Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 2 T'S&e. méreti» Zt>,, sierda Z Veress Péter Veress Peter külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta: a világgazdaság megváltozott teltételei, a cserearányok. nem változnak meg javunkra pusztán attól, ha csak bíráljuk őket. Felismerhettük. hogy az egykor eredményes munkamódszerek ma már nem mind álljak meg a helyüket. A nehezebbé vált helyzet kikényszerítette, hogy felkutassuk saját tartalékainkat. Ezek ma elsősorban a fejlettség emberi tényezői, a meglevő műszaki tudás, az új iránti fogékonyság, a munkakultúra, a lelkesedés, a jobb technológia és munkafegyelem, a szervezettebb, korszerűbb vállalati munka. Az utóbbi hónapokban bonyolultabbá vált nemzetközi helyzet ellenére mindent megteszünk, hogy gazdasági kapcsolataink a fejlett tökös országokkal normálisan fejlődjenek. A tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján kereskedünk. Gazdaságot gazdasággal, jogot joggal, előnyöket előnyökkel es ha ránk kényszerítik, a megkülönböztetéssel megfelelő ellenlépeseket állítunk szembe. Tőlünk nem indul ki gazdasági kapcsolatokat gyengítő törekvés, vagy lépés. Az irányelvek feladatul szabják többek között, hogy váljék szorosabbá a termelő és külkereskedelmi vállalatok együttműködése, növekedjék közös érdekeltségük. «erősödjék a szállítási fegyelem, javuljon a piaci munka, gyorsabban, rugalmasabban kövessük a piac változásait. Már dolgozunk ezeknek a problémáknak a megoldásán, löbbek között az olyan érdekeltségi rendszer kimunkálásán, amely jobban összekapcsolja a termelő é.s a külkereskedelmi vállalatokat. Novai Julianna llovcii Julianna, a gödi Dunámén ti Tsz virugkertcsze. Pest megye küldötte, a szövetkezeti demokráciáról és a szocialista brigádmozgalomról szólt. A módosított szövetkezeti törvény a szövetkezeti demokrácia érvényesülése érdekében a közgyűlés hatáskörébe — helyesen — csak a tsz működésének, gazdálkodásának legfontosabb kérdéseit utalja— mondotta. — Rendkívül fontos viszont, hogy a szövetkezet ügyeiben az, akinek mondanivalója van, más fórumokon véleményét nyilváníthassa. A továbbiakban a munkahelyi közösségek szerepét fejtegette. Ezeket a fórumokat még alkalmasabbá kell tenni arra, hogy az emberek véleményt mondhassanak és a döntésekbe beleszólhassanak. Hangsúlyozta a felszólaló, hogy a demokrácia nemcsak kedvező gazdasági helyzetben szükséges, hanem a nehéz gazdasági körülmények között is. Dr. Martos István Dr. Martus István, a Me- — Állítom, hogy a válla- dicor Művek vezérigazgatója,, latok jelenlegi körülményei budapesti küldött: között is lehet eredményesebben dolgozni. nagyobb hatékonyságot elérni — hangsúlyozta — mégis úgy erzem, hogy pártunk kongresszusa az a hely, ahol fel lehet, vetni azokat a problémáinkat. amelyek a mi viszonyaink között gátolják a gyorsabb előrehaladást. Az elmúlt években minden gazdasági témájú párthatározat, a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója hangsúlyozta a differenciálás szükségességéi, azt a követelményt. hogy a jobbak gyorsabban fejlődjenek, a rosszabbak szoruljanak visz- sza. Az lí)80-as szabályozó rendszer működéséről még nincsenek megfelelő tapasztalataink. de amit eddig láttunk. az nem bizonyítja ezt a törekvést. Meg léhel .érteni azt a költségvetési jellegű szemléletet, amely szerint csak azoktól lehet elvenni. akiknek van. De ennek az elvnek további alkalmazása nem ösztönöz a fejlődésre. Ezért elengedhetetlenül .szükséges meggvor- sítani a differenciálás helves elvének gvakorlati végrehajtását minden területen. — Tapasztaljuk azt is, hogy a vállalatokat irányító állami szervek határozataiban. magában a gazdasági szabályozásban is sok esetben bizalmatlanság nyilvánul meg a végrehajtással szemben. Ez az alapállás egy-., részt sérti azokat a vállalatokat — és szerintem ezek vannak többségben —, amelyek nerh szolgáltak erre rá: másrészt viszont ennek hálására nő a bürokrácia, és nem egy esetben ellenbizal- rnatlanság is tapasztalható.. Ezt követően az elnöklő Győri Imre, a Központi Bizottság titkára Lázár Györgynek, az MSZMP. Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót. Lázár György felszólalása A Minisztertanács elnöke bevezetőben kifejezte egyetértését mind a Központi Bizottság, mind a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójával és az előterjesztett dokumentumokkal, majd így folytatta: — Az elmúlt évek kormányzati munkájában az a szándék vezetett bennünket, hogy eleget tegyünk a XI. kongresszus határozatainak, s legjobb tudásunk szerint dolgozva megfeleljünk pártunk és népünk bizalmának. Munkánkhoz folyamatos segítséget kaptunk a Központi Bizottságtól. az országgyűléstől. Az elmúlt években is elv- szerü és gyümölcsöző volt a kormány és a szakszervezetek együttműködésé. Mindvégig élveztük a Hazafias Népfront, a KISZ és a többi társadalmi szervezet támo- ga tusát. A Központi Bizottság beszámolója a kormány számára megtisztelő elismeréssel szólt erőfeszítéseinkről, de munkánkat bíráló észrevételeket is tett. Ezekkel teljes mértékben egyetértek. Magam is úgy látom, hogy a kormányzati munkában van fejlődés, de a megnövekedőit követelményekhez még nem mindenben tudlunk felzárkózni. A kormányzati munkában az utóbbi öt évben azok a társadalmi es szabályozási kérdések foglalták el al fő helyet, amelyek gazdaságpolitikai céljaink elérését, a gazdaság hatékonyabb működését voltak hivatva szolgálni Emellett — folytatta Lázár György — az utóbbi években is nagy figyelmet fordítottunk a szocialista demokrácia. a tudomány, a közoktatás, a kultúra, a kozmüveLózár György, 07 MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke felszólal a kongresszuson lődés fejlesztésére. Ezt kell tennünk a jövőben is. Fontos feladatunknak 'tekintettük az állafnélel demokratizmusának fejlesztését. A közszolgálat dolgozóinak többsége szerencsére nem hivatalnokszellemben, hanem a nép ügye iránti elkötelezettséggel végzi munkáját. Ez azonban még nincs mindenütt így. Ezért jogosnak tartom, ha a Központi Bizottság közvéleményünkkel egyetértve sürgeti, hogy- az állampolgárokat jobban vonjuk be a közügyek intézésébe és ellenőrzésébe, hogy további lépéseket tegyünk az igazgatás egyszerűsítésére és szakmai kultúrájának növelésére. A megelőző öt évhez képest. ha szerényebben is. tovább javultak népünk anyagi é.s kulturális életkörülményei. Teljesítjük, sőt várhatóan némileg túl is teljesítjük a lakásépítés tervét, számos új szociális és egészségügyi, oktatási. kulturális intézmény szolgálja a lakosság jobb ellátását. Gazdasági fejlődésünkről szólva azt sem hallgathatjuk el, hogy teljesítményünk egésze elmarad a tervezettől, a rrvai szigorú követelményektől és a sajat reális lehetőségeinktől is. Munkánk gyengeségei mindenekelőtt abban tükröződnek, hogy a hatékonyság, s ennek következtében a nemzeti jövedelem sem éri el a tervezett mértékei. Az előirányzottnál kedvezőtlenebb az egyensúlyi helyzet, nem valósul meg a reálbér és reáljövedelem tervezett növelése. Az ókokat keresve hiba lenne úgy megosztani a felelősséget. hogy a kormányzati irányító munka mindenben megfelelő volt, s csak a végrehajtás volt elégtelen. Ugyanígy hiba volna az is, ha csak a központi irányítás gyengeségeit okolnánk az elmulasztott vagy a kellően ki nem használt lehetőségekért. Az igazság azt kívánja, hogy a kritikából és a felelősségből is a kormány vállaljon többet. Elsősorban a kormányzati munka gyengeségeire vezethető vissza; hogy késlekedve reagáltunk a világgazdaságban lezajló változásokra, alábecsültük azok várható hatását. Erre alapozva túlzott védettséget tartottunk fenn vállalatainknak. Amikor a Központi Bizottság 1978 decemberében elemezte a helyzetet, két lehetőség között választhatott: vagy folytatjuk a korábbi gazdasági gyakorlatot, vagyis változatlanul mindennél előbbrevalónak tekintjük az ötéves terv számszerű előirányzatainak teljesítését, vagy mérsékelve a növekedés ütemét, a minőségi követelményeket helyezzük előtérbe, és az elosztást is jobban alárendeljük a fő célnak — az egyensúly javításának. A realitás ez utóbbit követelte. > Az 1979-es év gazdasági mérlege azt mutatja, hogy a Központi Bizottság helyesen döntött. Pozitív folyamatok indultak ,el a termelési szerkezet korszerűsítésére, a vállalati gazdálkodás jobban igazodott az új követelményekhez. Üjabb vállalatok léptek arra az útra, ami a Bakonyi Bauxitbányák Vállalatnál, a Zalaegerszegi Ruhagyárban már évek óta jó eredményeket hoz, s ma is példát, mutat a munkaerő-gazdálkodás megjavításában, a korszerű munkaszervezésben. Az. intézkedések végrehajtását —, amelyek között a fogyasztói árak felemelése is szerepelt — megkönnyítette, hogy ezeket, mint szükséges lépéseket. népünk magas fokú politikai érettségről tanúskodó megértéssel fogadta, sőt, cselekvő módon támogatta is. Ismét bebizonyosodott. hogy a dolgozók bizalma, a tőlük kapott támogatás a mi legnagyobb erőforrásunk, amire .mindig építhetünk, de amivel — Kádár elvtárs szavaival ehe — visszaélni sohasem szabad. . Az. hogy 1978-hoz képest jelentősen mérséklődött a behozatali többlet és a tőkés v i s zo nyl a t ú k ü 1 k e rés k e d cl e in mérlege kedvezőbben alakult, előnyös feltételeket biztosított folyó évi tervünk indulásához is. de ahhoz, hogy az idén újabb lépéseket tehessünk az egyensúly helyreállítása felé, meg jobb munkára és igen nagy erőfeszítésekre van szükség. , Lehetőségeinket számba véve úgy látjuk, hogy a hatodik ötéves terv időszakában is azt az utat- kell járnunk, amelyre 1979-ben léptünk. s továbbra is az egyensúly javítását kell a követélmények középpontjába álh tani. Emellett, vívmányainkat megőrizve, meg kell szilárdítanunk az elért életszínvonalat, erőinkhez mérten igyekeznünk kell javítani a szociális, az egészségügyi ellátást. segíteni a sokgyermekes családokat, az otthont alapító fiatalokat és enyhíteni az idős emberek gondjain. A gazdálkodás minőségének es hatékonyságának javításában csak akkor érhetünk el. sikert, ha a Központi Bizottság 1977. októberi határozatának szellemében olyan szelektív fejlesztési politikát valósítunk meg, amely megfelel adottságainknak, és jól beilleszthető a szocialista gazdasági integrációba is. Továbbá, ha a beruházásra fordítható eszközöket, a szűkös devizaforrásokat nem az eddig megszokott, a .,mindenkinek jár" hibás gyakorlatát követve osztjuk fel, hanem a legtöbb eredményt hozó. a hatékonyság gyors növelését elősegítő fejlesztésekre összpontosítjuk. Nagyobb figyelmet kell fordítanunk meglevő erőforrásaink — a munkaerő, a hatalmas értéket képviselő technika. a termőföld, természeti kincseink és egyetértve Veszprémi elvtarssal. szénva- gyonunk — jobb hasznosítására. Ehhez azonban a munkakultúra általános növelése mellett arra is szükség van, hogy polgárjogot kapjon az a felfogás, ami szerint a munkaerővel, a pénzzel, az anyaggal és a folyamatosan dráguló energiával való szigorú takarékosság nem a szükség, hanem az értelem parancsa. Egész társadalmunknak alapvető érdeke, hogy még jobban felkaroljuk a .tehetségeket, sehol ne tűrjük meg a sablonos, a fél szívvel végzett rutinmunkát. Mindez megköveteli, hogy színvonalasabbá tegyük a kormány hatáskörébe tartozó népgazdasági , tervezést, a gazdasági fő folyamatok összehangolását és irányítását, következetesebben ellenőrizzük a határozatok végrehajtását. Ugyanakkor elhatározott szándékunk, hogy a közgazdasági szabályozás célszerűbb érvényesítése közben a jövőben is biztosítjuk, sőt. fejlesztjük la vállalatok és az üzemek önállóságát, szer-, vezeti és más intézkedésekkel több támogatást, nagyobb mozgásteret kell adnunk a kezdeményező, a felelősen dolgozó, de az. ésázerű kockázatot is vállaló vezetőknek. A munkakollektívákban, a szocialista brigádokban nagy a leürekészség. a segíteni akarás. Mindenekelőtt az illetékeb vezetők feladata, hogy a tennivalók konkrét kijelölésével lehetővé tegyék c núgy erőforrásunk okos hasznosítását. A fejlesztési eszközök es a jövedelmek differenciálása nem új keletű igény. Érvényesítésében azonban alig- alig jutottunk előbbre. Tudatában vagyunk, hogy epeink következetesebb érvényesítése. így a fejlesztési eszközök és a bérek differenciáltabb elosztása a társadalmi'. a csoport-, és az. egyéni érdekek között több ütközést fog kiváltani, mint amennyivel korábban találkoztunk. Ezeket vállalnunk kell. de — különösen, ha emberi sorsokat érintenek — szocialista módon kell megoldanunk. A becsülettel dolgozó többség helytállása meg. adja számunkra az erkölcsi alapul ahhoz, hogy a korábbinál erélyesebben lépjünk fel a - egyéni érdekeiket a közössé).: érdekei elé helyezők, a szocialista normákat megsértő!-, ellen, s ha a jó szó már nem használ, a fegyelmező szigorral is éljünk velük szemben. Népgazdasági terveink meg valósításában eddig is pótolhatatlan segítségei jelentett a szocialista országokkal folytatott sokoldalú műszaki-tu lományos és gazdasági együtt működés. A nemzetközi kő rülmények. a közös és a nem zeti érdekek most még in kább sürgetően követelik a szociaiisla gazdasági integráció elmélyítését Számunkra különösen nagy fontossága van a Szovjetunióval kiépített és egyre bővülő gazdasági együttműködésnek. Ezért is örvendetes es nagy fontosságú fejlemény a gyártás szakosításának és a kooperációnak a közelmúltban Budapesten aláirt hosszú távú programja. Kormányunk külpolitikáját az a törekvés hatolta át. hogy a lehető legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa népünk békés szocialista alkotó munkájához,' nemzeti céljaink eléréséhez. Ennek szellemében az elmúlt esztendőkben is aktív nemzetközi tevékenységet folytattunk. Békénk, nemzeti függetlenségünk és szuverenitásunk zálogának tekintjük azokat az erős szálakat, amelyek ösz- szeíüznek bennünket a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. Ügy. mint eddig, ézulán is munkálkodni fogunk a szocialista országok egységének, a Varsói Szerződés erejének továbbszilárditásáért, részt vállalunk közös szervezeteink tevékenységéből, hiány-; talanul elegei leszünk a szerződésekből és megállapodásokból ránk háruló kötele-1 zetlségeknek. Internacionalista elveink-1 nek megfelelően a jövőben is támogatjuk a fejlődő országok haladó törekvéseit. Mint a békés egymás mellett élés elkötelezett hívei, a jövőben is a béke megőrzéséért, a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének fejlesztéséért széliünk síkra, Sajnálatosnak farijuk, hogyi az utóbbi időben a szélsőséges imperialista körök újult erővel támadnak az enyhülés folyamata ellen, s ennek nyomán nőtt a világban a feszültség.. Mesterkedéseik es a hala- | dó erők visszaszorítását célzó I kísérleteik átmenetileg meg- j zavarhatják a normális, kiegyensúlyozott nemzetközi légkört. Próbálkozásaik azonban kudarcra vannak ítélve. Az idő nekünk dolgozik. Tizes százmilliókban, a különböző világnézetű, de reálisan gondolkozó politikusokban egyre inkább szilárd meggvo- zödéssé érlelődik, hogy a békés egymás mellett élésnek nincs értelmes alternatívája. A nemzetközi helyzet ugyan változott, de az alapvető nemzetközi erőviszonyok nem változtak. A Magyar Népköztársaság — területét, lakóinak számát tekintve — kis ország. Állás- foglalásának mégis súlya, szavának hitele és tekintélye van a nemzetközi életben. Elsősorban azért, mert hazánk és szövetségeseink. a szocialista országok- olyan politika elkötelezettjei, amely mindenkor a béke, a társadalmi haladás ügyét szolgaija. Bizonyos, hogy pártunk vezetésével nagy lettekre kénes munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk értelmiségünk baráti szövetségbe és szoros nemzeti egységbe tömörülve. síkénél fogja g- reliaitHini a XII. kongresszus határozatait. A magunk elé tűzött -él vonzó és világos: tovább mít- iük a fejlett szocialista ái- sadaimat. Most nehéz >'xza- kaszhoz érkeztünk. Hoa»' mielőbb sikerrel túljussunk- raj- la. szakítanunk kell mindazzal ami idejétmúlt korszerűtlen. A kormány és a közszolgálat dolgozóinak nevében biztosíthatom' önöket, hogy neg tisztelő kötelességünket eljesítve, minden tőlünk téliétől megteszünk a kongresszus határozatainak végrehajtásáért. (Folytatás a 3. oldalon.)
