolyok, polcok, tékák és egyéb ház­tartásban használatos fa­holmik. — Tavaly augusztusban meghívtak az Országos Bá­nyász Fafaragó é.s Népi Dí­szítőművészeti Táborba, Ta­tabányára. Ott több milyen konyhai dolgot faragtam, a egyet meg is vettek tőlem a Népművészeti Múzeum .sza­mara . .. — Most már jobban a szí­vemhez nőtt ezeknek az em­beralakoknak a kifaragása. Nagy terveim is vannak — a régi múltat, a paraszti életformát szerelném meg­mintázni. Főleg ami a mun­kál, a foglalkozásokat illeti. Nem lesz nehéz, hiszen itt él a fejemben, az emlékeze­temben az egész gyerekko­rom. Elsőbb egy fonóházzal kezdeném, egy igazi, élő fo­nóházzal. Sajnos, a telet meg kelj vele várni, mert ilyenkor nincs sok időm, de a nagy körtefát mór meg­vettem hozzá. Mindig körté­ből dolgozom. Sűrű szálú, nem törik, nem szakad, szemöldököt, bajuszt, min­den apró részletet szépen krt lehet, belőle faragni. Ahogy én elképzelem... Keresztény Gabriella szóm bat oka ( Akkor van i de­lük a tanároknak. Ök pedig magánérdeklődésből is. de elsősorban iskolai munkáju­kat megkönnyítendő, szíve­sen vállalták a beutazást. A kisebb, övnek való szőttes- csíkok már ügyességüket di­csérik. — A tanterv szer) nt ezek­kel a népi művészeti ágak­kal is meg kell ismertet­nünk a gyerekeket. Általá­ban az alkotó művészetek­kel ... Nemcsak a szövés­sel. a gyöngyfűzéssel, a há­tikkal. a bábozással is .. I Csakhogy mi ezeket több­nyire nem tanultuk a főis­kolán. Előbb magunknak is meg kell tanulnunk... — Szóval tanulnak, hogy taníthassanak. Nevet és rábólint: — Olyanformán. És folytatja: hogy a leg­több helyen már igen szép eredményeket: tudnak fel­mutatni. A kazincbarcikaiak a művelődési központban ta­nulnak szőni. Ároktőn a sokszorosító grafikával értek el szép eredményeket. Al- berttelepen bálikor,nak. A sajószentpéteri I-es számú isko’ában haboznak. Sáros­patakon a plasztikával dol­goznak .. . már a gverekek is. És nemcsak a saját órái­kon hasznosítják a tanulta­kat. .. Legtöbbjük a maga iskolájában az alsó tagoza­tosokat i.s bevonja a tevé­kenységbe. A tanítókat... S ők többnyire örülnek a hasz­nos. jó „játéknak”. Csutorás Annamária Tanulnak, hogy tanítsanak... • Új szolgáltatás a Centrumban WEM KELL VÁRNI AZ IGAZOLVÁNY-FÉNYKÉPRE - A FOTO AUTOMATA 20 FT-ÉRT 3 PERC AtATT 4 DB 4X4-ES MÉRETŐ, MINDEN IGAZOLVÁNYBA MEGFELELŐ FÉNYKÉPET KÉSZÍT A MISKOLCI CENTRUM ÁRUHÁZBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom