Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

198U. március 26^ szerelő ÉSZAK-MAGYARÖRSZÁG 5 cskozik az MSZMP XII. kongresszusa Takács Imréné Takács Imréné, asz; Ajkai üveggyár technológusa, Veszprém megyei küldött is­mertette az Ajkai Üveggyár munkáját, eredményeit, s hozzátette: sikereink értékét növeli az a tény, hogy agyár önerejéből érte el ezeket, a fejlesztéshez külső, anyagi tá­mogatási nem kapott. Ezután gyári példákkal méltatta a gazdasági veze­tők munkáját. — ‘Bizonyos vagyok benne — mondta —. hogy a • gazdasági vezetők többsége az egész országban jól dolgozik. Éppen ezért ne­kem, személy szerint nagyon nem tetszik, hogy divattá vált a gazdasági vezetőket kívülállókként nemcsak kri­tizálni, hanem okolni is sok mindenért. A továbbiakban elmondot­ta. hogy a kongresszusi elő­készületek során igen sok vezetőség választó taggyűlésén volt jelen. Ezekből azt a meggyőződését vonta le. hogy az irányelvekkel a párttagság egyetért, de hoz­zátette: — a felszólalók hangsúlyozottan felhívták a figyelmet a határozatok ed­diginél következetesebb vég­rehajtáséira. Újvári Sándor Újvári Sándor, a Zala megyei Tanács elnöke. Zala megye küldötte a település­fejlesztés és a lakosság ellá­tásának helyzetéről, felada­tairól beszélt. — E leien egyik alapvető gondunk a , megye elaprózott településszerkezete. 2(11 ' köz­ségünk közül ugyanis -Kló­ban ötszáznál kevesebb em­ber lakik. De a legkisebb településen is egyre inkább igénylik a jobb és a szín­vonalasabb ellátást, vagy legalábbis a megfelelő alap-' ellát ást. Ennek alapján kellett, és kell az erőket koncentrálni úgy, hogy az úgynevezett központi községekben össz­pontosuljanak a gazdasági, közigazgatási, kereskedelmi, - egészségügyi és művelődési egységek. Nulia lakásépítési tervünk ebben" a tervidőszakban túl­teljesül, mégsem tudjuk az igényeket — és vele párhu­zamosan a gyermekintézmé­nyi igényeket — kielégíteni, ugyanakkor — Tőként a kis­községekben -T— a lakóházak százai állnak üresen. Ez ar­ra ösztönöz bennünket, hogy következetesebben érvénye­sítsük azt a törekvésünket, hogy a jövőben elsősorban a már városban élők lakás- es gyermek intézmény-ige nyeit elégítsük ki. számukra bizto­sítsunk színvonalasabb ellá­tást. Vas Ervin- Vas Ervin őrvezető, a Nép­hadsereg küldötte • felszólalá­sának bevezetőjében el­mondta, hogy az egyik tü- aérezredned tölti szolgálati idejét. Hozzászólásában a bevonulás, a beilleszkedés es kiképzés k tapasztalatairól szólt,- utalva arra, hogy a fiatalok, nagy többségében nincs a valóságnak, megfele­lő kép a mostani katonai életről; sok téves, ferde in- f-ormació éri a fiatalokat. Ezután arról szólt, több ezer ka-tonatársa nevében is, hogy amióta katona, sok te­Dr. Kadics Katalin Dr. Raüics Katalin, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Nyelvi udomanyi 1 mézeiének tudományos munkatársa, bu­dapesti küldött, bevezetőben az egyetemet, főiskolát vég­zettek pályakezdési gondjai­ról beszélt. Amikor valaki egyetemista vagy főiskolás — mondotta —, nagy terve­ket sző. ügy érzi. szakmájá­ban minden fontos kérdés megoldása őrá vár. Sokak­nak megvan a lehetőségük, hogy a megszerzett, szellemi tökét kamatoztassak. Egyes szakmákban azonban nem ritka az ennél rosszabb, ki­ábrándítóbb pályakezdés sem. Jogosulatlan a kiábrándulás . ha abból ered. hogy a meg­pályázható állás nem Buda­pesten van, vagy, hogy a munkakört nem övezi ele­gendő presztízs. De jogosult az elégedetlenség, ha a lesei Sarlós István felszólalása kintetben gazdagabbnak érzá magát; megismerhette egy korszerűen felszerelt hadse­reg belső életét, érzékelte a tisztek, a párt- és a K1SZ- tagok felelősségérzetét, amit a szocialista haza fegyveres szolgálatából adódó felada­tok ellátása közben tanúsí­tanak. Tapasztalataim alap­ján nyugodt szívvel kijelent­hetem — mondotta —, hogy a katonai szolgálat nagy­mértékben hozzájárul embe­rt értékeink gyarapításához. mérnöknek technikusi fel­adatot kell ellátni, ha rutin­szerű ellenőrző tevékenysé­get, vagy egyszerű admi­nisztratív munkakört kell betölteni. A tudományos kutatók egységes követelményrend­szeréről szólva helyeselte, ha ezt nagyon komolyan ve­szik, és nem káphat maga­sabb besorolást, több fize­tést az, aki valamelyik kö­vetelményt nem teljesíti. Ezt. követően az elnöki lisztet betöltő Stock János. vezérőrnagy, hadseregpa­rancsnok bejelentette, hogy a kongresszushoz további kül­földi lestvérpártoktól érkez­tek • üdvözletek, majd Sarlós Istvánt, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát kérte fel beszéde megtartására. A Hazafias Népfront cselekvő részese volt az el­múlt öt esztendő országépilő munkájának — mondotta felszólalásának bevezető ré­szében Sarlós István. — Te­vékenysége éppúgy érzékel­hető az elén eredmények­ben. mint a gondok és a feladatok megoldását előse­gítő intézkedésekben. Moz­galmunk nagy várakozással tekint u part XII. kongresz- szusdra. Ez kifejezésre ju­tott abban is. ahogy válasz­tott testületéin!? részt vet­tek az irányelvek vitájában. Az elhangzott észrevételek és javaslatok, ismeretében el­mondhatom. hogy párttagok és pártonkivüliek. magyarok és nemzetiségiek, materialis­ták és vallásos emberek egy. aránt azt javasolják: a kong­resszus erősítse meg eddigi politikai irányvonalunkat. Az eszmecserék tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy népünk politikailag egységes, es kész arra, hogy tettekkel támogassa szocialista céljaink megvalósítását. Érthető és indokolt, hogy az általános egyetértéssel párhuzamosan, politikánk következetes kép­viselete és megvalósítása ér­dekében. határozott intézke­déseket. az eddiginél nagyobb következetességet és ha kell, szigorúságot várnak az er­re illetékes vezetőktől. A mozgalom a nemzeti egy­ség erősítésén akkor tud eredményesen munkálkodni, ha az általános célok hirde­tésén túl a napi életet meg­határozó tervekre és az azok teljesítését befolyásoló té­nyezőkre is figyelmet fordí­tunk. Feladatunk, hogy a hozzánk érkező információ- kat eljuttassuk az illetékes párt- és állami szervekhez — mondotta Sarlós István, majd így folytatta: — Az így megismert és a termeléssel összefüggő gon­dok és javaslatok tovább­adása útján is erősíteni kí­vánjuk kapcsolatainkat az irányító szervekkel, hogy észrevételeinkkel vagy bírá­latainkkal segítséget nyújt­sunk munkájukhoz A gaz­daságpolitikai munkával kapcsolatban példáuj javas­latot tettünk a kormánynak a vállalati, elsősorban a tröszti irányítás egyszerűsí­tésére. • a szolgáltatást ja­vító kis- és középüzemek lé­tesítésére. Rendszeresen foglalko­zunk a környezetvédelem ál­talános és napi kérdéseivel is. Helyeslés fogadta azt. s szándékot, hogy | hatékony gazdasági és egyéb in­tézkedésekkel is fellépünk azok ellen, akik nem a ké­pességeiknek és a lehetősé­geiknek megfelelően dolgoz­nak. Ez azonban még csak Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront főtitkára felszólalását mondja egyoldalú, de szükséges lé­pés. Ezzel egy időben keli észrevehetőbb anyagi es er­kölcsi elismerésben részesíte­ni azokat, akik teljesítik és még inkább azokat, akik túl­teljesítik kötelességüket. Mi a nyíltságot és az őszin­teséget akarják mindenben és mindenütt érvényesíteni. Ez szükségessé teszi azt. hogy nyíltan szóljunk a hibákról is. Ezt is tesszük. De az már baj, ha csak a nehézségek­ről beszélünk. Meggyőződé­sem. a rossz ellen a jóra tá­maszkodva eredményesebben lehet fellépni, mint akkor, ha kizárólagosan a rossz munkáról szólunk. Hazánkban a társadalom helyzetének elemzése azt is szükségessé teszi, hogy meg­vizsgáljuk. milyen mélység­ben és milyen hatékonyság­gal érvényesül nálunk a de- mokrácia. Ezt a kérdést is osztályszempontból vizsgál­juk. Mi a hatalmon levő munkásosztály, következés­képpen a vele szövetséges egész dolgozó nép érdekében akarunk minél teljesebben megvalósuló demokráciát. A demokrácia jogokat ad, és a kötelességek teljesítését vár­ja el mindenkitől. A döntéseket megelőző esz­mecserében az emberek vé­leményének' a megismerése az elsődleges. De ahhoz, hogy legyen az érdekeltnek véle­ménye. az szükséges, hogy az adott, témában gyakorlati ta­pasztalatokat szerezhessen, hogy kellő informáltsággal rendelkezzék. Ezt a társadat. , mi szerveknek és mozgal­maknak, a Hazafias Nép­frontnak is jó politikai mun­kával kell segítenie. Az egyenrangúság és egyenjogúság nem zárja ki, sőt feltételezi a jó értelem­ben vett alá- es fölérendelt­séget. Nem szülhet ez kiski- ralyságot. Sok emberben van erre hajlam, de ezt kiélni csak ott lehel, ahol olyanok is vannak, akik az ilyesmit eltűrik, sőt, sajnos sokszor természetesnek tartják. Az emberi méltóságot senkinek sincs joga megsérteni, áe hozzáteszem, hogy a sértést eltűrni sincs joga senkinek. A párt szövetségi politiká­jának sarkalatos kérdése a nemzeti egység megteremté­se és folyamatos erősítése. A XI. kongresszusi követően, annak tudatában, hogy ez az egység telezik, a pártprog­ramot az akkori választási felhívásban nemzeti prog­ramként vállaltuk. Ügy gon­dolom. hogy ez helyes lépes volt. s az azóta eltelt évek megerősítették: a program céljai és a megvalósítást se­gítő feladatok jók, kiváltot­ták az állampolgárok érdek­lődését. egyetértését és támo­gatását. A nemzeti egység erősítése olyan cél, amely cselekvésre ösztönöz minden a hazáját es népét szerető embert. S mert úgy látják, hogy a történelmi múltunk­ban soha nem tapasztalt egy­séget a szocializmus korsza­ka teremti meg. szívesen működnek együtt a magya­rokkal a nemzetiségiek és a párttagokkal a pártonkivü­liek. Ebben a törekvésben jelentős szerepe van a ha­zánkban működő egyházak­nak. Örömmel tapasztaljuk, hogy az egyházak vezetői, papjai és hívei túlnyomó részben vállalják politikánk támogatását, és részt vesznek a társadalmi fejlődést segítő munkában. .Tót kapcsolódnak egymás­hoz a társadalom osztályai és rétegei, s a kapcsolat gyak­ran túlnő a formális kere­teken. s a cselekvés forrásá­vá válik. A múlt évben, első­sorban a szocialista brigá­dok. közreműködésével, 1978- hoz viszonyítva, 25 százalék­kal. 4.8 milliárd forintra nőtt a társadalmi munkában elő­állított értékek nagysága. Vannak a nemzeti egysé­get csak szólamokban támo­gatók is. akik ugyan helyes­lik céljainkat, élvezik az eredményeket, de ők maguk a kötelező munkán felül nem sokat tesznek a közösségért. A politikai munka szaka, datlan küzdelem azért, hogy eszméinket terjesszük, hogy újabb és újabb tömegeket mozgósítsunk a szocialista jelenünkért és a holnapért végzendő munkára. E törek­véseinket megértéssel fogad­ják állampolgáraink. Pártunk törekvései világo­sak, programja forradalmi. A kongresszusi jelentés, a szóbeli beszámoló és a hatá­rozati javaslat is ezt tükrözi. S mert a Hazafias Népfront létrejöttétől kezdve a nép­nek a párt által kitűzött cél­jait vallja magáénak, a jö­vőben is hű marad eredeti szándékához. Támogatjuk a XII. kongresszus határozatait, és részt veszünk azok vég­rehajtásában — mondotta befejezésül Sarlós István. lánsMi hell 3 iqezHtszsqn Horváth József felszólalása Néphadseregünk képviselői a kongresszuson tisztelt Kongresszus! .— Közismert, hogy a Diós­győri Gépgyár néhány évvel ezelőtt súlyos gazdasági hely­zetbe; került. Jelenthetem, hogy gyárunk kollektívájá­nak becsületes és áldozatos munkája nyomán kikerültünk ebből a mélypontból es sir került elindulnunk a telfelé vezető úton — kezdte fel­szólalását Horváth József, a Diósgyőri Gépgyár eszter­gályosa, majd a múlt év gaz­dasági eredményeinek főbb mutatóit ismertette. Elmon­dotta, hogjy a gyár kollek­tívája a befejezett termelési tervét 104,4 százalékra, tő­kés expnrtlervét 102.4 szá­zalékra. nyereségtervét 121.’ százalékra teljesítette. Ezé! révén eleget tettek államkö­zi és belföldi szállítási köte­lezettségeiknek és teljesítet­ték a párt XII. kongresszu­sára ess hazánk felszabadu­.sának tiszteletére született elajénlások időarányos ré­szét. Elmondotta, hogy az eredmények elérésében ki­emelkedő munkát vállallak a szocialista brigádok, a törzs­garda tagjai. A gyár politi­kai és gazdasági vezetésének sikerült a rendelkezésre ál­ló szellemi kapacitást kon­centrálni. a legfontosabb gaz­dasági feladatok megoldásá­nak szolgálatába állítani,' Felbecsülhetetlen segítségnek bizonyult a hagyományosan meglévő jó politikai légkör, a kommunisták aktív, példa, mutató munkája. Változtatni kellett a termékszerkezeten is. A felszólaló a későbbiek-' ben a munkaerő-átcsoporto­sítással kapcsolatos emberi problémákról, ezek megol­dásának lehetőségeiről be­szélt. Az elmúlt időszak ta­nulságairól szólva elmondot­ta. hogy a gondok egy je­lentős része szubjektív ere* (Folytatás a ti, oldalon.) ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom