Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 ma. március 9., vasárnap A pártértekezlet vitája Farmosi Imre ■ Farmosi Imre, a Mezőkövesd es Vidéke Áfész elnöke a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének szerepéről szólt, amelyek 30 százalékos részarányt képviselnek a megye mezőgazdaságának összes termelésében. Elmondta, hogy területükön fejlődött a kisárutermelés. Éves szinten a háztáji és kisegítő gazdaságokból mintegy 100 millió forint értékű mezőgazdasági árut vásárolnak fel. Ennek 70 százaléka a szakcsoportok termeléséből származik. Mezőkövesden és a járásban 35 különböző mezőgazdasági szakcsoport működik, több mint 2500 taggal A sertéstenyésztő és hizlaló szakcsoportok például éves szinten 10 ezer hízót értékesítenek. A fólia alatti zöldségtermesztők 50 ezer Barát György, a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat villanyszerelője a szolgáltatások helyzetéről beszélve utalt rá, hogy az elmúlt években a vitathatatlan 'íejlődés ellenére a megyében gondok tapasztalhatók. Az országos átlaghoz képest nagy a lemaradás és a fejlesztési források szűkössége miatt nem számíthatunk látványos fejlődésre. A szolgáltatásokat igénylők viszont igényesebbek lesznek. A politikai hangulatot lényegesen befolyásolja a szolgáltatás, ezért szervezettebben, körültekintőbben kell ezt a munkát végezni. Ehhez a tartalékokat is fel kell használni, s ebben segíthetnek a szolgáltatásokat igénybe vevők is. Bállá István, az Északmagyarországi Vegyiművek vegyipari szakmunkása azokról a vállalati erőfeszítésekről beszélt, amelyek nyomán kilábaltak abból a nehéz helyzetből, amelybe az ÉMV jó néhány évvel ezelőtt került. Elmondta, hogy az utóbbi öt évben átszerveződött a vállalat gazdasági élete. A népgazdasági célokkal összhangban változtatták és ma is korszerűsítik a termék- szerkezetet. Ennek a több éves tervszerű munkának az eredménye, hogy kifejlesztettek egy korszerű, a mező- gazdaság számára nélkülözhetetlen, minden piacon gazdaságosan értékesíthető növényvédő szer termékcsaládot. Ezeknek a termékeknek a gyártását a sikeres laboratóriumi kísérletek után viszonylag rövid idő alatt vaOravetz Bertalan, a Tiszai Hőerőmű Vállalat elektriku- sa a munka szerinti elosztás elvének gyakorlati tapasztalatairól. kérdéseiről beszélt. Az emberek között erősödik a felismerés, hogy a munka szerinti elosztás elve, ha valóban következetesen alkalmazzák. jelentős eltéréseket is eredményezhet a jövedelmi viszonyokban, de sokkal fontosabbnak tartják, hogy reálisabban fejezi ki teljesítményüket. A dolgozók ugyanis a munkájuk alapján ítélik meg egymást, s olyan erős ez az értékítélet, hogy a szocialista brigádoknál az elért kitüntetések, jutalmak elosztása alkalmával a brigádtagok a végzett munka alapján differenciálnak egymás között, mert ezt tartják helyesnek és igazságosnak. Ez a tapasztalat az üzemek, gyáregységek gazdasági és társadalmi vezetőinek biztos aianégyzetméteren folytatnak kétszakaszos termelést, s évi 5 millió forint értékű primőrt küldenek a piacokra. Nagyon jelentős a kisáruter- melés központi árualapokat kiegészítő szerepe. Azzal, hogy területükön sok áruféleségből nem támaszkodnak központi . árualapra, jelentős szállítási és egyéb költséget takarítanak meg. A háztáji termelés gazdasági hasznosságát az is bizonyítja, hogy nem igényel központi forrásból származó fejlesztési eszközöket, s e tevékenység alapvetően úgynevezett rejtett, illetve tartalék munkaerőt hasznosít. Befejezésül szólt a háztáji termelés további, fokozottabb segítésének fontosságáról, így az anyagi és műszaki ellátás javításáról. A továbbiakban a fiatalok lakásproblémájával, az otthonteremtés gondjairól szólt. Számszerű adatokkal érzékeltette a lakásépítés anyagi terheit, nem utolsósorban a lakásépítéssel kapcsolatos bürokratikus huzavonát. A fiatalok többsége cselekvőén részt kíván venni otthona megteremtésében. Csakhogy amíg felépül a saját otthon, addigra elfáradnak, mert az elhatározástól a konkrét kivitelezés megkezdéséig másfél-két esztendő is eltelik, mindez pedig kedvét szegi a lakásépítésre vállalkozó fiataloknak. Több segítséget kel- - lene kapniok az építtetőknek az építési hatóságoktól, csökkenteni kell a még mindig fellelhető bürokráciát. lósították meg. Olyan nagyságrendben, amelyből nemcsak a hazai mezőgazdasági szükségletet tudják kielégíteni, hanem lehetővé válik a tőkés import helyettesítése, sőt ebből a termékből a Szovjetunióba is jelentős mennyiséget szállítanak. A felszólaló kitért a ha- tékonyság fokozásával kapcsolatos kérdésekre is. Meg- jegyezte, hogy az üzemek, üzemrészek közötti munkaerő-átcsoportosítást abban az esetben tekintik célszerűnek, ha az a termelés, a munkavégzés eredményességét szolgálja. Nem helyeslik viszont az olyan intézkedéseket, amelyekkel a különböző üzemekben, munkahelyeken előforduló szervezetlenségeket akarják megszüntetni más üzemek, kollektívák rovására. pót adhat a munka szerinti elosztás következetes érvényesítéséhez. A továbbiakban arról szólt, hogy a munka szerinti elosztás érvényesülésének vannak általános feltételei is. Ilyen például a folyamatos munka lehetősége, az anyagok, szerszámok. a munkaterületeken dolgozók szervezett tevékenységének biztosítása és a végzett munka reális értékelése. A munkafeltételekkel kapcsolatban szólni kell azonban egy kialakulóban levő nem kívánatos jelenségről is. Ez pedig az alsó szintű vezetőkkel szemben megnyilvánuló I követelőzés: a dolgozók őket sürgetik a hiányosságok felszámolására, a szervezetlenségek megszüntetésére sokszor olyan esetekben is, amikor a megoldás nem tartozik az adott vezető hatáskörébe, vagy rajta kívül álló okok miatt nem intézkedhet. A meghívott pórtonlűvüli vendégek egy csoportja 0 Br. Énekes Sándor Dr. Énekes Sándor, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója felszólalásában utalt rá, hogy a nagy múltú gyár néhány évvel ezelőtt súlyos gazdasági helyzetbe került. Mindez már a múlté, a kollektíva becsületes, áldozatos munkája eredményeképpen a gépgyár kikerült a mélypontból és elindult a felfelé vezető úton. A szocialista brigádokra és a törzsgárdára támaszkodva a DIG ÉP politikai és gazdasági vezetése a feladatok sikeres végrehajtására mozgósította a dolgozókat, ezzel biztosították a kedvező tendenciák kibontakoztatását. A feladatokról szólva többek között elmondotta, hogy a termelékenység olyan ütemű növelését tűzték célul, amely a jelenlegi egy főre jutó termelési értéket a VI. ötéves terv végére 43 százalékkal növeli. Ez éverjte 8—10 százalékos fejlődési követel. Az eredményesebb munka kulcskérdése, hogy a folyamatosan csökkenő létszám ellenére a gyártásfejlesztési, termeléselőkészítési tevékenységet magasabb színvonalra emeljék. Okulva a korábbi hibákból, tovább szándékoznak folytatni a termékszerkezet korszerűsítését. Olyan gyártmányfejlesztést és termék- szerkezetet valósítanak meg, amely minden piacon gazdaságosan értékesíthető termékek kibocsátását eredményezi. Nagy teret szentelt a vállalaton belüli tartalékok lehető legteljesebb kihasználására. Utalt rá, hogy a termelési feladatokat az elkövetkező időben jelentős beruházás nélkül kell megvalósítani. Az elmúlt esztendő is bizonyítja, hogy az emberi tényezők, a dolgozó kollektívák kezdeményező készsége, a megfelelő irányítás és a feltételek biztosítása esetében a megoldhatatlannak tűnő feladatok teljesítését is képes biztosítani. A gyárban jelentős belső tartalékok állnak rendelkezésre, amelyek hasznosítása számottevő anyagi ráfordítások nélkül tekintélyes eredményt biztosíthat. Fíí'öp Jözseiné Fülöp Józsejné, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat dolgozója a kereskedelem szerteágazó tevékenységéről, a megfelelő áruellátás * rendkívül fontos és nehéz munkájáról beszélt. Elmondotta, hogy ebben a tevékenységben nagy szerepe van a munkaszervezésnek, az üzemekkel, a nagykereskedelmi vállalatokkal való együttműködésnek. A kereskedelem a hiánycikkek listáján csak kevésbé tud szűkíteni, de a. már említett együttműködéssel mégis lehetséges, mégpedig a többcsatornás beszerzés a’kalmazásával. Az eredményesebb, jobb munkavégzés érdekében szükséges viszont a nagykereskedelmi hálózat, a raktározási lehetőségek fejlesztése is. A továbbiakban a személyi állomány minőségéről, a Karajz Miklós, a sárospataki Kossuth Tsz és a TESZÖV elnöke a megye mezőgazdasági szövetkezetei által végzett olyan feladatokról szólt, amelyek közvetett és közvetlen módon is hozzájárulnak népgazdaságunk fejlesztéséhez, a hatékonyabb gazdálkodás megvalósulásához. Hangsúlyozta, hogy a tsz-ek továbblépésének egyik előfeltétele a termelési, szerkezet korszerűsítése, ezen belül olyan termelési ágazatok kialakítása, amelyek az üzem adottságaihoz leginkább alkalmazkodnak, az előállított termékek jól értékesíthetők, s adott körülmények között a legmagasabb nyereséget biztosítják.' Az e téren elért eredmények ellenére sok még képzés, a továbbképzés helyzetéről szólt. Elmondotta, hogy a tanulásra nagy gondot fordítanak, de a személyi állomány szakmai összetétele nem javult, az utóbbi idők generációs váltása következményeként inkább romlott. A gondok közé tartozik az eléggé nagymérvű munkaerő-vándorlás. Az ok elsősorban az alacsony kereset és a szakma nem megfelelő rangja. Általában szakmunkástanulónak is a közepesek jelentkeznek, akik már más iskolába nem nyertek felvételt. Végezetül arról szólt, hogy a kereskedelem dolgozói -a problémák ellenére ismerik feladataikat, és ennek tisztes végzéséért, a kulturált kiszolgálásért meg is tesznek mindent. a tennivaló. Szólt arról, hogy a TESZÖV igyekszik több irányú segítséget nyújtani a tsz-eknek. így például a mik- rokörzeteken belül üzemsoro- san elemzik a termelési szerkezetet, bemutatva az ágazatok nyereségtermelését, javaslatokat adnak a szükséges szerkezetmódosításhoz, majd segítik az ajánlások megvalósítását. A továbbiakban a termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységéről szólva elmondta, hogy sok gazdaságban csak így tudnak nyereséget teremteni, amelyet az alaptevékenység fejlesztésére fordíthatnak. Az ipari termelésbe bekapcsolódó tsz- ek hiánypótló tevékenységet is folytatnak. Kívánatos lenne ezért, ha a szövetkezetek olyan együttműködést tudnának kialakítani megyénk nagyipari üzemeivel és vállalataival. hogy azok igényeikkel elsősorban megyénk gazdaságait keresnék fel, és az üzemek által már nem használt termelőeszközöket a tsz- ek rendelkezésére bocsátanak. Mázsáról! Miklós Massaroff Miklós, a Képzőművészeti Szövetség területi titkára a megyében élő képzőművészek munkásságával és életkörülményeivel foglalkozott. Elmondotta hogy az elmúlt két évtized ben Miskolcon és a megye más területén élő képzőművészek eredményekben gazdag munkásságot fejtettek ki Mindezt jelzik a kiállítások iránt megnöveltedet! igénvek is. A különféle, immár országos rangú kiállítások jól szolgálják a város és a megye dolgozóinak kulturális nevelését. Az. eredményes munkásság tudatában a művészek büszkén mondhatják, hogy a megyében több rangos képzőművészt tartanak számon, akik külföldi kiállításokon is szerepelnek, ismertek. Az elismerést mutatja az a tény is, hogy a miskolci művésztelepen élű és alkotó művészek közül kél Munkácsy- díjas és egy Kossuth-díjas érdemes művész, dolgozik. A művészek mindig is érezték u párt1- és az állami szervek, de az. üzemek, intézményeit segít lsét. a jól értelmezett mecénási támogatást. Ezzel is magyarázható a képzőművészek eredményes munkássága. A művészek többsége munkás- és parasztszármazású, akik magukénak érzik a szocialista társadalmat és annak szellemében, elvárásaidnak megfelelően tevékenykednek. A továbbiakban a művészeti élet összetettségéről és bonyolultságáról szólt. Ennek összefüggései megyénkben is érzékelhetőek, éppen ezért a művészek igyekeznek új kezdeményezésekkel gazdagítani munkásságukat. Dr. Déváid József Dr. Déváid József, az egészségügyi pártbizottság titkára az egészségügyi dolgozók között végzett politikai nevelő munkáról, ezen belül az etikai kérdésekről szólt, az országban elsőként létesült egészségügyi pártbizottság eddigi tapasztalatai alapján. Az egészségügyben végzett munka a gyógyításon túl fokozottabb törődést, közvetlenebb emberi kapcsolatok kialakítását igényli az egészségügyi dolgozóktól, s ez növeli politikai felelősségüket is. Az egészségügyi értelmiség és a szakdolgozók körében ugyancsak fokozódott a marxizmus—leninizmus befolyása. Orvosaink és szakdolgozóink növekvő arányban vesznek részt marxista—leninista képzésben. Reálisabban reagálnak a társadalmi jelenségekre, ugyanakkor kőé •zöttük is tapasztalhatók a •közügyek iránti közömbösség megnyilvánulásai. Az egészségügyi dolgozók munkájuk során például a lakosság széles körével kerülnek kapcsolatba, magatartásukkal, megnyilatkozásaikkal jó irányban befolyásolhatják a lakosság véleményét, hangulatát. De az a tapasztalat, hogy az egészségügyi dolgozók még nem használják ki ezt a munkakörükből adódó jó lehetőséget, agitaciós, véleményformáló, befolyásoló szerepükkel nem élnek eléggé. Ezt követően az egészségügy! dolgozók etikai magatar- t Sáriak néhány kérdésével foglalkozott. Elmondta, hogy ez nem vizsgálható attól" á társadalmi köze tői eltekintve, amelyben létezik. A helyzet további javítása, majd megoldása is csak folyamatos és következetes munkával le- hetséges. lllésné dr. Kovács Magdolna lllésné dr. Kovács Magdolna, a Volán 3. sz. Vállalat osztályvezetője felszólalásának első részében a politikai kultúra és a szocialista demokrácia összefüggéséről szólott. Elmondotta, hogy ezek a fogalmak szoros kapcsolatban állnak egymással. Azok a dolgozók tudják képviselni munkatársaik, vagy egy adott közösség érdekeit; azok tudnak érvelni, vitázni, a munkahelyi, demokrácia fórumain érdemben tevékenykedni, akik szakmai műveltségük mellett politikailag is felkészültek. Egyes véle- mények szerint érdemi részvételről addig nem lehet beszélni. amíg a munkások nem képesek megfelelően átlátni azoknak a döntéseknek az összefüggéseit, amelyekbe bevonják őket. Elmondotta: téves az az elképzelés, mely szerint a műhelyekben, üzemekben dolgozó emberektől közvetlenül azt várják el, hogy a társadalom ügyeivel foglalkozzanak, mindenekelőtt saját munkájuk iránt kell a követelményeket megteremteni. A társadalom ügyei iránti gondosság előfeltétele pedig, hogy ki-ki a saját- munkáját illetően legyen körültekintő, következetes. Elmondotta, hogy a jövőben emelni kell a politikai tudatosság színvonalát, a marxizmus—leninizmus elméletének ismeretét, a konkrét helyzetre való alkalmazását, a végrehajtásra irányuló aktív cselekvést. Szóráth Pál Szóráth Pál, a felsőgagyi Virágzó Tsz gépcsoportvezetője az encsi járás csereháti területéről, e földrajzi tájegység néhány kérdéséről. így az aprófalvas települések életéről, gondjairól szólt. E mostoha adottságú vidék főprofilja a mezőgazdasági termelés, az ipar kifejlesztése még csalt most van alakulóban. Az elmúlt években nagyfokú elvándorlás volt tapasztalható az aprófalvas területekről, de a felsőbb szervek megfelelő intézkedéseket tettek az elvándorlás csökkentése érdekében. Kiemelte a tsz-ek szakember-ellátottságának javítása érdekében tett intézkedéseket. például a szolgálati lakások építését. Az adottságokhoz igazodó termelési szerkezet egyik példájaként említette saját termelőszövetkezeiét, ahol tízezer férőhelyes juh'elep építése van folyamaiban. Elmondta, hogy á tanácsok körzetesítése elérte célját, a fejlesztésre fordítható anyagi erők koncentrálódtak, de a területen élő emberek jogos igénye, hogy az úgynevezett társközségek ne csatolt községként szerepeljenek: a lakosság érezze, hogy a koncentrálás az ő érdekükben, igényeik jobb kielégítése végett történt. A fejlesztések jő példájaként említette a központi orvosi ügyelet bevezetését. Szóvá tette, hogy ugyanakkor javítani kell a környék útjainak állapotát, a Volán-menetrendeket jobban kell az igényekhez igazítani,’ Barát György Baila István Oravetz Bertalan Karajz Miklós
