Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-10 / 83. szám

T98Q. őprífis TO., esuiöf-t'ök ►- esaMCvMäSfGYA-RORSZÄG 3 Szólni is, tenni . r ’ vrf 131 ezer tonnás tervtúlteljesrtés Lyukóbónyón termelnek a vállalat legtermelékenyebb frontfejtései. Ha minden jól megy, a két komplexen gépesített munkahelyiét mintegy 3000 tonna szenet küldenek felszínre naponta. Fotó: Laczó József Elkényeztetnek bennünket újságírókat megyénk szénbá­Flyi ««ír eljutottunk ml a, kegy a hibákról nemcsak te­het., hanem kell is beszélni, akkor miért hallgatunk? Aki kérdezte, önmagának válaszolt: — Mert telünk tá­lán? A lenét! Meri lusták vagyunk. Ügy körülszőtt minket a kényelem, az anya­giasság, mint pók a legyet es mi még kapálózni sem kapáiódzunk. Kerülgetjük a léniát, mint macska a forró kását, s félünk beleharapni, hiszen süt. Pedig az étel már lég kihűlt. Evek óta beszélünk a ta­karékosságról. a hatékony­ságról. Már régen elhang­zott: vigyázat, mély víz kö­vetkezik. Aki nem tud úsz­ni, az «ne ugorjon bélé. mert a parton nem /lesz em­ber, aki bedobja a mentő­kötelet. Azt hittem, történni tog valami. Bevezetik az üzemanyag-takarékosságot, ésszerűbben? hasznosítják a földet, jobb lesz a szerve­zés. Mi lett belőle? Jófor­mán semmi. Nemcsak az ujjaimon tud­nám megszámolni. hogy hány fölösleges talajművele- tet csinálunk. Egyszerű trak­toros létemre, jól látom? Amikor a tárcsa mögé fel­lőhetnénk egy simítót, vagy boronát, mi nem rakjuk fel, miért is raknánk, ráme­gyünk kélszer-háromszor a talajra, tömöríljük, s füs­töljük el az égbe a drága energiát. Mondták nekem, ez a rendszer technológia. El­térni ettől nem szabad. Fel­forrt a vérem, de azután le­gyintettem. Ha nektek ez technológia? Lehet, hogy szőrszálhaso­gatónak, tudálékosnak — csúnyább szavakat hadd ne használjak — tartanak, de roppantul szeretném tudni, milyen drágán dolgozom. Mennyi üzemanyagot hasz­nálok fel? Lehetne viszonyi- tási alapom. Még tavaly ma­gánszorgalomból kiszámol­tam, hogy egy hektár kultt- vátorozása nekem mennyibe kerül. Pardon, inkább a tsz- nek, bár én a kettő között semmi különbséget nem te­szek. Nos, 1,5 liter gázola­jat. Mivel minden reggel tankolunk, láttam a többie­két is. Könnyű volt a. kö­vetkeztetés: volt olyan gép, amely a háromszorosát hasz­nálta lel. Ebből kiindulva: volt olyan ember is, akf a háromszorosát használta fel. Ezek a drága emberek. Nin­csenek a takarékosságban ér­dekeltté téve. s mivel drá­gaságukat bizonyítani sem lehet, ne csodálkozzunk, hogy minden felhívás szólam ma­rad. Javasoltam, szereljünk be az üzemanyagtartály s az adagoló közé egy órát, amely mutatja a gázolaj felhaszná­lását. Pár száz forintos mű­szer ez. Figyelmesen végig is hallgattak. A félbarna munka az, amelyik nem tel­jesen fekete. Vagyis a trak­toros csak magánszorgalom­ból, saját érdekében megy be gépével együtt délelőtt a faluba cigarettát vásárolni. Hiszen reggel elfelejtette. Gondolom, az óra beszere­lése után ezek a dolgok meg­szűnnének. Talán kevesebb lenne a falvakban az olaj- kályha is. Persze a vezetőkön, a kö­zépszintű vezetőkön jóval több múlik. Itt nemcsak az ellenőrzések szigorítására gondolok. Hanem a gépek kihasználására. Amikor meg­szűnt a bodrogközi kisvas­út, a tsz szedte fel a pálya sínéit, talpfáit. Ötven lóerős traktorokkal húzattuk be a tanyára. Egyszer csak meg­jelenik a nagy teljesítményű John Deer, s beáll nekünk segíteni. A gazdasági vezető küldte ki. Egy darabbal sem tudott többet behozni, csak közben négyszer több.üzem­anyagot használt fel. Kinek jó ez? Nem kitálalás, s nem ki­találás. az, amit elmondok. De valahogy nagyon furcsa, hogy mindig az anyagiakat, a hozamokat, a termelést hozzuk előtérbe, s a takaré­kosság a sok intézkedés kö- •zött elsikkad. A mi szövet­kezetünk fejlettségi fokán egyszerűen nevetséges, hogy nincs minden traktorhoz, ko­csihoz akkumulátor és ön- inditó. Reggel behúzatjuk a gépet, s megy estig. Közben a vezető reggelizik, ebédel, elnézést, még a dolgát is végzi, vagy rakodik, órákig a munkások pakolnak, a .motor meg jár. Nem tudom, mennyibe kerül kél új ak­kumulátor, de icipici tétel ahhoz képest, amit elpazar- lunk. Közben a különböző párt- és állami fórumokon energiatakarékosságot sürge­tünk. Évek óla. A tsz vezetőségi tagja va­gyok. Éppen ezért jól tu­dom. hogy ami intézkedést jól megrágunk, s mindent figyelembe véve hozunk, mi­re leér a középszintű veze­tőhöz, a gyakorlathoz, hogy veszti el lényegét és meny­nyire félvállról kezelik. Mi csak a jobbat keressük, de ahol meg kellene találni, kint a kerületekben,'még le­hajolni is lusták, hogy fel­vegyék. Lehet, kemény be­széd ez. de igaz. A közép­szintű vezető egyben van ér­dekeltté téve: a terv teljesí­tésében, amire megkapja a prémiumot. Ezért" harcol, a többire legyint. Ha egyszer nincs norma, akkor nincs költség, ha nincs költség, nincs ellenőrzés, ha nincs el­lenőrzés. akkor nincs ered­mény. Még ez se baj. mert akkor magukra húzzák, a kedvezőtlen adottság takaró­ját. s jót alszanak annak ké­nyelmében tovább. Jó hivatkozási alap ez. Ha eredménytelen az év. rossz volt az időjárás. A belvíz elvitte mindenünket. Az el­füstölt;, fölöslegesen, elfüs­tölt milliókat is. És ezekkel a milliókkal nyereséges le­hetne a tsz. Nem az elnö­köt, s nem a főmérnököt okolom, akik nem lehetnek mindig, mindenütt ott, de azokat a vezetőket, akiknek ez lenne a feladatuk, azt hi­szem, megkérdőjelezhetem. Biztos meg akarja kérdez­ni: miért van ekkora síám? Erre nem tudok választ ad­ni. Szegény ember fia, s kommunista vagyok, 1961-től dolgozom a tsz-ben. Itt fca­Hazánk egyik nagy mü- trágyagyárló vállalata, a Borsodi Vegyi kombinát im­már három évtizede vesz részt szocialista mezőgazda­ságunk kemizálásában. Az ötvenes évek elején kezdő­dött meg a műtrágyagyártás a kombinátban és azóta több millió tonna kiváló mi­nőségű nagy hatóanyagú műtrágyát szállítottak a me­zőgazdaságnak, elősegítve ez­zel a terméshozamok növe­lését. Az elsők között hívták életre löbb 'mint tíz eszten­dővel ezelőtt a kombinátban az agrokémiai kísérleti tele­pet azzal a konkrét feladat­tal. horv fűzze még szoro­sabbra a mezőgazdaság és a vegyipar kapcsolatát. Azóta a kísérleti telepen a tudo­mányos igénnyel végzett ku­tatómunka eredményeit jól hasznosította mezőgazdasá­gunk. több mezőgazdasági nagyüzemmel, állami gazda­sággal, tudományos kutató­intézettel teremtettek rend­kívül szoros. gyümölcsöző munkakapcsolatot, gyakorta kerül sör közös szakmai ren­dezvényekre. ankétokra. az együttműködést elősegítő esz- m ecsetekre. A közelmúltban a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a BVK szer­vezésében megrendezett: an­kéten mintegy 150 szakem­ber vett részt:, elsóeoriwwi a nullám a szakmámat is. Meg­fejeltem még egy egyéves ! párt-iskolával, s az lettem, j aki lettem. Egy bosszús em­ber. Aki jót hall, s elisme- | ri, hogy jót hall. és nem lát ! a jóból szinte semmit. Pe- í dig ez már nem mehet igy j tovább. A zárszámadáson is [ elmondtam ugyanezt. Vé­gighallgattak. Hogy elisme­rik-e? Mit mondjak: szilár­dan állok a lábamon ahhoz, hogy egyszerre a kettőt ne rúgják ki. Annyit mondha­tok: a termelés közvetlen irányítói, akik az elméletet a frissen szerzett diploma révén biztosan tudják, mesz- szi vannak még attól, hogy a tsz vezetőit megértsék. Mert az elvek nálunk is jók. A takarékosságot sür­getik. De a gyakorlat ettől messze áll. Amit kifejtettem, azért biztosan nem leszek népszeVü. Igaz. a célom sem ez volt. Akinek nem inge, nem veszi magara. De ná­lunk a belvíz akkor sem mély víz. ★ Szokás szerint így kellene befejeznem, hogy elmondta: Béres János, a sárospataki Kossuth Tsz traktorosa. De éppen ezért álljunk meg itt egy szóra. Az elfogultság je­gyében, a védelem jegyében. Egy traktoros mondta el így, minden nagyobb fokú iskolai végzettség nélkül, csak a tisztánlátás érdeké­ben. Amit elmondott, nem jó fényt vet esetleg a szö­vetkezetre, ahol dolgozik. Éppen ezért szeretném ide­írni: biztos vagyok benne, az itt elhangzottak nemcsak a sárospataki Kossuth Tsz-re vonatkoznak. A többiekre is. Csak ott nincs egy Béres János, aki elmondaná, hogy így nem mehet tovább. Mert lényegében ő sem mondott, semmi különöset, csak any- nyit: ne csak beszéljünk a takarékosságról, tegyünk is érte valamit. Ami már sok helyen, sok alkalommal, leg­utóbb a párt legfelsőbb fó­rumán is elhangzott. A be­szélgetést lejegyezte: bői, állami gazdaságaiból, de számos vendeg érkezett Deb­recenből, Budapestről, Kecs­kemétről, Keszthelyről és Bábolnáról is. Jó alkalom volt ez a találkozó a két fontos ágazat, a vegyipar és a mezőgazdaság időszerű gazdasági és szakmai fel­ad a lai na k egyeztetésére, nem utolsósorban arra, hogy a jelenlevő mezőgazdasági szakemberek mintegy első kézből informálódjanak a kutatómunka eddigi ered­ményéiről. Ezt- a célt szol­gálták a találkozón elhang­zott előadások is. Dr. Kiss A. Sándor, a kombinát ag­rokémiai kísérleti telepének vezetője mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kuta­tómunka eredményei ily mó­don gyorsabb ütemben hasz­nosíthatók a mezőgazdaság­ban, legalábbis nagyobb an­nak a valószínűsége. — Eddigi tapasztalataink mindenképpen bizonyították az ehhez hasonló találkozók hasznosságát. Ez alkalommal az elhangzott előadások kö­zül elsősorban azokat emlí­tem. amelyek a BVK ered­ményeit ismertették á me­zőgazdaság m űa n y ago s i t á sá- ban. Az energiatakarékosság programját szolgálja például a szárítás nélküli nedves (kombájn-morzsolt! kukorica pvc-fólíás én széndioxid-gá­zos )ra»aers*j$$á68at T*aV> tá­N egyed év után Csökkent a viilamoseeergia- lopyaszíás A Magyar Villamos Mii- vek TríL/.t tájékoztatása alapján az első negyedéiben az ország háztartásai — az előzetes számítások szerint 4 százalékkal, csaknem ötven­millió kilowattórával, keve­sebb villamos energiát fo­gyasztottak. mint tavaly ilyenkor. A háztartások megfontolt takarésoski rí.La is jelentősen hozzájárul: ah­hoz: hogy az ország teljes villamosenergia-logyasztása a szokásos emelkedő tenden­ciával szemben gyakorlatilag változatlan maradt. Így va­lamivel kevesebb volt a fo­gyasztás annál, mint ameny- nyivel a Magyar Villamos Művek Tröszt terve számolt. Az ország termelő ágazatai­nak villamosenergia-fogyasz­tása növekedett, de nem ha­ladta meg a tervezett üte­met. Más a helyzet a hőener­gia-fogyasztásban, mért a hosszabb tél és a tartósabb hidegek miatt a fűtőmüvek­nek és az erőműveknek az egv évvel ezelőttihez viszo­nyúvá 2.2 százalékkal kel­lett növelni hőszolgáltatásai­kat. hogy a lakásokban és a közintézményekben a helyi­ségek hőmérséklete ne csök­kenjen az előírt szint alá. Az energiamegtakarítás- ban tehát mutatkoznak ked­vező tendenciák, de számos vizsgálat tanúsítja, hogy az energia gazdaságosabb fel- használásának még mindig nagy tartalékai vannak. Cukrásziizem Abaujszántón Tavaly kezdtek hozzá Abaújszántón a cukrászüzem építéséhez, s várhatóan idén májusban átadásra kerül a létesítmény. A több mint félmillió forintba kerülő kis­üzem építésénél a helyi áfész dolgozói 2670 óra tár­sadalmi munkát végeztek. Az Abaújszántó és Vidéke Áfész cukrászüzemének pro­filja a cukrásztermékek cso­magolásán kívül elsősorban a fagylaltpor gyártása lesz. nolása. E kísérleteket a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemmel közösen dolgoz­tuk ki, s örömmel szólhatok arról. hogy a kísérletek eredményeit az ország szá­mos mezőgazdasági nagyüze­mében. így egyebek között Bábolnán és Apátfalván mar a gyakorlatban is haszno­sítják. Bábolnán több priz­mában — egyenként 50—60 vagonos tételben — végezték el az említett módszerrel való kukoricatárolást. Az eredmények bizonyítottak: nemcsak a kukorica tartja meg épségét, de a különbö­ző fertőzötlség sem terjed tovább. Ugyanakkor a kuko­rica tápértéke megegyezik a friss kukoricáéval. Az új módszer előnye a szárit á- sos módszerrel szemben, hogy nagy mennyiségű tüze­lőolajat lehet megtakarítani, másrészt a kukoricafehér­jének lizingtartalma- a ha­gyományos módszerrel való szárítás során 10—20 száza­lékos veszteséget is elérhet. Az új módszer viszont meg­szünteti ezt a veszteségei. A silókészítés céljára speciális, átlátszatlan zöld pvc-fóliát fejlesztettünk ki a kombinát műanyaggyárában, s ez a fólia a nagyüzemi kísérlet tapasztalatai szerint három éven át, használható. A pvc mezőgazdaságban való hasznosításáról egy má­sik, áj lehetőséget iwme-rfce­nvaszai. Úgyszólván mindig szolgálnak valamilyen kima­gasló munkasikerrel, terme­lési rekorddal. Ezúttal arról adhatunk hírt — mint azt Latorcai János főmérnök el­mondta —, hogy a Borsodi Szénbányák Vállalat az utóbbi időszak legjobb ter­melési eredményével zárta az idei első negyedévet. A terv 1 millió 362 ezer ton­na szén felszínre küldését irányozta elő, s ezzel szem­ben a vállalat 1 millió 492 ezer 973 tonna szenet adott a népgazdaságnak. Vagyis szénbányászaink csaknem 131 ezer tonnás többlet-termelést értek el, ami 109.6 százalé­kos tervteljesí lésnek felel meg. S még egy sokatmon­dó adat: a munkáskollekti- va az első negyedévben na-1 ponta 500 tonnával bányá­szott ki több szenet, mintáz elmúlt év hasonló időszaká­ban. Minek tulajdonítható a látványos felfutás, a nagy­mérvű tervtúlteljesítés? A kérdés hallatán a vállalati főmérnök, több összetevőre hivatkozhatott. Elsősorban, megfelelőek voltaik a terme­lés műszaki feltételei. Fon­té előadás is elhangzott Az úgynevezett sikíóliás talaj- takarás előnyeiről beszélt a kombinát egyik szakembere. A kísérleteket a Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolán. Nyeste István docens irá­nyításával folytatták. Az el­vetett magvakat és palántá­kat két. bakhátra kifeszilett perforált fóliával takarták le. Ez a módszer a melegházi és szabadföldi termesztés között mutatkozó „hézagot kitöltő'’ korai zöldségter­mesztést segítheti elő. Érde­kességként említjük meg, hogy a korai burgonya már­ciusi vetéssel pvc-síkfóliás talajtakarással, egy hónappal korábbi termést eredménye­zett. ami a szezonális ár mi­att kétszeres bevételt jelent a takaratlan termesztéshez képest. Az előadásokat követő esz­mecsere jól bizonyította a szakemberek érdeklődését. Az ankét tapasztalatait dr. Nagy Bálint, a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Mi­ni szt éri u m f őosztály vezet őj e foglalta össze. Hangsúlyozta a mezőgazdaság kemizálásá- nak fontosságát, nagvra ér­tékelte a pvc-íóliás kukori- catárolás gyakorlatban mu­tatkozó eredményéi, s azt a jelenlevő szakemberek fi­gyelmébe ajánlotta. tos ezt hangsúlyoznunk, mert egyre növekszik a borsodi es Hz' ózdi szénmedencében a komplexen gépesített front­fejtések száma, s ezek a nagy termelékenységű mun­kahelyek jelenleg az összter­melés mintegy kétharmadát adják. Az ütemezésnek meg­felelően sikerültek a frontát­szerelések is. holott sok volt belőlük, ami a termelők es az iparosok jó együttműkö­dését. szakmai hozzáértését dicséri. A nagy célkitűzés mindig fokozott erőkifejtés­re, jobb, fegyelmezettebb munkára sarkallja megyénk szénbányászait, s az idén ez a kongresszusi-felszabadulá­si munkaverseny. Eredetileg a vállalat 105 százalékos terv teljesítés re tett felaján­lást, s még ezt is magasan túlszárnyalta. A szociálisra brigádok valóban a munka­napokon; a tervezett műszak igénybevételével érték el a kimagasló eredményt, Az üzemek rangsorában ez­úttal is első a Miskolci Ba­nyaüzem, amely 117,7 száza­lékra teljesítette mennyiségi tervét, s terven felül 41 ezer tonna szenei, termelt. A leg­figyelemreméltóbb javulási az elmúlt évhez képest azon­ban a Bükkaljai Bányaüzem produkálta, hiszen 113,8 szá­zalékos ten'teljesítést es 36 ezer tonnás többlettermelest tud felmutatni. Hasonlóan kimagasló a Szuhavölgyi Ba­nyaüzem 114,1 százaléköí eredménye és több mint 34 ezer tonnás terven felüli ter­melése. merj a kollektíva az idén szinte bizonyosan kiba- nyássza az egymillió tonna szenet. Az Ormosi Bánya­üzem is jól dolgozott, de ugyanez elmondható általá­ban valamennyi egységről, hiszen az év első három hó­napját egyaránt 100 száza­lék fölött zárták. Nagyon lényeges a jövő szempontjából, hogy azelö- vájók is túlteljesítették vá­gathajtási feladatukat. Az aknákban összesen 18 ezer 410 méter bányafolyosót ké­szítettek. 740 méterrel töb­bet a tervezettnél. A Bükk- aljai Bányaüzem, a Miskol­ci és az Ormosi Bányaüzem ezen a téren is maradékta­lanul eleget tett kötelezett­ségének, sőt túlszárnyalta tervét, míg Pulitokon. Feke­tevölgyön és Farkaslyukon kisebb lemaradás mutatko­zik. Végezetül szólni kell a termelés gazdaságosságának javulásáról, ami összefügg a jobb minőséggel, a szén szémhullási arányának ked­vezőbbé válásával. A borso­di szenet tonnánként az el­ső negyedévben 554 forint 66 fillérért értékesítették, ami hat forinttal több a ter­vezett árbevételnél. Beszo­rozva ezt a többlettermelés­sel. az eredmény csaknem 9 millió forint tobbletárbevé- lelt jelent a vállalatnak'. k. ú : Kármán Mrj* Három évtizedes kapcsolat megye termelöszövetkeasoteV-­Sz. n.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom