Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
«s» 1980. április 12., sioinbal tSZAK-MAGVARORbZAü 3 Az ipar és a külkereskedeli Rugalmasan követni a piac A kúikéreskedelmi munka legyen valóban üzleti tevékenység, amely minden esetben igazodik a megváltozott Piaci helyzethez és a megnövekedőit feladatokhoz. Így summázhatnunk tömören a külkereskedelemmel szemben támasztott követelmények lényegét. Erről beszéli egyebek között kongresszusi felszólalásában Veress ’Péter külkereskedelmi miniszter is. aki külön aláhúzta, hogy a jövőben szorosabb együttműködésre kell törekedniük termeld- és külkereskedelmi vállalatainknak, növelni kell közös érdekeltségüket, erősíteni a szállítási fegyelmet, javítani a piaci munkát és az eddiginél rugalmasabban, gyorsabban kell követni a piac változásait. A külkereskedelemre is temérdek tennivaló hárul a kongresszus határozatainak valóra váltásában. S mert a külkereskedelemnek meghatározó szerepe van hazánk gazdasági életében, a szervezeti rendszer korszerűsítése állandóan napirenden levő teladat. A gazdaságirányítás 1908- ban bevezetett rendszere küL Ionosén nagy változást hozott a külkereskedelmi szervezetekben, azok kapcsolatában. Ez elsősorban a külkereskedelmi jogok jelentős kiterjesztésében. a külkereskedelmi vállalatok és a termelőüzemek közötti szerződéses. érdekeltségi es elszámolási kapcsolatok rendezésében, illetve fejlesztésében .jutott kifejezésre. A lé.ilödes eredményeként jelenleg 35 szakosított külkereskedelmi vállalat és 9 állami ügynöki vallalal mellett már 81 termelő. kereskedelmi és szolgáltató, illetve 2 fővállalkozó vallalat jogosult , külkereskedelmi tevékenység folytatására. A külkereskedelem szervezeteitek fejlesztésével kapcsolatban — a világgazda- sagban és a piacokon bekövetkezett változások hatására — a tálca egy sor megoldandó feladatot szabott meg. így például tervbe vette. hogy a szervezeti rendszer fejlesztésének keretében — az 1977. október 20-i párthatározatban rögzített követelmények figyelem bevételével — tovább bővítik a termelő vállalatok közvetlen exportjogát. A minisztérium elsősorban olyan szervezetek kialakítását támogatja, amelyek képesek a tőkés export növelésére, a hatékonyság es a versenyképesség tokozására. rugalmasan tudnak alkalmazkodni a változó világpiaci helyzethez. A külkereskedelmi jog ki- szélesítése. a külkereskedelmi vállalatok profiljának fejlesztése, a hatékonyabb piaci fellépést biztosító formák előtérbe helyezése szükségessé teszi a külkereskedelmi vállalatok nagyságának felülvizsgálatát, esetleg kisebb vegyes profilú külkereskedelmi vállalatok létrehozására is sor kerülhet, A külkereskedelmi tevékenységre jogosult: vállalatok es termelőüzemek jelenleg három típusú szerződésre — bizományi, külkereskedelmi társaság és saját számlás szerződés — alapozhatják , kapcsolatukat. A minisztérium azon van. hogy a vállalatok éljenek a számukra kedvező választási lehetőséggel és olyan szerződést kössenek. amely mindkét tél számára egyaránt előnyös. Éppen ezért a jövőben további fejlesztéseket, terveznek az egyre szélesebben elterjedt külkereskedelmi társasági szerződéssel kapcsolatban. Ez a forma ugyanis leginkább alkalmas arra. hogy közös döntéssel. kockázatvállalással és felelősséggel tartós együttműködés, szoros érdekközösség alakuljon ki a gazdálkodó szervezetek között mind az export-, mind az í nyiortlevékenysegben. Sok szó esik manapság a külkereskedelem és a termelő vállalatok információs kapcsolatáról is. A külkereskedelmi vállalatok ma is nagy mennyiségű információt juttatnak el partnereikhez. Napi. havi, illetve nea változásait gyedeves tájékoztátok, elemzések készülnek a piaci helyzetről. a konjuktúra alakulásáról. A probléma nem is a mennyiséggel van. A kérdés lényégé az, hogy a termelő ;azokat az információkat kapja-e a , külkereskedelemtől, amelyek a napi piaci munkához elengedhetetlenül szükségesek vagy sem. Ennek eldöntése végett a Külkereskedelmi Minisztérium — az érintett: tárcák bevonásával — nagyszabású felmérést végez. Bár ez a munka még nem ért véget, bizonyos következtetési már most le lehet vonni. Az egyik ilyen megállapítás lehetne, hogy a napi üzleti tevékenységet szolgaló információkon kívül a jövőben foltozott gondot szükséges fordítani a távlati piacpolitika megalapozását célzó információszerzésre. árprognó- zis-készitésre. Javítani, kell továbbá a külkereskedelmi vállalatoknál az árdokumentációk és árinformációk nyilvántartását és feldolgozását, ugyanakkor böviteniük kell az információs források köret. S ami még nagyon fontos: a kölcsönösségre kell törekedni a külkereskedelem es az ipar információs kapcsolatának fejlesztésében. A külkereskedelemnek több és jobb információt kell a termelőkhöz eljuttatnia, másrészről az ipar is behatóbban tájékoztathatja a külkereskedelmi vállalatokat a különböző fejlesztési döivté- , sekröl, az exportárualapok helyzetéről, az exporttal ősz- széf üggő termelési elképzelésekről és a költségek alakulásáról. Csakis a közös munka, aZ azonos érdekeltségi szemlélet teremtheti meg a termeles és a külkereskedelem gazdasági egységét, erősítve ezzel a vállalkozási szellem nagyobb arányú kibontakozását, ami végső soron az összehangolt külpiaci fellépésből származó előnyök kihasználását eredményezheti. Lovas Lajos i i i Harminc évvel ezelőtt kezdö- 1 dött az ország egyik nagy ko- J hászati kombinátjának, o Du- i nai Vasműnek az építése. A J vasműben - amelynek beien- i dezései magas technikai szin- 1 vonalúak - most is építkezés i folyik. Új, korszerű technolá- ' giát telepítenek, magyar-len- [ gyei és szovjet szakemberek : dolgoznak az ország egyik 1 legnagyobb beruházásán, a kenverteres acélmű építésén, A szerelők a hatalmas vas- szerkezeti csarnok építéséhez már több mint tizezer tonna szerkezeti elemet építettek be. Megkezdték a szovjet gyártmányú technológiai berendezések szerelését is, készülnek a konverterüstök, o körkeverö berendezés és az átadókocsik. Napirenden a minőség Az utóbbi időben javult a kohászati es a gépipari termékek minősége, néhány termékcsoportban azonban ingadozik, egy-egy 't erületen sok a reklamáció. A vasasszakszervezet elnöksége tegnap tárgyalt az ágazat termekéinek minőségi problémáiról. Kapósak a tanéit A gyümölcsfák mellett évről évre több kiskert tulajdonos vásárol és ültet kertjébe. telkére díszfái, díszcserjét. Ezért is örvendetes, hogy Miskolcon a bekécsi Hegyalja Tsz Szputnyik utcai lerakatán bőséges a választék ezekből az egyre keresettebb termékekből. Érdeklődésünkre a lerakat dolgozói elmondták, hogy jelenleg is kapható sokféle bo- korrózsa. sövénynek fagyai és bukszus, a fenyőfélék közül ezüst-. !üc-. sima és kú- szófenyo Gazdag a választék tujából, madárberkenyéből. aranyvesszöböl, szivar- fából, sóskaborbolyából es kecskeragóból is. A hatékonyabb termelés a cél a sajószentpéteri gyárban Több jó üveget. A selejt csökkentéséhez, o takorékosabb termeléshez üzembiztos gepek kellenek. Feivételiinkön: Dankó József műszerész szocialista brigádvezető beállítja egy belga gyártmányú üveggyártó automata műszereit. Aggastyán korát éli a Sajószentpéteri Üveggyár. Elmúlt nyolcvanöt, éves. De csak az üveghuták, az épületek régiek, szűkösek, a termelő gépi berendezések fiatal évjáratúak. korszerűek. Az utóbbi időszakban is jelentős fejlesztéseket valósítottak meg itt, s ezek az idén már ..beállnak’', meghozzuk a vart eredményi. — Újabb beruházásokról nincs szó — mondja Fodor Kárain főmérnök —. most már a meglevő kapacitást akarjuk teljesebb mértekben kihasználni. A tervek szerint az idén 129 ezer tonna üveget gyártunk, ezer tonnával többel, mint az elmúlt esztendőben. Így is halhét ezer tonnával maradunk el a lehetséges termeléstől, mert még egy kemencét fel kell újítanunk a második negyedévben. Egy időben hat kemence üzemel a gyárban, három fehér, három zöld üveget állít elő.’ Egy kemence leállása is tetemes termeléskiesést okoz, hát még kettőé! Az első negyedévben egv tüzelőberendezés rekoni.trukcl6.ia 42 napba tellett, s a másik munkálatai is hasonlóan hal hetet vesz majd igénybe. U vegaváraink szakosodtak a termelésben. A sajoszenl- peleri gyár élelmiszeriparunk számára gyárt konzerv- es palacküveget. Mindössze a fölösleget exportálják közvetlenül, ami a mintegy 300 millió darabos termelésnek egy-kél százaléka. Ennél lényegesen nagyobb hányada jut el azonban a külföldi piacra, de már borral. pálinkával. különféle élelmiszerekkel megtöltve. — Nálunk is megíigvelhe- lö a termékszerkezet módosulása — tájékoztat a lö■ mérnök. — Fehér üvegből a szélső értekek, a kel deciti- teresek és az ötliteresek fele tolódott el a gyártás. Zöld üvegből a hét deciliteres a leginkább keresett. Természetesen igyekszünk alkalmazkodni ... Mint ahogyan az árváltozások is rászorít iák a gvár kollektíváját a hatékonyság tokozására, a takarékosabb gazdálkodásra. — Az elmúlt évben már megkezdtük a teljesítménykövete! ménvek megái tanítását — újságolja Fodor Károly —. s intézkedéseket foganatosítottunk az időkihasználás javítására Nincs szándékunkban rendezni a normát, célunk, hogy a munkások ugyanazért a bérért ne többet, hanem jobban dolgozzanak. Vagyis: több Fotó: loció József jó. eladható üvegei állítsanak elő. Az elmúlt esztendőben 19,3 százalék volt a selejt az idén ezt 17,2 százalékra akarjuk csökkenteni. A „recept" roppant egyszerű: megszigorítjuk a technológiai fegyelmet és a minőségi ellenőrzést. Az üveggyártás rendkívül anyag- és energiaigényes. A 129 ezer tonna kész üveghez megközelítően 154 ezer tonna alapanyagot használnak fel. Az év elején kiszámították. hogy az energiaköltség 16ü millió forint lesz, azóta ez a kiadás tovább növekedett. Az árrendezések érzékenyen enntet(Folylalás az 1. oldalról) hangsúlyozva, hogy e munkák során milyen sok múlik az emberen, s terméshozamban. tonnákban mit jelent, ha megfelelő rangot kap a kukorica vetése es vegyszeres gyomirtása. Várbíró Guörgu, a megyei párt- bizottság munkatársa a .kukoricatermesztés népsazdasa- gi jelentőségéről szólt. A Bábolnai Iparszerü Kukoricatermelő Közös Vállalat 3000-es termelésszervezési egységének vezető szakemberei, Bódi Jenő és Farkas Pal a kukorica vetésével es vegyszeres gyomirtásával kapcsolatos legfontosabb szakmai követelményekről. á technológia ..tízparancsolatáról” adtak részletes tájékoztatást. Felhívták a figyelmet többek között arra. hogy elsősorban mire kell ügyelni már a vetőágy készítésénél, mennyire fontos tényező a gépek üzembiztonsága, az optimális vetési időszak, a vetés mélysége, a vetőcsorosz’-a használata, a startar műtrágyák alkalmazása, a vetés sebessége. a hibridenként jól meghatározott termőtő- szám, s számos más ..apróság". amire irányítónak, s végrehajtónak egyaránt oda kell figyelnie. Az IKR taggazdaságaiban tavaly 62.3 mázsa volt a kukorica hektáronkénti ‘ átlagtermése. Harmincezer hektáron vizsgálták a vetés- technológia elemeinek betartását. s megállapították: a vetésnél, a vegyszeres gyomlek a gyárát, a h-vetel nem emelkedik olya ; ütemben, mini a ráfordítás. A körülmények persze adottak, Így azon érdemes elgondolkod-* ni, ami jobbítható. A sajó- szentpeteriek ez utóbbit teszik. — Energiákból ket-három százalékos megtakarítást irá- r./oxtunk elő — mondja a főmérnök. — Optimális hatásfokú villamos égők kikísérletezésével es üzembe helyezésevei elértük, hogy a vállalati szinten egv kilogramm üveg gyártásához szükséges . 6000 kalóriának: nti csak a kétharmadát használjuk fel. Csökkenteni akarjuk a gépalkatrészek és kenőanyagok importját, s ehhez' ötletembereinktől várjuk es kapjuk az ésszerű megoldásokat. újításokat. Ezek mellett is keressük a kedvező lehetőségeket, s megbíztuk az Energiagazdálkodási Intézetet olyan tanulmány terv elkészítésével, amely feltárja tartalékainkat. hozzájárul céljaink eléréséhez. Az első negyedevet a gyár a tervezett szinten zárta. Korábban baj volt a folyamatos szállítással, jelenleg nincs ilyén gond. Közrejátszik ebben. hogy az üveggyáriak tavai'' Sajóecsegen két. és fél hektáros területen megfelelő nagyságú raktárbázist létesítettek. A rakodás is gyors, az üvegeket bálázzák. Ez a csomagolási módszer éves szinten 1000 tonna tóba beszerzései teszi szükségessé, a Tiszai Vegyi kombinát azonban .nem tudja ezt. a meny- nyiséget biztosítani.' Egy kilogramm fólia hazai ára 35 —40 forint, s az importár még magasabb. Az 50—60 tonna fólia ’ külföldről való megvásárlása tehát számottevő pluszkiadással jár. Talán érdemes volna keresni a megoldást, hogyan lehetne ezt a többletköltséget is megtakarítani! __ ( kolaj) pasilÉlEseie irtásnál elkövetett látszólag „kis” hibák mennyire közrejátszottak abban. hogy nem lett még nagyobb ez a különben igen jó átlagtermés. Így például jelentős terméskieséseket okoztak a vetésegyenetlenségek, a tő- hiánvok, az átfedések. Volt olyan tábla, ahol az optimálisnál 10—15 ezerrel volt kevesebb a kikelt tószam. s ez egymaga legalább 10—15 mázsa termeskiesést jelentett hektáronként. Számos gazdaságban 'olt tapasztalható. hogy nem volt tökéletes a táblaszélek elmunká- lása és kihasználása. Ez az „apróság”, e termést nem adó. vagy csak megtizedelve adó méterek, egy-egy gazdaságban több vagon kukorica „kiesését” jelentették. Es a látszólag egyszerű vegyszerezésnél előfordult apró mulasztások, a rosszul beállított szórófejek, a kellően nem ellenőrzött dózisok is azt eredményezték, hogy dollármilliókat érő kemikáliád kát szórtak ki feleslegesen.’ A szakmai ismertetéseket követően került sor a különböző gépekkel, gépkapcsolásokkal végrehajtott gyakorlati bemutatóra. A résztvevők itt az IKR szakembereinek irányításával szerelési. beállítási, ellenőrzési feladatokat hajtottak végre, s mintegy feleleveníthették, kipróbálhatták ismereteiket, hogy az elkövetkező hetekben valóban a legjobb, a magas átlagterméseket jól alapozó munkát végezhessenek saját gazdaságuk kukoricatábláin. j
