Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1980, áprffts T2„ sxombaf Befejeződött az országos pedagógiai tanácskozás Három szekcióban folyta t- , ta pénteken reggel -munká­ját a Kazincbarcikán meg­rendezett harmadik országos pedagógiai tanácskozás. Az általános iskolai pedagógusok az Egressy Béni Művelődési Központban hallgatták meg dr. SzeLenyi Péter, az Or­szágos Pedagógiái Intézet fő­osztályvezető-helyettese elő­adását Szaktantermek és uj dokumentumok az általános iskolában címmel.'A gimná­ziumi és szakközépiskolai szakembereknek az Irinyi János Vegyipari Szakközép- iskolában tartotta meg a vi­tavezetőt Szaktantermek és űj dokumentumok a, gimná- zi untokban es a szakközép­iskolákban címmel dr. Szűcs Barna, az Országos Pedagó­giai intézet lőosztál.y vezető­helyettese. A szakmunkás- képzéssel foglalkozó szakem­berek szekcióülésére a kö­zépiskolai diákotthonban, ke­rült sor, itt Kunért József, a MŰM Szakoktatási é.s To­vábbképzési Intézetének igaz­gatóhelyettese tartott vita- vezetőt Szaktantermek es új dokumentumok a szakmun­kásképzőkben címmel. Az előadásokat a szekciókban mindenütt vita követte. A háromnapos országos ta­nácskozás zárására tegnap délelőtt lel 12 órakor került sor az Egressy Béni' Műve­lődési Központban. A záró- ünnepségen. amelyen a vá­ros és a megye párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői is részt vettek, dr. Kálmán György, az Oktatási Minisztérium nyugalmazott főosztályvezetője értékelte a háromnapos munkát. Az el­hangzott előadásokat, a szek­cióülés vitáiban elmondott gyakorló pedagógusi vélemé­nyeket és a szakmai kirán­dulások. találkozók, a bemu­tató foglalkozások tapasztala­tait összegezve mondotta.' hogy mind nagyobb mérete­ket ölt társadalmunkban a műveltség' és áz 1 iskolázott­ság iránti igény. A tudat szintje, a tudati szint növe­lése létkérdés társadalmunk­ban. s jó érzés elmondani, hogy közoktatásunk megbíz­hatóan követte és követi mindig á társadalmi fejlődés ütemét. Igen nagy részt \ ál­latnak ebben az alkotó, a hivatásuk magaslatán álló pedagógusok. Társadalmi szükséglet, hogy fejlesszük, hatékonyabbá te­gyük közoktatásunkat, s ez a szükséglet majdhogynem au­tomatikusan hívta életre az iskolákban a .szaktanterme­ket. A munkáltató iskolának a legnagyobb tevékenységi területe épp a szaktanter­mekben realizálódhat, s e ta­nácskozás igen jelentős ta­pasztalata, hogy a szaktan­termeket nem lehet csak osz­tálytermi keretekben elkép- , zelni, különösen ha a mun­kára nevelés oldaláról vizs­gáljuk őket. Feltétlenül ide kell sorolni az iskolai gya­korlókerteket. a műhelyter­meket, de a könyvtárakat is. Másik igen fontos tanulság volt A munkára nevelés a szaktantermekben témát na­pirendre tűző tanácskozáson, hogy a munkáltató oktatás, a munkáltatva nevelés ma már korántsem csak a pedagógus módszertani szabadságának függvénye. Az új tantervek szorítóan hatnak a szaktan­termi hálózat fejlesztésére, hiszen építenek arra, hogy a tanórán manipuláitatni keli, alkotó folyamatra kell kény­szeríteni a tanulókat. Dr. Kálmán György ösz- szegzőjében szólt arról is, hogy a hivatalos program mellett megszervezett szak­mai kirándulások, bemutató foglalkozások milyen sokré­tűen villantották föl a mun­kái'« nevelés lehetőségeit a szaktantermekben, s milyen sok hasznos tapasztalatot szerezhettek a kazincbarci­kai és a borsodi pedagógu­sok munkájának megismeré­sével az ország különböző részeiből idesereglett szak­emberek. S tú! a szakmai él­ismerésen, arra is jó példá­kat láthattak, hogy az alko­tó és áldozatkész pedagógu­sok saját erőforrásokból is. és természetesen messzemenő társadalmi segítséggel, a ma­guk kis területén milyen óriási eredményeket tudnak elérni a közoktatás céljainak gyakorlati valóra váltásában. Ugyanezeken a foglalkozáso­kon győződhettek meg arról is, hogy a nevelésben. így a munkára nevelésben is mi­iven fontossággal bír a tan­órán és a tanórán kívüli ne­velési lehetőségek összekap­csolása. Mindezek után nem tűnik túlzottnak az a követ­keztetés, hogy közoktatá­sunk és köznevelésünk fej­lődésének alapját a múltban, de a jövőben is a mindig megújulni, tudó, megújulni képes pedagógus jelenti. A vendéglátó megye és vá­ros nevében végezetül Meré­nyi József, a Borsod megyei Tanács művelődés ügyi osztá­lyának helyettes vezetője köszönt el az országos peda­gógiai tanácskozás résztvevői­től, kívánt eredményes mun­kát az itt hallottak és ta­pasztallak npndennapi meg­valósításához. Kavicseladás, t ‘írj l'r. A Kavicsbánya Vállalat és a Volán 3. sz. Vállalat értesíti a lakosságot, hogy a nyékládházi üzemből 0—5 min-es. 0—30 mm es osztályozott és natúr bányakavics-eladást és házhoz szállítást szervez április 8-tól. | Tájékoztatást adunk és a megrendeléseket felvesszük: MISKOLCON, Vörösmarty u. 9. sz. alatt a VOLÁN FUVARVALLALÓ IRODÁBAN Telefon: 36-974 MEZŐKÖVESDEN, Széchenyi u. 2. sz. alatt n VOLANFONOKSÉGEN, telefon: 113 Munkanapokon 8—16 óra, szombaton 8—12 óra között. Kavicsbánya Váltcilat Volán 3. íz. Vállalat Tizenkilenc észtén dóve] ez­előtt, 1961. április 12-én a Szovjetunió Föld körüli út­jára bocsátotta a Vosztok—1 I űrhajót, fedélzetén Jurij Ga- i garin repülő őrnaggyal. Az első emberi űrutazás eniléké- I re azóta minden év április 12-ét az űrhajózás napjaként j tartják számon világszerte. Hogy hová jutott Gagarin utazása éta az emberiség a Kozmosz meghódításában, azt jól példázza több mint két és fél ezer mesterséges égitest, műhold. űrrakéta világűrbe juttatása. Az idei űrhajós nap pedig jószerivel munkanapnak is tekinthető: a Szaljut—6 szovjet űrállo­máson két szovjet kozmo­nauta végzi fontos tevékeny­ségét. A világűrben tartózkodó szovjet űrhajósokkal együtt már 93 ember járt a Koz- ■ moszban. Többek között el­érték a Holdat, űrsétákat tel­tek — mindezek nagy lépé­sek, de sohasem öncélúak. Az űrkutatás befektetései — akárcsak az ismeretlennel való birkózás kockázata — megtérülnek. A gazdasági életben nélkülözhetetlen in­formációkhoz például műhol­dak segítségével juthatunk, így' az ásványi kincsek föl­derítéséhez. vagy a mezőgaz­daság vetésállományának megállapításához is. Megnyugtató döntés H a korábban hallatszottak is bizonyos hangok, amelyek az őszei Madridba tervezett találkozó elhalasztását szorgalmazták, az Európa Tanács miniszteri bizottságá­nak ülésszaka eloszlatta a kételyeket. A lisszaboni tanácsko­zás határozata egyértelmű: az európai biztonság és együtt­működés kérdéseit vizsgáló találkozóra a 21 nyugat-európai ország elküldi képviselőit. , Igaz, a bizottság hangsúlyozta a jelenlegi nemzetközi hely­zet nehézségeit, de hozzátették: éppen ezért Contos és szük­séges a madridi értekezlet megtartása. Megnyugtató a döntés, hiszen az utóbbi hetekben-hónapok- ban sok ellenkező előjelű esemény borzolta föl a kedélyeket Európában, de a kontinens határain túl is. Bár a madridi találkozó még messze van. az Európa Tanács döntése mindenesetre jó jel. Arról tanúskodik, hogy a nyu­gat-európai országokban felelősségteljes módon ítélik meg a jelenlegi bonyolult és az enyhülés számára kedvezőnek nem nevezhető világhelyzetet. Ennyi azonban nem elegendő.“Re­mélhetően a belgrádi találkozó tapasztalatain okulva, ősszel az érdemi tárgyalásra, az együttműködés kérdéseinek konst­ruktív elemzésére, az enyhülés katonai vonatkozásainak megvitatására helyezik majd a hangsúlyt. Indira Gandhi indiai miniszterelnök Új-Delhiben fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminisztert (jobbra). Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Megalakult a városi csoport Kazincbarcikán A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Borsod megyei Szervezete rendezé­sében tegnap délután Kazinc­barcikán a Borsodi Vegyi­kombinát Radnóti Miklós Művelődési Házában került sói' a társaság városi cso­portjának alakuló ülésére, aniélyen megjeleni, és A Vl. ötéves terv célkitűzései, é.s ezen belül is a vegyipar fej­lesztési koncepciója címmel előadást tartott dr. Juhász Adáin, nehézipari miniszté­riumi államtitkár. Ezt követően dr, Berci Gyula, a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság főtitkára adott tájékoztatót a társaság eddigi tevékenységé­ről. a feladatokról. Az elő­adásokat követően megvá­lasztották az SZVTT kazinc­barcikai csoportjának vezető­ségét. „Félidős” értékelés Tegnap délutáni a Kazinczy Klubban elnökségi ülést tar­tott a TIT Borsod megyei Szervezete. Az elnökségi ülés napirendi pontjai között szerepelt a megyei szervezel tevékenységének ..félidős”' értékelése, s a következő időszak feladatai. A tájékoz­tatót Bozsik Sándor, a TIT Borsod megyei titkára tar­totta. Ezt követően dr. Tiner Lajos, a megyei ellenőrző bizottság elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a bizottság te­vékenységének 1977—197!) kö­zötti tapasztalatai ról. Országgyűlésünk a tényleges néphatalmat Apró Antal Apró Antal, az országgyű­lés elnöke tegnapi nyilatko­zatában elmondotla. hogy az 1975-ben megválasztott országgyűlés és a tanácsok megbízatása hamarosan le­jár. Az Elnöki Tanács hatá­rozata alapján június 8-án általános választásokat tar­tanak hazánkban. Az MSZMP XII. kongresszusa értékelte társadalmunk helyzetéi, az állami szervek munkáját, az országgyűlés tevékenységét és meghatározta a soron kö­vetkező feladatokat is. Elsőrendű követelmény Szocialista társadalmunk fejlesztésének elsőrendű kö­vetelménye a szocialista de­mokrácia mind teljesebb ki­bontakoztatása. A dolgozók közvetve a választott testü­letek, a tömegszervezetek út­ján, s közvetlenül állampol­gárukként is egyre nagyobb mértékben vesznek részt a társadalom életének irányí­tásában, a közügyek vitelé­ben. A szocialista demokrácia már meghatározó a képvi­selők jelölésénél, választásá­nál. s tükröződik az ország­gyűlés összetételében is. A felszabadulás előtt 1933-ben például 9 millió lakos közül 3 milliónak volt szavazati joga. Az akkori l'elsőház tag­jainak több mint a fele föld- birtokos és főpap volt. A többiek bankárként, nagy­iparosként ..szavaztak ". es hasonlóképpen festett a kép- viselőház is. A legutóbbi, 1973-ös választáson hazánk 10 millió 540 ezer lakosából 7 millió 670 ezer állampol­gár elhetett választójogával. A szocialista Magyarország jelenlegi parlamentjébe, az országgyűlés 352 tagú testü­letebe népünk 157 munkást, 48 parasztot. 146 értelmiségit es egyéb foglalkozásút vá­lasztott meg. Százegy nő és 37 harmincévesnél fiatalabb képviselő vesz részt a parla­ment munkájában. Elmond­hatjuk. hogy a Magyar Nép- k öztársaság országgy ülése összetételében is a tényleges néphatalom megles lesi tője. Parlamentünk fontos he­lyet foglal el államszerveze­tünkben. Országgyűlésünk, a Magyar Népköztársaság leg­felsőbb államhatalmi és nép- képviseleti szerveként az el- műit öl évben is felelősen gyakorolta jogát. Minden ál­lami szerv alárendeltje a parlamentnek. Elsősorban ebben fejeződik ki ország- gyűlésünk működésének de­mokratikus. azaz néphatalmi jellege. Szocialista alkotmá­nyunk rögzíti a képviselői felelősség két alapintézmé­nyét: a választók előtti be­számolási kötelezettséget és a visszahívás lehetőségét. Országgyűlésünk ebben a ciklusban 24 törvényt alko­tott. Ezek közül kiemelkedik az V. ötéves tervről szóló törvény. A Polgári Törvény- könyv módosításával és az új Büntető Törvénykönyvvel az igazságszolgáltatás két alap- dokumentumai fejlesztette tovább az országgyűlés. A legutóbbi ülésszakon tör­vényt fogadtak el az atom­energia békés Célú felhasz­nálásáról. A törvényterveze­tek nyilvános vitája egy év­tizedes múltra tekint vissza. nyilatkozata A törvények előkészítésében is erősödött a demokratiz­mus. A vitákba bekapcsolód­tak a nők. az ifjúsági szerve­zetek. a Hazafias Népfront bizottságai, a szakszerveze­tek. a tudományos, a gaz­dasági és más értelmiségi szervezetek képviselői. A vál­lalati törvény tervezetét a megyékben és a vállalatok­nál több mint 70 fórumon vitatták meg. Elmondhatjuk, hogy ebben a fél évtizedek periódusban még jobban érvényesült a parlament ellenőrző jogköre. A Minisztertanács elnöke rendszeresen beszámolt a kormány munkaprogramjá­ról. annak időarányos telje­sítéséről. Beszámolt a parla­mentnek a legfőbb ügyész, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, számot adott az egészség- ügyi, a kohó- és gépipari, a közlekedés- é.s postaügyi. a pénzügyminiszter, a munka­ügyi, a nehézipari, az okta­tási, a külügyminiszter és más fontos hivatalok. Az or­szággyűlés ülései nyilvánosak és jól szolgálták közvéle­ményünk tájékoztatását és ezen keresztül az adott álla­mi feladatok végrehajtásába a lakosság bevonását is. In­terpellációval 32 alkalommal éltek a képviselők. Apró Antal nyilatkozatá­ban ezután arról beszelt, ho­gyan töltötték be az állan­dó bizottságok az ülésszakot előkészítő, a törvények vég­rehajtását ellenőrző alkot­mányos szerepüket. Öl év alatt 310 ülést tartottak, több mint 400 napirendi léniát vitatlak meg. Nagy gonddal vizsgálták meg a kérdéseket. A képviselők az elmúlt fél évtizedben választóik, a köz érdekében, a néptől kapott felhatalmazás felelősségét át­érezve teljesítették megbíza­tásukat. A képviselők é.s a választók kapcsolatában a beszámolók jelentették az egyik legfontosabb láncsze­met. De tartottak réteglalál- kozókal, falugyűléseket, üzemlátogatásokat. fogadó­napokat és otthonukban is felkeresik őket a választó- polgárok. Fejleszteni kell Pártunk most lezajlott XII. kongresszusa meghatá­rozta, feladatainkat, irányt mulatott az országgyűlésnek is. Kádár Janos .elvtárs elő­adói beszédében megállapí­totta. hogy az országgyűlés az alkotmány előírásai sze­rint végezte munkáját, szá­most törvényt aikototl, fo­lyamatosa n napirendre (űz­te azok végrehajtását, ellen­őrizte a kormány lévékeny­i segét. A kongresszus határo­zata szerint az országgyűlés­nek a jövőben is be keli szá­moltatni a kormányzati szer­vek vezetőit. Az országgyű­lésnek még. jobban kell él­nie ellenőrzési jogával. Fej­leszteni kell a képviselői munka három területéi: az országgyűlés . plénumain, a bizottságokban és a válasz­tókerületekben végzett mun­kát. Ügy gondolom — mon­dotta befejezésül Apró An­tal —. hogy a megválasztan­dó űj országgyűlés eredmé­nyesen fogja szolgálni par­tunk XII. kongresszusa ha­tározatainak valóra váltását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom