Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

SOK» ÉSZAK-MAG YAKOR5ZAG 4 1980. óprilis 10., csütörtök Fifmíevéi Orvos vagyok — Robert és Robert A két Robert: Charles Denner és Jacques Vilieret TARTUFFE Moliére-bemutaíó a Miskolci Nemzeti Színházban A ma kezdődő filmhét bő­ségesen kínál új és 'felújí­tott filmeket. Az alábbiak­ban először az Orvos vagyok című magyar—NSZK kop­rodukció» filmről szólunk. Gyöngy össy Imre és Ka- bay Barna ismét egy NSZK cég és a MAFILM Híradó- es Dokumentumfilm Stúdió­ja koprodukciójában készí­tette el új dokumentum- játékfilmjét, az Orvos va­gyok címűk (Hasonló kopro­dukcióban készült korábban a Két elhatározás című filmjük.) Ismét jól válasz­tottak központi alakot film­jükhöz; egy olyan orvost, aki valóban esküjéhez híven dolgozik és cl, magatartása, mindenképpen etikus, élet­útja, ha göröngyös is. pél­damutató és művészi feldol­gozást is kíván. Ahhoz a módszerhez folyamodott az alkotópáros, amit nemrégen az ugyanebben a magyar stúdióban. Magyar József rendezéseben készült Kor- kedvezménynél láttunk, az­az a dokumenlumfilm, való­ságos szereplőit. is játszatja, és velük párhuzamosan, bi­zonyos jelenetekben színé­szek jelenítik meg a valósá­gos személyeket, e filmben pedig különös szükség van a színészekre, hiszen a való­ságos betegeket, pláne ön­gyilkosokat nem lehetne a filmen szerepeltetni. •Tegnap délelőtt a szeren­csi Bocskai István Gimnázi­um aulájában rendkívül szép eseménynek lehettek tanúi a résztvevők. Ünnepi hangversenyt rendeztek a magyar—csehszlovák nép barátságának jegyében, s a Szerencsi járási Pedagógus Vegyeskar fennállásának ti­zedik évfordulója alkalmá­ból. Az ünnepi kórustalál­kozót — lévén a rendező szervek között a Pedagógu­sok Szakszervezetének -me­gyei, illetve járási bizottsá­ga is — egybekötötték egy szakszervezeti találkozóval. A hangverseny .első prog­ramjaként dallal köszöntöt­te a résztvevőket a Bocskai István Gimnázium énekkara és a Szerencs • nagyközségi es járási Művelődési Köz­pont férfikara, majd az ese­ményt. megnyitotta Tóth Miklósné, a Pedagógusok Szakszervezete Szerencsi já­rási Bizottságának titkára. Mondandója közül fontos­nak,- tartjuk kiemelni azt, amely tulajdonképpen az egész hangverseny mottója is lehetne: ..Bartók Béla kuta­tásait kiterjesztette a szom­szédos népek dallamkincsé­re is. Ez egyben politikai magatartást is jelentett. A szomszédos barati népekkel való összefogás, összetartozás szükségességét ma is vall­juk. ma is érezzük.” • A megnyitó után dr. Vok- san József, a Pedagógusok Az Orvos vagyok vékony történeti szálra fűzi fel dr. Szabó István életének né­hány fontos mozzanatát, jel­lemző eseményét. Szabó dok­tor a történés idején a ba­jai kórház orvosa, ugyanak­kor üzemorvos egy közeli állami gazdaságban. Mint egy kollégájával való beszél­getésből kitűnik — és leját­szódik előttünk — Szabó korábban pesti kórházi or­vos volt, leginkább az ön­gyilkosságot megkísérelt be­tegekkel foglalkozott és ba­rátja is azért kereste fel, hogy segítsen az orvos sze­mélyiségének szerepéről és az orvos és a betegek kö­zötti együttműködésről szóló előadásának elkészítésében. Az orvos a pesti kórházban már-már csodatevőnek szá­mított, holott véleménye sze­rint nem csodáról van szó, hanem a legkorszerűbb or­vosi eszközök alkalmazásá­ról és a beteghez fűződő em­beri kapcsolatról. A pesti kórházak nagy tömegmunká- ja viszont rutinná devalvál­ja az ilyenfajta orvosi törek­véseket, s ezért Szabó dok­tor inkább elhagyja a fő­várost, s egy vidéki kisebb kórházban dolgozik, ahol többféle munkát kell ellát­nia, sót körzeti orvosi ál­lást is vállal, meg üzemor­vos egy állami gazdaság­ban, hogy inkább élhesse azt a fajta orvosi életet és Szakszervezete Központi Ve­zetőségének főtitkára mon­dott ünnepi beszédet, s kö­szöntötte a megjelent ének­karokat, így a terebesi já­rás szlovák tanítóinak és a járás magyar pedagógusai­nak énekkarát, valamint a Szerencsi járás Pedagógus Vegyeskarát. végezhesse azt a munkál, amit már Budapesten is szeretett volna. Szokatlan orvosi életút ez. bizonyára lesznek nézők, akik hitetlenkedve fogad­ják. Szabó doktor alakítása, azaz önmagának filmes re­konstruálása hitelesnek tű­nik. A filméi helyenként fárasztóvá teszi néhány hosz- szas dialógus; valamivel na­gyobb sodrás, jobb pergés mindenképpen hasznára vál­hatott volna. Szűkebb kö- zon.ségrétegek érdeklődésére tarthat számot ez a maga műfajában különös figyel­met érdemlő mű. (Miskol­con a Táncsics Kamaramozi vetíti.) ★ Két magányos, nem éppen Adonisz-külsejű párizsi fia­talember, meg egy házasság- közvetítő iroda erőlködései körül bonyolódik a Robert és R-obert című francia film. amelyet a nálunk is jói is­mert Claude Lelouch ren- • dezett. (A film végén vissza is tér a hajdani Egy férfi és egy nő közismert siágere.) Lelouch ironikusan mutatja be a házasságközvetítő iro­dák manipulációit, ugyanak­kor igen sok szeretettel áb­rázolja azokat, akik ilyen, vagy olyan okok miatt társ- talanok és efféle közvetítés útján keresik boldogulásu­kat. Hősei — a két Robert — meg is találják, ha nem is éppen úgy. ahogy azt az irodán elképzelik. A szenti- mentalizmus és a humor ke­veredik ebben a filmben, amely kicsit, hosszúra nyú­lik ugyan, de a humorral átszőtt, érzelmes históriák kedvelői bizonyára örömüket lelik benne. * E héten látható még .4 szökevény című jugoszláv partizánfiim. A fekete va­rázsló ajándéka című szov­jet mesefilm, valamint több korábbi film felújítása. Rajzfilmek Ma délután hat órakor nyí­lik meg Miskolcon, a József Attila Könyvtárban a Panno­nra Stúdió és a Miskolci Vá­rosi Könyvtár, illetve a Bor­sod megyei Moziüzemi Vál­lalat rendezte Rajzfilmtervek es rajzfilmek című kiállí­tás, majd ezt: követően Mis­kolcon és a megyében több helyen lesz rajzfilm-bemu­tató és alkotó—közönség ta­lálkozó. Ügy Ili(10 táján. Párizs vá­rosában, egy polgári család. Ol'gonék nem fényűző, de tisztes anyagi megalapozott­ságot és hátteret sejtető há­zában. annak társalgójában túlságosan nem bonyolult, de majdnem végzetes, sor­sokat f el ka va ró-ni eg ford i t ó. majd ismét helyükre rakó eseménysor játszódik le. rö­vid néhány óra — legfel­jebb egy nap — alatt .. ( ....... legyen jói formált a c selekmény. történjék egy esel, egy helyen, egy na­pon: /kezdettől tágig azt lássuk a színpadon” — mondja Boileau-nmk. a klasz- szicizmus ..udvari” ízlését tankölteménybe foglaló Ars poetica-ja, jellegzetesen fél­reértve és dogmatikusan el­túlozva Arisztotelész. ..drá­mái hármas egység"-köve- telményét, és e „recept- esztétika” béklyóihoz, for­málisan legalább, a kortárs Molicre-nek is t alkalmaz­kodnia kelleti .. . Ám ő e kényszerű szűk keretben „nemcsak abban volt ha- sonlílhatatlan, hogy komé­diáinak minden szereplőjét csodálatosán jellemezte, rá­adásul olyan gesztusokat is adott színészeinek, amelyek a leírt szöveget rendkívüli módon megnernesíletlék: egy tekintet, egy lépés, egy moz- dulal. mindezt olyan élesen figyelte meg az életben és jelenítette meg a színpadon, hogy az mind ez ideig isme­retlen volt a francia színhá­zak játékstílusában” — ír­ta róla társulatának króni­kása, La Grange...) Mi volt hát az a viharos gyorsasággal lejátszódó, majdnem végzetessé váló. szigorú zárlságú eseménysor Oi’gonék házában és család­jában? — A befogadott, a családfőt és anyját teljesen elámító, álszent módon ke­gyeskedő, de csupán — go­nosz célratöréssel — a ma­ga hasznát 'kovácsoló Tar- tuffe körül és miatta bonta­kozik ki. Az apa kitagadja és elűzi fiát e „jámbor” és „szegény” „testvére” bűvö­letében ; hiába a talpraesett és értelmes komorna, a szabad­gondolkodó sógor tisztánlátó igyekezete, Orgon adott sza­vát megszegve. elszakitná lányát a hozzáillő ifjú vő­legénytől, s hajlandó lenne hozzáadni az öregedő, kívül- belüi rut Tartuííe-höz, sót, egész vagyonát is a betola­kodott ámítóra íratja ... Aki csak akkor lepleződik ie Or­gon előtt, amikor okos hit­vese — ügyesen megrende­zett játékos helyzettel, — be­bizonyítja, hogy a „kegyes” férfiú még jótevője felesé­gére is szemet vetett... A tragikumára komikusán rá­ébresztett Orgon ki is uta­sítja házából Tartuffe-öt. az viszont bosszút fórral: már övé a ház, a vagyon, sőt, bizonyos kompromittáló ira­tok is; följelenti 1 jótevőjét, rendőri segédlettel ki akar­ja lakoltal ni és börtönbe vettetni. Ám a rendőrtiszt ajkával „deus ex maehina ként megszólaló királyi kegy folytán — maga TarlulTe.a régóta keresett, álneveken hol itt. hol ott lapuló go­nosztevő kerül börtönbe; s az , Orgon-család életépe visszatér a nyugalom, és be­köszönt a boldogság is... Ez a Tarluffe-rtck, Moliöre talán legremekebb vígjáté­kának puszta cselekmény- csontváza. Ennek bemutató clöadasa volt április 4-én este a Miskolci Nemzeti Színházban, Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas' ki­váló művész kitűnő rende­zésében, Vas István termé­szetes szépséggel hangzó mí­ves fordításában. Irodalmunk és színházmű­vészetünk haladó hagyomá­nyainak egybehangzó vallo­mása szerint elődeinknek a külföld nagy drámaírói kö­zül Shaliespearc mellett és1 után leginkább Mailére volt a szívügye. Moliöre, kinek működési fénykora löbb mint három évszázaddal ez­előttre, körülbelül az Kiöli— 7;j-ig terjedő esztendőkre esik, ma is hatásos és élő „szerző”. Főként éppen a Tarluffe bizonyíthatja ezt. akár olvasói, akár — még inkább—nézői vagyunk —, az a darabja, amelynek vég­ső formájú kidolgozása és szinrehozatala a legtöbb küzdelmébe került. ám ugyanakkor — még életében — talán a legnagyobb sike­rét is jelentette. A közönségnek kivétele« nagy élmény volt a Tarluf­fe-öl 'Major Tamás rendezé­sében látni és újra-íelíede- zöen megérteni. S bizonyá­ra ilyen többlettel — és erőforrásul — szolgált ven­dégrendezői munkája a mis­kolci társulat számára is. Hiszen Major, korunk szín­házművészetének fiatalos „nagy öregje”, fél évszáza­dos pályája alatt biztos és — éppen tájékozottsága, bő­séges tapasztalatai jóvoltá­ból — alázatos ismerőjévé és „varázslójává” vált a „szakma” úgyszólván vala­mennyi ágának, kiváltkép­pen a színjátszásnak, a ren­dezésnek és a dramaturgiá­nak . .. Miskolci Tartuffe- reridezése az úgynevezett „kis” és „nagy” dolgokban egyaránt jeleskedett, kima­gasló tiszta értékeket muta­tott. Mindenekelőtt: megkö­vetelte. hogy valamennyi szereplő ajkáról mindig, versként is és természetes élőbeszédként is, pontosan es a nézőtér valamennyi pontjában érthetöen-hallha - tóan szólaljon megJ a nemes veretű, nem könnyű szöveg. Azután: apró fény- éshang- effeklusokkal jelezte, hol voltak a két részben ját­szott, eredetileg azonban öt félvonásosnak megírt vígjá­ték (vagy tragikomédia) egyes felvonásvégei. így nem sikkadt el Moliére-nek az a sokat emlegetett nagyszerű művészi „fogása”, hogy a címszereplő Tartuffe-röl, mi­re a harmadik felvonás ele­jén végre személyesen is — immár ismerősünkként — megjelenik, csaknem min­dent tudunk. Végül: játsza­ni is engedte a színészeket! Szerény segítőjük volt in­kább, mintsem zsarnok dik­tátoruk. Es — láthatatlanul — maga is játszott! Példá­ul a zárójelenet megalkotá- . sában: a királyi kegy nyil­vánvalóvá válását kísérő himnikus zene és az együt­tes csoportképének ironikus­ra hangolásában ... Ily mó­don Moliöre írásművészeté­nek minden arnyalalal ér­vényre juttatta, töretlen összhangban: klasszicista szi­gorúságát, céltudatosan ta­karékos, tömör cselekmény­vezetését és kompoziciós rendjét éppúgy, mint felvi­lágosult, szabadgondolkodó szellemét; helyenként vas­kos. már-már plebejus ko- médi ázását ugyanúgy, mint bíráló indulatát; „úd varké­pes” eleganciáját és ember- szeretetél éppúgy, mint gyű­löletét a legvisszataszítóbb — és egyben legmaradan­dóbb! — emberi hibák iránt; a darab történéliségél ugyan­úgy, mint az azt kissé meg is fricskázó „maiságát”... Egyáltalán: mindaz. . amit La Crange Moliöre jellem­zéséül feljegyzett — e cikk elején idéztük —, Major nagyszerű miskolci Tartuííe- rendezésére is szóról szóra ráillik! . . . Igényes rendezői tervének a szereplő személyek vala­mennyien tehetséges, fogé­kony és lelkiismeretes mun­katársai. megvalósítói vol­tak. A halás szerepeket, mé­lyeket az életből leseit el Moliöre és értelmezett Ma­jor, fölényes, de nem fölé­nyeskedő emberismerettel — kitűnőén egyénitelt típusok­ká formálták, maradandóan vésték emlékezetünkbe. A címszereplőt, az „ál­szent törtetőt” Blaskó Péter ötletesen árnyalta, mindvé­gig éreztetve, hogy elsősor­ban gonosz önmaga a fő gondja; gyűlölködő pózai­ban, tettetett szenteskedései­ben és alázaloskodásaibao, kiütköző mohó kéj- és kincs vágyában Tartuffe-öt számunkra mindenestől vísz- szataszítóvá formálta; mér­téktartó túlzásókkal hitele­sítve a figurát, •meggyőzően sejtette e típus mai formái­nak társadalmi veszélyessé^ gét is. Áldozatának, a jám­bor és elvakult, „buta és gyámoltalan”, hiszékeny Or- gonnak tragikomikus alakját erőteljes színekkel és játé­kokkal, itt-ott már a kelle­ténél is merészebb túlzások­kal. a szélsőségek közli há­nyódást jó „váltásokkal" kellette éleire Dégi István; az ö Orgonja, a rendező ter­vének megfelelően, emberi és drámai középpontjává vált a darabnak. A feleség, Elmira asszony ugyancsak fő-, de nagyrészt passzív szerepéből Timar Éva köny- nyeden es finoman, okosan, pasztell színekkel formált nagyon is hatásos es élő emberalakot. ezúttal is tanú­sítva „mindent tudó” nagy művészetét. Igen tetszeti: a felvilágosult, bölcs, ironikus es mérsékletre intő. a segít­ségre szoruló érdemeseket segítő sógor. Clean le. ki nem rabja „az alszent komédiák­nak” — Kulcsár Imre ro­konszenves és csillogó meg­formálásában. A moliöre-i drámák jellegzetes alakjait, a szülői zsarnokság miatt már-már egymásban és ma­gukban sem bízó szerelme­seket Szerencsi Éva, ésGal- ko Balázs játszotta; előbbi illúziókéi tóén, hitelesen és halkan, utóbbi, heves lendü­lettel. s mint társa, meg-- győzőén. A népi egyszerűség józan és gyakorlatias, egész­séges észjárása, segítő ötle­tei a cserfes és ügyes ko­morna szerepében és Páva Ibolya legjobb színészi ké­pességeinek találó és kedves megcsillogta tásával jutottak érvényre. Orgon anyjának elvakultan 1 bigott es mara­di alakjából, már-már vidé­kies nemesasszonyi gőgjéből teremtett jó típusit, egyszerű eszközökkel Maillé Erő. Ha­misnak, Orgon fiának ,étel- rekeltését egyetlen indulatos lobogással oldotta meg, jól, Körloélyessy Esőit. A „lojá­lis” törvényszolga kicsiny jelenetében egesz embert sorsot és jellemet — hozott a színpadra Csapó János, s mint mindig: hatásosan és természetesen. Említést ér­demel Malus György \ isz- szafogott és pontos rendőr- hadnagya. valamint: Eger- szegi Judit jelenléte Per­nél le asszony szolgálójaként. Szinte • észrevehetetlen könnyedségük dicséri Szé­kely László díszleteit: asz­tal. székek, kis kanapék a társalgóban, bejárati és la­kószobákba vezető ajtók... Szakács Gyöngyi jelmezei úgy oldották meg a darab nem csupán egyetlen kor­ban. a történés korában idő­szerű eszmei -emberi -társa­dalmi tartalmának érzékel­tetéséi. hogy a iellemábrá- zoló öllözpteknek nem XVH., hanem a múlt századvéget és a XX. századelőt idéző stílust tervezett. Gyárfás lnne A Kossuth Könyvkiadó és a Kossuth Nyomda körött kötött szo­cialista együttműködési szerződés értelmében Lenin születésének 110. évfordulójára a boltokba kerül Lenin összes müveinek be­fejező kötete is. Az évfoiduló alkalmából a Kossuth Nyomda hatvannapos átfutási idő alatt elkészítette a kiadvány prospek­tusát. A prospektus az ötvenöt kötet rövid ismertetését tartal­mazza. Benedek Miklós ünnepi hangverseny Szerencsen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom