Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
198Q, március 9, vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 m A pártértekezlet vitája Bozsik Sándor Dr. Ladányi József Rózsik Sándor, a TIT Borsod megyei Szervezetének titkára elmondotta, hogy a szervezet huszonkét tudományágból tömöríti soraiba az értelmiségieket. A közelmúltban mind a 22 szakosztály és mind a 15 városijárási szervezet elnöksége megvitatta a kongresszusi irányelveket és állást foglalt az eddigi politika folytatása mellett. Utalt rá, hogy az értelmiségiek, párttagok és páí'tonkívüliek, az eddiginél még több feladatot várnak, tevékenységükre — közvetlen munkájukon túl is — számíthatnak. A továbbiakban arról, szólt, hogy az értelmiségi pályának ma is megvan , a vonzó és taszító hatása. Vonzóvá teszi a társadalmi munkamegoszlásban elfoglalt helye, a viszonylag önálló tevékenység, az ezzel járó íeScpcr László, az Ormos! Bányaüzem pártbizottságának titkára a gazdasági munkát segítő tömegpolitikai munka módszereiről, tapaszra la Iáiról. követelményeiről beszélt. Elmondotta, hogy az elmúlt években kialakultak formái, módszerei: s a párt- alapszerv'ezetek többsége eljutott oda, hogy amikor egy- egy gazdasági vagy politikai kérdést vitatnak meg, vagy döntéseket hoznak, akkor az esetek döntő többségében megvizsgálják azok politikai, ideológiai hatásait. A párt- munka tervezésében, a gazdaság pártirányításában még inkább figyelembe veszik az emberi, tudati tényezőket, s Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a megye pártszervei folyamatosan igényelték a szakszervezetek véleményét, javaslatait és megfelelő követelményeket támasztottak a szakszervezetekben dolgozó kommunistákkal szemben. A megye szakszervezeti mozgalma részt vállalt a politika, különösen a területpolitika alakításában és végrehajtásában. A szervezett dolgozók az V. ötéves terv célkitűzései nek megvalósításához egy- milliárd forint értékű társadalmi munkafelajánlást tettek, amelyből 920 millió forintot már teljesítettek. A .megyében folyó szak- szervezeti nevelő munkáról, mindenekelőtt a munkára nevelés főbb tapasztalatairól szólva elmondotta, hogy eredménye i elválaszthatatlanul összefüggnek megyénk társadalmi es gazdasági életének fejlődésével, eredményeivel. A nevelő munkában is-érezteti hatását, hogy bővüli a szakszervezetek feladat- és jogköre, ugyanakkor növekedett felelősségük a dolgozók érdekeinek védelmében. A jó irányú szemléletváltozással együtt javultak a szakszervezeti nevelő munka feltételei, növekedett társadalmi bázisa: .megyénkben több mint . Slo ezer tagot tömörít a Szakszervezeti mozgalom, és 100 ezren dolgoznak szocialista ' brigádokban. Eredményesen tevékenykednek a szakszervezetek művelődési intézményei, az öntevékeny művészeti csoportok, szakkörök és a nemrégiben megválasztott munkahelyi művelődési bi- zottságok. A munkához való megfelelő viszony kialakításával kapcsolatban hangaűlyozla, lelősség és kötelezettség, sok esetben a vezetői feladatok ellátása." Mindez azonban csak áltálában igaz. Egyes, vonzó értelmiségi pályák túlértékeltek, míg más. ugyancsak fontos területek presztízse csökken. Az ismeretterjesztő társulatnak is feladata. hogy ezt a feszültséget a maga eszközeivel csökkentse. A felszólaló beszélt az értelmiség soraiban fellelhető gondokról, problémákról is. Például a humán és a műszaki tudományok néhány képviselője között itt-ott még fellelhető ellentétről és azokról a tennivalókról, melyek tisztes elvégzésével az ismeretterjesztő társulat is segíthet a gondok megoldásában. Végül is a jó szándék, a tenni akarás, mindenkiben megvan, hogy a „Tudománnyal a népért!” jelszó szellemében munkálkodjon. e módszerrel már előre fel lehel mérni, a döntések lehetséges fogadtatását, a várható reagálást. A gazdálkodás jelenlegi színvonalán a minőségi elvárások megnövelték a termelés szubjektív tényezőjének, az embernek a szerepét. A modern technika, alkalmazása szakmailag jól felkészült munkást, mérnököl és technikust követei. Ahhoz, hogy a dolgozók eligazodjanak a mai bonyolult világban, politikailag is jól felkészültnek kell lenniük. Tény, hogy a gazdálkodás feltételei változtak, s objektiv követelmény, hogy ehhez minden tékintetben alkalmazkodni kell. hogy nagy jelentősége van a munkafegyelem megkövetelésének, a jó munkahelyi légkörnek, az anyagi es erkölcsi ösztönzés helyes tormáinak, a közösségi élet elevenségének, a jogok és kötelességek egységének, a folyamatos munkavégzéshez szükséges feltételek és munkakörülmények biztosításának és az önkéntességen alapuló, jói irányított munka versenymozgalomnak. Ezek mindegyikének alakításában a szakszervezeteknek • jelentős szerepük van. Hangsúlyozta, bőgj' a jövőben anyagilag és erkölcsileg is becsüljük meg jobban a jól végzett fizikai. szellemi, vezetői és társadalmi munkát; a szocialista elosztás elvei alapján mindenki munkája, mindenki képességei alapján részesüljön az anyagi javakból. Elmondotta, hog}' a XII. kongresszusra és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulójára kibontakozott munkuver- seny során a „Sziklai Sándor" szocialista brigád felhívásához eddig megyénk szocialista brigádjainak Hu százaléka csatlakozott. A mun- kaverseny-mozgaiom tartalmúban es minőségében kedvezően változik; a vállalások jobban igazodnak a mai gaz-1 daságpolilikai követelményekhez. a hatékonyság és a minőség fokozását segítik elő. Befejezésül hangsúlyozta: a szakszervezeti mozgalom munkájának legtöbb értékmérője az. hogy milyen a tagságra és az egész társadalomra gyakorolt hatása. Ez mindig igaz volt. de napjainkban rtlég inkább azzá kell. hogy váljon. Tegnapi önmagunkkal szembenézni, megújulni, az uj. magasabb követelményekhez gyorsabban igazodni, ez most a legfontosabb kóleles- segünkJ Dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke „felszólalásának bevezetőjében elmondta, hogy a tanácsok, a tanácsi szervek, vállalatok dolgozói az elmúlt öt évben, is eredményesen munkálkodtak a feladatok megvalósításáért. Ezt a megállapítást tavaly a kormány is rtiegerő- sítette. A tanácsok törekvéseivel a lakosság egyetért,' a sokrétű munka nyíltabbá vált. javult a tanácstagok és a lakosság kapcsolata, a tájékoztatás. a1 társadalmi ellenőrzés. A tanácsi dolgozók egyre jobbun értik, érzik munkájuk politikai fontosságát. A fegyelem, az igényesség, a politikai érzékenység mindinkább meghatározója a tevékenységnek. A felszólaló a továbbiakban a tanácsok gazdasági munkájáról elmondotta, hogy megyénkben évente hat-hét milliard forintot fordítottunk új létesítmények megvalósítására és a meglevők működtetésére. Ez a tény is eléggé érzékelteti, milyen felelősségteljes munka hárul a tanácsokra az egészségügyi, szociális, kulturális intézmények fejlesztésében, működtetésében, á lakás- és a kereskedelmi hálózat, a lakos- \ sági szolgáltatások rendszerének bővítésében. Elmondhatjuk, hogy megyénk lakosságának ellátása az elmúlt időszakban minden téren javult. A legfontosabb célkitűzést, a lakáshelyzet javítását sikerült elérni. Ma már megyénk minden nyolcadik lakója uj lakással rendelkezik. A lakásgondok azonban továbbra is feszítőek, . megyénkben ár, igénylők ■ száma eléri a 30 ezret. Javult az egészségügyi ellátás, de a rendelőintézetek, a kórházak tpvábbra is zsúfoltak, egyes települések alapellátását nehezíti a krónikus orvoshiány. Az óvodai és általános iskolai ellátás feltételei ugyancsak jobbá váltak. ’Ismeretes azonban városi óvodáink zsúfoltsága, a községi ellátás alacsony színvonala. Egészséges ivóvizet is mind több lakó kap, de mintegy 160— 170 községünkben még mindig hiányzik a tiszta víz, ezenkívül Miskolc és Ózd is ilyen jellegű gondokkal küzd. A közlekedés feltételei is javultak, de főként Miskolcon a tömegközlekedés helyzete kritikus ponton van. A kereskedelmi és szolgáltatási ellátás is fejlődött, de az új lakótelepeken ez a fejlődés lassú. A megyei tanács elnöke ezt követően a lakók segitukész- sógeről, a társadalmi munkáról szólt. A jó szándékú tenni akarás minden évben nagy értékeket hoz létre ily módon is. Például a tervidőszakban a városok, községek fejlesztését, gyarapítását segítő társadalmi munka értéke több mint egymilliárd forintot tesz ki. A tanácsok és a nem tanácsi szervek együttműködése ugyancsak szép sikereket hoz, elsősorban a gyermekintézmények gyarapításában. Ily módon az elmúlt évtizedben mintegy 3000 óvodai férőhely épült meg. Eredményeink ellenére sok a gondunk, a tennivalónk, mivel megyénk az ellátás legtöbb területén mélyen alatta marad az országos átlagnak. Például Miskolc fejlődése rendkívül gyors, de a lakáscentrikus fejlesztés mellett a lakótelepeken a szükséges intézmények — a beruházások anyagi és műszaki korlátái miatt — a kívánatosnál lényegesen lassabban valósulnak meg. A Miskolc környéki agglomeráció erőteljesen duzzad, ezeken a településeken több infrastrukturális problémával kell szembenézni. Gondot okoz az is, hogy a megye városai gyakorlatilag újakra és öregekre oszthatók, és ez a két csoport az alapellátás meny- nyiségi mutatóiban is eléggé elkülönül. A felszólaló ezt követően a tennivalókat taglalta. Azokat a tennivalókat, melyek a VI. ötéves terv' során hivatottak a már említett feszültségek feloldására, jelenlegi gondjaink enyhítésére. Mindehhez átgondolt, szelektív döntésekre, az eszközök racionálisabb elosztására, takarékos, hatékony megoldásokra, fejlesztési eszközök nélkül is az ellátást bővítő lehetőségek feltárására van szükség. Kjilönösen fontos, hogy egyes ellátási területek ússzehangollabban, arányosabban fejlődjenek. A lakásellátás kizárólagos elsődlegessége mellett a felhalmozódott egészségügyi és kulturális szükségleteket nagyobb arányban elégítsük ki! Ugyancsak szükséges, hogy a magánerőből és a vállalati támogatással épülő lakások száma növekedjen. Ugyanakkor szükség van a lakásgazdálkodás mai gyakorlatának felülvizsgálatára, a lakásigények szigorúbb elbírálására, akárcsak a miskolci agglomeráció összehangolt tervezésére, a községek népesség- megtartó képességének erősítésére, a települések fejlesztését elősegítő társadalmi munkaakciók további szervezésére. Szólt a hatósági munka kulturáltabbá tételének fontosságáról, az elmaradott mezőgazdasági területek gazdasági alapjainak megerősítéséről. Elmondotta: a Minisztertanács egyik határozatában felhívta a központi szervek, az illetékes Homonnai Zoltánná;.a Borsodi , Vegyikombinát üzemi pártbizottsága végrehajtó bizottságának tagja, a nagyüzem laboránsa felszólalásában a munkaerő-gazdálkodás, a szakmunkásképzés helyi eredményeiről szólva elmondta, hogy a BVK. vegyiparunk egyik legnagyobb vállalata évről évre jelentősen bővüli, állóeszköz- és termelési értéke általában ötévenként megduplázódott. Az utóbbi .öt évben a vállalat stratégiáját alapvetően a PVC—III. üzemrész sikeres beüzemelése határozta meg. A vegyipar e 11.3 milliárd forintos beruházása nemcsak a mennyiségi . mutatókban, hanem minőségben is újat jelentett, s a korszerű, jelenleg is világszínvonalat képviselő technológiák műszakilag magasan képzett, megMonos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat vezér- igazgatója elmondottá: nagy öröm számára, hogy azoknak a bányásztársaknak a nevében is szólhat, akik megyénkben országos sikereket értek el. Borsodban ma már európai színvonalú bányát is be tudunk . mutatni, a fejlesztés megfelelő ütemű, a bányászok eleget tudtak és tudnak tenni a népgazdasági kivánalmaknak. Az V. ötéves tervidőszakban a tervezett 25 millió tonnával szemben várhatóan 26,5 millió tonna szenet bányásznak ki. Az országos versenyben a megye báminiszt éri úrnők figyelmét arra, hogy megyénk az átlagostól elterö sajátosságú és ezeket az eltérő sajátosságokat a kiegyensúlyozottabb fejlődés érdekében az illetékes szerveknek, minisztériumoknak is figyelembe kell venni. A megyei tanács elnöke végezetül arról szólt, hogy a tanácsok munkáját nem minősíthetjük másképp, csak a múlt és a jelen eredményeinek összevetésével. A mércét a jövő tennivalóihoz kell igazítani, tovább javítva a munka színvonalát, szervezeti kereteit. felelő szakmai gyakorlattal rendelkező személyzetét igenyeltek. Sikeresen oldottak meg a szakmunkásképzést, s jelentős munkaerőforrásuk volt a belső tartalékok feltárása. A továbbiakban arról szólt, hogy a BVK a következő ötéves tervben a változatlan létszám melletti termelésnövekedést tűzte célul.1 A leggazdaságosabb munka- erőforrás a fluktuáció csökkentése, a meglévő munkaerő megtartása. Befejezésül rámutatott, hogy a BVK-nál az egy főre jutó termelési érték 1980-ban már meghaladja az 1,1 millió forintot, ennek ellenere mind a hazai vegyipari vállalatokhoz viszonyítva, de különösen a nemzetközi szinthez mértén jelenlegi eredményeikkel meg nincsenek megelégedve. nyái eredményeik alapján most is az élen járnak, remény van rá, hogy harmadszor is elnyerik az Elüzem címet. A leiszólaló ezután arról a támogatásról, megbecsülésről beszélt, mely a párt- és az állami vezetők részéről megnyilvánul a bányászok iránt. Mindezeknek is köszönhető, hogy a bányászok politikai hangulata jó. Igényesek és áldozatvállalók. Igényesek, mert követelik a termelés minél hatékonyabb feltételeinek á megteremtését és áldozatvállalók, amit száinos pótműszak és minden nagy feladat sikeres teljesítése igazol. A vállalat igazgatója a későbbiekben a szénben rejlő sok lehetőségről szólt. Elmondta. hogy a borsodi szén például kokszositható. Ezt már korábbi kísérletek alapján megállapították. Ugyancsak készíthető belőle a mezőgazdaság számára is talajjavító szer. A vegyesbányászatról szólva, az ásványi kincsekkel kapcsolatosan elmondotta. hogy bár ásványi anyagokban szegénv országként tartanak bennünket nyilván, de valójában több ez a kincsünk, mint ameny- nviröl tudunk. Az igazság az. hoev nem is tudiuk, mivel rendelkezünk. Szükség lenne megfelelő kutatásra, feltétlenül megérné a befektetést. Végezetül arról szólt, hogy volt idő, amikor a bányákat már-már „temették”. A bányákra pedig a jövőben, még az atomenergia idejében is szükség lesz. Kérte, hogy a vezetők biztosítsak továbbra is azt a támogatást, melyet eddig nyújtottak. A pártértekezlet lésztvevőinek egy csoportja Seper László Tóth József Monos János Homonnai Zoltánná
