Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-22 / 118. szám

1980, május 22., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Minden érték forrása... Mit ígér a ZÖLDÉRT? Kockázatot vállalói, jolao kereskedni „Tennivalóink mérlegelé­sekor figyelembe keli ven­nünk azt is, hogy az elmúlt öt évben az aktív keresők száma 3 ezerrel csökkent, a nyugdíjasok, a gyermekgon­dozási segélyen levők, a ta­nulók és más eltartottak szá­ma 204 ezerrel növekedett. Hazánkban jelenleg 5 millió 83 ezer aktív keresőre 5 millió (127 ezer nyugdíjas, gyermekgondozási segélyen levő, illetve eltartott jut” — állapította meg a Xlly kong­resszus beszámolója. Az elért életszínvonal meg­szilárdításának egyetlen és legfőbb forrása a hatékony termelés. Dolgozni, jól dol­gozni — az akarati, érzelmi tényezőktől most eltekintve — azonban csal? az tud. az képes, aki munkaerejének teljes birtokában van. Szo­cialista társadalmunk a leg­em berküzpontúbb. leghumá­nusabb társadalom. Életszín­vonal- és szociálpolitikai cél­kitűzéseink között, elsőrendű helyet foglal e) az egészség védelme is. amit az MSZMP XII. kongresszusa így fogal­mazott meg: ..Nagyobb fi­gyelmet leéli fordítanunk az alapellátásra, a betegségeit megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédé­sére. a rehabilitációra, a la­kosság egészségügyi kultúrá­jának fejlesztésére”. Az egészség, a munkaké­pesség. illetve az életszínvo­nal. és a termelés gazdasá­gos. hatékony növelése azon­ban összefügg, kapcsolódik egymással. Az egészséges ember jobban és többel tud dolgozni, s mivel az anyagi javakból munkája szerint ré­szesedik. életszínvonala, élet- körülményei is kedvezőbben alakulnak A szocialista tár­sadalomban a termelés nem öncélú. Éppen az adja meg értelmét, hogy általa bizto­sítható a ■ dolgozók szükség­leteinek kielégítése. Ezért is fordít és kell a továbbiakban is nagy figyelmet fordítani társadalmunknak a munka- védelemre: a baleset-elhárí­tásra. és a munkaegészség­ügyre. ® A szocialista munkavédel­met a tárgyi eszközökön ki­vid a jogi és igazgatási esz­közök is segítik. A munka­Aligha kell bizonygatni, hogy az istálló nem a Ha­lászbástya. következéskép­pen: a díszkivilágítás fölös­leges. Már csak azon egy­szerű oknál lógva is; hogy az. állatnak édesmindegy, hány égő izzik a leje felett, mert ugyanannyi tejet ad. Ebből kiindulva: az energia- hordozók árának változása kellett ahhoz, hogy erre rá is jöjjenek üzemeinkben? . Ügy tűnik. igen. Nem is tudom, hány gazdaság, hánv tei’Vében olvastam idén a •hangzatos nevű alkonykap­csolóról, mármint alkalma­zásának lehetőségéről. Ez a szerkentyű semmiben nem különbözik társaitól, ha le- kallinlják. öt közül négy kör­tében kialszik a fény. Eddig ez a bizonyos mozdulat hi­ányzott. most szigorú előírá­sok, fegyelmi felelősség ter­he melleit kötelezik haszná­latát.' Egyszóval napjaink ta­karékossági inlé'kerl ávejben az alkunvkapcsoló főszerepet vívott ki magának. És eb­ben van a dolognak érde­kessége: lehet takarékossági intézkedésnek nevezni azt. ami csak a pazarlás meg­szüntetésére irányul ? Ügy • tűnik, lehet. De ez még nem baj. Mert a taka­rékosságot is el kell valahol kezdeni. Jó példa erre azeh- esi Zó.ia Termelőszövetkezet közelmúltban kidolgozott programja. Nincs olyan ága­zat, nincs olyan üzemág. amelynek idei terveit ne a költségtakarékosság határoz­ná meg. A számítások sze­rint ióval több. mint kétmil­lió forinttal tudják csökken­teni az éves termelés költsé­geit, Olvasva.az intézkedési tervei, amely százalékokban «dja meg az üzemanyag, az védelmi jogszabályok alap- elveit a Munka Törvény- könyve. az általános baleset- elhárító és egészségvédelmi óvó rendszabály (ÁBEÓ) és az MT—SZOT közös határo­zatai szabják meg. A szakszervezeteknek ki­emelkedő szerepe van a jogi és a: igazgatási eszközölt te­rületén. A tennivalók jobb megoldásához nagy segítséget jelent a SZOT 1978. novem­ber 17-én hozott határozata és az ennek szellemében megjelent 47 197.9-es számú minisztertanácsi rendelet, amely — a felszabadulás óta — első ízben szabja meg — átfogóan — a munkavéde­lemmel kapcsolatos követel­ményeket. A Szakszervezeti Munkavé­delmi Felügyelet idén ünnep­li megalakulásának- 30. év­fordulóját, A munkavédelem terén eddig eléri fejlődés rendkívül számol tevő. de nem elhanyagolhatók a gon­dok sem. Az építők szak­szervezete a közelmúltban 13 megyei székhellyel rendelke. ző vállalatnál vizsgálta meg a munkavédelem helyzetét. A felmérések alapján egy­értelműen megállapítható: bár a vállalatok gazdasági vezetése és a szakszervezeti bizottságok jelentős figyel­met fordítottak az új SZO'T- határozat, illetve a munka- védelmi törvényből adódó feladatok megvalósítására, az elért eredmény még szerény­nek mondható. A helyszíni ellenőrzések során — az eredmények mellett — .sok hiányosságra is fény derült. • A pozitívumok közé tarto­zik: a vállalatok nagyobb ré­sze mind a gépek beszerzé­sénél. mind telepítésénél fon. tos feladatnak tekinti azok ellátását korszerű biztonsági berendezésekkel. Emelték a munkavédelmi szemlék szín­vonalát is. Nagv firkámét fordítanak a gépjárművezetők képzésére és a járművek biz­tonságos üzemeltetésére is. Rendszeresebbé vált a jár­művek diagnosztikai vizsgá­lata és a járművek bizton­sági berendezéseinek szúró­próbaszerű ellenőrzése. Nem egy helyen, igazgatói utasításban írták elő. az al­koholfogyasztás szondás el­lenőrzését. Ezek következnie. energia, az alkatrész felhasz­nálásának mérséklését, az új­ságíró első benyomása: ezt megvalósítani nem is olyan nehéz. Szinte biztos, hogy ugyanerről a szövetkezetben másképp vélekednek, de ami­kor az egyik napról a má­sikra úgy döntenek; a fel­emelt alkatrészárak ellenére 420 ezer forinttal csökkentik az alkatrészvásárlást, akkor a következtetés nyilvánvaló: eddig pazarollak, s a szigo­rú intézkedések csak arra lók. hosy elérjék azt a fel­használási szintet, amelyről takarékoskodni lehet. Logikus, átgondolt elkép­zeléseket tartalmaz a terv. Jelenleg a szárítás a legna­gyobb költségnövelő ténye­ző. A számítások szerint egy mázsa termény esetén, egv svizaiékos vízelvonás mint­egy éav' liter üzemanyagba kerül. Ezek szerint, ha az utóbbi évek módszereit idén is alkalmazni akarják, akkor alig' kerülhetik el a ráfize­tést. A helyzet változást sür­get. s a tsz vezetősége vál­toztat is. És ezek már igazi takarékossági intézkedések. Ügy döntöttek — idén elő­ször — megpróbálkoznak a fólia alatti kukorica! órolás- sal. A kombájn magládájá­ból érkező szemet azonnal prizmákban tárolják, egysze­rű kémiai kezeléssel tartó­sítják. Az. állomány részére tárolt 89 vagonnyi termés! így a szárítás többletköltsé­ge nélkül, de kiváló béltar­talommal. tavaszra átment­hetik. A nyári betakaritás­nyekénl az Észak-magvaror- szági Állami Építőipari Vál­lalatnál 27 esetben, a Mis­kolci Mélyépítő Vállalatnál 10 alkalommal folytattak le fegyelmit, illetve alkalmazta^ fegyelmi felelősségre vonást, prémiumcsökkentést., nyere­ségmegvonást. Fejlődés tapasztalható a ni a nica eédelmi l erélte aység anyagi ösztönzése terén is. A vezetők munkájának megíté­lésénél, elbírálásánál egyre jobban érvényesül a gazda­sági egység munkavédelmi helyzete. Az elmúlt évben igen sok munkavédelmi őr részesült továbbképzésben és az eredményes munkát vég­zők jutalmát kaptak. A munkavédelmi őrmoz­galom ugyanakkor formális­nak bizonyult a Miskolci Építőipari Vállalatnál, ahol 84 munkavédelmi őr mind­össze három bejegyzést, illői­vé észrevételt teli az elmúlt évben. Hiányosságként érté­kelhető az is, hogy n szocia­lista brigádok munkavédel­mi vállalásainak- többsége ugyancsalt formális jellegű, azok ugyanis nem a veszély­források feltárására, vala­mint megszüntetésére és nem a munkahelyi rend. illetve fegyelem megsz i 1 á rd í I ásá ru irányultak. Továbbra is gondot é.s bal­eseti veszélyforrást okoznak az állványozási és földmun­kák terén tapasztalható sza­bálytalanságok. A nagyobb nyereség érdekében több vállalat nem végezteti él a szükséges és előirt dúcolási munkákat. Ezt azonban a tervező, illetve a beruházó többségében nem észrevéte­lezi és így az el nem vég­zett munka is kifizetésre ke­rül. A magasabb teljesít­ményre és keresetre való törekvés jelei tapasztalhatók a dolgozóknál is, amikor — bár a vállalat biztosítja — a dolgozó nem használja egyéni védőfelszereléseit. Igen jelentős ,a figyelmetlen­ségből. valamint a fegyelme­zetlenségből eredő balesetek szá ma. A munkavédelemmel kap­csolatos tennivalók tehát to­vábbra is a vállalati vezetés és a szakszervezeti szervek érdeklődésének középpontjá­ban kell hogy álljanak. Buciiért Miklós nál szintén el akarják ke­rülni a szárítást. A megol­dás itt is egyszerű: más gaz­daságokkal kooperálva be­várjak az érésidöt, s a me­gye déli részeiből, s a szom­szédos Csehszlovákiából ér­kező gépek segítségével meg­gyorsítják. lerövidítik az ara­tást. így minden nehézség nélkül elérhető, hogy a búzái 20 százalék alatti víztarta­lommal takarítsák be. Az á Hat tenyészt ésben vissza tér­nek (minden kockázatával együtt) a karbamidos etetés­hez, hiszen ezzel tápot taka­rít hátnál? meg. A takarékosságnak is meg­van a másik oldala, ami mondjuk ki őszintén: eddig hiányzott a tervekből. Itt azokra a beruházásokra gon­dolok. amelyek nem a ho­zamnövelést. hanem a költ­ségcsökkentést, szolgálják. Mik is ezek? Például egv aszfaltozott tér. ahol a jövő­ben a műtrágyát, tárolják. Ennek hiányában az volt a ritka, ha a tápanyag ható­anyag-tartalmából a téli tá­rolás alatt, húsz százalék alatt vesztett, Ha megépül a tér. akkor vagy tíz. százalékkal kevesebb műtrágyát vásárol­hatnak. vagy. pedig a szán­tóföldek tényleg azt a ható­anyag-mennyiséget kapják meg, ami a tervekben szere­pel. Az egyesülés után a forrói .szövetkézéitől egy régi. rend­kívül elhanyagolt telepet kaplak örökségül. Omladozó épületek, ráfizetéses állatál­lomány. Egymillió forintért r A DIGÉP-ben, a DHLC-0,4- 50-es húzó-lágyitó kcbelgépen Vetes János kiváló dolgozó, lakatos szakmunkás a húzó- tárcsa rögzítésén dolgozik. Kedvezményes liizeíővásár Befejezéséhez közeledik a kedvezményes tüzelővásár, amely a múlt évben június végén zárult. Akkor két hét­tel később kezdődött. Eddig a meghatározott szénkészlet több mint kétharmadát ér­tékesítették, így a választék már szőkébb, de várhatóan még május végéig lehetővé teszik, hogy mázsánként 11 forinttal olcsóbban vásárol­hasson szenet a lakosság. Az előrelátó vásárlók elsőként a hazai brikettkeretet merí­tették ki. Május elsejétől már csak -eredeti áron vesznek fel erre á -tüzelőfajtára megren­deléseket a TÜZÉP-telepek. Május közepéig 89» ezer tonna szenet is megvásárol­tak elővételben. A lakosság az eddigi forgalom alapján '78 millió forintot takarított meg téli tüzelőjének korai beszerzésével. A tavalyi 88 millió forinttal szemben ed­dig 175 millió forint értékű utalványt váltottak be. (!) rendbehozták az egészet. Korszerű szabadtartásos hí­zómarha-istállót létesítettek '— természetesen rekonstruk­cióval —, s ezen kívül ezer férőhelyes bárányhizlaldát is kialakítottak a • hajdani ba- i'omfiistállókbán. Mivel az épületek értéke eszmei, az állomány termelését a jövő­ben legfeljebb csak az át­alakítás költsége terheli. A költségmegtakarítást még fo­kozni lehet, ha azt az elkép­zelési is sikerül megvalósí­tani. hogy a környéknek azokból az üzemeiből, ahol abrakot termelni lehetetlen, felvásárolják az alapanyagot, s ezekben az épületekben hizlalják fel. Természetesen ez már a központosítás új. területi tormája, amely, csak akkor sikerülhet, ha a Cse- rehat gazdaságai felhagynak a számukra gazdaságtalan hizlalással. Eredmény esetén a férőhelyek kihasználtsága megközelítené az optimáli­sát, ez pedig a hatékonysági mutatókat javítja. És lényegében az említett takarékossági intézkedések közül ez az, ami nem a pazar­lás megszüntetésére irányul. Ez tényleg takarékosság, hi­szen abban az üzemben, ahol lefagy a kukorica, gaz­daságosan hizlalni nem le­het. .Viszont ott. ahol az ol­csó fóliás kukorica biztosít­va van. ott érdemes. Ügy tűnik, az érdekek közösek ... — kármán — — Hogy mit ígér a ZÖL­DÉRT? — Maflák Zoltán, a megyei vállalat igazgatója a gyors kérdésre diplomatiku­san így felel: — Az sok mindentől függ. A termelőktől, az időjárás­tól. az igényektől. — S ami­kor valóban komolyra for­dítjuk a szót. már kissé gonciterhettebb arccal vála­szol : — Ha pesszimista típus lennék, azt mondanám: nem túlságosan sok jót, Akár a fogyasztók érdekeit, akár a vállalat helyzetét nézem, az előjelek, s a jelenlegi napok időjárása arra utal, hogy kü­lönösen a nyári hónapokban Periodikusan változó, időn­ként hiányos lesz az ellátás zöldségfélékből és gyümölcs­ből is. És az árak is maga­sabbak lesznek, mint tavaly. Igaz. a tavalyi év ilyen szem­pontból igen jó-volt. Kevesebb állami támogatással Primőrféleségekről, idény­árucikkekről lévén szó, ter­mészetesen nagy a szóródás lehetősége, mind a vásárol­ható mennyiséget, mind az árakat tekintve. Nézzük csak példaként az elmúlt napok primőrárait: 1979. május 19- én 5 forint 20 fillérbe került egy fej saláta. Az idén má­jus 19-én 2.39-érl adták az üzletekben. A kelkáposzta az idén csak egy forinttal volt drágább az említett napon kilogrammonként, mint ta­valy. A retek csomója vi­szont 2—3 forinttal, az ubor­ka kilója ugyancsak 2—3 fo­rinttal került többe. A zöld­hagyma ára megegyező, a karfiolnál viszont több mint 19 forint az eltérés a tava­lyi. viszonylag alacsony árak javára. — Ez persze az egész év­re nem mérvadó — fűzi hoz­zá az igazgató. — Tavaly, az 1978-as bázissal szemben éves szinten plusz 5 száza­lékos áremelést terveztek központilag, s mi itt a me­gyében mintegy 15 százalé­kot „lefaragtunk'1. . Tehát 1978-hoz viszonyítva nem emelkedtek, hanem csökken­tek az árak. Az idén nehe­zebb' dolgunk lesz. s ezt több tényező is indokolja. Először is: pontosan 59 szá­zalékkal kevesebb az állami dotáció mint tavaly. Másod­szor: az energiaproblémák, a különböző szabályozók válto­zásai miatt a társmegyék termelőüzemei bizony drá­gábban termelik és számol­ják az árut. Tehát az üzlet­ben. a piacon is többe kerül. — Természetesen mindez nem jelenti azt. hogy éves szinten számolva az. értéke­sítést. a családoknál a ki­adási. jelentős emelkedéssel kell számolni. Szerintünk ez 19—15 százalékos lehet az. el­múlt évhez viszonyítva. Vi­szont. ha visszafelé viszo­nyítunk: ott tartunk majd. ahol 1978-ban. Mi is. a vá­sárlók is. — S mit tud tenni a vál­lalat. hogy csökkentsen az objektív helyzet okozta gon­dokon ? — Megpróbálunk jól. az eddiginél jobban kereskedni. Közelebb kerülni, jobb egyet­értést kialakítani a terme­lőkkel. Ügy érezzük, ez itt nálunk-a megyében, jól si­került és sikerül. Mind a ter­melőszövetkezetek. mind az áfészek, különösen a Mező­kövesdi Áfész vonatkozásá­ban. É.s itt még tovább aka­runk lépni. Vállalaton belül pedig a jobb áru terítést, a gazdaságosabb szállítást szor­galmazzuk. Hadd fűzzem hozzá: igen jelentős létszám­csökkentést is végrehajtot­tunk. A cél: lehetőleg minél kisebb ráfordítással dolgoz.ru és minél több. jó minőségű árut szerezni. Kockázat nélkül nem megy — Általában sok vita volt a vállalat es a termelők kö­zön. hol az átveendő meny- nyiséget. hol a minőség meg­állapítását tekintve. Most, hogy mindkét részről válto­zások következtek be. nehe­zebbel? a körülmények, hogy sikerül , rendezni a hasonló jellegű vitákat? — Ez bizony fogas kérdés volt és inai is az —• mondja Mattak Zoltán. — Sokat be­szélnek. beszélünk a szerző­dések betartásáról, az esetle­ges szankciókról. Csakhogy ez. más mondjuk .szerszám­gépek esetében és más a zöldség, gyümölcs, az élelmi­szer esetében, ami az egyes embert, mindenkit egyformán érint, s közhangulatot alakit, formál, politikai jelleget ott. Nos. éppen ezek ismerete, tudata kell. hogy formálja, irányítsa bizonyos értelem­ben a termelőüzemeket ss, bennünket is. Egyezségre ju­tunk a termelőkkel, társme­gyékkel, ha kell (és kell), akkor kockázatot vállalunk. Egy példa arra, hogy ez cél­ravezető: Tavaly ősszel prob­léma volt országosan a plusz bu rgonvamen nyiség á t vétele, minősítése körül. Mi komp­romisszumot kötöttünk jóné- hány termelőüzemmel. Az eredmény: ma csak a mi megyénkben van még tarta­lék, hozzánk fordulnak má­sok is segítségért. Van bur­gonya, még ha a minőség nem is kifogástalan. — Ez is sok vitát vált ki. Ha drága a primőr, vagy ál­talában a zöldség, gyümölcs, nem örül a lakosság. Ha vi­szont nincs, talán még na­gyobb a bosszúság. — Igen, e fölött, is lehet,' sőt kellett dilemmázni. Az. a véleményünk, hogy minden­képp megyünk az áru után, pontosabban az áruért. Le­gyen. Még akkor is. ha va­lami vei drágább, mint ter­vezi ük. Kockázat ez is, mint a tavalyi burgonya fel vásár­lás, mert lehet, hogy a vál­lalat ráfizet, s most már egyre kevésbé az államot, a társadalmat sújtja a ráfize­tés. Annál inkább a vállala­tot. a vállalat dolgozóit. De még nagyobb felelősség há­rul ránk. ha lenne áru. de nem hoznánk, nem kockáz­tatunk. Hiszen így a lakos­sággal. a közvéleménnyel ke­rülnénk szembe. — Tehát vállalati szem­pontból i.s nehezebb lesz ez az év és a piacot tekintve is? — Hadd legyek továbbra is optimista. Én ú^y vélem, az egész ével tekintve az idő­szakos „árcsúcsok” olyan kö­zepes szinten alakulnak majd. s az éves árszínvonal nem fut magasabbra, mint ter­veztük. A sokéves tapaszta­lat mondatja ezt velem. Ta­valy ősszel r Mául számos zöldségféleséget két-három­száz százalékos áron vásá­roltunk meg a tervezetthez kénest. Azonban az éves szint ezt kiegyenlítette. S tavaly, 1978-hoz viszonyítva, ugyan­annyi árumennyiségért pél­dául 58 millió forinttal ke­vesebbet fizetett ki az. üzle­tekben a lakosság. Remél­jük. az idén az őszi termé­kek: káposzta, hagyma, gyö­kér. sárgarépa vásárolhatók majd olcsóbban mint tavaly, s ez lehetővé teszi, hogy éves szinten az árszínvonal nem lesz magasabb, mint tervez­tük. Mindenesetre ígérem, hogy mi mindent elkövetünk az. árubeszerzés, a ió terítés és a megfelelő kiszolgálás ér­dekében — mondotta befeje­zésül ígéretként Maiiák Zol­tán igazgató. Barcsa Sándor Változatok takarékosságra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom