Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
fc^AK-MÁGYAKGítiZAü 4 iviJO. március 8., szombat fiz MSZMP Sorsod-Abaúj-Zempién negyei Bizottságának beszámolója (Folytatás a 3. oldalról) Az élelmiszeriparban jelentős kapacitásbővítő beruházások valósultak meg: 1000 vagonos hütőház, a sörgyár bővítése, a szerencsi cukoréi csokoladégyári rekonstrukció. Folyamaiban van a miskolci malom építése. A termények raktározása a fejlesztések ellenére sem kielégítő. A miskolci húsüzemben a tervezési és kivitelezési mulasztások jelentős termeléskiesést okoztak. A szállítási vállalatok munkája a közlekedési koncepciónak megfelelően fejlődött. A MÁV Miskolci Igazgatósága, a Volán, az ÉPFU — nagy erőfeszítések árán — jó színvonalon oldotta meg feladatait. A megye városaiban — elsősorban Miskolcon — fejlődött a tömegközlekedés. Jelentősen nőtt az elszállított áruk mennyisége. Elterjedőben van a korszerű szállítási forrnak, technológiák alkalmazása. Nehezítő körülmény, hogy a megyéből elszállított árumennyiség a be- száHítattboz képest fokozatosan növekszik. Tovább folytatódott a vasúti fővonalak korszerűsítése, emelkedett a műszaki színvonal. Javult az utak minősége. A főútvonalak városközeli szakaszai zsúfoltak. Nem javult megfelelően a szállítás szervezettsége. 3. A megye pártszerveinek és -«szervezetei nek gazdaságii Életszínvonal, A la kot, ság. életszínvonala, élet- és munkakörülményei lehetőségeinknek megfelelően fejlődtek. A megye számos uj létesítménnyel gazdagodott. Bővültek a SZOT által biztosított és az üzemi üdülési lehetőségek. Nőtt a külföldi társasutazásokon részt vevők száma. A korábbinál többen részesülnek társadalmi juttatásokban, növekedett az egy főre jutó kifizetések nagysága. A tartós fogyasztási cikkek forgalma jelentősen fejlődött, tíz év alatt a személygépkocsik száma megháromszorozódott. A jövedelmek növekedése, a kiegyensúlyozottabb áruellátás, a lakásépítés és a kommunális fejlesztések, a jobb munka- körülmények összességében az életszínvonal javulását eredményezték. Mérséklődtek a különböző rétegek, a város és falu közötti és a szociális jellegű különbségek. Továbbra is problémát jelent a szolgáltatások, a fogyasztói infrastruktúra viszonylagos elmaradottsága, eltérő színvonala. Különösen a megye városaiban és elsősorban a fiatalok számára okoznak gondot a családalapítás anyagi nehézségei, a lakás megszerzése. A munkabérek és jövedelmek a tervezettet megközelítőén alakultak. Ezt a -központi béremelések és jövedelem- kiegészítő intézkedések is elősegítették. Az iparban a fizikai dolgozók átlagbére a tervidőszak alatt 30 százalékkal emelkedett. Átlagkeresetük magasabb az országosnál, de néhány ágazatban jelenleg is az ipari átlag alatt van. A fogyasztói árak gyorsabb ütemű növekedése miatt a reálbérek és reáljövedelmek nem érték el az előirányzatot. A lakosság áruellátása javult, az áruforgalom dinamikusan emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom évenként átlagosan 10 százalékkal nőtt. Ennél nagyobb arányú volt az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma. Húsból. zöldségből és gyümölcs- félékből a korábbinál jobb volt az ellátás. Mennyiségi és választékhiány azonban minden árufőcsoportban elő- tetdulb irányító, szervező és ellenőrző munkája eredményesen segítette a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Javult a gazdaságpolitikai munka tervszerűsége. 1 A pártszervek ötéves feladat- tervek és éves cselekvési programok alapján szervezték munkájukat. Határozataik konkrétabbak, tevékenységük gyakorlatiasabb. Az üzemi pártszervezetek rendszeresebben, hozzáértőbben foglalkoznak a termelési, gazdasági kérdésekkel. Javult a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkát koordináló tevékenysége. Munkánk azonban nem felelt meg mindenben a magasabb követelményeknek. A népgazdasági érdek elsődlegességét nem sikerült mindenütt következetesen érvényesíteni. A pártszervezetek munkájában, határozataikban esetenként nem érvényesül kellően a gazdasági feladatok politikai megközelítése. A gazdasági vezetéssel való kapcsolatukban, a helyi tennivalók megjelölésében számos helyen tapasztalható még bátortalanság, a pártel- lenórzés nem megfelelő értelmezése és alkalmazása. Az utóbbi években a központi irányítás nagyobb figyelmet fordít a vállalatok munkájának segítésére. A központi irányítás és a vállalati önállóság egyidejű erősítésének követelményét azonban nem sikerült maradékA lakossági szolgáltatás mennyiségben és minőségben is fejlődött. Bővült a tanácsi vállalatok és szövetkezetek ez irányú tevékenysége. A szolgáltatási fonnák korszerűsödtek. Leggyorsabban a híradástechnikai készülékek és a háztartási gépek karbantartása javult. Elsősorban a városokban növekedett a kisiparosok részvétele a lakosság szolgáltatás iránti igényeinek kielégítésében. Az ellátottsági mutatók azonban továbbra is kedvezőtlenek. A tanácsi kommunális és szociális fejlesztések is javították a. lakosság életkörülményeit. A rendelkezésre álló 13,6 milliárd forintot a legfontosabb területekre koncentrálva használták fel. A megvalósítást a tervidőszak első felében az építőipari kapacitáshiány több vonatkozásban akadályozta. A lakásépítés ütemessége és minősége javult, a feladatok összességében teljesülnek. Az V. ötéves tervben több mint 30 000 lakás épül fel. Állami célcsoportos beruházásban — a kpzponti korlátozások miatt — a tervetalanul érvényesíteni. Az ágazati irányítószervek egy i'észe nehézkes a gazdasági folyamatok érdemi befolyásolásában. Állásfoglalásaik, i rahy mutatásaik gyakran késnek, kevés a kezdeményezőkészségük. A vállalatok belső irányítási rendszere korszerűsödött, folytatódott a döntési jogkörök decentralizálása. Nőtt a középvezetők hatásköre. Fokozódott munkájuk jelentősége. de tevékenységük a növekvő politikai, gazdasági követelményeknek még nem mindenben felel meg. A tanácsi szervek gazdasági rá nyitó munkája tovább fejlődött. A feladatok előkészítésére. a tevékenységek koordinálására, az ellenőrzésre fokozottabb figyelmet fordítottak. A költségvetési és fejlesztési eszközökkel racionálisabban gazdálkodtak. Szakigazgatási szerveik munkája fejlődött, de problémaérzékeny ség ük, kezdeményezőkészségük és területi koordinációs munkájuk még nem kielégítő. A gazdálkodás hibáinak feltárását, a hiányosságok megszüntetését a korábbinál eredményesebben segítette az ellenőrzés. Különösen hasznosnak bizonyultak a népi ellenőrzésnek az országos célprogramok keretében végzett vizsgálatai. A vállalati és szövetkezeti belső ellenőrzés csak .szerény mértékben fejlódőtt zettnÄ valamivel kevesebb lakás épül. A magánlakásépítésben viszont túlteljesítéssel számolunk. Kedvező változások vannak a munkás) a kás-építésben. A vízgazdálkodás fejlődése következtében több a jó ivóvíz. A közmüvek és szennyvíztisztítók megvalósításában — elsősorban a korlátozott anyagi lehetőségek miatt — jelentős a lemaradás. A környezet- és természetvédelem a gazdasági életnek is mind fontosabb részévé vált. Gondot okoz a Sajó völgyi ipari koncentráció szennyező hatása. Az egészségügyi ellátás feltételei tovább javultak. Növekedett a bölcsődei férőhelyek száma. Üj kórházak, rendelőintézetek, körzeti orvosi rendelők létesültek, rekonstrukciós jellegű bővítések történtek. Az integráció eddigi eredményeképpen valamelyest javult a meglevő anyagi, tárgyi ás személyi feltételek kihasználása. A kórházak és rendelőintézetek ennek ellenére zsúfoltak, állagul; leromlott. Nem tudjuk kielégíteni a bölcsőde iránti igényeket. A betöltetlen orvosi állások száma csökkent, de még mindig jelentős. Az ideológiai és a kulturális eleiben elsőrendű tennivalónk volt a marxizmus— leninizmus befolyásának növelése. a szocialista értékrend erősítése, az építőmunka soron levő feladatainak megoldásához szükséges tudati, műveltségben feltételek biztosítása, a megye sajátosságaiból fakadó különbségek csökkentése. Megfelelő figyelmei kellett fordítanunk a szocializmustól idegen, an- timarxista nézetek és magatartásformák bírálatára, elutasítására. Mindezek szükségessé tették a tudatformálás hatékonyságának, minőségének, a kulturális élet pártirányításának javítását. A megye társadalmi, gazdasági fejlődésével együtt gyarapodtak a közgondolkodás a közerkölcs és magatartás szocialista vonásai, tovább erősödött a marxizmus —ieniniznius befolyása. A szocialista hazafiság, a proletár nemzetköziség, a magyar—szovjet barátság, az antiimperialista szolidaritás és a béke megőrzésének fontossága egyre jobban álhatja a megye lakosságának tudatát, magatartását. A politika iránti bizalom a nem marxista világnézetűeket is közelebb hozta eszméinkhez. Az elvek, a politikai célok, valamint a mindennapi gyakorlat összhangját erőteljesebben, kritikusabban kéri számon a megye közvéleménye. Mindez összetett, ellentmondásos folyamatban alakul. Az objektív társadalmi, gazdasági viszonyok ellentmondásos Volta, egyes retrograd tudati elemek továbbélése miatt a politikai tudat fejlődése mögött elmarad a világnézeti, erkölcsi tudat fejlődése. Közrejátszik ebben az is, hogy az eszmei, politikai nevelő munkában a növekvő követelményeknek nem tudtunk mindenben megfelelni, esetenként az objektív feltételek adta lehetőségeket sem használtuk ki. 1. A marxizmus—leninizmus befolyásának növekedése leginkább abban jut kifejezésre. hogy a megyében is fokozatosan kibontakozik a szocialista életmód. A megye politikai, ideológiai életének gazdagodásában, az életmód szocialista vonásainak erősödésében meghatározó szerepe Javultak a közoktatás anyagi, tárgyi lel tételei. Jelentős társadalmi összefogással a tervezettet meghaladó mértékben növekedtek az óvodai férőhelyek. Gyarapodott az általános iskolai új tantermek száma. A korabvan a párttagság világnézeti, erkölcsi tudata fejlődésének, a munkában, a művelődésben, a politikában és a közösségi életben való példa- mutatásának. a pártszervek és -szervezetek erősödő ideológiai egységének. Jó! érzékelhető ez a munkások, különösen a nagyüzemi munkásság között is. A megye gazdasági.' társadalmi fejlődése elősegítette a termelőszövetkezeti parasztságnak a munkássághoz való tudati és életmódbeli közeledését. Gyarapodtak az életmód szocialista vonásai az értelmiség és a többi társadalmi réteg körében is. A munkához való viszony a megyében is fejlődött. Az 1974—1978. években végzett munka alapján hat termelőüzem nyerte el a Központi Bizottság kongresz- szusi, illetve jubileumi zászlaját. 17 vállalat és szövetkezet pedig a kiváló címet. A munka közösségteremtő funkciója, a közösségben végzett munka sokoldalú nevelő ereje — mindenekelőtt a szocialista brigádokban — jobban érvényesül. Megyénk munkásságának 85 százaléka vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. A munkához való szocialista viszony fejlődésére azonban kedvezőtlenül hatnak a munka- és üzemszervezés hiányosságai, a munkafegyelem megsértése, a munkaidő kihasználatlansága, az anyagi ösztönzés szocialista elvének bátortalan, vagy torz alkalmazása, az erkölcsi ösztönzés elhanyagolása, a fizikai munka lebecsülése és a nem megfelelő munkahelyi légkör. Tovább erősödött a közösséghez való szocialista viszony. A közélétiség, a teltekben is realizálódó politizálás fejlődését: jelzi a társadalmi munkában való részvétel. Növekszik a politizáló. társadalmi tisztségeket, megbízatásokat vállaló emberek száma. Az állami és társadalmi szervek munkáját sok önkéntes rendőr, határőr, tűzoltó, népi ülnök, vörös- ■ keresztes aktíva és ifjúgárdista segíti. A közéleti, politikai tevékenységnek a társadalmi tekintélye is növekedett. Erősödnek és alapvetően pozitív tartalmat tükröznek a lokálpatriotizmus megnyilvánulásai. A népben, a nemzetben való gondolkodás térhódítását mutatják a nehéz helyzetben megnyilvánuló áldozatvállalás, össze- . fogás példái. Ugyanakkor előfordulnak, sőt időnként felerősödnek a szocialista elvekkel, céljainkkal erkölcsi értékrendünkkel ellentétes nézetek, jelenségek, magatartásformák. Érzékelhető a közélettől való elzárkózás. Veszélyes a politikai közömbösség, az opportunizmus újratermelődése, amit az is előidéz, hogy nem mindenütt jellemző a nyílt, őszinte véleménynyilvánítás. Az újratermelődő kispolgári tendenciák egy része a társadalomban tapasztalható torzult fogyasztói magatartásra vezethető vissza. Legszembetűnőbb ezek közül az anyagiasság, az egoizmus, előfordul a polgári életvitel utánzása is. Fellelhető a kispolgári szemlélet, a magánélet szférájában is. A család iránti felelősségérzet egy je’entös rétegnél a kívánatosnál kisebb . mértékben erősödött Szaporodtak a tartalmas emberi kapcsolatok hiányára utaló Jelenségek. Gvakran előfordul a mának élés. a szocialista életprogram hiánya is. Az anyagi jólét nem ban jellemző zsúfoltság azonban alig csökkent, sőt a városi új lakótelepeken átmenetileg fokozódott. Az óvoda. a napközi és a kollégium iránti igényeket csak részben tudjuk kielégitenu párosul mindig a tartalmas emberi élettel. Joggal aggasztja társadalmunk' széles rétegét, hogy túlzottan nagyfokú az italozás, sok a garázda, erőszakos cselekmény, a szocialista együttélés alapvető normáinak megsértése. Nem lehetünk elégedettek a cselekvő hazafiság erősödésének ütemével, a jól végzett munkát hazafias cselekedetnek tekintő felfogás terjedésével. Gondot okoz az állampolgári kötelezettségek önkéntes és felelős teljesítésének a hiánya, a nacionalista nézetek továbbélésé, részben újratermelődése. Előfordul nemzeti hagyományaink, a szocialista építésben elért eredmények lebecsülése, esetenként túlértékelése. 2. Az elmúlt időszakban fellendült a pártszervezetek ideológiai tevékenysége. Az eszmei, politikai nevelő munka szerepének, jelentőségének megítélésében kedvező szemléletváltozás következett be, s érzékelhetően megnőtt a pártban az ideológiai kérdések iránti érdeklődés. Emelkedett e munka rangja, terv- szerűsége. A pártszervezetek nagyobb hangsúlyt helyeztek az eszmei, politikai nevelő munka minőségi, hatékonysági tényezőinek fokozására: a tartalmi és szervezeti továbbfejlesztésben a politikai szükségletek figyelembevételére, a dialektikus és történeti látásmód fejlesztésére, a mozgalmi jelleg erősítésére, a cselekvésre való mozgósításra és az osztályszemlélet szilárdítására. Ideológiai munkánknak továbbra is hiányos-, sága, hogy nem elemzik rendszeresen a tartalmi tapasztalatokat, ezeket nem hasznosítják kellően a helyi politikai feladatok meghatározásánál, a végrehajtás feltételeinek kialakításánál. A 'tömegpolitikai munkában sokoldalúbban és érdemibben foglalkoztunk a fejlett szocialista társadalom építésének belpolitikai feltételeivel. Bemutattuk a munkásosztály és a párt vezető szerepének szükségességét, sokoldalú érvényesüléséi. Ez is hozzájárult a polifikai közgondolkodás fejlődéséhez, a szocialista nemzeti egység erősödéséhez. A közvéleményben azonban ennek ellenére sem tudatosodott eléggé a fejlett szocialista társadalom építésének komp-’ lexitása. az érdekviszonyok helyes értelmezése, s az. hogy az építőmunkában is szükségszerűen keletkeznek ellentmondások. Tömegpolitikai munkánk homlokterében a XI. kongresszus óta Is a gazdaságDo- liíikai kérdések álltak. Kiemelt figyelmet fordítottunk az V. ötéves és az éves népgazdasági tervcélok, az ezekből adódó helyi feladatok tudatosítására, a hosszabb távra szóló gazdaságpolitikai KB-halározatok ismertetésére. a gazdaságban jelentkező újszerű összefüggések megértetésére. Elsősorban a hatékonyságra, az anyag- és energiatakarékosságra, a munka- és üzemszervezésre, az árpolitikával, az életszínvonal-politikával. és a nemzetközi munkamegosztással ösz- szeíügső kérdésekre koncentráltunk. A tömeeDOlitiköi munkának is része van abban, hoav w közvélemény reálisabban látja nénr<a'/r’'’ •"nink helyzetéi, feladatait fegyelmezetten fogadta a fogyasztói árak emelését. Mén mindig tapasztaló iitö azonban (Folntalás az 5. oldalon) , 1 Mór az előző ötéves tervben megkezdték Miskolcon az Avas-déli lakótelep építését, és eddig 8000 új otthont adtak át az építők a lakásra váróknak. A 40-45 ezer embernek otthont adó városrész a VI. ötéves terv közepére készül el, amikorra több mint tízezer család élhet korszerű, modern körülmények között az Avas déli oldalán megépített lakásokban. szociálpolitika, életkörülmények iéeeléfiai és kulturális élet
