Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
1980. március 8„ szombat . £S.ZM-fMA£^MOR3ZAG 3 Megyénk dolgozói cselekvőén támogatlak a fejlett szocialista társadalom építését Az MSZMP Borsod-fiísaúj-Zeiplén meivei Bizottságának beszámolója A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei pártértekezlete ma, március 8-án megkezdi munkáját Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában. A megyei pártbizottság első napirendi pontként vitára javasolja a pártbizottság beszámolóját a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet óta végzett munkáról, valamint a pártbizottság állásfoglalását a kongresszusi irányelvekről. A XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai végrehajtásának főbb tapasztalatairól a megyei párt- bizottság írásos beszámolót juttatott el a küldötteknek, amelyet kivonatosan az alábbiakban közlünk. A beszámolási időszakban élért eredményeink meggyőzően bizonyítjuk, hogy a XI. kongresszus és a megyei pártérlekezlet helyesen jelölte. meg a szocialista építő- munka soron következő feladatait. A határozatok végrehajtása a megyében összességében eredményesen folyt, érvényesült a párt vezető , szerepe, A megye párttagsága, a lakosság döntő többsége cselekvőén támogatja a fejlett szocialista társadalom építésének programját. Tovább gyarapodtak a szocialista vonások a megye társadalmi, gazdasági, politikai, ideológiai és kulturális életében. A párt következetes politi- »kája, a szocialista építőmunka eredményei erősítették a dolgozóknak a politika iránti bizalmát, elősegítették érdekeik fokozottabb felismerését. Megyénkben is folytatódott a társadalmi, osztályok, rétegek közeledése. Ez elsősorban az élet- és munkakörülmények. a bérek, a szociális ellátottság terén és ui- dali fejlődésük egységesebbé válásában nyilvánul meg. Politikai szövetségük tovább szilárdította a szocialista nemzeti egységet. Gazdasági építőmunka A gazdaságban a legfontosabb tennivalónk volt a hatékonyság növelése, különös tekintettel , a munka- és üzemszervezés korszerűsítésére. az anyaggal, energiával és a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodásra, a beruházási tevékenység javítására. Fokozatosan előtérbe kerüllek a népgazdasági egyensúlyt javító — elsősorban az exporl-importgazdál- kodással összefüggő —- feladatok. A fő gazdaságpolitikai cél- , kitűzések teljesültek. A vállalatok, szövetkezetek többsége. a nehezebb feltételek melleit is eredményesen dolgozott. Gyarapodtak és korszerűsödtek a termelőalapok, erősödtek a gazdaság szerkezetének átalakítását elősegítő tendenciák. A termelés mennyisége — terveinkkel összhangban — dinamikusan növekedett, s csaknem teljes egészében a munka termelékenységének emelkedéséből származott. Az exporttevvek teljesültek, és javult a beruházási tevékenység. A fejlődésben ágazatonként, vállalatonként, objektív és szubjektív okok miatt, az eltérések nagyok. A gazdálkodás minőségi színvonala még nem kielégítő. A hatékonyság szerény mértékben javult, a tartalékok feltárása és hasznosítása általában lassú ütemű. Még nem vált általánossá az a felismerés, hógv a takarékosság a szocialista gazdálkodás alapvető követelménye. 1. A gazdálkodás hatékonyságúnak javítása érdekében sokirányú tevékenység folyt a munka- és tize főszervezésben. a munkaerö- gazclálkorlásban. u termelési és termékszerkezet korszerűsítésében. a takarékosság területén. A vállalati munka- és üzemszervezés korszerűsítése tovább folytatódott. Racionálisabb szervezetek jöttek létre. Előrehaladtunk a m u n kaerö-ga zd ál kod ás j avitásában. A. fejlődő ágazatok, az új termelőkapacitások munkaerő-ellátása biztositolt volt. Elsősorban a nagyvállalatoknál foglalkoztak intenzíven a munkaerő hatékonyabb fel használásával, a munkafegyelem erősítésével, a vállalati bérgazdálkodásnak a munkaerő-gazdálkodás szolgálatába való állításával. A munkaerőmozgás mérséklődött. a munkaerő-utánpótlás csökkent. A munkaerőgazdálkodás javítására hozott központi és helyi intézkedések — mindenekelőtt szemléletbeli okok miatt — nem hozták meg eddig mindenütt a kívánt eredményt. A kisüzemekben és az ad- mi ni.sztratív munkakörökben kevés még a kezdeményezés a munkaerő-gazdálkodás racionalizálására. A termelés anyag- és energiaellátása, a 'nehezedő feltételek ellenére, összességében megfelelő volt, bár időszakonként egyes anyagokból hiány mutatkozott, A termelőüzemek körültekintőbben foglalkoztak a költséggazdálkodással. Az önköltség csökkentése érdekében folyamatosabbá tették a normák karbantartását. Takarékossági intézkedéseket dolgoztak ki. Javították a fajlagos anyag- és energiafelhasználást. Ipari üzemeink 1979-ben például 400 millió forint értékű anyagot és energiát takarítottak meg. A termelési és termékszer- , kezel korszerűsítése területén elsősorban a vegyiparban, a kohászatban és az élelmiszeriparban, a nagyberuházások révén értünk el számottevő eredményt. Ezekben az ágazatokban gazdaságosabbá vált a termelés, a gyártmány összetétel jobban igazodik a piaci igényekhez. Tovább folytatódott az alapanyag- és az energiatermelés fejlesztése, A termelés korszerűsítése a mezőgazdaságban is nagyobb lendületet kapott. A gazdaságtalan termelés visszaszóló tására, megszüntetésére a beszámolási időszakban is történtek erőfeszítések. A vállalatok és szövetkezetek ex por térlékesíiése éves átlagban 10 százalékkal növekedett. A rubel viszonylaté kivi tói az előírtaknak megfelelően alakult. A dollár elszámolású export — a világpiaci viszonyoktól és a belföldi igé-‘ nyéktől függően ,— évenként eltérő mértékben változott, részaránya a teljes kivitelből az 1975. évi 63 százalékról 70,7 százalékra növekedett. Az export szerkezeti összetételének változására az ipari, ezen belül a vegyipari termékek arányának további növekedése a jellemző. Emelkedett a jobb műszaki mutatókkal rendelkező termékek aránya. Az export gazdaságossága. a magasabb világpiaci árak és a jövedelmezőbb exporttermékek nagyobb aránya következtében, tovább javult. Időszakonként és egyes termékeknél azonban a külgazdasági viszonyok, saját munkánk és termékeink nem megfelelő minősége miatt, a gazdaságosság javulása nem követte az export mennviségi növekedését. Megyénk gazdasága erősen importigényes, ezért a gazdasági munkában különösen nagy hangsúlyt kapott az importanyagokkal való takarékos gazdálkodás. Ennek tudható be. hogy a termelés növekedéséhez viszonyítva, kedvezőbbé vált az import- felhasználás mértéke. Biztató kezdeti lépések történtek a tőkés import hazai, illetve szocialista piacról beszerezhető anyagokkal való helyettesítésére. de ezen a téren is vannak kihasználatlan tartalékok. A beruházási tevékenység a megyében alapvetően tervszerűen folyt. Öt év alatt 76 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. Ezek nagyrészt intenzív, a gazdaságosabb termelést biztosító fejlesztések. Állami nagyberuházásokra .'il milliárd forintot fordítunk, melyek a villamosenergia-ipar, a vegyipar és a kohászat fejlesztését szolgálják. A legfontosabb kapacitások döntően határidőre és a tervezett költségeken belül valósultak meg. A 29 milliárd forintot kitevő vállalati beruházásoknál előtérbe került a rekonstrukció. a nehéz fizikai munka gépesítése. A beruházások előkészítettségével, a vál 1 a 1 a t ok egy ü l tm ü ködösével és felelősségérzetével még nem lehetünk elégedettek. 2. A gazdasági folyamatok alakulását a beszámolási időszakban minden ágazatban a főbb- célkitűzések teljesítése jellemezte. A bányászat a szükségleteknek megfelelően termelt. Folytatódott a széntermelés koncentrációja, gépesítése. A komplexen gépesített frontfejtések termelésének részaránya 62.3 százalék. A szén minősége, a termelés gazdaságossága nem javult. Az érc- és ásványbányászatiban a nem fémes ásványok termelése megfelelő roll, A vasérc termelése elsősorban árproblémák miatt veszteséges. A villamosén erg i a - i par dinamikusain fejlődött. Megkezdte működését a Tiszai Erőmű Vállalat új hőerőműve. Tervszerűen, halad a Borsodi Hőerőmű rekonstrukciója. A fogyasztók villamos- ehergia-ellálása biztosítom volt, Ai Ózdi Kohászat! Üzemek tegkorszerűbb gyáregysége a rúd-dróthengermű az Idén 355 000 tonna hengerelt készárut állít elő, melynek jelentős részét tőkés országokba szállítják. A gyáregység 35 szocialista brigádja a kongresszusi-felszabadulási munkaversenyben már eddig is kiemelkedő eredményeket ért el; januárban és februárban is jelentősen túlteljesítették termelési tervüket. A kohászati fejlesztések ütemesen megvalósultak. Az ózdi acélmű intenzifikálása határidőre befejeződött, de a termelés felfutása az anyagellátás egyenetlenségei miatt, lassúbb a tervezettnél. Az Ózdi Kohászati Üzemek rúd- é.s drólhengerműve névleges' kapacitás lelett termel. A Lenin Kohászati Müvek kombinált acélmű beruházása első ütemének üzembe helyezése a terv nek megfelelően az év végén várnaló. Az ágazat termelése tervszerűen alakult. Az értékesebb termékek részarányának gyorsabb növelését igényhiány és a technológiai színvonal ‘korszerűtlensége is akadályozta. A vállalatok gazdálkodásának eredményességét nagymértékben befolyásolták a tőkés piaci árviszonyok. emiatt nyereségük erősen változott. Az értékesebb másod- és harmadtermékek gyártásának fejlesztésére csak a December 4. Drótműveknek volt saját anyagi lehetősége. Az üzemek a termékek tovább-fel- dolgozásának fokozása érdekében nem használták ki az együtt működésben rejlő lehetőségeket. A gépipari üzemek termelése a Diósgyőri Gépgyár kivételével, a tervezettet meghaladó ütemű. A kis- é.s középüzemek korszerűsíti k termékszerkezetüket: és bővítik termelésüket. A megye iparában a leggyorsabban fejlődő ágazat a beszámolási időszakban is a vegyipar roll. A petrolkémiai fejlesztési program keretében 1975 óta három, népgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű nagy- beruházás, a Tiszai Vegvi- kombinát. polipropiléngyára, a Borsodi Vegvikombinát PVC—111. üzeme és a Tiszai Kőolajfinomitó valósult meg. Bővült a műtrágyák, a festékek. a petrolkémiai bázison alapuló növényvédő szerek, a gyógyszeralapanyagok és a műanyagok gyártása, feldolgozása. A rejvdelkezésre álló alapanyagok a félkész es késztermékek körének további bővítését is lehetővé tennék. Jelentősen növekedett a konvertálható tőkés export-árualap. A termékek gazdasagossága tovább javult. Az építőipari szervezetek tervszerűen növelték termelésüket! Növekedett a gépesítettség. tovább terjedt az iparosított építési módok al- -kalmazása. Javult a termelés minősége, ütemessége. A tervidőszakban az építési teljesítmény értéke várhatóan 38 milliárd forint lesz. Az építőipar teljesítőképessége é.s az építési igények közötti feszültség a tervidőszakban is jellemző volt. különösen a közmű- és mélyépítésben, egyes lakás kapcsolódó létesítményeknél, a szakipari, felújítási és fenntartási munkáknál. A kapacitások bővülésének és az építési igények mérséklődésének együttes hatására. ennék enyhülése várható. Dinamikus íeilödés jellemezte az épivőanvag-ipart. ebben a nagy értékű beruházások is szerepet játszottak. A cementgyártásban, a beton- és vasbetoniparban, valamim az üvegiparban előrehaladt a termékszerkezet korszerűsítése. A kavicsbányászat, a légla- és cserép- ipar fejlődése nem kielégítő. A könnyűipari üzemek termelése növekedett. A ruhaipar jelentősen bővítette exportszállításait. Nőtt a tanácsi vállalatok termelése. A bútoripari üzemek termék- szerkezete korszerűsödött, de még kevés a kivitelre kerülő termék, Az ipari szövetkezetek á ttervezettet meghaladóan növelték termelésüket Bővült szolgáltatási é.s exporttermelésük. Korszerűbb szervezeti formákat alakítottak ki. de ez. a vezetés alacsony színvonala miatt, nem járt együtt gazdálkodásuk hatékonyságának jelentősebb javulásával. A mezőgazdasági üzemek tevékenysége tovább fejlődött. A termelési rendszerek, társulások é.s egyesülések révén az erőforrások koncentrálódtak. Jelentős erőfeszítések lörtémek a kedvezőtlen lel tételek következményeinek ellensúlyozására. Az adottságoknak jobban megfelelő termelési szerkezet kialakításában azonban lassú az előrehaladás. A termelés gazdaságossága nem javult. Magas a veszteségesen gazdálkodó termelőszövetkezetek száma. A termelési költ.-'" ségek növekedését, döntően az ipari termékek növekvő felhasználási aránya és az áremelkedések okozták. A hasonló adottságú gazdasagok között mind a hozamok, mind a jövedelmezőség tekintetében, nagyok a különbségek. A növénytermesztésben korszerűsödött a vetésszerkezet. jelentősen nőtt az ipari növények részaránya. A hozamok főleg a kalászosoknál emelkedtek. Jelentős meliorációs beruházások történtek. Ar- és belvízkárok miatt, a Bodrog- és Taktaközberf. a Tisza mentén mintegy 70 00ti hektár területen bizonytalan a leemelés. A zöldségtermelésbe* nincs előrelépés. Az állattenyésztés eredményei szerények. Kialakultak a hasznosítási irányok, javultak az állategészségügyi és -tartási körülmények. A szűkös fejlesztési lehetőségek és a kisgazdaságok tehénlétszámának állandó csökkenése miatt a szarvasmarha-, illetve a tehénállomány nem emelkedett, de a tejtermelés nőtt, A sertésállományra a szintentartás, a juhászaira a nagyarányú növekedés a jellemző. A fajlagos mutatók, az eszközhatékonyság a termelőszövetkezetek többségében alacsony. A kiegészítő tevéken ység folyamatosai; terjed. Az állami gazdaságok nagy- része a főágazalok többségében eredményes munkát végez. A tervezettet meghaladó mértékben növelték termelésüket és jövedelmüket, hatékonysági mutatóik jók. A vezetés szervezettsége tovább javult. A termelőszövetkezetekkel való együttműködésük még nem kielégítő. A jelentős állami támogatás révén folytatódott a tokaj-hegyaljai szőlőterületek rekonstrukciója. A háztáji és kisgazdaságokba!, az árutermelésből' való részesedése mintegy 30 százalék. Tevékenységüket a nagyüzemek is fokozottabban, de nem elég szervezetten segítik. A szerződéses kapcsolatokban sok a bizonytalanság. Az állatállomány takarmányellútása nem zavartalan. A termelés minőségének javításában, a hozamok növelésében rejlő lehetőségek jelentős része még nincs kihasználva. Az erdőgazdálkodás fejlesztésében kezdeti eredményeink van ne*.. A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó- Gazdaság munkája fejlődő. Kialakulóban vannak a tsz erdészeti társulások. A magasabb feldolgozottságéi termékek előállításában az alacsonyabb .rendű- faanyagok hasznosításúban lassú az előrehaladás. (Folytatás a 4. oldalon)
