Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
&ZtEJNEHHOR5ZSG 4 1980. március 9., vasárnap A pártértekezlet vitája Polgári István Polgári István, a Diósgyőri Gépgyár géplakatosa a vállalati gazdálkodás rrtegnöve- kedett követelményeiről, új feladatairól beszélt. Elmondotta, hogy jómaga, aki immár 20 esztendeje dolgozik a kábelgépgyártó gyáregységben, figyelemmel kísérhette a gyár folyamatos fejlődését. Húsz év alatt jelentős változások történtek a gyáregységben, s ez alapja lehet azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a kábel gépgyártás további fejlesztéséi célozzák a DIGÉP-ben. A jövő tennivalói foglalkoztatják a dolgozókat, s úgy látják, hogy a jelenlegi színvonalon a gépek tervezése és gyártása nem rekedhet meg, s a továbblépéshez nélkülözhetetlen a gyakorlati tapasztalattal. párosuló szellemi energia. A továbbiakban arról beszélt, hogy a Szovjetunióval való tudományos együttműködés újabb fejlődési lehetőséget teremtett a vállalat számára. Kidolgozták a kábelgépgyártás programját és a nagy termelékenységű gépek üzembe helyezésével jó lehetőséget teremtettek a további fejlődésre. A döntések helyességét igazolja az is. hogy amíg 1968-ban 70 millió forint volt az éves termelési terv, 1980-ban már 410 millió forintot terveznek. A piac igényei azonban további erőfeszítéseket követelnek a gyár egész kollektívájától. Szabó Lászlóné Szabó Lászlóné, a Beton- ős Vasbetonipari Müvek Al- sózsolcai Gyárának belon- elemgyártó szakmunkása a hatékonyabb munkavégzés tartalékairól szólva, azüzem- és munkaszervezés fontosságát hangsúlyozta felszólalásában. Példaként megemlítette, hogy gyárukban a modern technika alkalmazására már a termelés irányításában is van jó irányú és hasznos kezdeményezés: A gyár vezetői elhatározták, hogy a termelés fokozására a brigádok munkájának folyamatossá tétele érdekében munkanap-fényképezést végeznek a fotótechnika alkalmazásával. A filmek elemzése során kitűnt, hogy melyik munkafázist kell meggyorsítani, milyen akadályozói vannak a termelésnek, Ezt a módszer): elsőként az alsózsolcai gyárban alkalmazták, s a dolgozók kezdetben vegyes ^'zésekkel fogadták. Az elemzés befejezését követően azonban mindenki meggyőződhetett róla, hogy érdemes volt ezt a munkát elvégezni, mert számokkal mérhető, kifejezhető eredménnyel járt. Egy sor probléma megoldódott, folyamatos lett. meggyorsult az anyagszállítás, a késztermékek továbbítása. Minden létszámbővítés és beruházás nélkül folyamatosabbá váll a termelés, jobb lett a munkaidő kihasználása, javult a termékek minősége, megszilárdult a munkafegyelem. Az üzem a veszteségíelmérés előtt 1 millió 600 ezer folyóméter gerendát gyártott egy esztendő alatt, és az intézkedések után már 2 millió 100 ezer folyómétert. A többlettermelés 5 ezer családi ház felépítéséhez elegendő. Dr. Szeppelteid Sándor Dr. Szeppelfcld Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója felszólalásában egyebek között beszélt arról, hogy a Lenin Kohászati Művek 18 ezer fos kollektívája teljesítette gazdasági-termelési feladatait. A termelést, illetve az árukiszállítást fokozatosan egymillió tonna fölé emelte, és tekintettel a rendkívül széles termék- struktúrára, ez kiemelkedő eredménynek számít. A megnövekedett feladatoknak minden esetben úgy tudtak eleget tenni, hogy messzemenően támaszkodtak a dolgozók kezdeményezőkészségére, áldozatvállalására, amihez párosult a vállalat vezetőinek szervező, irányító munkája. A továbbiakban beszélt arról, hogy az új acélmű beruházása alapjában véve program szerint halad, s a meglevő nehézségek ellenére számítani lehet rá, hogy a konverteres acélgyártás az elhatározott időre megkezdődik. A vezérigazgató kiemelten foglalkozott a munkafegyelemmel, valamint az üzem- és munkaszervezés kérdéseivel. Elmondotta, hogy az utóbbi néhány évben számos, alapvető fontosságú üzemszervezési feladatot teljesítettek. Összevonták például a két kovácsoló gyáregységet, a két öntödét, a csavargyárat és a húzóművel, továbbá racionálisan szétosztották a volt alapanyag-gyáregység különböző üzemeit, melyeket más gyáregységhez csatoltak. A vállalatnál végzett szervező munka lényeges eleme volt az ütőképes beruházási' apparátus kialakítása, amit a kombinált acélmű megvalósítása tett szükségessé. Felszólalása további részében a ditferen- ciált bérezés jelentőségét húzta alá. Ennek hatékonysága az LKM-ben azon is lemérhető, »hogy az egyes kollektívák között a differenciálás mértéke ma már elérheti a 20—25 százalékot is, amit központi alapból biztosítanak és az arányokat évről évre rugalmasan változtatják. Hangsúlyozta azonban, hogy a korábbi években tapasztalt egyenlősdiséget még nem sikerült teljes mértékben megszüntetni, s ez elsősorban az egyének bérezésénél még gondot okoz. Juhász Péter Juhász Péter, a Mezőkövesdi városi-járási Pártbizottság első titkára azokat a hasznos tapasztalatokat ismertette, amelyeket az elmúlt másfél év során, a városi és járási pártbizottság kísérleti jelleggel történt összevonása óta szereztek. A pártmunka minden területén korszerűbb, az új helyzethez igazodó munkamódszer kidolgozására, bevezetésére törekedtek. A politikai munka irányításában az új szervezeti forma minden területén és minden szinten a komplexitás fokozását tette szükségessé, mivel a politikai célok megvalósításához több, összetettebb igényt és lehetőséget kell rangsorolni. A városi-járási pártbizottság létrehozása jó feltételeket teremtett a város- és községpolitikai célok összehangolt megvalósításához, fejlesztéséhez. Az egységes politikai irányítás a szűkebb értelemben vett csoport- és helyi érdekek feloldásához vezetett, lehetővé téve a célok és feladatok végrehajtásához meglevő eszközök egységes és hatékony alkalmazását. Sokoldalúbb, elemzőbb, szakmailag megalapozottabb a döntéselőké- szilő munka. A döntések konkrétabbak, végrehajtásuk eredményesebb, javultak - az ellenőrzés teltételei is. A városi-járási pártbizottság- színvonalasabb munkája meghatározó jelenlöségü a közbeeső pártszervek és pártalapszer- , vezetek tevékenységére is. Szólt arról, hogy színvonalában javult a pártbizottság aktívahálózatának munkája. A városi-járási pártbizottság létrejöttét követően folyamatosan került sor a KISZ, az MHSZ és a Vöröskereszt városi-járási vezető szerveinek, testületéinek kialakítására, s az eddigi tapasztalatok szerint .irányító, segítő, szervező munkájuk színvonala sokoldalúan fejlődőit. Kormos Miklós Kormos Miklós, u Borsod- nádasdj Lemezgyár munkása a vállalat kommunistáinak helytállásáról beszélt. A gyár párttagsága egységesen értelmezte a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatát, ennek szellemében valósították nieg a helyi gazdaságpolitikai feladatokat. Megemlítette, hogy tavaly a gyár duplájára növelte a tőkés lemezexportját, s ha szerén}' mértékben is, de hozzájárult a népgazdaság egven- súlyi helyzetének javításához. A kommunisták voltak az elsők, akik megértették, a termékszerkezet korszerűsítésének szükségességét, vállalták az ebből adódó löbbleüelada- tokat, s a végrehajtásban is példát mutattak. Borsodná- dasdon egyebek között megoldották a háromrészes kerékpáni gyártását, amellyel nemcsak megszüntették ennek Drótos László a terméknek az importját, hanem ezeknek a gyártmányoknak egy része már külföldre is eljutott. A felszólaló elmondta, a jövőben i.s elsősorban saját erejükre, tudásukra, lehetőségeikre támaszkodnak a termelés fejlesztésében, a termékszerkezet korszerűsítésében. Megkezdték a Magyar Vagon- és Gépgyár részére a hegesztett fékpofák termelését, amelynek gyártósorát teljes egészében a vállalat műszaki és fizikai dolgozói valósították meg. Elkezdődött egy új típusú terménytároló készítése is. A berendezést úgy tervezték meg, hogy lehetővé váljon a szemes termények előzetes szárítás nélküli tárolása: így jelentős megtakarítást érhetnek el az energiahordozók, mindenekelőtt a kőolaj-fel használásban. r * r Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára hozzászólásában elmondotta, hogy a város kommunistái teljes meggyőződéssel támogatják pártunk eddig követett politikáját, és kérik, hogy a XII. kongresszus erősítse ezt meg. A város lakosai, dolgozói készek példamutatóan dolgozni e kipróbált politika gyakorlati végrehajtásáért. Miskolc kommunistáinak az elmúlt hetekben megtartott tanácskozásait a higgadt, kiegyensúlyozott, a felelősségteljes és realitásérzéktől vezérelt véleménynyilvánítás, gondjaink valóságos érzékelése, a megoldásuk módozatainak konstruktív keresése, az eltelt évek és jelenlegi helyzetünk önkritikus értékelése, a jövőbe vetett bizalom, cselekvő tenni akarás és optimizmus jellemezte. A városban az elmúlt évek során tovább nőtt a párt és a munkásosztály vezető szerepe, a munkások közéleti aktivitása. A szakképzés és művelődés terén — bár még lassú ütemű és hullámzó eredményességű, de érzékelhető — fejlődés van. Miskolc gazdasági életéről szólva elmondotta, hogy a városban jól használták fel a nagyobb fejlesztési lehetőségeket; az üzemek, vállalatok a korszerű és gazdaságos termékeikkel egyre inkább kamatostól fizetik visz- sza ezt a pénzt a népgazdaságnak. Az infrastruktúrán belül a lakásépítés kapott kiemelt fejlesztési lehetőséget; Miskolc lakossága a városépítés nagy üteme folytán érezte azt a megkülönböztetett figyelmet, amelyet a XI. kongresszus a kiemelt ipari települések vonatkozásában meghatározott. A jelentős fejlődés sem ellensúlyozta azonban a város öröklött és újonnan keletkezett hiányait. A nagy Ütemű lakásépítés ellenére még mindig magas az igénylők száma; a város lakosságának mintegy egynegyede vár valamilyen indokkal új otthonra. A gondok között említette, hogy még mindig magas a miskolci vállalatok segéd- és betanítottmunkás-igénye, amely több helyen egyet jelent a nehéz és az egészségre is ártalmas munkahelyek jelentős számával, emellett a munkásréteg nagy része nem végezte el a nyolc , osztályt. Többel kell lenni az idősebbek gondjainak enyhítése és a legfiatalabb nemzedéknek a társadalmi éleibe történő aktívabb bekapcsolása érdekében. A város életének eredményei és gondjai, és így a legközelebbi jövő feladatai, is bizonyos mértékig az erőteljes fejlődésből következnek. Az elkövetkezendő időszakban a szerényebb anyagi lehetőségek ésszerűbb felhasználására kell törekedni. Egyes területeken szemlélet- változásra van szükség:eredményeinket jobban meg kell becsülni, emellett reálisabb és. szerényebb igényeljél kell megfogalmazni. A politikai munkában nagyobb gondot kell fordítani az emberek gondolkodásának formálására és közérzetük kedvezőbb befolyásolására. Hangsúlyozta, hogy a megye egészének gondjai nem Választhatók el a megyeszékhely gondjaitól. Miskolcnak egyre fokozódó kötelezettségei vannak a megye lakosságával és mindenekelőtt a város környéki falvak dolgozóival szemben, s e kötelezettségeknek is szeretnének az eddigiektől is jobban megfelelni. Az irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalással összefüggésben szólt arról, hogy a jelenlegi helyzetünkből t-s a növekvő követeimé nyékből adódóan a jövőben kiemelten kell foglalkozni a párttagság, a lakosság közgondolkodásának, elméleti felkészültségének és társadalmi aktivitásának . fokozásával. Miskolc 23 ezer kommunistája minden . erejével, legjobb képességei szerint, önzetlenül fog dolgozni a megyei pártértekezlet és a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán. Oláh Sándortié Oláh Sándorné. a cigándi Egyesült Tsz állattenyésztési telepvezetője a sátoraljaújhelyi járás küldötte felszólalásában nemcsak saját termelőszövetkezetének, hanem a Bodrogköz, a Taklaköz és Dél-Borsod mezőgazdaságának közös gondjáról, az érés belvizek kártételeivel vívott küzdelméről szólt. Annak ellenére, hogy az V. öléves tervben az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgat lóság árvízvédelemre 685 millió, belvízrendezésre 370 millió forintot fordított, a hát-* ralevő feladatok inég igen jelentősek. A szélsőséges csapadékviszonyok, a belvizek az elmúlt esztendőkben 29 600 hektár, mezőgazdaságilag művelt területet öntöttek el tartósan, s az évente keletkezett kár a Bodrogközben meghaladta a 200 millió forintot. Szólt arról, e térségek lakossága számára hizlaló az, hogy az elmúlt években a párt- és az állami vezetés kiemelt feladatként jelölte meg a vízkárok megszüntetését. A megyei pártbizottság cselekvési programja is. konkrétan meghatározta a tennivalókat, az erőforrások koncentrálását tűzte célul. Szólt a bodrogközi tsz-ek pénzügyi gondjairól is. A vízkárok következtében 1978-ban .nyereségük 2.6 millió, veszteségük és alaphiányuk 53 millió forint volt. Hangsúlyozta, hogy gondjaik megoldásához nemcsak központi, segítségre várnak, hanem a maguk erejéből is meglesznek mindent. Haif ZillÉsi Nagy Zoltán, az Encsi járási Pártbizottság első titkára az ideológiai, politikai nevelés kérdéseiről, tapasztalatairól, eredményeiről beszélt. Mint mondotta, a marxizmus—leninizmus propagandája közelebb került az élethez; az ideológiai, politikai nevelés jobban beleágyazódik a mindennapi munkába, valamennyi lársaBeszélgelés ei szünetben dalmi,, gazdasági és kulturális folyamatba. El kell azonban az ideológiai munkában kerülni mind az elméleties- kedést, mind a prakticizmus veszélyét, ’utalt rá, hogy az emberek politikai, világnézeti, erkölcsi tudatának, életmódjának legfontosabb formálója a munka, a munkahely, a közvetlen emberi kapcsolatok. Egyre szélesebb körben értik meg azt az ösz- széfüggést. hogy a minőségi munka ott magasabb színvonalú. ahol jobban és tudatosan számolnák az emberi-tudati tényezők kel. Örvendetes. hogy mind több gazdasági vezető látja egységben a gazdasági célokat a tudat- formálássá! Vannak' azonban még jó páran, akik .képtelenek erre és nem akarnak, mert nem tudnak számolni egy-eg.v intézkedésüknek az emberekre gyakorolt hálásával. Utalt rá, hogy most valóban minden területen feszesebb. eredményesebb munkára van szükség. Az viszont helytelenítendő, szélsőséges viselkedés — mostanában gyakorta hallani ilyeneket —, hogy „márpedig mos! termelünk, es nem nevelünk". Az irányelvek szellemében csakis akkor pírunk el helyesen, ha nem állítjuk szembe egymással ezl a kel alapvető' tényezőt, hanem szerves egységben értelmezzük és kezeljük azokat.
