Észak-Magyarország, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1980. március 25., kedd (Folytatás a 3. oldalról) osztályai és rétegei, a párttagok és a pár- tonkívüliek, a materialisták és a hívők, ma nemzeti egységbe tömörülve, egyetértésben dolgoznak a közös szocialista célokért. Fej­lődésünket a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség alapvető érdekeinek azonos­sága, a szocializmus építésének fő kérdései­ben megnyilvánuló egysége, alkotó együtt­működése, egymáshoz való közeledése jel­lemzi. A jelenlegi kedvező helyzet kiala­kulásában meghatározó szerepe van a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt következetes szövetségi politikájának, amelynek megerő­sítése és határozott folytatása pártunknak, népünknek egyaránt érdeke. A munkásosztály az egész nép érdeké­ben eredményesen tölti be vezető szere­pét. Politikai súlya, állásfoglalása, aktivi­tása és kezdeményezőkészsége, szemlélete és magatartása jó irányban befolyásolja az egész társadalom szemléletét és magatartá­sát. A Központi Bizottság a XX. kongresszus útmutatásait követve rendszeresen foglalko­zott a munkásosztály élenjáró szerepének erősítésével, a munkások, különösen a de­rékhadat alkotó nagyüzemi munkások hely­zetével. A szocializmus építésének elenged­hetetlen feltétele, népünk érdeke, hogy a munkásosztály vezető szerepe tovább erő­södjék. Gondoskodni kell arról, hogy a párt-, a társadalmi és az állami szervek ve­zető tisztségeiben, a választott testületekben a jelenleginél nagyobb arányban legyenek ott azok a tehetséges munkások, fizikai dol­gozók, akik a 'társadalmi tevékenységben is aktívak,, a termelésben is élen járnak. A szövetkezeti parasztság szocialista fej­lődése meggyorsult, a munkásosztálynak .szi­lárd szövetségese,' becsülettel helytáll az cpítőmunkában. A mezőgazdasági termelés iparosodása, a munka és az elosztás jel legé­ben bekövetkezett változások is közelítik a parasztságot a munkásosztályhoz. A jövő­ben is elő kell segíteni a parasztság politi­kai öntudatának, közéleti aktivitásának nö­vekedését, élet- és munkakörülményeinek ja­vulását. Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség, amely­nek további megőrzése és még szorosabbra fűzése egész népünk alapvető érdeke. Az értelmiség tevékeny részese a szocia­lizmus építésének, szorosan kötődik' a mun­kásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Pártunk, egész népünk nagyra értékeli az értelmiségiek munkáját. Szerepük társadal­munk általános fejlődésével, a tudományos- technikai haladással, a kultúra jelentőségé­nek növekedésével szoros összefüggésben fo­kozódik. Az előttünk álló feladatok megol­dása szükségessé teszi, hogy szellemi erő­forrásainkat. a szaktudást, a felkészültséget minden területen jobban, gazdaságosabban és szervezettebben hasznosítsuk, s fokozot­tan igényeljük és biztosítsuk az értelmiség részvételét a szocializmus építésében és a közéletben. Politikánk változatlan célja, hogy az osz­tályok és a rétegek tovább közeledjenek egymáshoz, sajátos érdekeik a társadalmi érdek elsődlegessége alapján érvényesülje­nek, tovább csökkenjen a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti kü­lönbség. Pártunk a beszámolási időszakban is meg­felelően foglalkozott a nők helyzetével. Az idei népszámlálási adatokból kitűnik, hogy a nők aránya hazánkban 51,5 százalék, közülük a munkavállalási korban levők 79 százaléka munkaviszonyban van, az aktív keresőknek pedig 45 százaléka nő. A nők a munkában, a családban, • a közéletben növekvő hozzáér­téssel, tiszteletre méitó szorgalommal és be­csülettel teljesítik a rájuk háruló kötelezett­ségeket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik. Mégsem lehetünk elé­gedettek, változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a nők helyzetére: tovább kell ja­vítani egyenlő esélyeiknek, valamint a ke­reső foglalkozás és az anyaság együttes vál­lalásának gazdasági, kulturális és tudati fel­tételeit. Ezt elő kell segíteni szakképzettsé­gük emelésével, szociális intézkedésekkel, a szolgáltatások bővítésével, a nők társadal­mi szerepét lebecsülő maradi nézetek leküz­désével. Fontos, hogy a nők aránya — a társadalomban elfoglalt szerepüknek meg­felelően — növekedjék a vezető beosztások­ban és a választott tisztségekben. Pártunk megítélése szerint a magyar if­júság döntő többsége híve a szocializmus­nak, benne biztosítva látja jövőjét. Helyze­tében, magatartásában "a társadalom általá­nos állapota is tükröződik. Felkészültségével és tetteivel bizonyítja, hogy lehet rá szá­mítani, helytáll a tanulásban, a munkában, becsülettel teljesíti honvédelmi kötelezettsé­gét,-tevékeny a közéletben. A fiatalok lendüle­tének, kezdeményezőkészségének, új iránti fo­gékonyságának, tehetsége kibontakozásának tág terét nyújt szocialista rendszerünk. Az ifjúságnak ezeket a tulajdonságait az eddi­ginél is jobban kell fejleszteni. Ügy nevel­jük a fiatalokat, hogy a szocializmus ren­díthetetlen hívei és lelkes építői legyenek. Az is helyénvaló, hogy a fiatalók — élet­kori sajátosságaiknak megfelelően —. sze­retnek szórakozni, fontos azonban, hogy szabad idejüket is értelmesen és tartalma­sán töltsék el; ehhez minden lehetséges tá­mogatást meg kell adni. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a fiatalok kö­rében is tapasztalhatunk olyan negatív je­lenségeket, mint a közömbösség, egyeseknél a cinizmus, a könnyelmű életre való haj­lam. Ezek megváltoztatható tulajdonságok. Nem szabad lemondanunk egyetlen fiatal­ról sem, azoknak is segítő kezet kell nyúj­tani, akik rossz befolyás alá kerültek, a tár­sadalom peremére szorultak. Az új nemzedékről történő gondoskodás, az Ifjúság nevelése az egész társadalom ügyé. Fontos szerepe van ebben az iskola-, nak, a munkahelynek, a társadalmi szer­veknek és sokat tehet maga az ifjúság, az ifjúsági szövetség is. A fő felelősség azon­ban változatlanul a családé, amely társa­dalmunknak a legkisebb, de a jövő szem­pontjából is döntő jelentőségű közössége. Pártunk, szocialista államunk védi és tá­mogatja a család intézményét. Arra keli tö­rekedni. hogy növekedjék a család szerepe a személyiség kialakításéban és a szocialis­ta életforma általánossá tételében. Pártunk ismeri a fiatalok valós gondjait« Azért tevékenykedik, és arra ösztönzi az állami és a társadalmi szerveket is, hogy a fiatalok kapjanajc egyenlőbb esélyt a tanu­lásban, a pályaválasztásban, a képzettsé­güknél: megfelelő elhelyezkedésben, hogy javítsák a családalapítás, a lakáshoz jutás, az otthonteremtés feltételeit. .Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közötti rendezett viszony is, amely sok figyelmet igényelt és igényel mind az államtól, mind az egyházaktól. Az állam az alkotmány szel­lemében biztosítja a lelkiismereti szabadsá­got és az egyházak au topóm működésének feltételéit. A vallásos emberek egyenrangú állampolgárként vesznek részt a szocializ­mus építésében, a közéletben. Az egyházak tiszteletben tartják államunk törvényeit, tá­mogatják az országépítő munkát. Az egy­házak vezetői éppen a közelmúltban álla­pították meg. hogy az állam és az egyhá­zak kapcsolata az utóbbi 'években tovább fejlődött, és ma már nem egyszerűen ren­dezett viszonyról van szó, hanem a nép ja­vára végzett közös munkáról. Az állam és az egyházak mai, rendezett viszonya a kö­zösen kialakított megállapodások korrekt • megtartásának alapján jött létre, és így fej­lődhet tovább a jövőben is. A magunk ré­széről elvi alapokon, ezen az úton kívánunk tovább járni. A szocialista alapokon nyugvó társadalmi összefogásnak fontos része, hogy az itt élő nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgá­raként vesznek részt az építőmunkában, a politikai életben. Anyanyelvűket szabadon használják, nemzeti kultúrájuk ápolásához és fejlesztéséhez megfelelő Segítséget kap­nak. A nemzetiségek otthonra leltek, jól ér­zik magukat hazájukban, a szocialista Ma­gyarországon. Pártunk a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítését fontos elvi kérdésnek tekinti. Mindent megtesz, hogy a nemzetiségiek továbbra is aktív ré­szesei legyenek társadalmi, politikai éle­tünknek, megőrizzék és gazdagítsák nemze­ti hagyományaikat, kultúrájukat. Arra tö­rekszünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, román nemzetiségiek és a szomszédos szocialista országokban élő ma­gyar nemzetiségiek hozzájáruljanak népeink barátságának és internacionalista együttmű­ködésének elmélyítéséhez. Népünk történelme úgy alakult, hogy a magyarságnak mintegy harmada az ország határain kívül él; a földkerekségnek szinte minden táján élnek magyarok. Kájuk gon­dolva, jó tudni, hogy legtöbbjük lehetősé­geihez mérten őrzi, ápolja anyanyelvét, nem­zeti kultúráját, hagyományait, becsüli a szo­cialista Magyarországot. Tőlük azt várjuk, hogy nemzeti kultúrájukat ápolva, országuk tisztességes állampolgárai legyenek, s a tár­sadalmi haladást, a népek barátságát segít­sék elő. 'Szocialista hazánk demokratikus politikai rendszerében jelentős szerepük van a társa­dalom sok millió tagját, átfogó és tömörítő' tömegszervezetelcnek és -mozgalmaknak. Pártunk nagyra értékeli, hogy a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a nőmozgaJom és más társadalmi és tömegszervezetek tevékenysé­gükkel segítik a fejlett szocialista társada­lom építését. Növekedett aktivitásuk és tár­sadalmi felelősségük, erősödtek munkájuk szocialista vonásai. , Alkotó módon hozzájá­rulnak társadalmunk szocialista fejlődésé­hez, a népi hatalom politikai, gazdasági és kulturális alapjainak erősítéséhez, a szocia­lista demokrácia kibontakoztatásához. A párt a szocialista nemzeti egység erősí­tése érdekében folytatja bevált szövetségi politikáját. Ez elengedhetetlen feltétele az előttünk álló bonyolult és nehéz feladatok megoldásának. A nemzeti összefogás társa- .dalmi céljainknak, az e célokhoz vezető utaknak, a fejlődés során felvetődő új kér­déseknek eszmei tisztázásával, a közös mun­kában valósul meg és erősödik. Törekvé­sünk, hogy jó szóval, vitával, meggyőzéssel mindenkit megnyerjünk a közös gondolko­dásra, az együttes cselekvésre. A szocializ­mus a párt és a nép közötti kölcsönös biza­lom alapján az egész nép közreműködésé­vel, az egész nép javára épül. A gyakorlatban igazolódott szilárd elvi álláspontunk, hogy a szocialista fejlődés egész korszakában nélkülözhetetlen ■ az ál­lam intézményeinek jó működése, a gazdasá­gi, a kulturális építést elősegítő szervező munkája és védelmi funkciója. A beszámo­lási időszakban a XI. kongresszus határoza­tainak szellemében tovább erősödött az ál­lam irányító szerepe a gazdasági és a kultu­rális feladatok megoldásában, a honvédelem szervezésében. Államszervezetünk intézmé­nyei rendeltetésüknek megfelelően működ­nek, népi államunk betölti hivatását. A Ma­gyar Népköztársaságban tovább szilárdult a jogrend, érvényesül a szocialista törvényes­ség. ■ Kádár János a továbbiakban az ország- gyűlés, a Minisztertanács, valamint a taná­csok munkájával foglalkozott, és méltatta hazánk fegyveres erőinek és testületéinek 1 helytállását. Az állami munkában is kulcs­kérdés a szocialista vonások erősítése, az egész nép érdekeinek becsületes szolgálata. Minden állami intézményben emelni kell a munka színvonalát, következetesebben kell érvényesíteni a társadalmi érdekel. Kívána­tos, hogy a kormány még jobban összponto­sítsa figyelmét a fő folyamatok irányításá­ra, a végrehajtásra, a személyes felelősség érvényesítésére, az ágazati irányító munka és az állami fegyelem javítására. A közpon­ti és a helyi állami szervek éljenek jo' '"in hatáskörükkel, jobban hangolják össze te­vékenységüket. Az állatin munka fejleszté­sének alapvető feladatai között kell számon, tartani a még jócskán fellelhető bürokrácia további visszaszorítását. Állami életünk fejlesztésének nélkülözhe­tetlen feltétele a törvényes rend szilárdítá­sa, a törvények megtartása és megtartatása, az állampolgári fegyelem növelése. Közös érdekünk, hogy őrködjünk a közélet tiszta­ságán, és leplezzünk le, szorítsunk vissza minden tár.sadalomellenes magatartást. Társadalmi rendszerünknek lényegi voná­sa a kapitalista elnyomástól megszabadult nép politikai aktivitását és fejlődéséi, alkotó erejének kibontakoztatását serkentő szocia­lista demokrácia. Pártunk a legutóbbi évek­ben is nagy figyelmet fordított a fejleszté­sére. örömmel állapíthatjuk meg, hogy a la­kosság véleményének nyilvánításával, ja-- vasiataival, kritikai észrevételeivel fokozódó mértékben vesz részt a közéletben. A XI. kongresszus határozatának megfelelően lét­rehozott szakszervezeti bizalmi és főbizalmi testületek jól betöltik szerepüket. Erősödött a szövetkezeti demokrácia, formái fokozato­san igazodnak a megnövekedett üzemi mé­retekhez. A lakóhelyi fórumok is gazdagít­ják a közéletet. A szocialista demokrácia érvényesülésé­nek eddigi eredményeivel még nem lehe­tünk megelégedve. Gondoskodni kell róla, hogy a szocialista demokrácia fórumai ren­deltetésüknek megfelelően, tartalmasán mű­ködjenek. Minden munkahelyen, minden közigazgatási egységben növekedjék a dol­gozók részvétele az ügyek intézésében, és ez egyaránt terjedjen ki a véleményezésre, a javaslattételre, az ellenőrzésre, valamint — mindazokban az esetekben, ahol lehetséges és szükséges — a döntésekre is. A szocialista demokrácia nem gyengítheti az egyszemélyi felelősséget. Nem helyes az a gyakorlat, hogy sokszor a kollektiv fele­lősségre hivatkozva halogatják a szükséges döntéseket, vagy megfoghatatlanná válik a felelősség a rossz döntésekért. A szocialista demokrácia nem lehet a kötelességmulasz- tók vagy a fegyelmezetlenek mentsvára. Egyidejűleg jeleni rendet és fegyelmet, össz­hangot a kötelességekben és a. jogokban, megfontolt beleszólást a közügyekbe, tevé­keny részvételt a munkában, személyes fe­lelősségérzetet és felelősségvállalást a köz­javára. Foglalkozni kell azzal is, hogy az egysze­mélyi felelősség fokozott érvényesülése niel­lett hogyan lehetne a kinevezett vezetők te­vékenységét érdemibb társadalmi ellenőrzés alá vonni. Ennek érdekében pontosabban kell meghatározni; hogy a vfezelők milyen beszámolási kötelezettséggel tartoznak a de­mokratikus fórumoknak, és azt is. hogy ho­gyan érvényesülhet jobban a dolgozó közös­ségek véleménye a vezetők kinevezésekor. Társadalmi rendszerünk hatalmas erőfor­rásának, a szocialista demokráciának elmé­lyítése, formális vonásainak megszüntetése megköveteli a pávtirányitás és a pártdemok­rácia erősítését, a társadalmi és képviseleti szervek szerepének növekedését, a társadal­mi ellenőrzés fokozását. A gazdasási építimuÉa feladatai Régen feltárt igazság, hogy a társadalom fejlődését döntően két tényező határozza meg, a politikai hatalom és a gazdasági alap. Ebből következik, hogy jelenleg, a mi viszonyaink között, amikor a munkásosztály­nak és szövetségeseinek a politikai hatalma szilárd, minden társadalmi kérdés megoldá­sa, az életszínvonal emelése, a kultúra fej­lesztése, honvédő képességünk növelése, s általában a fejlett szocialista .társadalom si­keres építése a gazdasági munka eredmé­nyeitől függ. A gazdasági feladatok megol­dása viszont csak az egész társadalom cél­tudatos erőfeszítéseinek eredménye lehel. Ebben fontos szerepe van a gazdaságban dol­gozókon kívül a tudományos, a művelődési, az egészségügyi, az, igazgatási és minden más területen tevékenykedők kijzös munká­jának. A Központi Bizottság a beszámolási időszakban ennek megfelelően foglalkozott a gazdasági feladatokkal. A XI. kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikát követtük, az V. ötéves terv valóra váltásáért dolgoz­tunk a feltételezettnél lényegesen nehezebb és bonyolultabb körülmények közölt. Jelenthetjük a kongresszusnak, hogy a be­számolási időszakban a párt és a nép közös erőfeszítései nyomán a gazdasági építőmun­kában is számottevő eredmények születtek, lejlődtek a .termelőerők, erősödött szocialista társadalmunk anyagi-műszaki bázisa. Gya­rapodott a nemzeti vagyon, javultak az élet- körülmények. Ha az idei népgazdasági terv előirányzatai teljesülnek, a nemzeti .jövede­lem öt év alatt 21—22, az ipari termelés 24 —25, az építőipari termelés 12—14 százalék­kal nő, a mezőgazdasági termékek termelése 15—1K százalékkal lesz nagyobb, mint a megelőző öt évben. A munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik. Kezdeti eredmények vannak a gazdaságtalan, termelés1 gazdasá­gossá tételében, illetve megszüntetésében. Az elmúlt öt, esztendőben mintegy 80 olyan — egyenként a fél milliárd forintot meghaladó — beruházás valósult meg, amely lehetővé tette a termelés bővítését, és segítette a ter­melési szerkezet átalakítását is. Fejlődött a közlekedés és a szállítás. Fokozódott részvé­telünk a nemzetközi munkamegosztásban. Mindemellett azt is jelentenünk kell, hogy a megtett erőfeszítések ellenére, döntően a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakult fel­tételek miatt, gazdásági fejlődésünk várható eredményei elmaradnák az V. ötéves terv előirányzataitól; a nemzeti jövedelem, és en­nek következtében az életszínvonal emelke­désének üteme is lassúbb a tervezettnél. A helyzet ma bonyolultabb, a gazdasági mun­ka az eddiginél nagyobb erőfeszítést, szerve­zettséget követel. A nemzetközi gazdaság életben 1973—74 óla végbemenő gyökeres é- tartós változások, a világpiaci , árarányok bennünket hátrányosan érintő módosulása egyes tőkés országok diszkriminációs intéz kedései kedvezőtlenül hatnak a magyar nép gazdaságra is. Szocialista népgazdaságunk alapjainak szilárdságát és életképességét bi­zonyítja, hogy az elmúlt három évtized leg­súlyosabb külső gazdasági hatását is képesek voltunk elviselni. Látnunk kell azt is, hogy a külső gazda­sági feltételek kedvezőtlen megváltozás? élesebben megmutatja gazdaságunk gyenge pontjait, munkánk hibáit. Felismertük ugyan hogy a feltételek kedvezőtlen alakulásával szemben a termékszerkezet változtatásával, a szelektív iparfejlesztéssel kell és tudunK hatásosan fellépni, a gazdasági irányítás gyakorlata azonban nem tudott, megfelelő mértékben, elég gyorsan és rugalmasan al­kalmazkodni a megváltozott körülmények­hez. Az intenzív gazdálkodásra való áttérés, a termelés hatékonyságának javulása, a ter­melési és a termékszerkezet korszerűsítés? elmarad attól az ütemtől, amit a helyzet megkövetel, s amit népgazdaságunk jelenle­gi' műszaki, technikai színvonala már lehe­tővé tesz. A XI. kongresszust követően a párt veze­tő testületéi rendszeresen figyelemmel kí­sérték a fő gazdasági folyamatokat, és több célszerű határozatot hoztak a gazdasági munka javítására. A párt a cselekvés szá­mára megfelelő programot dolgozott ki. /' párthatározatok alapján számos jó kormány­zati intézkedés születeti. Az elmúlt esztendőt sikeresnek tekinthet­jük abból a .szempontból, hogy. meggyorsul* a kedvező tendenciák kibontakozásának, > világpiaci viszonyokhoz való alkalmazkodás­nak a folyamata. Mindezek eredményekéi? pen 1979-ben javult a népgazdaság egyen­súlya. Az idén és a jövőben is ezen az űlo* kell következetesen, tovább haladni. A kö­vetkező években is nehéz külső gazdaság* feltételekkel kell számolni. A világgazdaság­tól nem tudjuk magunkat függetleníteni. ő( munkánk megjavításával lényegesen csök­kenthetjük a kedvezőtlen hatásokat. A Központi Bizottság javasolja a ■ kong­resszusnak; a VI. ötéves terv időszakában 11 gazdaságpolitika fő célja az legyen, hogí lassúbb fejlődési ütem mellett, a gazdaság fejlődés minőségi tényezőinek kibontakozta­tásával, a termelés nemzetközi versenyké­pességének fokozásával javítsuk a népgazds- ság egyensúlyát, és szilárdítsuk meg az éléi- életszínvonalat. Most. átmenetileg, reálisa* ezt a célt tűzhetjük magunk elé. A követ­kező évek nagyon fontos feladata, hogy gaz­daságpolitikánk következetes gyakorlati éi" vényesítésével javítsuk külkereskedelmi fi­zetési mérlegünket, a költségvetési egyek ■súlyt, az árualap és, a vásárlóerő, a munka­erő és a munkahelyek, a beruházásra fordít­ható összegek és a kivitelezési kapacitási1'.' összhangját és egyensúlyát. Ezeknek a cé lóknak kell alárendelni az ipari termelő növekedési ütemét, a ngmzeti jövedelem bel sö felhasználását és elosztását. Az ipari tef melés erő teljesebb növelése csak abban a esetben engedhető meg. ha jelentős éret* ményt sikerül elérni a, termékszerkezet km" szerüsítésében. a termelés és az értékesítő hatékonyságának javításában, s így szá murikra kedvezőbb cserearányokat tudurí' létrehozni a külkereskedelemben, (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom