Észak-Magyarország, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-17 / 89. szám
ÉSZAK-MAGYASORSZÁG 4 1980. április 17., csütörtök Fi lm levél A női főszereplő: Bánsági Ildikó A MOKÉP egyik tájékoztató anyagában azt írja egy szociológus az Utolsó előtti ítélet című filmmel, kapcsolatban, hogy „Aki azt várja, hogy odaállhat valamelyik hős mellé, azonosulhat vele, annak a film nem adja meg e kényelmes megoldást. De odaállhat saját maga mellé, a saját életének tönkretétele, vagy megoldása — tehát az elszenvedéssel szembeni valamilyen döntés — érdekében.” Ennek ismeretében ültem be a nézőtérre, azzal a szent: elhatározással, hogy igyekszem a filmet érteni, sőt megérteni, és a film példázatain okulva saját életemet valami módon mérlegre teszem. Bevallom, ez nem si- kenilt. Bármennyire is figyeltem. bármennyire előttem voltak még a már említett előzetes tájékoztató anyagok intelmei és tanácsai, nemhogy a hőssel nem tudtam azonosulni, mint ezt már említette a szociológus, de magamra nézve sem tudtam sok tanulságot levonni. Lehet, hogy a hiba bennem van, de nem kizárt az sem, hogy a filmben, amelynek írására Bereményi Géza, Grunwalsky Ferenc és Hernádi. Gyula fogott össze és Ragályi Elemér helyenként nagyon megkapó operatőri munkájával Grunwalsky Ferenc rendezett. A nevek — tekintettel az alkoióK korábbi munkáira — megkapóan ígéretesek, annál meglepőbb á, film roppant nehezen érthető volta, az egymásba úszó cselekmények, képsorok több • szintnyi mélységben hordott esetleges mondandójának megközelítése, egyáltalán a film befogadása, illetve elfogadása. Pedig még azt is elolvastam róla, hogy: „A rendező az elet és az alom, a. valóság és a képzelet mezsgyéjén járva mutatja meg egy harmincas éveiben járó férfi házasságának problémáit, válságát.” Ezt persze rz néző nem olvasta, és csak a film nyolcvan perce után sejlik fel benne, hogy ilyesmiről akar a film valamit mondani. (Ha egyáltalán ért is valamit a meghökkentően rossz hanganyagból.} Andoréi Péter és Bánsági Ildikó jeleníti meg a történetbeli férjet és feleségei, akikről meghökkentően kevés információval rendelkezünk. Illetve van információ bőven, különösen a férjről, csak éppen ezek az információk nemegyszer ellentmondanak egymásnak, és szinte csak a történet legvégén győződünk meg teljes bizonyossággal róla, hogy ötnegyed órán át egy rossz házasságban élő, mindenféle komplexusokkal teli értelmiségi férfi lázálmainak tanúi voltunk. Valamiféle rossz értelmiségi közérzet kivetülése ez a filmtörténet, roppant nehezen nyomon követhető és motiválatlan fordulatokkal, s amikor az álomból visszavezeti a nézőt a valóságba. újabb oktalan cselekvésékkel találkozunk. Kiégett emberek állnak a film előterében, s az ébredés után sejthetjük, hogy a megálmodott sok rossz, gyilkosság és öngyilkosság, meg egyéb, csupa félbehagyott, motyogással kevert cselekvés mind-mind a valóságos lét szerves álombéli folytatása, azaz a nyomasztó álom után sem lehet jobb a főszereplő férj közérzete. De ez az ő dolga lenne, viszont mi a nézőtéren ugyancsak nyomasztó légkörbé kerülünk, ég ez a film semmiképpen nem járul hozzá a nézői közérzet javításához. Így hát hiába is akartam a szociológus tanácsát megfogadni, a rendkívül bonyolult- lélektani motívumokkal át- meg átszőtt filmtörténetből sokkal inkább a nehezen követhetőség emléke maradt meg bennem, mintsem valami olyan tanulság, amelyet magam és átlag embertársaim életére levonhatnék. Grunwalsky Ferenc négy év előtti első filmje, a Vörös rekviem óta témaválasztásban, kifejezési eszközökben igen hosszú utat tett meg. Nem biztos, hogy eredményeset is. A Utolsó előtti ítéletet csak egy meghatározott nézöréteghez' szóló munkának foghatjuk fel. s ezért a helye sokkal inkább a film- baráti körök klubmozijaiban lenne, mint a széles körű forgalmazásban. Benedek Miklós Holnaptól a Herman Ottó Múzeumban ü csuvas népművészet bemutatója Még csak tegnap csomagolták ki a miskolci Herman Ottó Múzeum szakemberei a ládákból a csuvas népművészetet reprezentáló kiállítási anyagot — s holnap már mindazok megtekinthetik, akik ott lesznek a délután 4 órakor kezdődő kiállítási megnyitó ünnepségen. A Csebokszári Múzeumból érkezett — s előzőleg Egerben már bemutatott — anyag egyrészt a IS—19. századi muzeális népművészeti értekeket foglalja magába; másrészt ízelítőt ad a mintakincs modern alkalmazásáról, a háziipari szövetkezetek jelenlegi termékeiből. A kiállítási anyaghoz fotókat is „mellékeltek'', ezek a csuvas nép mai éleiét reprezentálják. A rendkívül színes, értékes és számunkra szinte egzotikumnak tetsző anyagból válogatott kiállítás április 30-ig várja a Herman Ottó Múzeumban az érdeklödöket.- Minden társadalom annyit ér, amennyi kreativ, munkára, alkotásra kész, erős. egészséges emberrel rendelkezik, és annyit tud felmutatni majd. amennyit hasznosítani tud tagjainak képességeiből. Mi most építőmunkánk mai periódusában minőségileg új és a korábbiaknál komplikáltabb feladatok elé nézünk. A stabil politikai hatalom lehetőséget ad. hogy minden erőnket a gazdasági tényezők megoldásának szenteljük. és nyilvánvaló, hogy ezeknek a feladatoknak a megoldása csak a szocialista magyar társadalom céltudatos munkájának eredménye lehet. Az értelmes élet alapja a jól végzett munka. A szocialista társadalom ezért munkára neveli alkotó tagjait, arra, hogy szellemük, kezük ügyességét a társadalom egészének érdekében kamatoztassák.* azért, hogy megvalósulhasson hazánkban az emberiség ősi nagy álma. Minden emberi tevékenység kötve van a közösséghez. Az igazi emberi érték csak az emberiségen, egy konkrét kis közösségen keresztül nyilvánul meg. és életünk értelme csak akkor és. úgy lehet saját magunk önmegvalósítása, ha önmagunk értékei igazi értékek társainknak, szükebb és inagyobb közösségünknek, társadalmunknak is. Nyilvánvaló, ha az egyéni boldogság, az emberi lét értelmes feltétele az ember önmegvalósítása, és ha ez az önmegvalósítás a munkában, az alkotásban jelenik meg és válik társadalmi értékké, akkor a társadalomnak mindent el kell követnie annak érdekében, hogy minél több kulturált, művelt tagja legyen. Az a társadalom, amelyiknek szorongalóan nagy feladatokat kell elvégeznie, annak szükségszerűen csak egy módon lehet felkészülni ezekre a feladatokra: a társadalmi agyat — az emberfők sokaságának összességét — kell aktívabbá, érzékenyebbé. felkészültebbé tenni. Amikor azt mondjuk, hogy a tudomány ma már a termelés szerves része, akkor gyakorlatilag arra utalunk, hogy az alapkutatásokon túl ma már minden tudományág, szinte minden képviselője — ha a társadalom jól gazdálTalán külön tanulmányt érdemelne annak vizsgálata, hogy miként őrizte meg a művészpár egyéni, sajátos arcát akkor, amikor kitapint- hatóan. érezhetően hatott is egymásra »művészetük. Ez utóbbi megállapításához nincs szükség sem múltjuk — művészi múltjuk! — részletesebb, alaposabb ismeretére. sem pedig az avatott művészetkritikusok elemzésére. Az egyszeri tárlatlátogató is azonnal " megfogalmazhatja azt. ami közös bennük: a különböző tormái megoldásokon is keresztülsütő termé- szetelvűségel. Más-más megfogalmazásokban, de végeredményben ugyanazok a kérd.ések foglalkoztatják Ulla Kraitzot és Gusztáv Kraitzot, az ember és a természet kapcsolata, a születés, a halál, a végtelenség és a véges élet. »S hasonló bennük — legalábbis fogalmazhatunk így! — az anyag tisztelete. Ügy vélem, aki választott anyakodik vele — konkrét termelési érték forrása. Természetes valóság lelt, hogy a szellemi érték anyagi valóság, és minél több ilyen mobilizálható agykapacitással találkozunk. annál nagyobb a létrejött anyag termékek köre. Régi példasor bizonyítja, hogy az iparilag fejlett országok gazdasági potenciája nemcsak a felhalmozott anyagi tőkében, — természetesen abban is — hanem elsősorban a megszerzett szellemi tulajdonban található. Abban, hogy az emberiség által felhalmozott tapasztala tanyagot iskolák, főiskolák, egyetemek rendszerében jól őrzik, jól közvetítik ki a társadalom tagjainak, természetesen a megadott osztály korláta ikon belül. Ezt — az emberiség közkincsét — a maguk érdekében, a maguk osztályérdekeinek megfelelően sajátítják ki. Ez a klasszikus példasor szerint valami olyasmit jelent, hogy, ha lakatlan szigetekre telepítenének különböző ismeretfejlettségű nációk tagjait, és e'hermetikusan elzárt szigeteken ugyanazt a külső segítséget is kapnák meg egyformán, akkor is. ha húsz év múlva ellenőriznénk, melyik sziget lakosai hol tartanak. nyilvánvaló, hogy a fejtette’ bek a maguk megszerzett tapasztal alany agát. hasznosítva sokkal előbbre tartanának, mint azok. akik kevesebb ismeretanyagot tudhatnak a közös kalapba beletenni. Az emberiség tapasztalat- anyagának, tudásának minden társadalomban természetes átörökítője az iskola. Ma már az iskola egyet jelent a tudással. De ez a tudás csak az alap, a készs'ég megalkotója. Az egyes ember képességének kell hozzá társulni, hogy hasznos társadalmi értéket teremtő, az elődök munkáját továbbfejlesztő, kreatív ember váljék az egyénből. A jó iskola ió készségeket teremt. Ezért hót biztos, hogy az iskola a legAz Afrika-díj odaítélés^ vei nemzetközi elismerésben részesült a METRIMPEX. Egy .spanyol kiadóvállalat alapította a trófeát a nemzetközi .együttműködésben, a kereskedelem fejlesztésében elért eredmények elismerésére. A METRIMPEX különösen az oktatási berendezések és komplett rendszerek egyre bővülő és jó minőségű exportjával érdemelte ki a díjat. Ebből az alkalomból a gukról, a kőedényről részletesebben szeretne tájékozódni, megteheti ezt a kiállítás katalógusának szakavatott és igazán alapos ismertetéséből. E helyütt aligha van lehetőségünk külön kitérni e technika nehézségeire, sajátosságaira, történelmi gyökereire, amelyek a kínai kőedény- kultúrában kapaszkodnak meg. viszont feltétlenül szólnunk kell arról, hogy mindketten jól ismerik anyagukat annak megmunkálási módjai, s minden bizonnyal ennek tudható be az is, hogy a kerámiában oly fontos szerephez jutó móz műveiken nem él külön életet. A máz megjelenési módjában beolvad az anyagba, funkcionálisan egy- gyé válik magával az alkotással. Éppen ezért szerencsés, hogy a Miskolci Galériában megrendezett kiállításon nemcsak a művészi produktumok vannak jelen a maguk valóságában, hanem fotók seolcsóbb gazdasági beruházás, amely a legkevesebb ráfordítással a legtöbb értéket léiméi i. Mert nemcsak közvetlenül a falba beépített tégla társadalmi beruházásban megvalósuló érték, hanem egy magunkévá tett, gondo- latmenétünkbe beépített felismerés is. hiszen lehet, hogy abból fog kisarjadni, hogyan lehet olcsóbb vagy jobb téglái. funkciójának jobban megfelelő falat teremteni. Ezért hát az olcsó beruházások közé tartozik minden olyan beruházás is, amely az iskolán túl a társadalom tagjainak- kulturáltságát, gondolkodóképességét alkotó- készségét fejleszti. A szellemileg gazdagodó ember nem marad meg önmaga agyának korlátain belül, biztosan ki akar törni koponyájának csontfalai közül, ahogy Bertrand Rusell mondta: „Ha érdeklődésünket egyre szélesítjük, személyes életünk egyre növekvő mértékben olvad össze az univerzális élettel”. Amit Széchenyi tudott a múlt században: „Egy ország gazdagságát a művelt emberfők sokasága teszi” — -azt Bertrand Russell a közösségi létben tekinti bizonyítottnak. A szocializmus pedig össztársadalmi cél, csak az egész társadalom teljes erőfeszítésével valósítható meg. Éppen ezért fontos az, amit a XII. kongresszuson Kádár János elvtárs mondott: a kultúra, a művelődés ügye nemcsak a kultúra, a művelődés munkásainak belügye, hanem az egész társadalom közös ügye, gazdasági feladataink megoldásának forrása. Ahhoz, hogy előre tudjunk lépni, a napi gyakorlatban javítani kell a szellemi erőfeszítésre irányuló magatartásunkat. Hiszen „a szocialista építés nélkülözhetetlen feltétele a társadalom műveltségi színvonalának emelése” és ez pedig „nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy tovább erősödjenek társadalmunk szocialista vonásai”. . Sz. M. vállalat vezetői sajtótájékoztatót tartottak, amelyen elmondták: több mint egy évtizede szállítanak külföldre oktatóberendezéseket, ez idő alatt 83 millió dollár értékű rendelést mór teljesítettek, további 30 millióért jelenleg is szállítanak, és számos újabb szerződést készítettek eiö hasonló értékben. Legnagyobb piacuk Afrika és Del- Amerika. gilségével olykor-olykor természeti környezetükben is láthatjuk őket. Gusztáv K.raitz ugyanis elsősorban térpiasz- tikókat készít, s ez a tény determinálja tulajdonképpen műfaji választásait is: munkáinak monumentalitását, a természeti formák jelenlétét. (Gondolunk például kerti ülőkének is alkalmát; Hármáig,yűjtöjére. a Vörös testekre.) Gusztáv Kraitzhoz hasonlóan természeteivű Ulla Kraitz kerámia művészete is. noha az ö munkáin kétségtelenül érződnek — legalábbis gyakran érződnek 1 — szobrászati előtanulmányai. Nála konkrétabb "megfogalmazást kapnak a művészházaspárt egyformán foglalkoztató kérdések: a keletkezés, a születés. az elmúlás. A megtermékenyített formák, a Terhesség. vagy éppen a fekvő csecsemő kompozíciói, az Anna című portré közvetlenül az anyaság élményéből fakad. De áttételesebben ugyanezeVálasztmányi iilés az MTESZ-ben Választmányi ülést tartottak tegnap délután az MTESZ Borsod megyei Szervezetének miskolci székhazában. Or. Szaladnya Sándor, az MTESZ Borsod megyei Szervezetének elnöke megnyitójában köszöntötte a választmányi ülés résztvevőit, az egyesületek aktíváit, majd Valaska László, az MTESZ Borsod megyei Szervezetének titkára az MTESZ Borsod megyei Szervezetének 1979. évben végzett tevékenységéről tartott — az írásban kiadott beszámoló mellett —• szóbeli kiegészítést. — Eredményekben, eseményekben gazdag évet zárt a szei'vezet tavaly. Tevékenységünket áthatotta és formálta a mindenkori gazdaságpolitikai helyzet. A Borsodi Műszaki X-Ietek vezér- gondolata is találóan jellemezte a népgazdasági feladatok megoldására irányuló törekvéseinket. Az aktivitásra nemcsak a statisztikai számok — miszerint 1304 rendezvényen 45 300 szakember vett részt — jellemzőek, hanem a következő tények is. — Szervezeti életünk gazdagodott és bővült azzal, hogy sikerült az együttműködést fokoznunk a Heves és Nógrád megyei MTESZ-szer- vezetekkel, bizottságokkal és egyesületekkel. 1978. decemberében elnökségünk az országban elsőként ismerte fel és tűzte feladatul az energiagazdálkodás jelentőséget. 1979 tavaszán megrendeztük az energiagazdálkodási es takarékossági napokat. E rendezvénysorozat is hozzájárult ahhoz, hogy Borsod megye üzemei és vállalatai eredményeket értek el az energiagazdálkodás területén. Ami a tervezett új székhazunk megvalósítását illeti: 1979 a pénzügyi, a finanszírozási kérdésben mérföldkő volt. 340 vállalat és intézmény különböző felajánlásaiból — fejlesztési forrás, juttatás, árengedmény, társadalmi munka — 105 millió forintos „építészeti lehetőség” rajzolódott ki. Valaska László titkári beszámolója után Z akar István, az ellenőrző bizottság elnöke tartott beszámolót. Ezután hozzászólások következtek, majd a választmányi ülés elfogadta a Valaska László által előterjesztett határozati javaslatokat. két az érzéseket fogalmazza meg a Duzzadt magok vagy a Köldök csigák című kompozícióiban is: a teremtő élet körforgását, a végtelenséget — mint azt- találóan írták róluk kritikusaik — Ulla Kraitz A tenger lovai című munkája kapcsán is. A Svédországban élő. egyébként diósgyőri születésű Gusztáv Kraitzt és a svéd Ulla Kraitz műveivel május 28-ig találkozhatnak az érdeklődők a Miskolci Galériában. A találkozás szót nem véletlenül használtam. Esztétikai és funkcionális feladataiknak egyaránt magas fokon- „megfelelő” térplasztikáik nemcsak művészi élménvt ielen- tenek. azzal a sajátos erővel is bírnak, hogy érzelmi kapcsolatba is kerüljünk velük. Hogy világosabban mond iáin: a kiállítóterem falait „kitágítják”. s. mi mögöttük, körülöttük „láliuk” a müveket éltető természetet is. A kulturális kapcsolatok jegyében megrendezett kiállítást egyébként Miskolc után Zürich lakói láthatják majd- a müvek nagyobb -észét nem kiállítóteremben, hanem parkban. Csutorás Annamária A Miskolci Galériában Ulla és Gusztáv Kraitz kerámiái Afrika-díj a METRIMPEX nek
