Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
1980. március 26., szerda E5ZAK-MAGYAKÖRSZAG 3 Tanácskozik az MSZMP XII. kongresszus Bódi Béla Boci! Bela, a Gagann Hőerőmű Vallaiat vezérigazgatója, Heves megye küldötte elmondta, hogy jelenleg a hazai szenekből termelt villamos energia 40 százalékát a Gagarin Hőerőmű biztosítja. Gazdálkodásunk eredményét azonban rontja, hogy a bányaerőmü technológiai kapcsolatából hiányzik a nyers lignit tisztítását szolgáló széndúsíló berendezés, amely az erőmű 40 milliárdos'értekének mindössze 2 százalékába kerülne. Meggyőződésem — hangsúlyozta Bódi Béla —, hogy ezzel alapvető népgazdasági érdekeket sértünk, túl drágán taka rékoskod u n k. A vil lamosenergia- termelésnek például velejárója, hogy az erőmű hűtési rendszeren keresztül nagy meny- nyiségű alacsony hőmérsékletű -hulladékhő kerül a szabadba. A Gagarin Hőerőmű esetében annyi, mint a magyar mezőgazdaság évi ösz- szes energiafelhasználásának 20 százaléka. Mi kísérleti jelleggel 30(10 négyzetméter alapterületen bebizonyítottuk a hulladékhő növényház! hasznosítási lehetőségét. S bár a kísérlet sikerüli, még mindig a tanulmányok értékelésénél. a zsűrizéseknél, a felesleges vitáknál tartanánk, ha a "(negyei pártvezetés konkrétan nem karolta volna fel kezdeményezésünket. Sikula György Sikít la György, a I-Iajdú- Binar megyei Pártbizottság első titkára, Hajdü-Bihar megye küldötte a többi között hangsúlyozta: — Félkészültünk az új feladatokra és módszereinket a változó körülményekhez igazítottuk. Olyanokhoz, mint áz ipar szerkezeti fejlesztése, a mezőgazdasági termelési rendszerek kiterjesztése, a köz- igazgatás átszervezése. Az élet ma azt igényli, hogy .a megye vezető lestülelei, tisztségviselői erezzenek meg nagyobb politikai es emberi felelősséget mindazért, ami területükön történik. Sikula György elmondta: a megyei pártbizottság munkájában is központi helyet foglal el a gazdasági építőmunka irányítása. szervezése, végrehajtásának segítése, ellenőrzése. — Párttagságunk körében általános az a felismerés, hogy gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésünk folytonosságának fő forrása, a pártegység, a párt szervezetének cselekvési és ideológiai egysege. Csikós István Csikós István, a MEZŐGÉP Vállalat hegesztője, pá rtaiapszer veze ti titkár, Szolnok megye küldötte: — Igaz, hogy tompítottan, de munkánk során mi is naponta -tapasztaljuk a háttér-; ipar kiépí tétlenségéből, az. anyagellátás nehézségeiből adódó gondokat. Küszködünk a belső és a külső kooperáció gyengeségeivel. Nálunk is gondot okoz a termelés folyamatosságának a biztosítása. a m unka f egy elem megszilárdítása. a munkaidő észszerű kihasználása, a nagy értékű termelő berendezések több műszakos üzemeltetése, és igy tovább. Az Irányító pártszervek útmutatásain tűi az élet is arra kényszerít minket, hogy az alapszerve- zetf pártélet különböző fórumain behatóan foglalkozzunk ezekkel a kerdesekkel. Politikai mozgósító munkánkban — folytatta — visz- szahúzó erő az elmúlt évtizedekben megrögződött egyenlősdi szemlélet, amelynek a felszámolásáért harcolunk. A differenciált bérezéssel elvben mindenki egyetért. A végrehajtással azonban korántsem ilyen értelmű a helyzet. Sokan úgy gondolják, mint egyes sportolók — bocsánat a hasonlatért —, hogy nem feszítjük meg magunkat, hiszen anélkül is tisztességesen meg lehet élni. Az ilyen „dolgozgatunk és keresgetünk” felfogás Helytelen szemléletre és közfelfogásra vall. Sérti a becsületes, munkáját szerető, szorgalmas emberek önérzetét. A mandátumvizsgáló bizottság jelentése munkás, vagy- paraszt, 22,6 százalékának értelmiségi, 8 százalékának alkalmazott, és 0.6 százaléka az úgynevezett egyéb statisztikai kategóriába sorolható. Ezután Szépvölgyi Zoltán, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. . A jelentés megállapítja, hogy a budapesti, a megyei, a megyei jogú pártértekezleteken és a legnagyobb üzemek pártértekezletein a küldöttekéi a Központi Bizottság határozatának megfelelően. kellő felelősséggel és körültekintéssel, titkos szavazassál választották meg. A kongresszust előkészítő taggyűléseken é.s pártérte- kezleteken párttagságunk nyílt, őszinte, pártszerű légkörben. nagy érdeklődés közepette. alkotóan vitatta meg a kongresszusi irányelveket. A X!I. kongresszusnak 767 szavazati jogú küldötte van. Közülük 764-en vannak jelen,- a hiányzók igazoltan' vannak távol. A kongresszus tehál határozatképes. A kongresszusi küldöttek kedvező összetételét a következő főbb jellemző adatok mutatják: A párttagság összetételének és az általános követelményeknek megfelelően az elö'ö kongresszushoz képest nőtt a fizikai dolgozók, a nők és a 3(1 éven aluli fiatalok aránya. A küldöttek 70.7 százaléka férfi, 29.3 százaléka nő. A küldöttek 68.8 százalékának eredeti foglalkozása Megyénk küldötteinek egy csoportja Jelenlegi foglalkozásuk szerint a küldötteknek 34,4 százaléka fizikai dolgozó, közöltük nagy számmal vannak szocialista brigádvezetök és brigádtagok. 25.2 százaléka a párt-, a lömegszervezelek és társadalmi szervezetek függetlenített funkcionáriusa, 21,9 százalékuk állami é.s gazdasági vezető, 15,6 százalékuk értelmiségi, 2 százaié-, kük a fegyveres erők é.s testületek tagja. 0.9 Százalékuk pedig adminisztrációs munkakörben dolgozik, vagy diák. Kedvező, hogy a XI. kongresszushoz képest 40 százalékkal emelkedett a 29 éven aluli küldöttek aránya, amely most 14.1 százalék. 60 éves cs ennél idősebb a küldöttek 9,2 százaléka. A légi párttagok megbecsülését fejezi ki, és a kongresszus munkája szempontjából is kedvező, hogy felszabadulás előtti párttagsággal — tehát hosszú és nagy politikai tapasztalatokkal — rendelkezik a küldöttek 9.3 százaléka. A küldötteknek 24,5 százaléka 1971-tö] tagja a pártnak. A küldöttek közül legrégebben, 1918 óla. tehát 62 éve párttag a 86 éves liunyu István, a legfiatalabb párttag pedig a 21 éves Kiss Adrien, egyetemi hallgató, aki második éve tagja a pártnak. A küldöttek iskolázottsága, politikai és általános műveltsége is jól tükrözi azt a jelentős fejlődést, amely társadalmunkban végbement. 59.3 százalékuk egyetemi és főiskolai, 28.7 százalékuk középiskolai és 12 százalékuk nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A mandátumvizsgáló bizottság meggyőződése, hogy az egész párttagság képviseletében jelenlevő, kiemelkedő politikai és szakmai ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkező küldöttek felelősen és tényszerűen tudnak véleményt nyilvánítani a XI. kongresszus óta végzett munkáról és helyesen határoznak a szocializmus építése soron következő feladatairól. A mand át um vizsgáló bizottság jelentését a kongresszus egyhangúlag elfogad- ta. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését követően Győri Imre arról, tájékoztatta a küldötteket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a párt XIT. kongresszusát köszöntő táviratok, levelek, üdvözletek. Délután a kongresszus Cservenka Ferencnénelc, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkárának elnökletével, folytatta munkáját. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,. a Szakszervezetek OrszáGáspár Sándor felszólalása daság továbbfejlődéséhez elkerülhetetlen intézkedések szükségességét, és közben határozottan őrködjenek, hogy a dolgozók alapvető szociális és jövedelmi viszonyai ne szenvedjenek csorbát. Szükség esetén a nyílt vitái is vállalva — az üzemi demokrácia fórumait felhasználva — kell fellépniük a vállaltit vezetéssel szemben a _ tisztességes. normális munka- és szociális feltételek. a korszerű és hatékony munkaszervezés érdekében. A mostani helyzetben különös fontosságot kap az eloszlás olyan lovábblejleszté- se. amely a lehelő legnagyobb mértékben megtartja a társadalmi biztonságérzetet es a legkevésbé hátrányos az alapvető retegek számára. Bérezési rendszerünk is továbbfejlesztésre szorul. Ellentmondások vannak a szakképzett és a szakképzetlen munka elismerésében, valamint a bérarányokban néhány alapvető ágazat és foglalkozási csoport között. Ezeken az arányokon — a lehetőségekhez mérten — javítani kell. Különös figyel-' mél kell fordítani az ipariban, elsősorban a nagyüzemekben a bér- és kereseti viszonyok alakulására. Támogatjuk, hogy mindenütt, ahol ennek megvannak a feltételei, vezessék be a teljesítménybérezést. Igazítsák a követelményszinteket a mai szükségletekhez, mert ez felel meg mind az össztársadalmi érdekeknek, mind az egyes emberek érdekeinek. Az árak alakítása befolyásolja a fogyasztást, növeli az állam bevételei!, és hatással van a termelésre. A fogyasztói árak nagyobb arányú emelése azonban szokatlan a dolgozók számára, hiszen a korábbi években ez nem fordult elő. Az árak növekedése az életszínvonal- politikára jelentős hatással van. Ennek minden összefüggését körültekintően kell elemezni. A szakszervezeti mozgalom egyetért minden értelmes, hosszabb távon is eredményeket garantáló közgazdasági javaslattal. Még akkor is, ha szokatlan, új; még akkor is, ha az történetesen- áremelés. Célunk az életszínvonal megvédése. Hogy ez milyen eszközökkel — áremeléssel vagy anélkül — valósul.meg, az perszenem közömbös, de mégiscsak másodlagos kérdés. A lényeget kell néznünk: életszínvonal- politikánk megvalósítását. A, jelenlegi helyzetben nagy erőfeszítéssel — csak azoknak garantálható a társadalmi ellátás reálértékének megőrzése, akiknek ez az alaovető életfeltételeit érinti. Ez mindenekelőtt az átlagos vagy annál alacsonyabb nyugdijakra, a családi pótlékra és a minimális keresetekre vonatkozik. Korlátozott lehetőségeink ellenére is szükségesnek tartjuk, hogy növeljük erőfeszítéseinket a lakásépítésben. Az életszínvonal alapvető kérdése a létbiztonság. Ezt minden tisztességesen dolgozó ember számára garantálni kell. A teljes foglalkoztatottság fenntartása -szocialista társadalmunk sajátja. Az utóbbi évtizedben a szocialista demokrácia eredményesen fejlődött, de úgy (Folytatás a *i. oldalon) Gáspór Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a SZOT főtitkára felszólalását mondja munkahely- vagy szakmaváltás minél kisebb teherrel járjon. E célok megvalósításáért növeljük a gazdálkodó, a termelőegységek önállóságát es felelősségét, de igényeljük, hogy ez párosuljon a központi szervek összehangoltabb, jobb irányító munkájával. Társadalmi fejlődésünk érdekében kapjanak nagyobb megbecsülést a feladatukat kiemelkedően elvégző, a közösség ügyét eredményes munkájukkal segítő, céljainkat szolgáló százezrek. Jobb társadalmi, erkölcsi megbecsülést élvezzenek még a nehezen kezelhető emberek is, akik önálló véleményükkel, tevékenységükkel a rendszer nagy értekei . Hazánkban is nagyon sok kitűnő vezető működik a különböző területeken. Vannak vezetők, akik jól irányítanak, és személyes felelősséggel hajtják végre feladataikat. És ez a többség. De aki úgy utasít, hogy nincs tekintettel az emberi méltóságra, annak kevés köze van a szocializmusban kívánatos vezető típusához. A szocializmus soha nein ígért es a jövőben sem ígér gond nélküli életet. De gazdasági fejlődést, társadalmi haladást es egyéni boldogulást igen. A dolgozó tömegek ezt értik, tudják, és most azt is megértik, hogy a munkában, magatartásban magasabb az igény és a mérték. . A SZOT főtitkára hangsúlyozta, . hogy az utóbbi 15 —20 év folyamán a szak- szervezetek szerepe é.s tevékenysége jelentősen megváltozott. Ez főként az érdek- képviselet és az érdekvédelmi tevékenység újjáéledésének köszön liető, mert ez teremtett alapot és adott hitelt a szakszervezeti munkának. — A szakszervezeti munka egyik gyengéje. hogy erőnk jelentős részét fordítjuk belső munkára, a szervezet „önmozgatására". Ezért tevékenységünknek az eseményekre gyakorolt hatása bizony nemegyszer gyenge. Erőteljesebbé kell tennünk gazdaságsegítő m u n kén ka t. a szocialista mun.kaversenyl: a nevelő munkát és a demokratikus logok gyakorlását. A szakszervezetek növekvő felelősségé ma megköveteli, hogy segítsék megértetni a dolgozókkal a népgazgos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. A SZOT főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta: elveink és politikánk szilárd, céljaink jók. Népünk, a dolgozó milliók cselekvő lenni- akarása változatlan. Ez fémjelzi rendszerünk erejét, amely józan bizakodásunk alapja. A jelenlegi körülmények között a legfontosabb feladatunk hazánk gazdasági erejének növelése, a gazdálkodás javítása. Az 1979-ben kibontakozó folyamatokat erősíteni és gyorsítani kell. A fejlesztésre szápt anyagi eszközeink felhasználásával úgy kell eljárnunk, mint a gondos háziasszonynak, aki jól meggondolja, mire ad pénzt. Célszerűen, a jövőt építve használjunk íel minden fillért. Fejlődésünknek másik feltétele a korszerű munkaerőgazdálkodás. Szükségesnek tartjuk, hogy mindenki ott végezze a munkáját, ahol arra a társadalomnak leginkább .szüksége van. Nem engedhető meg, hogy tízezrek ott dolgozzanak, ahol nem azt nyújthatják, amire képesek, és amire az országnak szüksége van. De gondoskodni kell arról, hogy az érintetlek számára a
