Észak-Magyarország, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-22 / 118. szám

eSZAK-MAGYÄRORSZAü 4 Í980. május 22,, csütörtök 20. MISKOLCI TÉVÉFESZTIVÁL A zsírt Napló fi MMBuSSä Az arcok kissé fáradtak, még folytatódik a párbeszéd, de tulaj­donképpen már megkönnyebbülve ült le a fehér asztal mellé a zsűri: az „ítéletet" meghozták. fl 20. miskolci tévéfesztivál díjai A SZOT fődíját a Házi­gazda: Gorjánc Ignác című portréit lm kapta. Borsod megye Tanácsának nagydíját nyeri« el a Bisz- milláh című tudósítás. Miskolc város Tanácsának nagydíját nyerte el a Nem felejtek és nem emlékezem című dokumentum film. A Magyar Televízió elnö­kének küiöndíját Chrudinák Alajos: Háború a Szahará­ban című riportfilmje kapta meg. A MAFILM díját Ró­bert Lászlónak ítélte a zsű­ri. Operatőri díjat kapott Halász Mihály. A zsűri kategóriánként a kővetkező filmeket díjazta: Dokumentumfilm kategóriá­ban.: ABC. Riportüilm kate­góriában: Mindenki cirkusza. Tudósítás kategóriában: SALT. Ismeretterjesztő kategóriá­ban: Mozgó rajzok. Portré­film kategória: Jazz-parlan- dó. Híradó kategória (meg­osztva): Tanítónő-portré és a Zsána a 22. napon. A -zsűri küiöndíját nyerte el a Rendet! Minden áron? / című riportfilm. A közönség díját a Nem felejtek esnem emlékezem című alkotásnak ítélték. Veidái-vifa A fesztivál utolsó napján a vendégül itt tartózkodó kritikusok rendeztek tanács­kozást. Az eredetileg kitű­zött téma a Magyar Televí­zió dökumentumfilnyjeinek társadalorrikritikája lett vol­na, azonban az előadónak felkért Máriassy Judit kri­tikus már bevezető szavai­ban is arra utalt, hogy mű­faji összemosódások miatt nem lehet kizárólagosan a dók u m entiímíilmek tá rs a da - lomkri bikájáról beszélni, és azt vázolta fel. hogy a kü­lönböző műfajokban miként rajzolja meg a televízió az ország képét, milyen teen­dői, milyen feladatai vannak e tekintetben, hogyan érvé­nyesül a különböző non fic­tion ' műsorokban az adások kritikai jeliege. Ugyanis for­dulatokkal teli életünkben nem jó, ha a televízió nem őszintén tájékoztat,- hanem — esetleg félrevezető módon — „megnyugtat”, mert ez a nézőt idegesíti és az adások hitelét rontja. Rendkívül sokrétűen elemezte a televí­zió' ezirányű tevékenységét, és az élénk vita csak kiegé­szítette, új adalékokkal bő­vítette az előadó gondolat­sorát. 1 Sajátos vita volt: a jelen­levői-: tulajdonképpen min­denben egy véleményen vol­tak,, de úgy tűnik, hogy a kri­tikusok és a televízió mun­katársai együttesen sem ké­pesek feloldani az e tanács­kozáson is leltárt: ellentmon­dásokat. Ez a téma még to­vábbi gondolatcseréket kí­ván. Vita a Vészcseeggrsl B efejeződött hát a 20.' miskolci tévéfesztivál. A zsűri meghozta döntését es mint'lapunkban'olvasható, kiosz­tották a díjakat. Áttekintve a díj listát, úgy tűnik, hogy az sok tekintetben megegyezik a közönség véleményével, a fesztivál hét napja során hallható véleményekkel, találga­tásokkal. Mindenképpen külön figyelmet érdemel, hogy a SZOT fődíját a Házigazda: Gorjánc Ignác című portréíilm nyerte el, bizonyítva azl a tételt — amit érjp e helyen a na­pokban is hangoztattunk hogy az egyetlen beszélő ember is lehet rendkívül izgalmas, érdekes és értékes a képernyőn, ha az izgalmas, érdekes: és értékes dolgokat mond el. Örömmel regisztrálandó, hogy ez alkalommal első ízben a MÁM LM is adott ki díjat, és a hírek szerint ezt jövőre a Magyar Televízió viszonozza-a MAFILM fesztiválján, ezzel is dokumentálva a két szerv összetartozását, egymásrautalt­ságát, és azt. hogy az évenkénti váltással rendezett fesztivál mindkét intézmény közös ügye. Az utolsó nap. mint híradásainkból is kitűnik, nem volt híján érdekes eseményeknek. A tévékritikusok vitája, amely­ről -bővebben ‘is szólunk, további gondolatcserék elindítója lehet, és igen jó, hogy a Magyar Film- és Tévéművészek Szövetsége az utolsó nap délutánján itt tartott kjhelyezett ülést, és azon a szövetség televíziós tagságát élénken foglal­koztató témákat vitatott meg. A részletes számvetés az elkövetkező napok feladata lesz. De a napi krónikák utolsó naplójegyzetében .feltétlenül meg kell emlékezni a fesztivál szervezettségéről. Rendkívül szer­teágazó. sokszínű volt ez a fesztivál, a negyven kiegészítő rendezvény hihetetlen energiát kívánt .szervezésében- és lebo­nyolításában egyaránt. A kihelyezett bemutatók, találkozók, ankétolt hosszú sora, ezeknek a közönség részéről megnyilvá­nuló jó visszhangja, nem utolsósorban az első ízben meg­rendezett másfél napos majális — a.szakmai önfelmérést szol­gáló munka jellegű bemutatókon és tanácskozásokon túl is — igein emlékezetessé, és össznépivé lelte ezt a fesztivált. Ba­logh Mária íesztiváligazgalö, Eck T. Imre- rendező. Südi ■ Nándor műszaki vezető és az áltgluk mozgatott csapat pél­damutatóan dolgozott. Szakmailag emlékezetes, értékeket adó. a nagyközönség szempontjából élvezetes, szórakoztató és ugyancsak jó emlé­ket hagyó volt ez a hét. Tanulságaira persze még vissza kell térnünk. Dokumentum a televízióban Aligha akadt olyan hiva­talos és nem hivatalos esz­mecsere, tanácskozás ezen a mostani tévéfesztiválon, ame­lyen ne esett volna szó a változó gazdasági, társadal­mi körülményekről. Ebből a tényből indult ki bevezető­jében Radványi Dezső, a Magyar Televízió dokumen­tumfilm osztályának vezető­je is azon a tanácskozáson, amelyet kedden délután tar­tottak : A dokumentum mű­faja a tévében címmel. Volt ennek a majdnem „családi körben” megrendezett ta­nácskozásnak (eltérően más ankétoktól, itt viszonylag ki­sebb volt a részvevők szá­ma, viszont a megjelentek valamennyien dokumentum- filmesek voltak) egy alcí­me: Mj a dokumentum ?- Mint kiderült, nem véletle­nül. Ugyanis — s ezt ez a lasztivá! is bizonyította — nagyon sokszor elmosódnak a különböző műfajok hatá­rai, nehéz eldönteni, hogy riportot vagy dokumentum- filmet látunk-e? Az igazság az, hogy ezek a határok a valóságban is sokszor át­csúsznak egymásba, hiszen nemegyszer csak • annyi a választóvonal, hogy milyen mélyre ásnak le a film ké­szítői a valóság jelenségei­nek kutatásakor. A tanácskozáson, amelyen egyébként Deine Gabor, az MTV színpadi dramaturgiai osztályának helyettes vezető­je tartott korreferátumot, két nagy .témáról volt szó. Az egyik a valóságheiyzet. Az. hogy a nézőt itt és most iz­gatják a valóság jelenségei, még akkor is. ha úgyneve­zett történelmi dokumentum- fűmről van szó. A történe­lemben is a mának szóló üzenetet keressük. A másik neuralgikus pont a doku­men t umfilm dramaturgiája. A dokumenttunfilmeket is konfliktusokra, drámai szi­tuációkra keli építeni és szerkeszteni. A televíziós műfaj lényegéből adódóan — abból, hogy a tárgyi való­ságában mutathatja tel a tör­téneteket — adódik, hogy az operatőri munka sem elha- tvagolhaló. semmiképp sem lehet rutinszerű. A. valóság jelenségeinek még sokoldalúbb feltárása, összetevőinek boncolgatása jelentheti a folytatást, s azt is. hogy „átléphessenek” az időnként azért jelentkező uniformizálod ás veszélyén. A koméra misiti Azt hiszem, az utóbbi idők egyik legtöbb indulatot fél- kaváró filmje lesz a Vész­csengő című televíziós doku- mentuml'itm. Az ősbemutató­kon. így a fesztivál! prog­ram keretében a Miskolci Közlekedési Vállalatnál tör­ténő levetítése is ezt látszott bizonyítani. A cím szimbo­likus értelmű; négy nőnél (és még hánynál?), .megkon- dulnak a biológiái vészha­rangok. harminc fölött van­nak, es még mindig gyer­mektelenek: És mind a né­gyen vállalják az anyaságot — térj nélkül.... A film szorosan összefügg a jelen­kori házasság problémáival, válságjelenségeivel is, de megszületésének lényege az általánosíthatóság, az a .szo­morú tény, hogy ezek a Ri­úttalan, lezáratlan asszony­sorsok — amelyek a mai magyar társadalomnak sem a gazdasági, sem az erkölcsi kereteibe még nem illesz­kedhetnek be — nem egyedi esetek. A film után heves vita ala­kult ki a Közlekedési Vál­lalatnál. s a nézőkben —ja­varészt .nőkből állt — ren­geteg kérdés fogalmazódott , meg. amelyre á rendező. Gárdos Pétéi; és a szerkesz­tő. Fekete Anna válaszol­tak. Szó esett, a férfiak fe­lelősségé rői. illetve ennek el- lentettjéről. a magányról és térstalanságról. és még sok minden másról, amelyek ok- okozati összefüggésben van­nak a dokumentumfilm fő­szereplőinek sorsával. A fesztiváloknak mindig vannak névtelen szereplői akik persze korántsem menne a „veikli". Most. véqére érve < _ nélkül persze korántsem hétnek, mutassunk be egyet közülük: a kamera mögött Gombos ] Tamás operatőr... I A hét filmjei Woody Allen és Diane Keaton az Annie Hall című amerikai filmben E héten technikai ' okok miatt nincs módunk előze­tes filmkritikái közölni, ezért csuk tájékoztatásként hívjuk fel a figyelmet az Annie Hall című amerikai filmre, amelynek címszerepét Diane Kéaton játssza, társírója, rendezője és férfi főszerep­lője pedig Woody Allen. Egy sikeres komikus és rettenete­sen félénk kedvesének neu­rotikus szerelmét meséli el az egyes külföldi laovélemé- nyek szerint az 1977-es év legjobb vígjátékának dekla­rált film. A másik új film, amelyre felhívjuk a figyelmet, Olasz­országban készült, rendezője Damiano Damiani. a címe pedig Goodbye cs ámen. A film bűnügyi történet, így róla előre keveset lehet el­mondani. Rómában játszó­dik. ahol egy CIA-ügynök- nek kellene államcsínyt elő­készítenie egy afrikai or­szágban. Fordulatosnak.' iz­galmasnak ígérkező történet. Noteszlapok o Az autóbuszokon vagy bár­milyen más tömegközlekedé­si járművön mindig történik valami. ami/ figyelmet érde­me] vagy azért, mert netán bosszúságra ad okot, vagy ennek éppen az ellenkezője miatt... A napokban (egészen pon­tosan május 13-án reggel lel nyolc után öt perccel) a di­ósgyőri városközpont! lül B jelzésű autóbusz végállomá­sán, az indulást jelző, csen- göszól megelőzte egy ritka epizód. A mikrofonban ugyanis felhangzott a gép­kocsivezető hangja: — Jó reggelt kívánok! A kocsi indul, kérem vigyázni! A szívélyes üdvözlésre mindenki felkapta a fejét, s jóleső érzéssel nyugtázta: így is lehet... Tegyük hoz­zá: így kellene történnie minden járaton, hiszen a kul­turált közlekedés egyik tar­tozéka az ilyenfajta és csak elismerést érdemlő gépkocsi- vezetői magatartás is... ' © A közlekedésnél maradva, a helyszín nem a közút, nem a villamos vagy az autóbusz, hanem: a Centrum Áruház. Ott is. a mozgólépcső, amely hol, jár. hol áll. Ennek oka nyomban kiderül, ha valaki a lépcső fölött lógó feliratot elolvassa, amely elárulja: Energiatakarékosság miatt csak részlegesen működik... Mi tagadás, ez a fajta ta­karékosság egv kicsit sántít. Merthogy a lépcsőnek meg­határozott funkciója van. Nem azért épült, hogy dísze legyen az áruháznak, hanem hogy a vevők, -a nagyközön­ség kényelmét, a vásárlás gyorsabb lebonyolítását' szol­gálja. Tehát , szol sál tatás-. Olvan tartozéka az áruház­nak. mint a pult. a polc. vagy a pénztárgép. Apropói Ilyen alapon le lehetne la- katolni a gépeket is, hiszen a pénztáros papírral es ce­ruzával is össze tudja adni, ki mit vásárolt... Nem ar- tana egy kis energiával an­nak is utána nézni, hogy egy 'ilyen „apróság”, mint a moz­gólépcső, tétlenségre való íté­lése miként befolyásolja a forgalmai. Merthogy vannak vevők, akik az emeletre már nem mennek tel. az biztos. Főként azok nem, akiknek nehéz a lépcsőkön le- és feljárni, ugyanis ezt sem szabad kihagyni a szá­mításból. Maholnap megér­jük: a mozgólépcső-elvhez hasonlóan az autóbuszok, a villamosok, ngtán a vonatok is csak részlegesen közle­kednek. Remélhetőleg a pél­da nem lesz ragadós. e Ne legyen ragadós az a példa sem, ami' a Búza téri autóbuszmegállóban fogadja az utast. Nagyon helyesen, a Volán sokféle módon igyek­szik: tájékoztatni az utazókö­zönséget (hangos bemondó, plakát stb.). ami minden­képpen csalt helyeselhető. Ami viszont kifogásolni való, ' az például egy felirat. Szembetűnő helyen jókora táblán adja ludtuJ egy fel­irat,. hogy melyik kocsi, mi­lyen számmal jelölt kocsiál­lásról indul. Ez eddig rend­ben is van. De nincs rend­ben a szöveg, amely így hangzik: induló kocsiállá­sok!... Enyhén szólva ez olyan helyesírási melléfogás, amit semmiféle magyarázat­tal kivédeni nem lehet. A feliratnak ebből a kel sza­vából ugyanis az derül ki, hogy a kocsiállás indul el, holott azt akarja mondani: melyik járat milyen szám­mal jelölt helyről indul... 1. F. A fehér ló fia Negyvenezer rajz. az ösz- szesnek mintegy kétharmada elkészült már a Pannónia rajz- és animációs filmstú­dióban „A fehér ,ló fia” cí­mű. egész estét betöltő film, újdonságból. Jankovies Mar­cell rendező az 1973-ban be­mutatóit műve. a „János vi­téz” óta foglalkozik a Ma­gyarországon 45 változatban ismert népmese megfilmesí­tésével. A forgatókönyv el­készítése előtt — azt Gvörgy Lászlóval együtt írta — az állá.): eposzoktól a finn-ugor mondákig sok forrásanyagot tanulmányozott. „A fehér ló fiát" előrelát­hatólag 1981-ben láthatják a nézők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom